Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
előzmény:
Apának elrendelték a felügyelt kapcsolattartást, de ennek ellenére karácsonykor a gyerek háza elé ment, hátha eljön, de nem vette fel a telefont. A családsegítővel beszélt anya, aki ezeket mondta a gyerekről.
A gyerek előtte két héttel jól volt, erről tanúk és felvételek is vannak apánál, sőt az Xboxát is apánál akarta hagyni, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. A gyerek még vidáman szállt ki az autóból is az utolsó kapcsolattartásról. Majd megjött az ideiglenes intézkedés.
„a gyermek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli
szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele
lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával.
Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de
igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy
december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”
1. A gyermek korábbi viselkedése és állapota
- Tények: A gyermek a korábbi kapcsolattartások alkalmával jól érezte magát az apánál, ezt tanúk és felvételek támasztják alá.
- Kiemelt bizonyíték: A gyermek az Xbox-ját is az apánál kívánta hagyni, hogy a téli szünetben közösen játszhassanak. Ez arra utal, hogy a gyermek hosszú távra tervezett az apával, és pozitív várakozással tekintett a közös időtöltés elé.
- Utolsó kapcsolattartás: A gyermek vidáman szállt ki az autóból, ami szintén azt mutatja, hogy nem volt semmiféle szorongás vagy negatív érzés az apával kapcsolatban.
2. Az ideiglenes intézkedés hatása
- Az ideiglenes intézkedés megváltoztatta az eredeti kapcsolattartási rendet, amely szerint a gyermek a téli szünet második felét az apánál töltötte volna. Az anya állítása szerint a gyermek “megkönnyebbült”, amikor kiderült, hogy ez nem valósul meg.
- Valóság: Az anya által elmondottak nem állnak összhangban a gyermek korábbi viselkedésével, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a gyermek szorongott volna a téli szünet apás időszaka miatt. Épp ellenkezőleg, a korábbi kapcsolattartások alapján a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.
3. Az anya befolyása
- Családsegítő beszélgetése: Az anya a családsegítőnek tett kijelentései („a gyermek megkönnyebbült, hogy nem kell mennie”) egyértelműen azt a narratívát erősítik, hogy az anya manipulálja a gyermek érzéseit és véleményét. A gyermek nem természetes módon formálta meg a kapcsolattartással kapcsolatos véleményét, hanem az anya álláspontját tükrözte vissza.
- Ellennevelés jelei: Az anya magatartása, miszerint a gyermeknek elmondja, hogy “nem kell mennie az apához”, nyíltan aláássa a szülői kapcsolatot. Ez pszichológiai terhet ró a gyermekre, aki kénytelen megfelelni az anya elvárásainak.
4. A valós események ellentmondása
- A gyermek korábbi viselkedése (Xbox, vidám távozás) és a jelenlegi állapot között éles ellentmondás van. Ez az éles váltás nem magyarázható másként, mint az anya által gyakorolt érzelmi nyomással, amely a gyermek lojalitását az apa ellen fordította.
Következtetés
A gyermek szorongása és megkönnyebbülése az anya narratívájának része, amely az apa és a gyermek közötti kapcsolat ellehetetlenítését célozza. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyermek valós érzelmi állapota nem tükrözi az anya által állítottakat. Ez az ügy az anya ellennevelési magatartásának egyértelmű példája, amely hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek és az apa közötti kapcsolatot.
Views: 2