hát meglátjuk…

És lassan akkor el lehet kezdeni írni a beadványt a bíróságra.
Mivel mindent elölről kezdünk, újra be kell adni mindent, ahogy az előző perben is.

És végnélkül ismételhetem a társadalmi normák szót, ahányszor csak jól esik…

Bármi is fog történni, azt hiszem, mindent megtettem, amit szerettem volna — részemről az ügyben.

Lehet, hogy szembe megyek az autópályán, de sajnos csak ez az egy lehetőség maradt.

Lesz minimum 100 oldalas beadvány — megint, kezdetnek.
és ez lesz az első oldalon csak 😀

TÁRSADALMI NORMA

Szigetszentmiklósi és a Pest vármegyei gyámügy: csend, határidőn túli válaszok és állóháború

Ha valamire nem akarnak válaszolni a szigetszentmiklósiak, akkor inkább csendben üldögélnek, és bevállalják a határidőn túli válaszadást, minthogy reagáljanak.

És a Pest vármegyei gyámügy is hasonlóan mélyen kussol, miután kapott pár kellemetlen kérdést…

Az egész ügy náluk úgy van felépítve, hogy ők arra készülnek: az apa örüljön, hogy láthatja a gyermekét, és inkább kussoljon.
Aztán a mi esetünkben valahogy nem így jött össze, és most az egész eddig megszokott gépezetük nem tud mit válaszolni a feltett kérdésekre, ezért mély csendbe burkolóznak az alkalmatlanjaik, és várják hogy elmuljon…

Jelenleg egy állóháborúban vannak, mert a fogalmatlan szigetszentmiklósiak még annyit sem tudnak megérteni, hogy merre kellene elindulni…
Így most várni kell, amíg valaki felvilágosítja őket, hogy szimplán hülyék.

És akkor egy észrevétel a törvényszékre, már ezerszer olvastad, ismerős lehet.
Nos, nem tévedsz – ez ilyen játék.
Ha kivonod magad, nehéz új dolgokat előadni, és közben te csak járhatsz körbe-körbe.
Azonos kérdéseket többféleképpen is feltehetsz, de ő soha nem tud mást csinálni, mint éppen hazudni vagy ugyanazt leírni.
Mivel már az első válasza is hazugság volt anno, és később még többet hazudott, így ki emlékszik már arra, mi volt először leírva vagy elmondva….
Ha nincs más, kreál egy újabb hazugságot a társadalmi normák égisze alatt.

Az alperes beadványában ismételten arra hivatkozik, hogy én magam olyan szándékos, tudatos és ismételt törekvést tanúsítok, aminek a célja az alperes és a gyermek kapcsolattartásának teljes megszüntetése. Ezen kijelentése az alperesnek ismét minden valóság alapot nélkülöz, hiszen pontosan az alperes volt az, aki közölte, hogy nem hajlandó a családsegítő szolgálat magatartási szabályait betartani, pontosan az alperes volt az, aki megtagadta 2024 januárjától a felügyelt kapcsolattartást, de ezen felül még arra sem hajlandó, hogy a gyermeke hívását fogadja. Az alperes ezen magatartása vezetett addig, hogy jelenleg a gyermek több mint egy éve nem találkozott az alperessel, és nem az én magatartásom, hiszen én magam a szabályozott kapcsolattartást minden esetben maradéktalanul betartottam.
Az alperes előadja, hogy az én állítólagos azon kijelentésem, miszerint meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást, önmagában bizonyítja az elidegenítési szándékot a részemről.
Álláspontom szerint az általam kifejtett azon magatartás azonban, miszerint a szabályozott kapcsolattartást mindig betartottam, amikor elvitellel valósult meg a kapcsolattartás, akkor is mindig átadtam a gyermeket, illetve a felügyelet kapcsolattartáson is biztosítottam a részvételét, pontosan azt igazolja, hogy egyetlen mondat nem igazol semmiféle elidegenítő magatartást. Amennyiben az alperes ezt valóban így gondolj a, abban az esetben kérdés számomra, hogy az
ő azon kij elentéséhez, amit a családsegítő szolgálat munkatársa előtt tett, miszerint vascsővel fog engem agyonverni, pont ugyanolyan bizonyító erőt társít-e, mint az én mondataimhoz.

Hát, Szigetszentmiklós továbbra sem tudja értelmezni a történteket, így masszívan beleálltak abba, hogy nekik van igazuk.

Érdekes beszélgetés lesz ez a bíróságon…

És ha nem bírnak magukkal, akkor talán egy kicsit nagyobb térben is, most hogy mindenki a gyermekekről beszél..

És a bíróságon, bizony nem nagyon tudnak majd mást mondani.
Hát… mondjuk úgy, hogy sikerülhet?! egy szöget beverni az ellennevelésbe… vagyis izé…. tarsadalmi normába…

Hát ez volt a „nyerő” fellebbezése a törvényszékre Szemán Felicitász -nak benyújtva a Ráckeve környéki tanárnő által, szóval használjátok, mert nyert. Ha esetleg hányingered van tőle, nos annál jobb – minél jobban érzed, hogy már te szégyelled magad annál jobb.

És csak tovább tovább…. eh

Amennyiben az alperes részt is vett a pozitív nevelési programon, amit megjegyzem, hogy egy számla befizetés még nem igazol, attól még nem jelenti ez azt, hogy a nevelési képessége javult volna. Az alperes nem képes a gyermeke igényeinek megfelelő magatartást tanúsítani, nem hinném, hogy ezen program során azt tanították volna az alperesnek, hogy ne vegye fel a telefont, ha a gyermeke hívja, vagy ne jelenjen meg a kapcsolattartási időpontokon, mert nem
képes betartani a szolgálat szabályzatát. Még ha részt is vett az alperes ilyen programon, láthatóan nem épültek be számára az ott elhangzottak, a nevelési képessége álláspontom szerint, a jelenlegi magatartása alapján nem javultak az alperesnek, és az átlagosnál lényegesen gyengébb. Az alperes gyermekhez való kötődése, a gyermekkel szemben tanúsított magatartása, a kapcsolattartások elutasítása, az alperes jelenlegi pszichés státusza alapvetően nem teszi őt alkalmassá a szülői felügyelet gyakorlására.

Az alperes tanúbizonyítási indítványt csak nagyon szűk körben tett a bíróságon. Egyedül kollégája meghallgatását kérte, ami meg is történt. Az alperes édesanyja állítólagos nyilatkozatait úgy kívánja beállítani fellebbezésében, mintha azok bizonyítékok lettek volna.
Az alperes édesanyját a bíróság nem hallgatta meg, az alperes ebben a körben tett nyilatkozatai csupán állítások, amelyeket az alperes nem igazolt.

Az alperesnek lehetősége lett volna tanúkat bejelenteni, de ezt érthetetlen módon nem tette meg. A gyermektartásdíj kapcsán előadott fellebbezés indokolása teljes mértékben elfogadhatatlan. A gyermek szükségleteit valóban csökkenteni kell a gyermeknek és az őt nevelő szülőnek rá tekintettel nyújtott állami támogatás összegével. A 4 gyermekre tekintettel valóban személyi jövedelemadó fizetésre nem vagyok köteles. Ezt azonban nem egyedül a gyermekre tekintettel, hanem arra tekintettel kapom, hogy 4 gyermeket szültem. A gyermek oldalán egyedül egy gyermekre jutó kedvezmény vonható le az ő szükségleteiből, míg a fennmaradó kedvezmény részt a bíróság a jövedelmi, vagyoni viszonyaim között jogosult és köteles értékelni.

Szigetszentmiklós gyermekvédelem bukása – ellennevelő támogatása és a másik szülő kizárása

😀

Szánalmasok.

Gyermekvédelem… ezek?
Behívják az ellennevelőt, és támogatják, és direkt, tudatosan kizárják a másik szülőt.
Majd másfél órán keresztül bizonygatják nekem személyesen, hogy ők minden szabályt, protokolt betartanak. 😀

Szigetszentmiklós szégyenkezhet miattuk, és a polgármester is tud róla, hogy megbuktak.

May be an image of text

Az alperes fellebbezésében előadja, hogy látogatást tett az én és a gyermekem lakóhelyén és ott szóváltás alakult ki közöttünk. Ezt is nekem kívánja felróni, önmagát pedig ártatlan áldozatként beállítani, és ezzel is azt kívánja igazolni, hogy én a gyermeket bevonom a válásba. Az alperes megtehette volna, hogy akár a jogi képviselőmön keresztül, akár előzetesen egyeztetve beszél meg velem találkozót, ha egyeztetni szeretett volna, nem spontán látogatást tesz, és vitát generál a gyermek előtt. A jelen per előtt jogi képviselőm útján én kísérletet tettem arra, hogy egyeztessünk, de az alperes elutasító volt, így találkozó sem tudott létrejönni a vita békés rendezése érdekében. A közöttünk lévő vita lerendezésének nem az a módja, hogy megjelenik az ingatlanomnál és ott vitatkozni kezd, hanem ezt lehetett volna normális keretek között, de erre soha nem volt lehetőség az alperes magatartása miatt. Ezt követően felháborítónak tartom, hogy az alperes jön el a házamhoz, ő az aki többszöri kérés ellenére sem hajlandó a hangfelvételt, videófelvételt leállítani, és még ő vádol engem azzal, hogy bevonom a gyermekünket, holott az alperes pontosan tudta azt, hogy a gyermek ott lesz nálam az ingatlannál.

Az alperes kapcsolattartása a per alatt felügyelt kapcsolattartásként került rögzítésre túlnyomó részben. Ez Önmagában azt is jelenti, hogy az alperes kapcsolatot a gyermekkel csak ilyen módon tarthat, és más módon nem. A futóverseny kapcsán az alperes provokáló, jelenetet rendező magatartást tanúsított, ami félő volt, hogy a jövőben is megismétlődik. Ehhez képest én magam soha nem tiltakoztam az ellen, hogy az alperes megjelenjen az iskolai eseményeken.
Nyilvánvalóan nem szerettem volna, ha ismét jelenetet rendez az alperes, de megjegyzem, hogy az alperes a kapcsolattartás szabályozása okán ezeken az eseményeken meg sem jelenhetett volna. Megjegyzem, hogy az alperes ezeken az eseményeken sem azért jelent meg, hogy a gyermeke fellépéseit figyelemmel kísérhesse. Ezt nagyon jól példázza az a karácsonyi ünnepség, ahol az alperes egy kiskorú gyermekről készített titokban, engedély nélkül hangfelvételt, miközben épp saját gyermeke előadása zajlott. Az alperes folyamatosan tartotta a kapcsolatot az iskolával, így minden programról tudomással bírt.

Az alperes fellebbezésében továbbra is folytatja azt a fajta kommunikációt, ami az egész elsőfokú eljárásra jellemző volt. A gyermek bármilyen gondolata negatív volt az alperes terveire nézve, akkor azt nyilvánvalóan csak az én hatásomra nyilatkozhatta. Holott az alperes magatartása volt az, aminek hatására a gyermek nem szeretett volna elmenni az apjához. Ugyanakkor nem ellenzi a gyermek a felügyelt kapcsolattartást, sőt, arra igénye lenne, de az alperes viszont erre nem hajlandó. Teljesen mindegy volt, hogy én mit és hogyan nyilatkoztam, az alperes gyakorlatilag bármiből képes levezetni az én ellennevelésemet. Ha beszélek a gyermeknek a kapcsolattartásról akkor ellen nevelek szerinte, ha nem beszélek róla, akkor nem készítem fel a gyermeket. Ha a gyermek az alperes viselkedését látva, tapasztalva nem akar kettesben maradni az alperessel, akkor azt az alperes szerint csak az én befolyásomra nyilatkozhatja a gyermek, holott a családsegítő szolgálat jelentései alapján az alperes olyan teljességgel a társadalmi elvárásokkal ellentétes magatartást tanúsít, ami furcsa, és félelmet keltő a gyermek számára.

Nem valós állítás az sem, hogy miattam ne látogattuk volna az alperes családját. Az alperes volt az, aki nem akart velük kapcsolatot tartani. Azt is kifejtette felém, hogy örül annak, hogy ilyen nagy a távolság, mert így nem kell sűrűn meglátogatnia a családját. Pontosan az alperes volt az, aki engem a saját családomtól el kívánt szeparálni.

Továbbra is fenntartom azt, hogy én magam támogattam a kapcsolattartást. A gyermekkel a meghatározott időben próbáltuk telefonon elérni az alperest. Az alperest születésnapja, és ünnepek alkalmával fel szokta köszönteni a gyermek, már akkor, ha az alperes hajlandó fogadni a hívását. Csomagot is küldött a gyermek az alperesnek, amit az alperes nem vett át. A kapcsolattartások időpontjaiban minden alkalommal átadtam a gyermeket. A felügyelt
kapcsolattartás szabályait pedig nem én, hanem az alperes nem tartotta ba, a kapcsolatot az alperes szakította meg a gyermekkel.
Soha nem tettem arra való utalást, hogy az alperes szexuálisan bántalmazná a gyermeket. Az alperes emlegette ezt a per alatt folyamatosan, mintegy olyan állítás ellen védekezve, ami soha nem hangzott el a részemről. Kérem, hogy az alperes pontosan jelölje meg, hogy mely tárgyaláson, mely jegyzőkönyvben olvasható ezen kijelentésem, mert az én részemről ilyen állítás soha nem
volt.