Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Hogyan kezeld a szülői elidegenítést a bíróságon? – Mit vizsgálnak valójában a bírák?

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

5 leggyakoribb hiba, amit az elidegenített szülők elkövetnek – Dr. Joshua Coleman tanácsai

1. Ne az igazságosságot keresd, hanem a célt

A kibékülés nem igazságos folyamat.
A gyermek valószínűleg nem fogja elismerni:
- mennyi áldozatot hoztál,
- mennyi pénzt és energiát fektettél belé,
- hogy te is a legjobb tudásod szerint nevelted.
Ha folyamatosan azt várod, hogy “igazságot szolgáltassanak”, csak egyre dühösebb leszel.
A cél nem a vita megnyerése, hanem a kapcsolat helyreállítása.

2. Ne próbáld bűntudattal motiválni

Ne mondd:
- mennyire szenvedsz,
- hogy összetörte a szíved,
- hogy beteg vagy,
- hogy hiányoznak az unokák.
A mai kultúrában ezt sok gyermek manipulációnak tekinti.
A bűntudat nem közelebb viszi, hanem távolabb löki.

3. Rosszul megírt bocsánatkérés

A jó bocsánatkérés:

nem védekezik,
nem magyarázkodik,
nem hibáztatja a másik szülőt,
nem próbálja bizonyítani, hogy a gyermek emlékei tévesek.

Kerülendő mondatok:

“A legjobb tudásom szerint tettem.”
“Anyád/apád miatt történt.”
“Te is nehéz gyerek voltál.”
“Nem is így volt.”

Helyette:

ismerd el az érzéseit,
keresd meg azt a kis részt (“kernel of truth”), ami igaz lehet,
mutass nyitottságot a változásra.

4. Ne támadj vissza

Ne reagálj haraggal.
Ne sértegesd.
Ne kritizáld:
- a párját,
- a terapeutáját,
- a másik szülőt.
Ha nagyon felidegesít:
- inkább fejezd be a beszélgetést,
- később térj vissza rá nyugodtan.

5. Túl gyors eredményt várni

A kibékülés általában évekig tart.
Ritka a gyors megoldás.
Már az is előrelépés lehet, ha:
- válaszol egy üzenetre,
- felveszi a telefont,
- küld egy ünnepi üdvözletet.
Ezeket kis pozitív jelekként kell kezelni.

+1. hiba: Mindent magadra venni

A felnőtt gyermek élete már nem körülötted forog.
Saját családja,
munkája,
házassága,
problémái kötik le.
Nem minden távolságtartás személyes támadás.

A szerző legfontosabb tanácsai

Fogadd el, hogy a helyzet nem igazságos.
A saját önértékelésed ne a gyermek véleményétől függjön.
Írj össze 10 dolgot, amiért jó szülő voltál.
Gyakorolj önmagaddal együttérzést.
Ne rágódj állandóan a múlton.
Ne katasztrofizáld a jövőt.
Élj inkább a jelenben.
Ha bocsánatot kérsz, azt egyszer, de őszintén tedd meg.
A gyermek nézőpontját próbáld megérteni akkor is, ha nem értesz vele egyet.
A kapcsolat helyreállítása stratégia kérdése, nem annak bizonyítása, hogy kinek volt igaza.

Budai Központi Kerületi Bíróság: Ideiglenes intézkedések és kapcsolattartási kérelmek (2023)

Budai Központi Kerületi Bíróság
2

Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra

minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,
minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani.

Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni.

A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával.

Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A bíróság 85. sorszám alatt az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. augusztus 04. napján jogerőssé vált végzésében elutasította.

A felperes 95. sorszám alatt 2023. szeptember 4-én újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szüneteltetését kérte. Egyrészt a gyermekjóléti központnak a 2023. június 16. és augusztus 2. között megvalósult felügyelt kapcsolattartásokról készített feljegyzéseiben foglaltak nyomán, másrészt a Ptk. 4:184. §-a alapján.

Előadta, hogy az alperes a gyermeknek nemcsak rossz példát mutat a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, demonstratív élelmiszerpazarlásával, de őt folyamatos kritizálásával és számonkéréssel érzelmileg bántalmazza is. A feljegyzések tanúsága szerint még a külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy érzelmileg a gyermeket még a kapcsolattartás felügyelt formája is nagyon megterheli.

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. A kapcsolattartásokon saját maga által készített felvételekre hivatkozva felperessel szemben állította, hogy a gyermekkel a kapcsolata bensőséges. Előadta, hogy a gyermekjóléti központ kapcsolattartásokról készített leírásai nem fedik a valóságot; ezekben, a dolgozóival történt…

Szülői elidegenítés: 5 hazugság, amit sok gyermek elhisz a másik szülőről

A videó fő üzenete az, hogy a szülői elidegenítés (parental alienation) során a gyermek sokszor olyan hiedelmeket alakít ki az egyik szülőről, amelyek nem saját tapasztalatból, hanem a másik szülő által kialakított narratívából származnak. A videó végig arra ösztönöz, hogy a gyermek saját maga keresse meg az igazságot.

Összefoglaló pontok

A gyermeknek joga van saját maga eldönteni, mit gondol a szüleiről.
Nem szabad csak az egyik szülő történetére hagyatkozni.
Érdemes megvizsgálni, hogy a kialakult vélemény tényeken vagy mások állításain alapul-e.
Az érzelmek önmagukban nem bizonyítékok.

1. hiedelem: „A másik szülő elhagyott.”

Ki mondta, hogy elhagyott?
Láttál erre bizonyítékot?
Lehet, hogy valójában elzárták tőled.
Lehet, hogy bírósági vagy más akadályok miatt nem tudott kapcsolatot tartani.
Sok elidegenített szülő a háttérben éveken át próbál kapcsolatot teremteni.

2. hiedelem: „A másik szülő veszélyes.”

A félelem gyakran nem saját élményből ered.
Sokszor ismételt figyelmeztetések és manipuláció alakítják ki.
Tedd fel magadnak:
- Saját szememmel láttam?
- Vagy csak ezt hallottam?
Vizsgáld meg, voltak-e olyan pozitív élményeid, amelyek ellentmondanak annak, amit mondtak róla.

3. hiedelem: „Nem szeret engem.”

Gondold végig, mit jelent számodra a szeretet.
Érkeztek-e levelek, ajándékok, üzenetek, amelyeket esetleg nem kaptál meg?
Ha nem szeretne, miért próbálna évek múltán is kapcsolatba lépni?
Az elidegenített szülők sokszor hiába próbálkoznak, a gyermek nem is értesül ezekről.

4. hiedelem: „Ő bántott minket.”

Pontosan mit tett?
Saját élmény volt, vagy más mesélte?
Egyszeri eseményről vagy tartós viselkedésről van szó?
A szülők egymás közötti konfliktusa nem ugyanaz, mint a gyermek szándékos bántalmazása.
A gyermeket nem szabad bevonni a szülők konfliktusába (trianguláció).

5. hiedelem: „Manipulatív és hazug.”

Ki mondta ezt róla?
Saját magad kaptad rajta hazugságon?
A videó szerint ez gyakran megelőző manipuláció:
- már előre megtanítják a gyermeket arra, hogy semmit ne higgyen el neki.
Ez létrehozza a megerősítési torzítást (confirmation bias), amikor minden viselkedést a negatív előítélet szűrőjén keresztül értelmezünk.

A videó által javasolt kérdések

Hallottam már a másik szülő történetét közvetlenül?
Saját emlékeim vannak, vagy mások emlékeit ismétlem?
Milyen bizonyítékokra épül a véleményem?
Mi történne, ha más következtetésre jutnék?
Félek az igazságtól, vagy csak nem szeretném megkérdőjelezni a korábbi hitemet?

A videó fő üzenete

Az igazság ritkán fekete-fehér.
Két dolog egyszerre is igaz lehet:
- egy szülő hibázhatott,
- és ettől még szeretheti a gyermekét.
A gyermeknek joga van:
- kérdezni,
- meghallgatni mindkét oldalt,
- saját véleményt kialakítani,
- újra kapcsolatot építeni, ha ezt szeretné.

Záró gondolat

A videó nem állítja, hogy minden elutasított szülő ártatlan, hanem arra ösztönöz, hogy a gyermek ne kizárólag egyetlen narratíva alapján döntsön. A központi üzenet az, hogy az igazság megismeréséhez mindkét fél történetét, a saját emlékeket és a tényszerű bizonyítékokat is érdemes figyelembe venni.

Ideiglenes intézkedés elutasítása gyermekelhelyezési perben

Budai Központi Kerületi Bíróság

VÉGZÉS

[kitakart rész]

2024. április 18. napján /158. sorszámon benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmét
elutasítja.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakart rész] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [ügyszám kitakart] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00–17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00–16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra,
hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)–d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg.

A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 2. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség.

⚠️ Ezt a hibát minden nárcisztikus elköveti – Így fordíthatod a saját javadra

Elég általános, de ha időben olvasod, még segíthet.

Ugye a gyerek miatt senki nem fogja elengedni a háborút. Folyamatos védekezésre kényszerít, és ha ebbe beleállsz, gyakorlatilag elveszted a játszmát.

Én ebből úgy léptem ki, hogy megvártam, amíg a két igazságügyi szakértő kénytelen volt leírni, hogy a ráckeve környéki tanárnő ellennevelő magatartást folytat. Onnantól már csak kívülről reagáltam. Nem maradt semmi a kezében, mert kapcsolat már nem volt, új triggereket sem kapott, így ugyanazokat az állításokat ismételgette, bármi is volt a kérdés. Közben teljesen átállt védekezésbe, és képtelen volt belátni, hogy mit tesz a saját családjával együtt.

De ez tőlük várható volt.

Szóval a kulcs az, hogy időben felmérd a helyzetet, tudást szerezz róla, és sajnos a világ egyik legfájdalmasabb döntését is meg kell hozni: el kell engedned a gyermeket, ha másképp nem tudod megszakítani a romboló játszmát.

A videó fő üzenete az, hogy a nárcisztikus embereknek van egy visszatérő, személyiségükből fakadó hibájuk: a túlzott magabiztosság. Azt hiszik, hogy mindig pontosan tudják, hogyan fog reagálni a másik fél, ezért ugyanazokat a manipulációs mintákat ismétlik újra és újra.

A videó főbb gondolatai

A legtöbben azért “veszítenek” egy nárcisztikussal szemben, mert rossz játékot játszanak: meg akarják győzni, bizonyítani akarják az igazukat.
A nárcisztikus számára nem az igazság a fontos, hanem az, hogy:
- vitát generáljon,
- érzelmi reakciót váltson ki,
- védekezésre és magyarázkodásra kényszerítse a másikat.

A legnagyobb hibája

A videó szerint a nárcisztikus:

meg van győződve arról, hogy mindenkit tud manipulálni;
előre “lejátsza” fejben a másik reakcióját;
nem veszi észre, hogy a másik már átlát rajta;
emiatt ugyanazokat a trükköket alkalmazza újra és újra.

Hogyan lehet ezt “kihasználni”?

Nem visszatámadással, hanem azzal, hogy nem játszol bele a játszmába.

A videó szerint ilyenkor érdemes:

nyugodtnak maradni;
nem vitatkozni;
nem bizonygatni az igazadat;
nem adni érzelmi reakciót;
szükség esetén egyszerűen kilépni a helyzetből.

Amikor a várt düh, sértettség vagy magyarázkodás elmarad, a nárcisztikus kizökken a saját forgatókönyvéből.

Miért ismétli ugyanazt?

A videó szerint azért, mert:

nem képes belátni, hogy hibázott;
mindig másokat hibáztat;
sérti az egóját, ha kiderül, hogy a módszere nem működik;
ezért ugyanazzal próbálkozik újra és újra.

Ismétlődő minták

A videó felhívja a figyelmet arra is, hogy sok ilyen embernél ugyanaz a konfliktus ismétlődik:

minden munkahelyen,
minden párkapcsolatban,
minden baráti kapcsolatban,

csak a szereplők változnak. A közös pont mindig ugyanaz a személy.

A videó végkövetkeztetése

A legfontosabb tanács:

ne akarj “győzni”;
ne várj tőle igazságot, bocsánatkérést vagy belátást;
engedd el azt az igényt, hogy elismerje az igazadat;
így tudod visszaszerezni a saját lelki nyugalmadat.

Ez a videó inkább a nárcisztikus kommunikációs mintáira és a velük szembeni viselkedési stratégiára koncentrál, mintsem klinikai pszichológiai magyarázatot adna a nárcisztikus személyiségzavarról.

Az anya vitatja az ellennevelést, mégis szakemberhez fordult a gyermek érdekében

…alperesnek ismét azt igazolja, hogy teljesen mindegy, hogy én mit teszek, az egészen biztosan jó nem lehet. Ha beszélek vele, az a baj, ha nem beszélek vele, akkor az a baj. Az alperes mindent fekete-fehérben lát, és nem fogadja el, hogy a tényleges helyzet valahol a kettő között helyezkedik el. A családsegítő szolgálat az első esetkonferencián felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyermeket nem vonhatom be a jelen eljárásba, aminek én maximálisan igyekszem is eleget tenni. A szolgálat vissza is jelezte, hogy együttműködő vagyok, és már nem tapasztalják azt, hogy olyan dolgokról tudna, ami nem neki való. Az alperes természetesen ezt azzal magyarázza, hogy a gyermeket pszichés nyomás alá helyeztem, de ez egyértelműen nem valós állítás. Ahogy édesanyám is jelezte a tanúként történő meghallgatásakor, a gyermek nem beszél a jelen eljárásról, és nem is tud róla semmit, mivel ha tudna, akkor biztos, hogy beszélt volna róla, hiszen elég cserfes kislány. Álláspontom szerint a hivatkozott tanúvallomás pontosan azt támasztja alá, hogy én magam nem nevelem a gyermeket az alperes ellen. A szakértői véleményben foglalt ellennevelést én vitatom továbbra is, de természetesen úgy gondolom, hogy a gyermeknevelést mindig lehet jobban csinálni, hiszen minden szülő követ el hibákat. Annak érdekében, hogy minél jobban, a gyermek érdekeinek megfelelően tudjam kezelni a helyzetet, szakértőhöz fordultam, akinek a tanácsait igyekezni fogok messzemenőkig betartani.

Az alperes jelen beadványában állítja, hogy én a gyermek előtt, és a családom is folyamatosan degradáljuk őt a gyermek előtt. Ez azonban nem valós állítás, amit az alperes nem is igazolt a jelen eljárás során, amivel szemben az alperes degradáló magatartása igazolást nyert már.

Összegezve kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását. A jelenlegi peranyag alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes alkalmatlan a gyermek nevelésére, de még a felügyelet nélküli kapcsolattartásra is jelenleg. Habár bízom abban, hogy a jövőben ebben pozitív változás következik be, de sajnos a jelenlegi helyzet az, hogy az alperes saját döntése alapján immár 9 hónapja nem tart kapcsolatot a gyermekkel. Én magam javaslom a felügyelt kapcsolattartás folytatását a családsegítő szolgálat útján, de amíg az alperes ezt a lehetőséget megtagadja, addig nem lesz mód arra, hogy az alperessel a gyermek felügyelet nélkül kapcsolatot tudjon tartani, hiszen az eltelt hosszú időre is tekintettel mindenképpen szükséges a fokozatosság elvét betartani. Az pedig az első lépés hiányában nem fog tudni sajnos megvalósulni. Ezt az első lépést pedig az alperesnek kell megtennie.

Szülői elidegenítés válás után: hogyan sérül a gyerek?

lightos, de legalább valaki beszél róla.

A 2-es pontot aláírom: tökéletesen hozta a ráckeve környéki tanárnő. Így ők is ész nélkül tolták a „minden rendben” előadást, mert hát a család az család, nem szégyenlik, mit tesznek. Így viszont nagyon szépen látszik, hogy náluk tényleg társadalmi normának számít az, amit csinálnak.
Kedves család olyan előadást tolt a meghallgatásukon, hogy öröm volt hallgatni… Szépen lehetett látni, hogy összezártak, és azt is, hogyan volt jelen a gyűlölet a családban.

1. Nem az a fő kérdés, hogy „ki a hibás”, hanem hogy mi történik a családi rendszerben.
A családterápiás rendszerszemlélet szerint a felek kölcsönösen hatnak egymásra. Mindkét szülő gyakran úgy érzi, hogy ő védi a gyereket, a másik pedig veszélyes vagy bántó. Ettől könnyen kialakul egy ördögi kör.

2. Az elidegenítő szülő gyakran összeolvadt családi mintából jön.
A videó szerint az ilyen családokban erős a „mi a külvilág ellen” érzés, kevés az egyéni határ, a családtagok érzelmei összemosódnak. Az önállósodást, különvéleményt vagy leválást könnyen árulásnak élik meg.

3. Váláskor ez a minta a gyerekre is rákerülhet.
Ha a szülő dühös, csalódott vagy fél az exétől, akkor azt várhatja, hogy a gyerek is ugyanezt érezze. Ha a gyerek szereti a másik szülőt, azt árulásként élheti meg. Így a gyerek megtanulhatja, hogy azt mondja, amitől az adott szülő megnyugszik.

4. A gyerek sokszor a szülő érzelmi állapotához igazodik.
Ha azt mondja, hogy jó volt a másik szülőnél, az egyik szülő feszült lesz. Ha azt mondja, hogy nem akar menni, a szülő megnyugszik. Ebből a gyerek megtanulhatja, milyen válasz „jó” a szülőnek.

5. A másik szülő teljes kizárása nagyon mély veszteség lehet a gyereknek.
A beszélő szerint ha nincs valódi veszélyeztetés, akkor a másik szülő teljes kiiktatása a gyerek életéből komoly lelki sérülést okozhat. Egy nem tökéletes szülővel felnőni sokszor kisebb teher, mint az egyik szülő teljes hiányával.

6. Ha valódi veszély van, nem önhatalmúan kell dönteni.
A videó külön kiemeli: ha a gyerek testi-lelki biztonsága tényleg veszélyben van, akkor szakmai, jogi, gyermekvédelmi úton kell segítséget kérni, nem önhatalmúan megszüntetni a kapcsolattartást.

7. Az elidegenített szülőnek nagyon tudatosan kell reagálnia.
A tanács: az exszel való kommunikációt minimumra kell csökkenteni, tárgyilagosan válaszolni, nem belemenni a hosszú érzelmi vitákba. Ha nincs konkrét kérdés, elég egy rövid „rendben”.

8. A gyerekkel szemben nem szabad robbanni.
Ha a gyerek azt mondja, hogy a másik szülő rosszat mondott rólad, nem érdemes dühösen reagálni. A javasolt válasz például:
„Értem, hogy ő így gondolja, én nem így gondolom.”
Aztán át kell vinni a fókuszt közös, nyugodt kapcsolódásra.

9. A gyerek biztonságérzetét nem az dönti el, mit mond rólad a másik szülő, hanem hogy melletted nyugalmat érez-e.
A videó egyik legerősebb üzenete: az elidegenített szülő akkor tud a legtöbbet tenni, ha nem hagyja, hogy a másik szülő kibillentse, és a gyerek mellette érzelmi biztonságban tudjon lenni.

Röviden:
A videó szerint a szülői elidegenítés nem pusztán „rosszindulat”, hanem sokszor mély családi mintákból, félelemből, összemosódott érzelmi határokból és válási sérülésekből táplálkozik. Ez nem menti fel az elidegenítő szülőt, de segít megérteni a működést. Az elidegenített szülő legfontosabb feladata: nem beleállni az érzelmi háborúba, hanem stabil, nyugodt, biztonságos kapcsolódási pont maradni a gyerek számára.