Budai Központi Kerületi Bíróság
17
- § (1) bekezdésére utalva, kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság 139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolása fogja tartalmazni.
A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.
[87] Házasság felbontása
[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdése szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.
[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakarva] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.
[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.
[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.
[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.
[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében
[94] A Ptk. 4:167. § úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.
[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.
[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalta nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését
Views: 0