Anyuka kitalálta, hogy el akarom venni tőle a gyereket, ami így már egyértelműsíti, hogy pont magának akarja, hisz ha nem akarta volna, már rég váltott elhelyezés lett volna. Ez az, amikor már mindegy, mit hazudunk, mert fel se fogja, csak megy a hazugság mentén, és egy idő után már elveszti a fonalat, és elkezd úgy hazudni, hogy éppen akkor és ott jó legyen, de hogy mit mondott pár lépéssel előbb, az már teljesen kiesik, és olyan logikai bukfencekbe kényszerül, amik felett csak egy elfogult bíró tud elmenni, mert akinek van egy kis esze, már hangosan nevet az egészen, és szégyelli magát, és azt is, hogy egy ilyen még támogatást is kap… Vajon mire taníthatja a gyereket?

“Nem viheted el a gyermeket tőlem. Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg. Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során. A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”

1. „Nem viheted el a gyermeket tőlem.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a gyermek az egyik szülő “tulajdona”, ami erősíti a gyermekben az érzést, hogy a másik szülővel való kapcsolat nem természetes vagy megengedett. Ez szorongást és lojalitáskonfliktust idéz elő a gyermekben, hiszen úgy érezi, hogy választania kell a szülők között.
   • Elidegenítés ellennevelés: Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével kapcsolattartani, és egyik szülő sem “tulajdonosa” a gyermeknek. A gyermeknek szüksége van mindkét szülőre az egészséges fejlődéséhez.
2. „Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés aláássa a másik szülő hitelességét, és azt sugallja, hogy a másik szülő nem megbízható, sőt, veszélyt jelent a gyermekre. Ez fokozza a gyermekben a bizalmatlanságot és a félelmet a másik szülővel szemben.
   • Elidegenítés ellennevelés: A gyermekkel való kapcsolatot nem szabad jogi ügyként kezelni. Az ilyen kijelentések helyett fontos biztosítani a gyermeket arról, hogy mindkét szülője szereti és törődik vele, és a jogi kérdéseket a felnőtteknek kell megoldaniuk.
3. „Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés arra ösztönözi a gyermeket, hogy ne bízzon a másik szülőjében, és kételkedjen abban, amit tőle hall. Ez szintén lojalitáskonfliktust okoz, mivel a gyermek nem akar csalódást okozni egyik szülőjének sem.
   • Elidegenítés ellennevelés: Ehelyett a gyermek számára fontos megértetni, hogy mindkét szülő érdeklődése és törődése értékes, és a gyermeknek szabadon kell kifejeznie érzelmeit mindkét szülő iránt anélkül, hogy félne a következményektől.
4. „A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a másik szülő őszintétlen, ami gyengíti a gyermek bizalmát abban a szülőben. A gyermek úgy érezi, hogy csalódást okoz, ha kapcsolatot tart fenn ezzel a szülővel.
   • Elidegenítés ellennevelés: A gyermeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy maga formálja meg a véleményét, és saját tapasztalatai alapján ítélje meg a helyzetet.

Összefoglalás:

Az anya viselkedése az elidegenítés és az ellennevelés egyértelmű példája, amint a korábban leírtak szerint. Azáltal, hogy valótlanul állítja az apáról, hogy el akarja rabolni a gyermeket, és korlátozza az apa látogatási jogait, az anya közvetlenül befolyásolja a gyermek apával szembeni érzéseit. Ezáltal az anya negatívan táplálja és erősíti a gyermekben a másik szülővel szembeni negatív képet.

Views: 4