Az alperes fellebbezésében továbbra is folytatja azt a fajta kommunikációt, ami az egész elsőfokú eljárásra jellemző volt. A gyermek bármilyen gondolata negatív volt az alperes terveire nézve, akkor azt nyilvánvalóan csak az én hatásomra nyilatkozhatta. Holott az alperes magatartása volt az, aminek hatására a gyermek nem szeretett volna elmenni az apjához. Ugyanakkor nem ellenzi a gyermek a felügyelt kapcsolattartást, sőt, arra igénye lenne, de az alperes viszont erre nem hajlandó. Teljesen mindegy volt, hogy én mit és hogyan nyilatkoztam, az alperes gyakorlatilag bármiből képes levezetni az én ellennevelésemet. Ha beszélek a gyermeknek a kapcsolattartásról akkor ellen nevelek szerinte, ha nem beszélek róla, akkor nem készítem fel a gyermeket. Ha a gyermek az alperes viselkedését látva, tapasztalva nem akar kettesben maradni az alperessel, akkor azt az alperes szerint csak az én befolyásomra nyilatkozhatja a gyermek, holott a családsegítő szolgálat jelentései alapján az alperes olyan teljességgel a társadalmi elvárásokkal ellentétes magatartást tanúsít, ami furcsa, és félelmet keltő a gyermek számára.

Nem valós állítás az sem, hogy miattam ne látogattuk volna az alperes családját. Az alperes volt az, aki nem akart velük kapcsolatot tartani. Azt is kifejtette felém, hogy örül annak, hogy ilyen nagy a távolság, mert így nem kell sűrűn meglátogatnia a családját. Pontosan az alperes volt az, aki engem a saját családomtól el kívánt szeparálni.

Továbbra is fenntartom azt, hogy én magam támogattam a kapcsolattartást. A gyermekkel a meghatározott időben próbáltuk telefonon elérni az alperest. Az alperest születésnapja, és ünnepek alkalmával fel szokta köszönteni a gyermek, már akkor, ha az alperes hajlandó fogadni a hívását. Csomagot is küldött a gyermek az alperesnek, amit az alperes nem vett át. A kapcsolattartások időpontjaiban minden alkalommal átadtam a gyermeket. A felügyelt
kapcsolattartás szabályait pedig nem én, hanem az alperes nem tartotta ba, a kapcsolatot az alperes szakította meg a gyermekkel.
Soha nem tettem arra való utalást, hogy az alperes szexuálisan bántalmazná a gyermeket. Az alperes emlegette ezt a per alatt folyamatosan, mintegy olyan állítás ellen védekezve, ami soha nem hangzott el a részemről. Kérem, hogy az alperes pontosan jelölje meg, hogy mely tárgyaláson, mely jegyzőkönyvben olvasható ezen kijelentésem, mert az én részemről ilyen állítás soha nem
volt.

Views: 0

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *