A majomkísérlet, ami megmagyarázza a szülői elidegenítést és az érzelmi manipuláció működését

  • A videó egy 1980-as évekbeli majomkísérlettel indít, amely azt mutatta meg, hogy a félelem tanult viselkedés lehet: a bébimajom először nem félt a kígyótól, de miután látta az anyja rettegését, ő maga is intenzív félelmet mutatott.
  • A videó szerint ugyanez a mechanizmus működhet a szülői elidegenítésnél is: a gyermek a szülő érzelmi jelzéseiből tanulja meg, hogy a másik szülőtől „félni kell”.
  • A készítő saját történetét is elmondja:
    • válás után azt hitte az apjáról, hogy nem szereti őt,
    • hamis állításokat hallott róla,
    • emiatt kb. 20 évre elutasította az apját.
  • A videó szerint a gyermek manipulálása sokszor nem nyílt uszítással történik, hanem finom érzelmi jelzésekkel.
  • Fontos fogalom a „retrieval behavior”:
    • a szülő visszahívja, magához köti a gyermeket,
    • azt sugallja, hogy a külvilág vagy a másik szülő veszélyes,
    • ezzel aktiválja a gyermek ősi kötődési rendszerét.
  • A videó szerint az elidegenítő szülő gyakran:
    • túlaggódó kérdéseket tesz fel a láthatás után,
    • állandó veszélyérzetet kommunikál,
    • azt sugallja, hogy a másik szülő mellett nincs biztonságban a gyermek.
  • A gyermek átadásakor tipikus mondatok lehetnek:
    • „Tudom, hogy nem akarsz menni.”
    • „Csak pár napot kell kibírnod.”
    • „Ha bármi baj van, hívj fel.”
  • A videó szerint ezek a mondatok rejtett üzeneteket hordoznak:
    • a másik szülőnél valami „rossz” van,
    • az „igazi otthon” az elidegenítő szülőnél van,
    • a gyermeknek szorongania kell a másik szülővel való időtől.
  • A gyermek megtanulja, milyen érzelmi reakciót várnak el tőle:
    • ha fél vagy sír,
    • az elidegenítő szülő vigasztalja,
    • ezzel megerősíti a viselkedést.
  • A videó egyik központi állítása:
    • valójában nem a gyermek nem tud elszakadni a szülőtől,
    • hanem a szülő nem tud elszakadni a gyermektől,
    • mert a gyermeket saját érzelmi stabilizálására használja.
  • A videó részletesen magyarázza a „projektív identifikáció” fogalmát:
    • a szülő saját szorongását és instabilitását „ráhelyezi” a gyermekre,
    • a gyermek hordozza a szülő érzelmi terheit,
    • majd a szülő úgy tesz, mintha ő mentené meg a gyermeket ettől az állapottól.
  • A videó szerint:
    • a gyermek tünetei sokszor valójában a szülő pszichológiai problémáinak következményei,
    • a gyermek a szülő érzelmi szabályozó eszközévé válik.
  • A szerző állítása szerint:
    • amíg a gyermek az ilyen pszichológiai hatás alatt marad,
    • addig a másik szülővel való egészséges kapcsolat helyreállítása szinte lehetetlen.
  • A videó végkövetkeztetése:
    • az ilyen típusú pszichológiai bántalmazásnak nincsenek fizikai nyomai,
    • mégis súlyosan rombolhatja a gyermek fejlődését és kapcsolatait,
    • ezért szerinte sok esetben védelmi intézkedésre vagy a gyermek kiemelésére lenne szükség.

Views: 1

Felügyelt kapcsolattartás szünetelése és elmaradt találkozások

A felügyelt kapcsolattartáson az alperes mindvégig erősen kifogásolható viselkedést tanúsított. A családsegítő szolgálat jelentései is arra engedtek következtetni, hogy ezek az alkalmak nem megfelelő módon zajlanak. Kizárólag azért kértem a felügyelt kapcsolattartás megszüntetését, mert azt a családsegítő szolgálat javasolta, mivel ezt látta a gyermek érdekében állónak. Én magam nem láttam bele, hogy mik történnek ezeken az alkalmakon, bíztam és bízok a szakemberek értékítéletében. Miután beadtam a kérelmemet én magam is, hogy a kapcsolattartás szüneteljen, az azt követő tárgyaláson jeleztem, hogy a gyermeket továbbra is vinném a felügyelt kapcsolattartásra, amennyiben az alperes változtat a szakemberek által kifogásolt magatartásán, és a kapcsolattartásokat amennyiben nem a bizonyíték gyűjtés eszközének tekinti, hanem arra használja, amire az valóban szolgál, méghozzá a gyermekével való kapcsolat mélyítésére. Az alperes azonban határozottan úgy nyilatkozott, hogy a magatartásán nem kíván változtatni.

Ezt követően került sor a kapcsolattartás szünetelésére 2023. december 31. napjáig. A szünet lejárta után én magam továbbra is kész voltam arra, hogy a gyermeket vigyem a kapcsolattartásra, és el is vittem. De az alperes ezeken az alkalmakon nem jelent meg, még akkor sem, amikor a gyermekének konkrét ígéretet tett karácsonykor, hogy januárban találkoznak.

Megjegyzem, hogy az életközösségünk megszakadása óta figyelek arra is, hogy a gyermek az alperes születésnapján, névnapján felköszöntse, 2023 karácsonyán is biztosítottam a telefonos kapcsolattartást. Volt olyan alkalom, például születésnap, amikor az alperes nem volt hajlandó fogadni a gyermeke telefonhívását, és arra tartott igényt, hogy időpontot egyeztessünk a telefonhívás megvalósulása érdekében. Számomra ez érthetetlen volt, hiszen nekem fordított esetben egészen biztosan lett volt pár percem arra, hogy a gyermekemmel telefonon beszélni tudjak. Nem derült ki, hogy az alperesnek milyen fontos elfoglaltsága volt vasárnap, ami miatt a hívást csak következő hét kedden tudta fogadni.

Karácsonykor küldtünk csomagot is az alperesnek, a gyermek által készített karácsonyi ajándékkal, a gyermekkel vettünk az alperesnek egy pólót is, amiről úgy gondoltuk, hogy örült volna neki, de az alperes a csomagot nem vette át, és azt a posta visszaküldte. Tekintettel arra, hogy az alperes elzárkózása folytán a kapcsolattartások azóta nem valósulnak meg, azóta sem tudta a gyermek átadni az ajándékot.

Ez év húsvétján is az alperesnek és családjának [kitakarva] vettünk képeslapot, és azt elküldtük nekik a gyermekről készült farsangi fotókkal együtt.

2023 anyák napja óta rendszeresen küldünk a rokonoknak, és az alperesnek is képeslapot, és fotókat is.

Azt gondolom, hogy ez a magatartásom pontosan azt igazolja, hogy egyáltalán nem kívánom a gyermeket elidegeníteni az alperestől. A gyermek előtt soha nem beszélek az alperesről negatív módon, a peres eljárás azon részleteit ismertetem kizárólag a gyermekkel, ami rá tartozik, és azt is az életkorának megfelelő módon. Például tájékoztatnom kellett arról, hogy szakértőhöz kell mennünk vizsgálat céljából, és arról is, hogy a bírónő fogja személyesen meghallgatni. Ezen túlmenően semmiről nem tud a gyermek.

Views: 1

A családjogi manipuláció valódi veszélye: amikor az érzelmi reakció válik fegyverré

https://www.youtube.com/watch?v=ywj29WXAEO8

  • A legveszélyesebb ember a családjogi ügyedben sokszor nem az exed vagy a bíró, hanem te magad lehetsz, ha elveszíted az érzelmi kontrollt.
  • Ha valaki képes kontrollálni az érzelmeidet, akkor a viselkedésedet is befolyásolja.
  • A konfliktusos személyiségek gyakran nem megoldást akarnak, hanem érzelmi reakciót kiváltani.
  • Az indulatos üzenetek, hangfelvételek, ajtó előtti veszekedések mind bizonyítékként használhatók ellened.
  • A családjogi ügyekben sokszor az tűnik „biztonságosabbnak”, aki nyugodtnak látszik, még akkor is, ha ő provokálta a konfliktust.
  • Nem az érzelem a probléma, hanem a kontrollálatlan érzelem manipulatív emberek közelében.
  • Sok manipuláló ember nem közvetlenül akar tönkretenni, hanem addig provokál, amíg saját magadat rombolod le.
  • A provokációk célja gyakran:
    • reakció kiváltása,
    • érzelmi destabilizálás,
    • hibázás kikényszerítése.
  • Az emberi idegrendszer egy ex üzenetére hasonló stresszreakciót adhat, mint egy valódi veszélyhelyzetre.
  • Stressz alatt:
    • megemelkedik a kortizol és az adrenalin,
    • romlik a józan döntéshozatal,
    • az ember túlélő üzemmódba kerül.
  • Sok ember az első pár percben teszi tönkre saját ügyét egy indulati reakcióval.
  • A harag sürget:
    • „válaszolj azonnal”,
    • „védd meg magad most”,
    • „mondd meg neki az igazat”.
  • A bölcs reakció gyakran a szünet és a hallgatás.
  • A csend nem gyengeség, hanem pszichológiai kontroll.
  • A manipuláló emberek gyűlölik a csendet, mert:
    • nincs mit felhasználniuk,
    • nincs dráma,
    • nincs érzelmi üzemanyag.
  • A „gray rock” módszer lényege:
    • unalmassá válni,
    • nem reagálni érzelmileg,
    • nem táplálni a konfliktust.
  • Sok ember energiát pazarol arra, hogy megmagyarázza magát olyanoknak, akik eleve félre akarják érteni.
  • A káosz és konfliktus idővel „megszokottá” válhat az idegrendszer számára.
  • Emiatt:
    • a nyugalom furcsának tűnhet,
    • a csend gyanúsnak,
    • a stabilitás unalmasnak.
  • A közösségi média gyakran fenntartja a folyamatos érzelmi aktiváltságot.
  • Több száz órányi „narcisztikus ex” videó nézése nem gyógyulás, hanem az idegrendszer folyamatos stresszben tartása lehet.
  • A gyerekek nem logikailag érzékelik a szülőt, hanem érzelmileg.
  • A gyerekek érzik:
    • a feszültséget,
    • a keserűséget,
    • a szorongást,
    • a kimerültséget.
  • A valódi kérdés nem az, hogy „be tudom-e bizonyítani, hogy hazudik”, hanem:
    • képes vagyok-e érzelmileg stabil maradni a gyerek számára.
  • A nyugodtabb ember gyakran előnybe kerül a bíróságon, mert a szakemberek ösztönösen biztonságosabbnak érzik.
  • A valódi nyugalom nem elfojtás, hanem önuralom.
  • A sztoicizmus lényege:
    • másokat nem tudsz kontrollálni,
    • saját magadat igen.
  • Ha a békéd attól függ, hogy a másik hogyan viselkedik, akkor érzelmileg függsz tőle.
  • Az exednek nem szabad „adminisztrátori hozzáférést” kapnia az idegrendszeredhez.
  • Az érzelmi fegyelem:
    • túlélési stratégia,
    • jogi stratégia,
    • szülői stratégia is lehet.
  • Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad fájdalmat érezni vagy gyászolni.
  • A lényeg:
    • ne mások előtt vérezz érzelmileg,
    • főleg ne olyanok előtt, akik ezt ellened használják.
  • A gyerekek hosszú távon emlékeznek arra:
    • ki volt stabil,
    • ki volt nyugodt,
    • ki mellett volt békésebb a légkör.
  • A végső cél nem a bosszú vagy minden vita megnyerése, hanem:
    • stabilitás,
    • kiszámíthatóság,
    • érzelmi önkontroll.
  • A káosz idővel általában saját magát leplezi le — de csak akkor, ha te nem veszel részt benne.

Views: 1

Apai kapcsolattartástól való eltiltás és átadás-átvételek

A szakértő véleményében kitért arra, hogy én magam a gyermeket az alperes ellen nevelem, azonban nem derül ki a szakértői véleményből egyértelműen, hogy ezt a megállapítását mire alapozza. Egyedül az látszik alapként megjelölve, hogy véleménye szerint én magam a gyermeket az apai kapcsolattartástól eltiltom, és felhívta a figyelmemet a szakértői vélemény arra, hogy ezt a magatartást fokozatosan hagyjam el.

Vitatom a szakértő azon megállapítását, miszerint én a gyermeket az alperestől eltiltanám.

Az életközösségünk megszakadásakor volt egy rövid időszak 2022. augusztus elejétől 2022. október közepétől, amikor valóban nem adtam át az alperesnek a gyermeket, de ennek oka az volt, amit a tanú meghallgatás ([kitakarva] vallomása) is igazolt, hogy az alperes engem azzal fenyegetett, hogy ha ő elviszi a gyermeket, akkor mi soha többé nem fogjuk látni. Az együttélésünk alatt is ezzel fenyegetett, ami miatt bennem komoly félelem volt amiatt, hogy ezen ígéretét betartja. Ebben az időszakban is biztosítottam a kapcsolattartást, de az én saját felügyeletem mellett a [kitakarva] háznál találkozhatott volna alperes a gyermekével, de az alperes ezzel a lehetőséggel nem élt.

Ezt követően került a bíróság által szabályozásra a kapcsolattartás a gyermek és az alperes között, az elvitel és az ottalvás jogával. Az átadás-átvételek nem voltak zökkenőmentesek, a gyermek is félt az apjától, a viselkedése miatt (futóverseny eseményei után egy héttel vitte először Budapestre), de minden esetben megvalósultak a kapcsolattartások. A bíróság által megállapított kapcsolattartási szabályokat én minden alkalommal betartottam. Az alperes volt az, aki például egy kapcsolattartás alkalmával rendőrt hívott, ezzel is figyelmen kívül hagyva a gyermek érdekeit. Nem igaz alperes azon állítása, hogy a rendőr kihívásakor én agresszíven viselkedtem, nem tettem így. Én magam sohasem adtam okot arra, hogy az átadás-átvételkor vita alakuljon közöttünk ki, mindig az alperes volt az, aki ezeket a vitákat generálta.

Az elvitellel megvalósuló kapcsolattartások a gyermeket minden alkalommal megviselték. Volt alkalom, amikor napokkal később mondta el a gyermek az ott történteket, vagy hazaérkezése után elsírta magát az ott történt események miatt. Volt olyan alkalom is, hogy az alperes már a kapcsolattartás kezdetén úgy viselkedett a gyermekkel, hogy már a kocsiban sírva fakadt. Volt olyan alkalom is, hogy az alperes egy idegen férfivel jelent meg az átvételnél, ismételten látványosan videófelvételt csináltak, a gyermek ettől megijedt, és ismét konfliktusokkal terhelt volt az elvitele.

Alperes azt terjeszti, hogy a bíróság az én hazugságom miatt szigorította az elvitellel járó apás hétvégéket felügyelt kapcsolattartássá. Ez szintén az alperes fantáziálása, képzelgése, nem állítottam valótlan dolgot alperessel kapcsolatosan senkinek. Alperes már az öt budapesti apás hétvégét is bizonyítékgyűjtésre, gyermekünk vallatására használta fel, mindezt burkoltan tette. Kifelé azt mutatta, hogy ő a gyermeket milyen sok programra viszi, ahol próbálta a jó hangulatot megörökíteni fotókkal, a panelban pedig ment a bekapcsolt telefon, még el sem rejtette a gyermek elől. Alperes azt is kijelentette, legnagyobb megdöbbenésemre, hogy ezeken az apás hétvégéken azért van ott [kitakarva] az édesanyja, nehogy szexuális zaklatással legyen megvádolva az alperes. Ez utóbbi is az alperes beteges képzelgése.

Views: 2

A szülői összemosódás (enmeshment) sötét pszichológiája – amikor a gyerek lesz a szülő érzelmi támasza

  • A videó az összemosódás / enmeshment sötét pszichológiai hátterét magyarázza.
  • A fő gondolat: a sérült, önszabályozásra képtelen szülő a gyereket használja saját lelki állapotának szabályozására.
  • Egészséges helyzetben a szülő segít a gyereknek megtanulni az érzelmi önszabályozást.
  • Kóros helyzetben ez megfordul: a gyerek lesz a szülő érzelmi támasza.
  • Ezt nevezi a videó szerepfordított kapcsolatnak.
  • A gyerek olyan felnőtt konfliktusokba kerül bele, amelyekhez sem életkora, sem lelki érettsége nincs meg.
  • A szülő a gyerektől vár vigaszt, lojalitást, együttérzést, megerősítést.
  • Válás után ez különösen erős lehet: a korábban a házastársra rakott érzelmi szabályozó szerep átkerülhet a gyerekre.
  • A gyerek ilyenkor nem feltétlenül érti, hogy ami történik, nem normális.
  • Kifelé a kapcsolat akár nagyon szoros, szeretetteljes kötődésnek is tűnhet.
  • Valójában azonban a gyerek elveszítheti saját autonómiáját, érzelmi szabadságát és önazonosságát.
  • A videó szerint ez a folyamat súlyosan károsíthatja a gyerek önértékelését, személyiségfejlődését és a másik szülőhöz való kapcsolatát.
  • Fontos üzenet: a gyerek nem hibás azért, ha ilyen szerepbe kényszerítették.
  • A manipulált gyerek később, akár felnőttként jöhet rá, hogy a másik szülőről alkotott képe nem a saját tapasztalatából, hanem befolyásolásból származott.
  • A lényeg: ez nem „erős anya-gyerek kötődés”, hanem érzelmi kizsákmányolás és szerepcsere, amely a gyerek fejlődését a szülő szükségleteinek rendeli alá.

Views: 5

A titokban rögzített felvételek és a gyermek magánélete – mit állított a bíróság előtt az anya?

könyvet kíván írni a jelen eljárással kapcsolatban, amire tekintettel az alperes ezen bizonyítási eszközeit a készülő könyv során fel kívánja használni. Azt is nyilatkozta az alperes az eljárás során, hogy a hang és videó felvételeket az alperes nyilvánosságra akarja hozni az interneten, a hangfelvételek leirata kapcsán ezt meg is tette. Ezen nyilatkozata megtételekor én kifejezetten úgy nyilatkoztam, hogy a gyermekem kapcsán ezen hangfelvételek interneten való közzétételét kifejezetten megtiltom. Az a feltétel sem valósul meg, miszerint az alperes az igazság bizonyítására kívánná ezen felvételeket felhasználni. Az alperes olyan módon értelmezi a felvételek tartalmát, amik az igazságtól rendkívül távol állnak.

A futóverseny kapcsán készült felvétel esetén is azt állítja az alperes, hogy az én szüleim erőszakos, támadó magatartását rögzítette, holott a felvételen látható jelenet ennek pontosan az ellenkezőjét támasztja alá, miszerint maga az alperes volt az, aki támadólag lépett fel a szüleimmel szemben.

Megjegyzem, hogy az adott esetben is alkalmazható volt hagyományos bizonyítási eszköz, miszerint a jelenlévők közül tanúként állít elő, de az alperes nem ezzel a lehetőséggel élt, hanem a személyiségi jogokat sértő bizonyítási eszközt csatolta be a bíróság részére.

A fentiek alapján kérem, hogy az alperes által csatolt valamennyi felvételt a T. Bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből, hivatalból, figyelemmel azoknak nyilvánvalóan jogsértő voltára.

Kérem egyúttal a kizárásra vonatkozó kérelmem elutasítását, tekintettel a per során tett nyilatkozataira, miszerint a felügyelt kapcsolattartást nem annak valódi céljából kívánja igénybe venni, tehát azért, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni.

könyvet kíván írni a jelen eljárással kapcsolatban, amire tekintettel az alperes ezen bizonyítási eszközeit a készülő könyv során fel kívánja használni. Azt is nyilatkozta az alperes az eljárás során, hogy a hang és videó felvételeket az alperes nyilvánosságra akarja hozni az interneten, a hangfelvételek leirata kapcsán ezt meg is tette. Ezen nyilatkozata megtételekor én kifejezetten úgy nyilatkoztam, hogy a gyermekem kapcsán ezen hangfelvételek interneten való közzétételét kifejezetten megtiltom. Az a feltétel sem valósul meg, miszerint az alperes az igazság bizonyítására kívánná ezen felvételeket felhasználni. Az alperes olyan módon értelmezi a felvételek tartalmát, amik az igazságtól rendkívül távol állnak. A futóverseny kapcsán készült felvétel esetén is azt állítja az alperes, hogy az én szüleim erőszakos, támadó magatartását rögzítette, holott a felvételen látható jelenet ennek pontosan az ellenkezőjét támasztja alá, miszerint maga az alperes volt az, aki támadólag lépett fel a szüleimmel szemben. Megjegyzem, hogy az alperes ez esetben is alkalmazhatott volna hagyományos bizonyítási eszközt, miszerint a jelenlévők közül tanúkat állít elő, de az alperes nem ezzel a lehetőséggel élt, hanem a személyiségi jogokat sértő bizonyítási eszközt csatolta be a bíróság részére.

A fentiek alapján kérem, hogy az alperes által csatolt valamennyi felvételt a T. Bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből, hivatalból, figyelemmel azoknak nyilvánvalóan jogsértő voltára. Kérem egyúttal a kizárásra vonatkozó kérelmének elutasítását, tekintettel a per során tett nyilatkozataira, miszerint a felügyelt kapcsolattartást nem annak valódi céljából kívánja igénybe venni, tehát azért, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni.

Views: 1

A szülői elidegenítés nem ér véget 18 éves korban – így hat felnőttként is

  • A videó fő üzenete, hogy a szülői elidegenítés nem ér véget 18 éves korban, hanem átalakul és mély pszichológiai mintázatként tovább él.
  • Kritizálja azt a közkeletű elképzelést, hogy a gyermek „nagykorúvá válva majd magától rájön az igazságra”. A szerző szerint az érzelmi kondicionálás nem tűnik el egyik napról a másikra.
  • A pszichológiai kontroll gyakran láthatatlan:
    • nem feltétlenül nyílt agresszió,
    • hanem hosszú éveken át tartó érzelmi befolyásolás,
    • amelyben a gyermek a másik szülőt stresszel, bűntudattal vagy bizonytalansággal társítja.
  • Hangsúlyozza, hogy nem csak anyák idegeníthetnek:
    • apák,
    • nagyszülők,
    • bármely családtag képes manipulációra.
  • Az elidegenítés első szakasza még látványos:
    • kapcsolattartás akadályozása,
    • lemondott hétvégék,
    • vádaskodások,
    • „a gyerek zaklatott lett utánad” típusú narratívák.
  • A második szakasz már sokkal kifinomultabb:
    • a gyermek önmaga kezdi szabályozni az érzéseit,
    • megtanulja, hogy bizonyos érzelmek „veszélyesek”,
    • például ha örül az apjának, abból otthon feszültség lesz.
  • A gyermek sokszor nem az igazsághoz, hanem a biztonságosabb környezethez alkalmazkodik.
  • A videó szerint a felnőttkor sem törli automatikusan az érzelmi programozást:
    • egy felnőtt ember is reagálhat szorongással vagy bűntudattal a manipulatív szülő jelenlétére.
  • A kapcsolat helyreállítása a gyermek számára sokszor nem szabadságként, hanem veszélyként jelenik meg:
    • félhet az érzelmi biztonság elvesztésétől,
    • az otthon elvesztésétől,
    • vagy a másik szülő reakciójától.
  • Erős kritikát fogalmaz meg a családjogi rendszerrel szemben:
    • a felügyelt kapcsolattartást és formális megoldásokat felszínesnek mutatja,
    • amelyek nem képesek valódi kötődést helyreállítani.
  • A közösségi média és a „pszichológiai buzzwordök” („toxikus”, „nárcisztikus”, „unsafe”) szerinte tovább erősítik az elidegenítést és a narratívák leegyszerűsítését.
  • Fontos gondolat, hogy sok apa akaratlanul is ront a helyzeten:
    • amikor minden beszélgetés tele lesz fájdalommal és kétségbeeséssel,
    • a gyermek pedig érzelmi nyomásként kezdi ezt megélni.
  • A videó a folyamatot gyászhoz hasonlítja:
    • a gyermek fizikailag jelen van,
    • de érzelmileg eltűnik.
  • A bizonytalanságot tartja az egyik legpusztítóbb elemnek:
    • vajon a gyermek valóban elutasította a szülőt,
    • vagy csak alkalmazkodott a környezetéhez a túlélés érdekében?
  • Figyelmeztet arra is, hogy a keserűség teljes identitássá válhat:
    • ha valaki csak a haragban él,
    • akkor nemcsak a gyermekét, hanem a lelki békéjét is elveszíti.
  • A videó szerint az élet később sok gyermek számára mégis felismeréseket hozhat:
    • saját kapcsolatok,
    • csalódások,
    • szülővé válás,
    • manipuláció megtapasztalása révén.
  • Nem feltétlenül 18 évesen történik a felismerés:
    • lehet 28,
    • 38,
    • vagy még később.
  • A hosszú távon megmaradó dolog nem a bírósági irat vagy vita, hanem az érzelmi emlék:
    • ki maradt nyugodt,
    • ki nem követelt lojalitást,
    • ki hagyta nyitva az ajtót.
  • A videó egyik legerősebb gondolata:
    • a szülő feladata nem a tökéletesség,
    • hanem az, hogy érzelmileg biztonságos ember maradjon,
    • akihez a gyermek egyszer visszatérhet.
  • Zárógondolat:
    • a gyermek egyszer felteheti magának a kérdést:
      „Ki szeretett engem úgy, hogy nem akart birtokolni?”,
    • és ez sok korábbi narratívát összeomlaszthat.

Views: 1

Családsegítő Szolgálat kizárása és jogsértő hangfelvételek

betartatni az alperessel a házirendjét, amit az alperes sorozatosan és súlyosan megsértett, nem törődve a Szolgálat alkalmazottainak személyiségi jogaival sem. Ezen magatartását az alperes nem tagadta, és oly módon nyilatkozott, hogy ő maga a felügyelt kapcsolattartásokat továbbra is hasonló módon, a bizonyítékok beszerzésére kívánja felhasználni. A fentiek okán álláspontom szerint amennyiben bizalomvesztésről beszélhetünk egyáltalán, az kizárólag az alperesi magatartásra vezethető vissza, amire tekintettel, a saját felróható magatartására hivatkozva álláspontom szerint az alperes nem kérheti a Családsegítő Szolgálat kizárását, Amennyiben a T. Bíróság a szolgálat kizárására vonatkozó kérelemnek helyt adna, úgy a gyermekemet másik illetékességi területű szolgálatra kellene vinnem a kapcsolattartások céljából. Ez költséggel, és rengeteg plusz utazási idővel is járna a részemről, így álláspontom szerint a gyermeknek egyáltalán nem érdeke az, hogy a felügyelt kapcsolattartások más illetékességgel rendelkező Szolgálathoz kerüljenek át. Tudomásom szerint a legközelebbi ilyen szolgálaton, Szigetszentmiklóson ráadásul a Szolgálat leterheltsége okán legfeljebb havonta egy alkalommal, egy órára tudnák biztosítani ezt a szolgáltatást. Vitatom az alperes azon állítását, miszerint én a Szolgálat bármely tagjával közvetlen baráti, vagy bármilyen más összeférhetetlenséget megalapozó viszonyban lennék. Amennyiben az alperest ezt állítja, úgy azt neki kell bizonyítania, de ebben a körben kifejezetten tényállítást sem tesz. Az alperes által csatolt hangfelvételeket kérem kirekeszteni a bizonyítékok köréből a Pp. 269. § (1) c, d, pontja, valamint (2) bekezdése alapján. A hangfelvételeket egyértelműen az alperes jogsértő módon, személyiségi jogot sértve szerezte meg, és tárta azokat a T. Bíróság elé. Tekintettel arra, hogy a bizonyítási eszközök, melyeket az alperes sorozatosan becsatol a Bíróság felé nyilvánvalóan jogsértőek, azok jogsértő jellegét a jelen eljárás során az alperes saját maga is beismerte, amire tekintettel a bizonyítási eszközök jogsértő voltát a T. Bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie, amiről a feleket tájékoztatnia is kell, Az alperes korábbi ítéletekre hivatkozik akkor, amikor el kívánja fogadtatni a személyiségi jogokat sértő hangfelvételeit bizonyítékként. Az alperes azonban elfeledkezik arról, hogy egyrészt az általa hivatkozott peres eljárások, a személyiségi jogok megsértése miatt indult eljárások voltak, és nem azok az alapperek, amelyekben a bizonyítási eszközök felhasználásra kerültek. Másrészt a hivatkozott döntések is kiemelik azt, hogy abban az esetben használhatóak fel ezen eszközök, amennyiben azok az igazság bizonyításának célját szolgálják, csak erre a célra használják azokat fel, illetve az igazság bizonyítására vagy nincs más lehetőség, vagy a lehetséges hagyományos bizonyítási eszközök az eljárásban nem vezettek eredményre, A fenti feltételek nem valósulnak meg jelen eljárásban. Az alperes jóformán hagyományos bizonyítási eszközöket nem is kíván igénybe venni, így nem hivatkozhat arra, hogy teljesült volna a harmadik feltétel, miszerint akkor használhatóak fel a jogsértő bizonyítási eszközök, amennyiben a hagyományos bizonyítási eszközök az eljárásban nem vezettek eredményre. Az a feltétel sem valósul meg, miszerint a bizonyítási eszközöket csak a bírósági eljárásban bizonyítás céljából használná fel az alperes. Az alperes saját maga sem vitatta azt, hogy egy

Views: 1

Szülői elidegenítés és családjogi rendszer – Parental Alienation Awareness Day 2026 összefoglaló

  • Több résztvevő szerint a családjogi rendszer teljesítményét főleg az ügyek gyorsasága alapján mérik, nem pedig az alapján, hogy valóban javítja-e a gyermekek életét.
  • Elhangzik több statisztika arról, hogy a két szülő kapcsolatának hiánya milyen negatív hatással lehet a gyermekekre:
    • nagyobb esély droghasználatra,
    • iskolaelhagyásra,
    • érzelmi és viselkedési problémákra,
    • fiatalkori terhességre,
    • öngyilkosságokra.
  • A dokumentumfilmben hangsúlyozzák, hogy a váltott, egyenlő szülői időt sok felnőtt gyermek tartja a legjobb megoldásnak válás után.
  • Felmerül egy reformjavaslat:
    • alapértelmezett 50/50 felügyelet,
    • ha ettől eltér a bíróság, azt írásban kelljen indokolnia.
  • Több szülő személyes történetet oszt meg arról, hogy:
    • hónapok vagy évek óta nem látták gyermekeiket,
    • a bírósági folyamatok rendkívül lassúak,
    • a kapcsolattartási döntéseket nem hajtják végre megfelelően,
    • a gyermekkel való kapcsolat idővel leépül.
  • A PAPA nevű szervezet (Parental Alienation awareness csoport) rendezvényt szervez Portsmouthban:
    • a Spinnaker Towert zöldre világítják,
    • figyelemfelkeltő eseményeket tartanak,
    • önkéntesek ereszkednek le az épületről,
    • cél a társadalmi figyelem felkeltése.
  • A résztvevők szerint:
    • sok szerető apa és anya van, akik indokolatlanul nem láthatják gyermekeiket,
    • a rendszer nem védi megfelelően a gyermek-szülő kapcsolatot,
    • a családjogi ügyekben nincs valódi sürgősségérzet.
  • Több megszólaló kritizálja:
    • a CAFCASS működését,
    • a bírósági várakozási időket,
    • a bizonyíték nélküli vádak kezelését,
    • az ítéletek végrehajtásának hiányát.
  • Egy pszichológus és igazságügyi szakértő arról beszél, hogy:
    • a szülői elidegenítés valós pszichológiai jelenség,
    • a tudományos megközelítést próbálják kiszorítani a bíróságokról,
    • a gyermekek traumáját gyakran figyelmen kívül hagyják.
  • Többen beszélnek arról, hogy:
    • a hamis vádak hosszú időre megszakíthatják a kapcsolatot,
    • a gyermekek időközben felnőnek,
    • az elveszett idő nem pótolható.
  • A dokumentumfilm visszatérő témája:
    • a rendszer lassúsága,
    • az érzelmi és anyagi teher,
    • az izoláció érzése,
    • valamint az, hogy a szülők sokszor teljesen magukra maradnak.
  • Több résztvevő szerint:
    • a bíróságok inkább konfliktust konzerválnak,
    • a szülők együttműködését kellene támogatni,
    • a gyermekeknek alapvetően mindkét szülőre szükségük van.
  • A videó végén a mozgalom üzenete:
    • a gyermekek érdekében társadalmi és jogi változás kell,
    • folyamatos nyomást kell gyakorolni a rendszerre,
    • a cél az, hogy minden gyermeknek lehetősége legyen mindkét szülő szeretetét megélni.

Views: 1

felügyelt kapcsolattartás és családsegítői együttműködés

Eredeti dokumentumkép megtekintése

A csúnyaválás.hu oldalát az alperes nem szüntette meg, azt továbbra is folyamatos bejegyzésekkel fenntartja.

Álláspontom szerint az alperes a családsegítő felé nem tett egyértelmű nyilatkozatot arra, hogy a továbbiakban ő maga nem kíván megjelenni a kapcsolattartások alkalmain. Csupán annyit írt le, hogy „gondolom az már mindenkinek világos, hogy további együttműködésünk nem vállalható egyik részről sem…” Kérem ezt is jelezzék a bíróság felé önök is. Kérem jelezzék a bíróság felé, hogy a bizalmunk elveszett a kapcsolatunkban.

A családsegítő szolgálat egyértelműen azt nyilatkozta, hogy készek biztosítani az alperes részére a felügyelt kapcsolattartást. Az alperes a levelében úgy állítja be, mintha egyik fél sem kívánna a másikkal együttműködni, de ez nem valós, mivel kizárólag az alperes az, aki nem kíván együttműködni a családsegítő szolgálattal.

Az alperes homályos megfogalmazása miatt a családsegítő szolgálat is azon a véleményen volt, hogy amíg az alperes egyértelműen nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást (egyébként a gyermeknek ezzel teljes mértékben ellentétesen nyilatkozott), addig én magam jelenjek meg a gyermekkel a kapcsolattartás alkalmával, aminek megfelelően én így is cselekedtem. Próbáltam e-mail útján megkérdezni az alperest arról, hogy fog-e jönni kapcsolattartásra vagy sem, de nekem sem volt hajlandó válaszolni a feltett kérdésre.

Miután két alkalommal sem jelent meg alperes a kapcsolattartáson, így a családsegítő szolgálat jelezte felém e-mailen, hogy ne menjünk a továbbiakban a kapcsolattartásokra, csak ha ezzel ellentétes felszólítást kapok tőlük. Ezt a tájékoztatást január 15-én kaptam meg a családsegítőtől.

Az alperes étellista követelésére vonatkozó nyilatkozata teljes mértékben azt mutatja, hogy az alperes kezd elrugaszkodni a valóságtól. Mindenkinek minden nyilatkozatát szándékosan félreérti. Patai Krisztina példaként említette, hogy az édességek esetén sem veszi figyelembe az alperes a gyermek kérését, igényeit. Az alperes eltúlzott mértékben vitt édességet a gyermeknek, demonstratív ételpazarlása is tetten érhető volt. Most pedig olyan életszerűtlen kéréssel fordul mindenki felé, hogy [gyermek neve kitakarva] ne lásson olyan ételt, amit ő nem szeret.

A családsegítő szolgálat jelentései álláspontom szerint a jelen perben elengedhetetlenül figyelembe veendő bizonyítékok az alperes magatartására és arra, hogy a kapcsolattartás a gyermek és az alperes között nem valósulhat meg felügyelet nélkül, mivel a gyermek érdekeivel ez ellentétes lenne. Az alperes irreális okfejtései, és az a tény, hogy az étellista mellőzéséből kívánja levezetni azt, hogy a családsegítővel nem lehet együttműködni, teljes mértékben azt támasztják alá, hogy az alperes nem alkalmas a szülői felügyeletre.

Views: 1