Az interjúban Cooper Thomas a két idősebb lányától való, elmondása szerint közel tízéves elszakadásáról és a szülői elidegenítés elleni fellépéséről beszél. A fő pontok:
- Fokozatosan szorult ki a gyermekei életéből: kezdetben fele-fele arányban gondoskodtak róluk, később hétvégi kapcsolattartásra korlátozódott a szerepe, majd a kapcsolat teljesen megszakadt.
- Az ismételt költözések egyre nehezebbé tették a találkozásokat. Az anya a gyerekekkel Tennessee-ből Virginiába, Floridába, végül Kaliforniába költözött. Thomas hosszú autóutakkal, szállásköltségekkel és munkából kieséssel próbálta fenntartani a kapcsolatot.
- Állítása szerint a sorozatos perek anyagilag is kimerítették: 19 hónap alatt 57 alkalommal kellett bíróságra mennie, ügyvédi és kapcsolódó költségei pedig megközelítették a 100 ezer dollárt.
- Bántalmazási vádakról is beszél, amelyeket valótlannak tart. Egyes ügyek szerinte bizonyítékhiány vagy joghatósági probléma miatt zárultak le.
- A kapcsolattartás apró akadályokon keresztül is leépült: elvett telefon, meg nem válaszolt hívások, visszaküldött levelek és ajándékok. Elmondása szerint 2016-ban szakadt meg a rendszeres kommunikáció.
- Az elidegenítés folyamatát csak utólag ismerte fel. Akkoriban különálló konfliktusokat látott; később értelmezte őket a szülői elidegenítés összefüggő mintázataként.
- Az egyik lánya 16 évesen átmenetileg hozzá költözött. Kezdetben javult a kapcsolatuk, a lány kérdezni kezdett a múltról, Thomas pedig iratokkal próbálta alátámasztani a válaszait.
- A kapcsolat helyreállítása nem bizonyult tartósnak. Az együttélés konfliktusba és rendőri intézkedésbe torkollott; a lány visszament az anyjához, majd ismét megszakadt a kommunikáció. Thomas ezt az anya újabb befolyásolásának tulajdonítja.
- A harmadik lányát ő neveli. Hangsúlyozza, hogy támogatja a gyermek kapcsolatát az anyjával, mert saját tapasztalatából tudja, milyen fájdalmas a kizárás.
- A veszteség az egész családot érinti: a nagyszülők és a testvérek is elveszíthetik a kapcsolatot a gyermekkel. Az elmulasztott gyermekkori éveket később sem lehet visszaadni.
- A dokumentálás visszatérő téma: naplókat, üzeneteket és bírósági iratokat gyűjtött. Ezekből írta meg a The Parent They Tried to Erase című könyvét, hogy mások korábban felismerhessék a folyamatot.
- Nem kizárólag apák problémájaként beszél róla. Facebook-közösségét ezért nevezte át „Fathers and Mothers Against Parental Alienation” névre; a szülők összefogását és a gyermek érdekeinek középpontba helyezését sürgeti.
- A beszélgetés erősen bírálja az amerikai családjogi rendszert. A szereplők szerint az elhúzódó eljárások, a pénzügyi érdekek és az elszámoltathatóság hiánya fenntartják a konfliktusokat. Thomas alapvető újjászervezést sürget.
- Különbséget tesznek a manipuláció miatti elutasítás és a tényleges veszély miatti eltávolodás között. Kimondják, hogy a gyermeket valóban veszélyeztető szülővel szemben védelem szükséges.
- A szülőknek szóló fő üzenetük: ne használják a gyermeket a másik elleni eszközként, válás után is törekedjenek civilizált együttműködésre, az elszakított szülők pedig keressenek támogató közösséget.
Views: 1