Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103.§ (2) bekezdését és a Pp. 104.§ (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra. A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte /35. sorszám alatt, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 02. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedését elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség. Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával, – minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával – telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani. Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni. A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával. A nevelési intézményi nyári szünet esetén a felek a tárgyév május 31-ig megállapodnak a kapcsolattartás gyakorlásában. Ennek hiányában az alperesi apa a szünet fele időtartamában, annak második felében jogosult a kezdőnap 9 órától a záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával.
Views: 0