Month: July 2026

Alperesi nyilatkozatok cáfolata gyermekelhelyezési perben – Tények és bizonyítékok

Hazudj.

Azt mondd mindig, amit hallani akarnak.

Nincs köze a valósághoz? Ugyan már, kit érdekel…

Bemutatkozik a ráckeve környéki tanárnő.

Az alperes beadványa első bekezdésében is már valótlan nyilatkozatot tesz, mivel pontosan az alperes volt az, aki 2022. augusztus 3. napján arra szólított fel, hogy másnap költözzenek ki a budapesti ingatlanból, amit én meg is tettem. Ekkor számomra egyértelmű volt, hogy a gyermek velem fog maradni, olyan igényt ekkor az alperes sem jelzett felém, hogy nem járulna hozzá ahhoz, hogy ingóságait is magammal vigyem. Az alperesnek nemhogy kifejezett kérése, hanem felszólítása volt a haladéktalan kiköltözésre, így a gyermeknek én magam nem állítottam valótlanságot. Az alperes szülei révén még ki is jelentettek engem az ingatlanból, így nem merült fel bennem az, hogy a költözés ne lenne végleges.

Az alperes beadványának második bekezdése abból a tényből, hogy heti egy-két alkalommal a gyermek felügyelete során a szüleim kisegítenek, az alperes ismét messzemenő következtetéseket von le az ellenlevelés körében. A tanú vallomásából egyáltalán nem következnek az alperes által levont következtetések. A gyermek egyébiránt heti 1 vagy 2 alkalommal pár óra hosszát tölt a szüleimnél, kizárólag akkor, amikor munkahelyi elfoglaltságom miatt szükségem van a segítségre. Ez a mérték egyáltalán nem túlzott, hiszen heti pár óra hosszát egyébként is meglátogatnám az idős szüleimet a gyermekkel együtt.

Megjegyzem, hogy az alperes már az általa említett esetkonferencia idején, ami 2022. november 17. napján volt, élt a kapcsolattartási jogával, hiszen az ideiglenes intézkedéssel szabályozásra került, így nem lehet tényként kijelenteni, hogy ekkoriban kizárólag tőlem tudhatott volna bármilyen információt a válással kapcsolatban.

Patai Krisztina is kiemelte tanúvallomása során, hogy nem tudja pontosan, hogy mely szülőtől tud a gyermek információt a válásról. Ugyanakkor tanúvallomásában kihangsúlyozta, hogy én magam a szolgálat javaslatait megfogadom, felhívásainak eleget teszek. Régóta nagyon figyelek arra, hogy semmi olyanról ne szerezzen tudomást, ami nem őt érinti a jelen perben.

Az alperes azon nyilatkozata, hogy álláspontja szerint csak az iskolában tudja elengedni magát, nem felel meg a valóságnak, mint a legtöbb gyermek sokszor jelzi, főleg hétfőnként reggel, hogy nincs kedve iskolába menni, velem bizalmi kapcsolata van, megosztja velem az iskolai élményeit, a barátaival, iskolatársaival való kapcsolatáról is beszél. Azt is meg szokta velem osztani, ha valaki megbántotta.

Eredménye mindig is kitűnő volt, a budapesti iskolában és itt is. Ebből az eredményből emiatt sem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak az iskolában érezné jól magát. Kiemelkedően intelligens, kialakult feladattudata van, fontos számára, hogy jó eredményeket hozzon, mely tulajdonságoknak az alperes mindenáron negatív töltetet szeretne adni. Amennyiben a gyermek rossz eredményeket hozna az iskolából, nincs kétségem, hogy az alperes ezzel látná megalapozottnak az állításait.

Az alperes úgy nyilatkozik, hogy mellette, az érdekeit szem előtt tartva az alperes áll ki, ugyanakkor semmi olyan magatartást nem tanúsított az alperes az elmúlt közel két évben, ami a gyermek érdekével azonos lett volna. Elment az alperes a futóversenyre, és a gyermek előtt oly módon viselkedett, ami megengedhetetlen lett volna. Eljött a karácsonyi előadásra, de nem a gyermek fellépését nézte, hanem az iskola tanulóit és a tanárokat próbálta faggatni és jogsértő…

Views: 1

Hamis vádak gyermekelhelyezési perben – Így működik a “Silver Bullet” stratégia

  • A videó a “silver bullet” (ezüstgolyó) stratégiáról szól, amikor egy szülő tudatosan hamis vádakkal próbálja megsemmisíteni a másikat egy gyermekelhelyezési perben.
  • Az előadó szerint ezt a módszert leggyakrabban nárcisztikus vagy borderline személyiségű emberek alkalmazzák, és célja nem csupán a felügyeleti jog megszerzése, hanem a másik szülő teljes ellehetetlenítése.
  • A hamis vádak között gyakori:
    • családon belüli erőszak,
    • gyermekbántalmazás,
    • szexuális visszaélés,
    • mentális instabilitás,
    • drogproblémák,
    • pénzügyi bántalmazás,
    • elhanyagolás.
  • A bíróságok az ilyen vádakat azonnal komolyan veszik, mert elsődleges céljuk a gyermekek védelme, ezért az ártatlan szülő is könnyen hátrányba kerülhet.
  • Az előadó szerint a családjogi rendszer számos hibával működik:
    • a bírók gyakran kevés tapasztalattal rendelkeznek,
    • sok ügyvéd nem ért a hamis vádak kezeléséhez,
    • az eljárások rendkívül hosszúak és drágák.

Mit nevez győzelemnek?

Az előadó szerint három cél van:

  1. A hamis vádak megszüntetése.
  2. Igazságos gyermekelhelyezés vagy kapcsolattartás elérése.
  3. Annak elérése, hogy a másik fél többé ne akarjon bíróságra menni, mert a saját hazugságai visszaütnek.

A legfontosabb tanácsai

  • Ne érzelmekből védekezz.
  • Ne azzal próbáld megnyerni az ügyet, hogy a másik fél nárcisztikus.
  • Először azt kell bizonyítani, hogy a konkrét vádak nem igazak.
  • A bizonyítékokat nem elég összegyűjteni, azokat a bíróság által elvárt formában kell bemutatni.
  • A sikerhez gyakran szükséges:
    • megfelelő ügyvéd,
    • szakértők,
    • gyermekvédelmi szakemberek,
    • gondosan felépített bizonyítási stratégia.

A “status quo” csapdája

  • Ha a gyermek hosszabb ideig csak az egyik szülőnél van (például ideiglenes intézkedés miatt), a bíróság ezt később könnyen “megszokott állapotnak” tekintheti, és emiatt nehezebb változtatni rajta. Ezért már a folyamat elején fontos fellépni.

Példa az előadásból

Az előadó bemutat egy apát, aki:

  • három évig pereskedett,
  • közel 500 000 dollárt költött ügyvédekre,
  • hamis vádak miatt letartóztatták,
  • gyermekeit ellene fordították.

Miután megfelelő ügyvédet és stratégiát választott:

  • körülbelül 6–9 hónap alatt sikerült:
    • megállítani a hamis vádakat,
    • elérni, hogy az anya hazugságai napvilágra kerüljenek,
    • visszaszerezni a gyermekekkel való kapcsolatot,
    • az egyik gyermek teljes felügyeletét is megszerezni.

Az előadó szerint a férfiak három legnagyobb hibája

  1. “Az igazság mindig győz.”
    • Szerinte önmagában az igazság nem elég, azt a bíróság nyelvén kell bizonyítani.
  2. “A rendszer korrupt, ezért nincs értelme küzdeni.”
    • Elismeri a rendszer hibáit, de azt állítja, hogy még így is lehet eredményesen dolgozni benne.
  3. “Ezt egyedül is megoldom.”
    • Véleménye szerint a családjogi eljárások speciális tudást igényelnek, ezért külső segítség és felkészülés nélkül a legtöbben hibáznak.

Összegzés

Az előadás fő üzenete, hogy a hamis vádakra épülő gyermekelhelyezési ügyek megnyerhetők, de nem elegendő az igazság vagy a bizonyítékok birtoklása. Az előadó szerint a siker kulcsa a családjogi eljárások pontos ismerete, a megfelelő stratégia, a bizonyítékok szakszerű felépítése, valamint a szakértők és ügyvédek tudatos bevonása. A videó végig azt hangsúlyozza, hogy a cél nem a másik fél “nárcisztikusként” való bemutatása, hanem a hamis állítások jogilag megalapozott cáfolata és a gyermekkel való kapcsolat helyreállítása.

Views: 1

Gyermektartásdíj: beleszámít-e az SZJA-mentesség? – Valódi bírósági beadvány

… megszakadását de nem tudom, hogy az alperes ezt a támogatási formát igénybe veszi-e; kérem, hogy a T. Bíróság kötelezze az alperest, hogy ebben a körben nyilatkozzon és állítását igazolja is. A Ptk. alapján a gyermeknek és a rá tekintettel juttatott támogatást kell figyelembe venni, azonban a teljes szja mentességemet nem █████ tekintettel, hanem arra tekintettel kapom, hogy █ gyermeket szültem.

A gyermek után mindössze 12.200.- Ft családi pótlékot veszek igénybe, mely összeg valóban levonható a gyermek szükségleteiből.

A jelenlegi forgalmi viszonyok között, és a Kúria álláspontja alapján is, havi 50.000.- Ft gyermektartásdíj mértékéig nekem nem szükséges igazolnom azt, hogy a gyermeknek ekkora összegű szükséglete felmerül. Amennyiben napi 2500.- Ft otthoni étkezési költséget veszünk figyelembe, az is havi 75.000.- Ft-ot jelent, plusz az iskolai étkezése ███████, ami havi szinten 20.000.- Ft, így havi 95.000.- Ft csak az étkezési költség. ███████ felmerül havonta 20.000.- Ft ruházkodási, 10.000.- Ft cipő költség, 5000.- Ft tisztálkodási, 5000.- Ft vitamin és gyógyszerköltség, 2.600.- Ft különóra költség, 1000.- Ft osztálypénz, és egyéb iskolai költségek havi 5.000.- Ft mértékben, amiben benne van az év eleji beiskolázás költsége is. A havi rezsi jellegű költség 40.000.- Ft, amiből ████ 20.000.- Ft költség jut. A fentiek alapján a gyermek havi rendszeres alapvető költsége 163.600.- Ft, amiből az alperesnek mindössze 58.500.- Ft-ot kellene fizetnie. Az alperes személyes nyilatkozata alapján a havi jövedelme jelentősen meghaladja az én havi jövedelmemet, míg az alperes nettó 800.000.- Ft összeget nyilatkozott, addig az én havi nettó jövedelmem 520.000.- Ft összegre tehető, amiről csatolom az utolsó 12 havi jövedelemigazolást. A jövedelemigazolásból látható, hogy teljes szja mentességben részesülök, és hogy egyéb adókedvezményben nem részesülök a gyermekre tekintettel.

Álláspontom szerint a teljes szja mentességet nem lehet figyelembe venni a gyermek szükségleteiből történő levonás útján, mivel azt nem kifejezetten ████ után kapom, hanem azon tényre tekintettel, hogy én magam █ gyermeket szültem. Ezt az új fajta szja mentességet véleményem szerint a jövedelmi és vagyoni viszonyaink során lehet figyelembe venni az alperes és közöttem meglévő jövedelemkülönbség mérlegelése során.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az alperes amennyiben havi 70.000.- Ft-ot fizetne gyermektartásdíjat abban az esetben megfelelő mértékben hozzájárulna a gyermek tartásához. Azonban én magam a jelen perc gyermekrészesítése érdekében, és arra is figyelemmel, hogy a gyermeket abban az esetben is el tudnám tartani, amennyiben az alperes egyáltalán nem fizetne a részére gyermektartásdíjat, megelégszem a jelenlegi bírói gyakorlat szerinti minimum összegű gyermektartásdíjjal.

Az alperes viszontkereset módosításaként értékelt, tartalma szerint ellenkérelmem módosítását tehát kérem a fentiek szerint értékelje a bíróság. Nem fogadom el azt, hogy az alperes mindössze havi 10.000.- Ft-tal szeretne a gyermek költségeihez hozzájárulni azon tényre hivatkozással, hogy én magam arra a tényre tekintettel, hogy █ gyermeket szültem az államtól személyi jövedelemadó mentességben részesülök.

Az alperes 163. sorszám alatti beadványára az alábbi észrevételeket terjesztem elő:

Views: 1

A szülői elidegenítés rejtett valósága – Hogyan manipulálják és befolyásolják a gyermekeket?

A TEDx előadás fő üzenete, hogy a szülői elidegenítés (parental alienation) nem kizárólag válás vagy gyermekelhelyezési perek során alakulhat ki. Sok esetben a gyermek érzelmeit egy harmadik személy – például nagyszülő, rokon vagy gondozó – formálja úgy, hogy fokozatosan eltávolodik az egyik szülőtől.

Főbb gondolatok

  • A gyermek néha teljes bizonyossággal kijelenti, hogy nem akarja látni az egyik szülőt, miközben az a szülő továbbra is szereti és próbál kapcsolatot tartani vele. Ez felveti a kérdést: vajon valóban a gyermek saját érzéseiről van szó, vagy valaki formálta ezeket?
  • Az előadó saját családi történetén keresztül mutatja be, hogy még egy felnőtt is könnyen befolyásolható egy közeli hozzátartozó által. Ha ez megtörténhet egy felnőttel, egy gyermek még kiszolgáltatottabb.
  • Maya, egy kilencéves kislány történetén keresztül szemlélteti, hogyan működik a folyamat:
    • a nagymama folyamatosan azt sugallja, hogy csak ő van mindig mellette;
    • apró, ismétlődő megjegyzésekkel csökkenti a szülők szerepét;
    • a gyermek idővel átveszi ezeket a gondolatokat, és úgy kezdi érezni, hogy azok a saját véleményei.

Nem egyetlen esemény okozza

Az előadás szerint az elidegenítés:

  • nem hangos veszekedésekből,
  • nem nyílt bántalmazásból,

hanem ezernyi apró ismétlődésből épül fel.

Ismétlődő mondatok, összehasonlítások és érzelmi manipuláció lassan átírják a gyermek valóságérzékelését. Az előadó ezt egy pohár tiszta vízbe cseppentett tintával szemlélteti: egyetlen csepp még alig látszik, de sok csepp végül teljesen elszínezi a vizet.

Fontos különbség: elidegenítés vagy jogos eltávolodás?

Az előadó hangsúlyozza, hogy nem minden szülőelutasítás jelent elidegenítést.

Ha a háttérben:

  • bántalmazás,
  • erőszak,
  • elhanyagolás

áll, akkor a gyermek távolságtartása indokolt (estrangement).

Elidegenítésről akkor beszélhetünk, amikor korábban szeretetteljes kapcsolat volt a gyermek és a szülő között, amelyet valaki fokozatosan átír.

A “három tükör” módszer

Az előadó három kérdést javasol minden szakembernek és szülőnek:

  1. Mi a gyermek saját, tényleges tapasztalata?
  2. Ki az a személy, akire érzelmileg leginkább támaszkodik, és mit vesz át tőle?
  3. Pontosan milyen történeteket hall rendszeresen? Nemcsak az számít, amit mondanak neki, hanem az is, amit soha nem hall.

Gyakorlati tanácsok

  • A másik szülőről mindig visszafogottan beszéljünk a gyermek előtt.
  • A nagyszülők és rokonok ne használják érzelmi támaszként a gyermeket.
  • A szakemberek (bírók, ügyvédek, pedagógusok, pszichológusok) ne csak azt figyeljék, mit mond a gyermek, hanem azt is, honnan származhat ez a narratíva.

Kutatási eredmények

Az előadás szerint a gyermekpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy ha egy gyermek tartósan negatív narratívát hall az egyik szülőről, nagyobb eséllyel alakul ki nála:

  • bizalmatlanság a későbbi kapcsolataiban,
  • identitáskonfliktus,
  • hosszú távú érzelmi sérülés.

A legfontosabb üzenet

Az előadás végkövetkeztetése szerint a szülői elidegenítés legveszélyesebb része nem az, hogy a gyermek rosszat gondol az egyik szülőről, hanem hogy őszintén elhiszi, hogy ezek a gondolatok a sajátjai. Ha ezt nem ismerik fel időben, az nemcsak a szülő–gyermek kapcsolatot rombolja le, hanem generációkon átívelő mintává válhat.

Views: 3

Bíróság az ellennevelésről: a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el a BKKB

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakart adat]
5

mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését.

Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a – felek indítványát is mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2024. május 08. napján

dr. Csányi Beatrix sk.
bíró

Views: 1

Hogyan kommunikálj egy ellennevelt gyermekkel? – Gyakorlati tanácsok a gyermek szemszögéből

  • Mielőtt üzenetet küldesz, vizsgáld meg a saját motivációdat.
  • Ne azért írj, hogy választ vagy viszontlátást érj el, hanem azért, hogy feltétel nélküli szeretetet közvetíts.
  • Ha elvárásokkal írsz, szinte biztosan csalódni fogsz.
  • Maradj magabiztos: attól, hogy a gyermek megváltozott, még mindig ismered őt.
  • Ne hagyd, hogy a másik szülő elhitesse veled, hogy már nincs kapcsolat köztetek.
  • Nyugodt, kiegyensúlyozott érzelmi állapotban kommunikálj.
  • Ha dühös, szomorú vagy zaklatott vagy, inkább várj az üzenet elküldésével.
  • A kapcsolat helyreállítása hosszú folyamat, nem egyetlen üzeneten múlik.
  • A gyermek felé mindig a stabil, érzelmileg szabályozott felnőtt szerepét mutasd.

A gyermek viselkedésének értelmezése

  • Az ellenséges megnyilvánulások mögött gyakran pszichológiai manipuláció áll.
  • Próbáld a sértő mondatokat nem személyes támadásként, hanem a gyermek fájdalmának megnyilvánulásaként kezelni.
  • A gyermek gyakran lojalitáskonfliktusban él.
  • A hideg, dühös viselkedés sokszor egy védekező “külső burok”, amely mögött továbbra is szeretetre és biztonságra vágyik.

Hogyan kommunikálj?

  • Mutass feltétel nélküli szeretetet.
  • Hallgasd meg és ismerd el az érzéseit.
  • Az érzelmeit validáld, de a hamis vádakat ne.
  • Figyelj arra, amit mond.
  • Válaszolj viszonylag gyorsan.
  • Légy következetes.
  • Rövid, nyugodt, szeretetteljes üzeneteket írj.
  • Maradj meleg, együttérző hangnemben.

Mit kerülj el?

  • Ne kiabálj.
  • Ne kelts bűntudatot.
  • Ne a saját fájdalmadról beszélj.
  • Ne írd, hogy mennyire szenvedsz miatta.
  • Ne kérj bocsánatot olyan dolgokért, amelyeket nem követtél el.
  • Ne kezdj védekezni vagy bizonygatni az igazadat.
  • Ne támadd a másik szülőt.
  • Ne vitatkozz az ellennevelésről.
  • Ne gyakorolj nyomást a gyermekre.
  • Ne küldj túl sok vagy túl hosszú üzenetet.

A gyermek “belső gyermekének” megszólítása

Az üzenetek:

  • legyenek melegek és biztonságot sugárzóak;
  • tiszteljék a gyermek személyiségét;
  • közvetítsék, hogy mindig szereted;
  • ne próbálják logikával meggyőzni;
  • ne keltsenek nyomást vagy bűntudatot.

Jó üzenetek példái

  • „Megérdemled, hogy szeressenek önmagadért.”
  • „Büszke vagyok rá, hogy az édesapád/édesanyád lehetek.”
  • „Mindig elég voltál, és mindig elég leszel.”
  • „Mindig itt leszek neked.”
  • „Szeretlek, bármi történjen is.”

Ha a gyermek azt írja: „Utállak”

Ne vitatkozz.

Inkább:

  • ismerd el az érzéseit;
  • fejezd ki, hogy látod a fájdalmát;
  • biztosítsd arról, hogy továbbra is szereted.

Ha fenyeget vagy zsarol

  • Maradj nyugodt.
  • Ismerd el, hogy valószínűleg fél vagy zaklatott.
  • Ajánld fel, hogy meghallgatod, amikor készen áll rá.

Ha hamis vádakat ismétel

  • Ne kezdj bizonygatásba.
  • Ne vitatkozz a vádakkal.
  • Az érzéseire reagálj, ne a vádakra.
  • Maradj szeretetteljes és nyugodt.

Ha egyik nap utál, másnap bocsánatot kér

  • Ez gyakori az ellennevelt gyermekeknél.
  • Ne sértődj meg.
  • Légy következetes.
  • Erősítsd meg, hogy nem hagyod el, és mindig mellette leszel.

Ha segítséget vagy pénzt kér

Az előadó szerint:

  • ha lehetőséged van rá, érdemes segíteni;
  • ne használd fel a segítséget a gyermek hibáztatására;
  • a segítség sokszor gyengíti a rólad kialakított negatív képet;
  • a pénzügyi elutasítás viszont tovább mélyítheti az elidegenedést. (Ez az előadó személyes véleménye, nem általános pszichológiai vagy jogi szabály.)

A legfontosabb tanácsok

  • Az érzelmekre reagálj, ne a vádakra.
  • Mindig hagyd nyitva az ajtót a kapcsolat felé.
  • Légy melegszívű, de ne nyomuló.
  • Inkább rendszeresen küldj rövid üzeneteket, mint ritkán hosszúakat.
  • Ha bármelyikőtök nagyon zaklatott, várj a válasszal.
  • Ne add fel a kapcsolatfelvételt akkor sem, ha hosszú ideig nem kapsz pozitív visszajelzést.

Views: 2

Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Views: 12

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

Views: 1

5 leggyakoribb hiba, amit az elidegenített szülők elkövetnek – Dr. Joshua Coleman tanácsai

1. Ne az igazságosságot keresd, hanem a célt

  • A kibékülés nem igazságos folyamat.
  • A gyermek valószínűleg nem fogja elismerni:
    • mennyi áldozatot hoztál,
    • mennyi pénzt és energiát fektettél belé,
    • hogy te is a legjobb tudásod szerint nevelted.
  • Ha folyamatosan azt várod, hogy “igazságot szolgáltassanak”, csak egyre dühösebb leszel.
  • A cél nem a vita megnyerése, hanem a kapcsolat helyreállítása.

2. Ne próbáld bűntudattal motiválni

  • Ne mondd:
    • mennyire szenvedsz,
    • hogy összetörte a szíved,
    • hogy beteg vagy,
    • hogy hiányoznak az unokák.
  • A mai kultúrában ezt sok gyermek manipulációnak tekinti.
  • A bűntudat nem közelebb viszi, hanem távolabb löki.

3. Rosszul megírt bocsánatkérés

A jó bocsánatkérés:

  • nem védekezik,
  • nem magyarázkodik,
  • nem hibáztatja a másik szülőt,
  • nem próbálja bizonyítani, hogy a gyermek emlékei tévesek.

Kerülendő mondatok:

  • “A legjobb tudásom szerint tettem.”
  • “Anyád/apád miatt történt.”
  • “Te is nehéz gyerek voltál.”
  • “Nem is így volt.”

Helyette:

  • ismerd el az érzéseit,
  • keresd meg azt a kis részt (“kernel of truth”), ami igaz lehet,
  • mutass nyitottságot a változásra.

4. Ne támadj vissza

  • Ne reagálj haraggal.
  • Ne sértegesd.
  • Ne kritizáld:
    • a párját,
    • a terapeutáját,
    • a másik szülőt.
  • Ha nagyon felidegesít:
    • inkább fejezd be a beszélgetést,
    • később térj vissza rá nyugodtan.

5. Túl gyors eredményt várni

  • A kibékülés általában évekig tart.
  • Ritka a gyors megoldás.
  • Már az is előrelépés lehet, ha:
    • válaszol egy üzenetre,
    • felveszi a telefont,
    • küld egy ünnepi üdvözletet.
  • Ezeket kis pozitív jelekként kell kezelni.

+1. hiba: Mindent magadra venni

  • A felnőtt gyermek élete már nem körülötted forog.
  • Saját családja,
  • munkája,
  • házassága,
  • problémái kötik le.
  • Nem minden távolságtartás személyes támadás.

A szerző legfontosabb tanácsai

  • Fogadd el, hogy a helyzet nem igazságos.
  • A saját önértékelésed ne a gyermek véleményétől függjön.
  • Írj össze 10 dolgot, amiért jó szülő voltál.
  • Gyakorolj önmagaddal együttérzést.
  • Ne rágódj állandóan a múlton.
  • Ne katasztrofizáld a jövőt.
  • Élj inkább a jelenben.
  • Ha bocsánatot kérsz, azt egyszer, de őszintén tedd meg.
  • A gyermek nézőpontját próbáld megérteni akkor is, ha nem értesz vele egyet.
  • A kapcsolat helyreállítása stratégia kérdése, nem annak bizonyítása, hogy kinek volt igaza.

Views: 3