Az anya vitatja az ellennevelést, mégis szakemberhez fordult a gyermek érdekében

…alperesnek ismét azt igazolja, hogy teljesen mindegy, hogy én mit teszek, az egészen biztosan jó nem lehet. Ha beszélek vele, az a baj, ha nem beszélek vele, akkor az a baj. Az alperes mindent fekete-fehérben lát, és nem fogadja el, hogy a tényleges helyzet valahol a kettő között helyezkedik el. A családsegítő szolgálat az első esetkonferencián felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyermeket nem vonhatom be a jelen eljárásba, aminek én maximálisan igyekszem is eleget tenni. A szolgálat vissza is jelezte, hogy együttműködő vagyok, és már nem tapasztalják azt, hogy olyan dolgokról tudna, ami nem neki való. Az alperes természetesen ezt azzal magyarázza, hogy a gyermeket pszichés nyomás alá helyeztem, de ez egyértelműen nem valós állítás. Ahogy édesanyám is jelezte a tanúként történő meghallgatásakor, a gyermek nem beszél a jelen eljárásról, és nem is tud róla semmit, mivel ha tudna, akkor biztos, hogy beszélt volna róla, hiszen elég cserfes kislány. Álláspontom szerint a hivatkozott tanúvallomás pontosan azt támasztja alá, hogy én magam nem nevelem a gyermeket az alperes ellen. A szakértői véleményben foglalt ellennevelést én vitatom továbbra is, de természetesen úgy gondolom, hogy a gyermeknevelést mindig lehet jobban csinálni, hiszen minden szülő követ el hibákat. Annak érdekében, hogy minél jobban, a gyermek érdekeinek megfelelően tudjam kezelni a helyzetet, szakértőhöz fordultam, akinek a tanácsait igyekezni fogok messzemenőkig betartani.

Az alperes jelen beadványában állítja, hogy én a gyermek előtt, és a családom is folyamatosan degradáljuk őt a gyermek előtt. Ez azonban nem valós állítás, amit az alperes nem is igazolt a jelen eljárás során, amivel szemben az alperes degradáló magatartása igazolást nyert már.

Összegezve kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását. A jelenlegi peranyag alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes alkalmatlan a gyermek nevelésére, de még a felügyelet nélküli kapcsolattartásra is jelenleg. Habár bízom abban, hogy a jövőben ebben pozitív változás következik be, de sajnos a jelenlegi helyzet az, hogy az alperes saját döntése alapján immár 9 hónapja nem tart kapcsolatot a gyermekkel. Én magam javaslom a felügyelt kapcsolattartás folytatását a családsegítő szolgálat útján, de amíg az alperes ezt a lehetőséget megtagadja, addig nem lesz mód arra, hogy az alperessel a gyermek felügyelet nélkül kapcsolatot tudjon tartani, hiszen az eltelt hosszú időre is tekintettel mindenképpen szükséges a fokozatosság elvét betartani. Az pedig az első lépés hiányában nem fog tudni sajnos megvalósulni. Ezt az első lépést pedig az alperesnek kell megtennie.

Views: 2

Szülői elidegenítés válás után: hogyan sérül a gyerek?

lightos, de legalább valaki beszél róla.

A 2-es pontot aláírom: tökéletesen hozta a ráckeve környéki tanárnő. Így ők is ész nélkül tolták a „minden rendben” előadást, mert hát a család az család, nem szégyenlik, mit tesznek. Így viszont nagyon szépen látszik, hogy náluk tényleg társadalmi normának számít az, amit csinálnak.
Kedves család olyan előadást tolt a meghallgatásukon, hogy öröm volt hallgatni… Szépen lehetett látni, hogy összezártak, és azt is, hogyan volt jelen a gyűlölet a családban.

1. Nem az a fő kérdés, hogy „ki a hibás”, hanem hogy mi történik a családi rendszerben.
A családterápiás rendszerszemlélet szerint a felek kölcsönösen hatnak egymásra. Mindkét szülő gyakran úgy érzi, hogy ő védi a gyereket, a másik pedig veszélyes vagy bántó. Ettől könnyen kialakul egy ördögi kör.

2. Az elidegenítő szülő gyakran összeolvadt családi mintából jön.
A videó szerint az ilyen családokban erős a „mi a külvilág ellen” érzés, kevés az egyéni határ, a családtagok érzelmei összemosódnak. Az önállósodást, különvéleményt vagy leválást könnyen árulásnak élik meg.

3. Váláskor ez a minta a gyerekre is rákerülhet.
Ha a szülő dühös, csalódott vagy fél az exétől, akkor azt várhatja, hogy a gyerek is ugyanezt érezze. Ha a gyerek szereti a másik szülőt, azt árulásként élheti meg. Így a gyerek megtanulhatja, hogy azt mondja, amitől az adott szülő megnyugszik.

4. A gyerek sokszor a szülő érzelmi állapotához igazodik.
Ha azt mondja, hogy jó volt a másik szülőnél, az egyik szülő feszült lesz. Ha azt mondja, hogy nem akar menni, a szülő megnyugszik. Ebből a gyerek megtanulhatja, milyen válasz „jó” a szülőnek.

5. A másik szülő teljes kizárása nagyon mély veszteség lehet a gyereknek.
A beszélő szerint ha nincs valódi veszélyeztetés, akkor a másik szülő teljes kiiktatása a gyerek életéből komoly lelki sérülést okozhat. Egy nem tökéletes szülővel felnőni sokszor kisebb teher, mint az egyik szülő teljes hiányával.

6. Ha valódi veszély van, nem önhatalmúan kell dönteni.
A videó külön kiemeli: ha a gyerek testi-lelki biztonsága tényleg veszélyben van, akkor szakmai, jogi, gyermekvédelmi úton kell segítséget kérni, nem önhatalmúan megszüntetni a kapcsolattartást.

7. Az elidegenített szülőnek nagyon tudatosan kell reagálnia.
A tanács: az exszel való kommunikációt minimumra kell csökkenteni, tárgyilagosan válaszolni, nem belemenni a hosszú érzelmi vitákba. Ha nincs konkrét kérdés, elég egy rövid „rendben”.

8. A gyerekkel szemben nem szabad robbanni.
Ha a gyerek azt mondja, hogy a másik szülő rosszat mondott rólad, nem érdemes dühösen reagálni. A javasolt válasz például:
„Értem, hogy ő így gondolja, én nem így gondolom.”
Aztán át kell vinni a fókuszt közös, nyugodt kapcsolódásra.

9. A gyerek biztonságérzetét nem az dönti el, mit mond rólad a másik szülő, hanem hogy melletted nyugalmat érez-e.
A videó egyik legerősebb üzenete: az elidegenített szülő akkor tud a legtöbbet tenni, ha nem hagyja, hogy a másik szülő kibillentse, és a gyerek mellette érzelmi biztonságban tudjon lenni.

Röviden:
A videó szerint a szülői elidegenítés nem pusztán „rosszindulat”, hanem sokszor mély családi mintákból, félelemből, összemosódott érzelmi határokból és válási sérülésekből táplálkozik. Ez nem menti fel az elidegenítő szülőt, de segít megérteni a működést. Az elidegenített szülő legfontosabb feladata: nem beleállni az érzelmi háborúba, hanem stabil, nyugodt, biztonságos kapcsolódási pont maradni a gyerek számára.

Views: 1