Vajon az ellennevelés hatása, ha a 9 éves csak úgy magától elkezd rosszat mondani az apáról, akit már vágó 8 hónapja nem látott?
Az elidegenítés hatása valóban súlyos lehet egy gyerek életében. Ha egy 9 éves gyerek hirtelen rosszat kezd mondani az apjáról, akit már 8 hónapja nem látott, akkor ez valószínűleg nem spontán történik, hanem külső befolyás eredménye lehet. Az elidegenítés egy szülői manipuláció, amely során az egyik szülő negatív érzéseket, gondolatokat és hiedelmeket kelt a gyerekben a másik szülő iránt.
Vállalom, hogy szövegkörnyezetben hasonlót mondtam, mert szoktam olyat mondani, hogy leesik a húsz fillér, de szövegkörnyezetben utalhattam arra, hogy egy szakértő vagy egy bíró majd rájön arra, hogyha a gyermek olyat mond, ami nem az ő gondolata.”
Sajnos Csányi Beatrix nem üti meg azt a szintet, amit minimum elvárnának tőle a gyejosok, majd mivel ezzel hiányosságával tisztában van, a felelősséget tolja rá szakértőkre, akik meg fejenként 400-ért inkább elvállalják, hogy döntsenek.
És hogy ezt egy tanárnő is, akinek ugye a gyerekekkel kellene egész nap lennie, ugyancsak nem érti, hogy mit akar mondani… nos, az az ellennevelő/elidegenítő tanárnő.
Csak hogy anyukának is meglegyen a minta, amiben ő is be tudja adni a sajátját, hisz ő még valami olyat állít, amit meg Dr. B. K. tagad.
Remélem, hogy anyuka társadalmi normája és tanári állása megköveteli, hogy mindenki az igazat mondja. Amennyiben anyuka nem ad be ilyet, úgy sajnos azt kell levonni, hogy a társadalmi normába beletartozik a hazudozás egy orvos nevében is.
És ebben reméljük, hogy Csányi Beatrix – azaz a bíróság – nem partner, és nem nézi jó szemmel, ha egy igazságügyi szakértő írásai nem fedik valahogy a valóságot, és még neki áll feljebb, ha megkérik, hogy adja be a bizonyítékot, és ezt személyes támadásnak érzi…
Indítványozom,
hogy a T. Bíróság iü. ideg-elmeorvos szakértőt felhívni szíveskedjen arra, hogy a lefolytatott szakértői vizsgálat során Alperessel folytatott beszélgetés hangfelvételét a bíróság részére megküldje.
A szakértő Asszony kiegészítő véleményben rögzíti a következőket: “Az alperes, rákérdezve nevelési elveire, minősíthetetlen felháborodott hangon válaszol ”
A szakértővel folytatott beszélgetés során azonban én a fentiekben rögzített felháborodott hangnemet egyetlen kérdés feltevésekor sem alkalmaztam, amely körülményt a beszélgetésről rögzített felvétel megfelelően képes cáfolni. A szakértő által rögzítettek cáfolata fontos e körben, ugyanis a fent leírtak – a személyiségem, amely a gyermeknevelési alkalmasság szempontjából releváns tényező – teljes mértékben eltérő képet mutatnak a valóságtól.
Views: 3
Views: 4
Views: 3
Vajon egy általános iskolai tanárnő okosabb, mint egy 8 éves?
Előadja, hogy ismeri az anyagot… Ő már reggel 4-től fent van, és felvételt nem készít a beszélgetésről.
A kedves hölgy bejelenti a bíróságra, hogy apa minősíthetetlen hangnemben beszélt vele… Majd hát, apa ezután megkéri, hogy: jó-jó, bármit elhiszünk, de hát hallani kellene – szóval kérjük, adja át a felvételt, meg ami keletkezett írás.
A hölgy totál fel van háborodva, hogy hát mondta, hogy ő aztán nem készít felvételt. 😀 Oké, akkor adja át az írást. Hát, azt se.
Vajon akkor most a két szép szeméért elhiszünk valami olyat, amit nem tud bizonyítani? Úgyhogy Ön igazságügyi szakértő és orvos is egyben?
Itt már ugye újból bukik a hölgy, mert ha olvasta volna az anyagot, akkor tudná, hogy mit mondtam a másik igazságügyisnél… Meg mondjuk az sem zavarta meg, hogy a volt munkatársa is adott papírt rólam…
Szóval a kedves hölgy előadta a bíróságnak, hogy én kérésemre ő nem válaszol, mert ugye valahogy a normális hangnem, a normális tájékoztatás és a segítség adása nem az ő feladata…
Amúgy furcsa, mert ha emlékszik a kedves hölgy a találkozásunk előtti levelezésre, ott még tudott normális hangnemet megütni, bár már ott is egy hazugsággal kezdte a levelezést…
Csak halkan, kedves hölgyem: A másik igazságügyis egyből kedvesen válaszolt, és meg is kérte a bíróságtól a jogot, hogy átadja a kért anyagot. Semmi ellenkezés, semmi ellenérzés, és semmi olyan gyalázatos, minősíthetetlen hozzáállása nem volt, mint a kedvesnek.
Tudja, én voltam a vevő, Ön meg az eladó… És ilyen hozzáállást egy eladótól – főleg úgy, hogy még a bíróságon is ezzel henceg – haaaat…
Gondolom, rádöbbent, hogy valamiért nem hiába kérem a felvételt… És hát ilyenkor jobb erőből válaszolni, mint kedvesen közölni, hogy inkább feladom, és kilépek, mielőtt esetleg máshol köt ki a mutatványom… De sajnos várható volt, hogy ha nem is az üveg asztalt veri ököllel, mint másnál, azért megpróbál erőből válaszolni, hátha… Ezzel csak magát égeti.
Csányi Beatrix kedvenc pszichiáterének leadott kérdései…
Hát, ez is magáért beszél… Baraczkai előadta, hogy ő ismeri az anyagot, majd kiderül, hogy ja, hát mégse. De a 400 ezer forintos számlát vígan benyújtja, miközben aláírja, hogy hamis explorációt vett fel. Mert ugye akkor nem kéne a leírtakkal ellentétest állítania, illetve azzal, hogy elmondta, hogy ismeri az anyagot, majd utána leírja, hogy apa nem mondott állítólag semmit egy kérdésére, akkor ő rossz… Na, kedves hölgyem, miért mondtam volna, hisz elmondta, hogy az anyagot ismeri, arra pedig ott van a válasz… Amúgy meg válaszoltam…
Aztán Csányi Beatrix a szűkös agyával azt értelmezi, hogy ha a bíróságon apa ideges, mert anya végighazudja – tanár létére – az egészet, akkor apa biztos olyan, amit ő lát…
Csányi Beatrix, a magyar bíróság…
Aztán miután már kétszer be van adva, leírva magyarul, hogy mi az isten van…
talan latszoalg megerti de mar keson….
anyuka meg elkezdi az ertelmi szintjen a leirogatni es boldogan kozoli jee hat tenyleg ezt latjuk… ez az amikor fogalam sincs hogy mit muvel anyuka.. nincs betegsegtudata….
baracykai kisztina meg meg hat hagyjuk… fogalma sincs az egeszrol… inkabb tamogatja anyukat mindenben is
l. A felek esetében fennáll-e olyan egészségügyi és/vagy pszichés tényező (személyiségzavarra utaló tünet, tünetegyüttes, kóros elváltozás, deviancia, stb.), ami a szülő gyermekkel való kapcsolatát hátrányosan befolyásolja, ha igen, akkor mi ez a tényező és miként hat a gyermekkel való kapcsolatra?
2. A felek tekintetében bármilyen mentális betegségre utaló jel, személyiségzavar illetőleg patológiai vonás fellelhető-e?
3. Az alperes azon magatartása, hogy sorozatos kérés, tájékoztatások ellenére magatartásán nem
változtat, utal e pszichés megbetegedésre, ezáltal nevelési alkalmasságot lerontó tényezőre (rendszeresen rögzíti a történteket, gyermekkel a kapcsolattartásást, bírósági tárgyalásokat, rendszeresen, tárgyalásonként több ízben rendre kell utasítani testbeszéde, beszélgetése miatt,
interneten megjeleníti a történteket, könyvet, blogot ír a történtekről…)
4. Kimutatható-e a gyermek befolyásolása bármely vizsgált személy által a másik szülő ellenében, ha igen kinél, és ez milyen jellegű?
5. Nyilatkozzon, hogy szakértői szempontból a gyermek egészséges testi,
lelki fejlődése milyen gyakoriságú időtartamú és módú kapcsolattartás
mellett biztosítható kedvezőbben, ennek okait szíveskedjék feltárni.
6. Melyik fél alkalmasabb pszichológiai szempontból a gyermek nevelésére?