Felügyelt kapcsolattartás és ellennevelés: hogyan szorul ki egy szülő a gyermeke életéből?

Csak én látom rosszul a felügyelt kapcsolattartást?

Lényegében arra van használva, hogy az ellennevelés hatását konkrétan a célszülőre fordítsák rá, és ehhez a gyejó boldogan ad támogatást…

Kihasználják, hogy a szülő próbál kapcsolódni a gyerekéhez, és lényegében örüljön annak, hogy lehet a gyerekkel egy órácskát. Így annyira be lesz törve lelkileg, hogy nincs kedve már azzal foglalkozni, hogy észrevegye: épp úgy átverték, megtörték és eltörölték, hogy rossz nézni kívülről.

Majd utána esetleg még jobban örül, ha kap hétvégét is…

És ezzel el is van intézve minden mindenki részéről. Az ellennevelő vígan tolhatja az ellennevelést, a célszülő meg szép csendben nézi végig, ahogy kiírják a gyereke életéből.

Na most, amikor viszont beleállsz a hülyeségbe, és nem akarod azt, amit mások, mert szépen le van vezetve, akkor a következő történik:

Gyűjtöd az infókat az ellennevelésről.
Dokumentálsz mindent.
Be is adod.
Aztán jön a felügyelt.

A világ legmegalázóbb, legamortizálóbb története, ami létezhet nagyjából egy szülő és gyermeke kapcsolatában.

A probléma viszont az, ha nem állsz le, hanem kénytelenek azt írni a gyejónál a per közben, hogy apa a kapcsolattartásokat bizonyítékgyűjtésre használja…

És valóban: a gyerek egyre rosszabb és rosszabb állapotba kerül.

Apa nem bírja nézni, már elég infót gyűjtött, és úgy látja, hogy ez már a vége, ennél több nem kell. Így a gyereket leállítja, és olyat kérdez tőle, ami mindent eldönt.

A gyerek elárulja magát, természetesen.

Apát eltiltják, hisz lebuktatta anyukát és mindenkit.

Szerencsétlen igazságügyi szakértők bele vannak kényszerítve, hogy leírják az ellennevelés tényét, de hát boldogan tolják anyát, még ha két kézzel is kell összeszedniük…

Apa látja az egészet szépen, de hát hagyja, hadd írja le mindenki, amit kell.

Apa a világ legrosszabbja, így maradjon felügyeltben, hogy tovább törjük.

Apa az utolsó tárgyaláson szépen lefesti, hogy érti a történetet, csak ez nem fog nála működni, és az indirekt bizonyítást választja.

Jön egy új gyejó, ahol nem értik, mi lesz. Hiába írja le apa, hogy az átadott PDF-ből lesz idézve a gyereknek, ezek az idióták megtartják a felügyeltet, aminek két perc után vége lesz, mivel érdekes módon az anya szavainak és viselkedésének másolata… hááát, gyermekbántalmazás…

Így apát eltiltja a gyejó, és beküldi a jelzését a lezárt bírósági aktába…

Apa kirúgja a gyejót, és jön az újabb gyejó.

Az újabb gyejónál végre megértik, mi lesz, ezért megtagadják a kapcsolattartást, és újra, hasonlóan megírják a lezárt perbe, hogy újra kellene szabályozni a kapcsolattartást…

Majd jön Szemán, aki a hülyeséget olvasva fogja, és kérdőre vonja a gyámügyet, hogy ezt mégis hogy…

Szerencsétlen gyejó megkapja, hogy sürgősen legyen már kapcsolat…

Akik eddig leírták, hogy eszük ágában sem lesz kapcsolattartást szervezni, elkezdenek könyörögni, hogy legyen. 😀

Mint kiderült, azért, mert az együttműködési nyilatkozatban tiltják az ellennevelést… Viszont őket hivatalosan nem érdekli, hogy apa előre jelzi és átadja a bizonyítékot. Majd akkor és ott megszakítják a kapcsolattartást, hisz a gyermek az első…

Apa már harmadszorra küldi vissza, hogy jó lenne emlékezni, és nem megpróbálni a hülyeséget…

Views: 0

Válóperes ítélet: a szülői felügyelet mérlegelésének szempontjai

Budai Központi Kerületi Bíróság
[Kitakart ügyszám]

17

  1. § (1) bekezdésére utalva. kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság /139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolás fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdés szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakart szöveg] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk.4:167.§. úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalt nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését

Views: 0

Szülői elidegenítés: amikor a gyermek a büntetés eszköze

  • Az apa hiánya mögött nem mindig önkéntes távolmaradás áll. Love Dorsey elismeri, hogy vannak felelőtlen apák, de hangsúlyozza: másokat kiszorítanak a gyermekük életéből.
  • Az elidegenítés részeként a gyermek apaképét is alakítják: lejáratással, befolyásolással és az események egyoldalú bemutatásával.
  • Az anya kizárólagos támaszként jelenhet meg, miközben a megszólaló szerint maga is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az apa és más családtagok eltávolodjanak.
  • A kapcsolattartás akadályozása a volt partner büntetésének eszközévé válhat. A videó ezt különösen az apa továbblépésével és új párkapcsolatával kapcsolja össze.
  • Dorsey saját élményként beszél arról, hogy az apa új barátnőjével kapcsolatos, szerinte alaptalan kifogásokat használtak a találkozások megakadályozására.
  • Állítása szerint hamis vádakkal és megalapozatlan távoltartási kérelmekkel a jogi eljárások is felhasználhatók az apa kizárására.
  • A kizárólagos szülői szerep érzelmi jutalmat és kontrollérzést adhat: az érintett úgy érezheti, ő jelenti a gyermek számára az egész világot.
  • A második megszólaló saját családi emlékeivel kapcsolódik ehhez: apja sírását valódi fájdalomként, anyjáét gyakran befolyásolási eszközként élte meg.
  • A videó központi kérdése: miért csak azt kérdezik az apától, hogy miért nem harcol jobban a gyermekéért, és miért nem azt is, hogy ki és miért akadályozza a kapcsolatukat?
  • Bírálják a „nemtörődöm apa” címke automatikus használatát, mert az elfedheti a kapcsolat megszakadásának tényleges okait.
  • Az apáknak minden esemény dokumentálását javasolják, hogy később a gyermek számára is megismerhető legyen a történetük.

Views: 0

Szülői elidegenítés: 40 nap alatt helyreálló apa–gyermek kapcsolat

  • A beszélő egy konkrét esetet idéz fel, amelyben a bíró felismerte a szülői elidegenítés mintázatát.
  • A bíró a két kisgyermeket az apánál helyezte el, és 90 napra megtiltotta az anyával való kommunikációt.
  • A beszámoló szerint 40 napon belül kialakult a gyermekek kötődése az apához.
  • A gyermekek ekkor már elismerték, hogy az anya ellenük hangolta őket: szörnyű dolgokat mondott nekik az apáról.
  • Olyan anyai magatartásokról kezdtek beszélni, amelyeket korábban tagadtak.

Views: 1

Szülői felügyelet és igazságügyi szakértői kompetencia – Bírósági ítélet

Budai Központi Kerületi Bíróság
17

  1. § (1) bekezdésére utalva, kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság 139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolása fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdése szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakarva] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk. 4:167. § úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalta nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését

Views: 4

Szülői elidegenítés: eredete, következményei és a küzdelem ellene

Mi a szülői elidegenítés?

  • Az egyik szülő tudatosan eltávolítja a gyermeket a másik szülőtől.

  • Ennek eszközei lehetnek a hazugság, manipuláció, félelemkeltés és gyűlöletkeltés.

  • A gyermek idővel elutasíthatja a másik szülőt, akár teljesen megszakítva vele a kapcsolatot.

  • Az előadó szerint ez nem egyszerű szülői konfliktus, hanem a családi kapcsolatok tudatos rombolása.

  • Nemcsak az elutasított szülő, hanem a nagyszülők és a tágabb család is elveszíthetik a gyermekkel való kapcsolatot.

2. Az elidegenítés eredete

  • Az előadó szerint a jelenség egyáltalán nem új, csupán a megnevezése viszonylag új.

  • A Bibliából, Lukács evangéliuma 3:38 alapján vezeti le az eredetét.

  • Ádámot Isten fiaként értelmezi, akit a Sátán eltávolított Istentől az Édenkertben.

  • Ezt tekinti a szülői elidegenítés legelső példájának.

  • Szerinte az elidegenítés alapvetően a családi egység elleni spirituális támadás.

Ez vallási értelmezés, nem tudományosan igazolt történeti magyarázat.

3. Hogyan működik az elidegenítés?

  • Az egyik szülő negatív képet alakít ki a gyermekben a másik szülőről.

  • Hazugságokkal és manipulációval befolyásolhatja a gyermek véleményét.

  • A gyermek fokozatosan elutasítóvá válhat.

  • Az elutasított szülő elveszítheti a lehetőségét, hogy részt vegyen gyermeke életében.

  • Az elidegenítés az előadó szerint gyakran a párkapcsolat megszűnése után erősödik fel.

  • Egyes esetekben a gyermeket arra is rávehetik, hogy a bíróság előtt valótlan állításokat tegyen.

4. A családjogi bíróságok szerepe

Az előadó különösen kemény kritikát fogalmaz meg a családjogi igazságszolgáltatással szemben.

  • Állítása szerint a bíróságok nem mindig védik megfelelően a gyermek és a szülő kapcsolatát.

  • A perek hosszú éveken keresztül elhúzódhatnak.

  • A különélő szülő jelentős összegeket költhet ügyvédekre és eljárásokra.

  • A hosszadalmas eljárások során a kapcsolat tovább romolhat.

  • A beszélő különösen az apák kiszolgáltatottságát hangsúlyozza.

  • Azt is állítja, hogy egyes bíróknak anyagi érdekük fűződhet az ügyek elhúzásához.

Fontos: Az utolsó állításra a videó nem mutat be ellenőrizhető bizonyítékot. Az előadó személyes véleményeként, illetve hallomásként kezelendő.

5. Az elidegenítés pszichológiai következményei

  • Az elutasított szülő folyamatos gyászt élhet át annak ellenére, hogy gyermeke életben van.

  • A gyermek hiánya reggelente és esténként is meghatározhatja a gondolatait.

  • A kapcsolat elvesztése kétségbeeséshez és súlyos lelki válsághoz vezethet.

  • Az előadó említ egy apát, aki a sikertelen bírósági küzdelmek után öngyilkosságot követett el.

  • Egy másik történetben egy nyolcgyermekes anya elveszítette a kapcsolatát gyermekeivel, miután a volt férje ellene fordította őket.

  • A beszélő szerint az érintetteknek pszichológiai támogatásra, közösségi segítségre és kitartásra van szükségük.

6. Miért nehéz felismerni és megállítani?

  • Sok szülő kezdetben nem ismeri fel, hogy mi történik.

  • Az elidegenítésnek nevet kell adni ahhoz, hogy beszélni lehessen róla.

  • A környezet gyakran nem érti, miért utasítja el a gyermek az egyik szülőjét.

  • A külső szemlélők számára úgy tűnhet, mintha a gyermek önálló döntése lenne az elutasítás.

  • Az előadó szerint az érintett szülők sokszor nem kapnak megfelelő támogatást.

  • A nyilvános megszólalások és személyes történetek segíthetnek felhívni a figyelmet a problémára.

7. Hogyan lehet küzdeni ellene?

Az előadó elsősorban vallási és közösségi megoldásokat javasol.

  • Fel kell ismerni és meg kell nevezni az elidegenítést.

  • Nyilvánosan beszélni kell a jelenségről.

  • Az érintetteknek össze kell fogniuk.

  • Nem szabad hagyni, hogy a félelem és a kétségbeesés határozza meg a cselekedeteiket.

  • A hazugsággal és gyűlölettel az igazságot, szeretetet és jóságot kell szembeállítani.

  • Az előadó imádságot, böjtöt és közösségi összefogást szorgalmaz.

  • Hangsúlyozza, hogy a küzdelem nem kizárólag az elidegenített szülők feladata.

8. A videó legfontosabb üzenetei

  1. A szülői elidegenítés nem pusztán kapcsolattartási probléma: a gyermek és az egyik szülő kapcsolatának teljes megszakadásához vezethet.

  2. Az idő múlása önmagában nem oldja meg a problémát: a kapcsolat akár tartósan is megszakadhat.

  3. A gyermek elutasítása mögött befolyásolás is állhat: ezért fontos az elutasítás kialakulásának körülményeit megvizsgálni.

  4. Az igazságszolgáltatás elhúzódása súlyos következményekkel járhat: miközben a szülők pereskednek, a gyermek és a különélő szülő kapcsolata tovább gyengülhet.

  5. Az elidegenítés a teljes családot érintheti: a nagyszülők és más rokonok is elveszíthetik a kapcsolatot a gyermekkel.

  6. Az érintetteknek támogatásra van szükségük: az egyedül folytatott küzdelem érzelmileg és anyagilag is rendkívül megterhelő lehet.

9. Ami a te bírósági ügyed szempontjából érdekes

A videóban három olyan gondolat van, amely különösen kapcsolódik a peredben felvetett kérdésekhez.

Első: A gyermek aktuális elutasító magatartását nem feltétlenül lehet az előzményektől függetlenül értékelni. Vizsgálni kell, hogyan alakult ki, milyen hatások érték, és hogyan változott az idő során.

Második: Ha az elidegenítő folyamat fennmarad, miközben a bírósági eljárások elhúzódnak, akkor maga az időmúlás is hozzájárulhat a kapcsolat további leépüléséhez.

Harmadik: A gyermek és a szülő közötti kapcsolat megszakadása nem feltétlenül rendezhető pusztán néhány felügyelt kapcsolattartási alkalom biztosításával. Az elutasítás okainak feltárása és a kapcsolat helyreállításának támogatása is lényeges lehet.

Ezek azonban a videóból levonható, a te ügyedre vonatkoztatott következtetések, nem pedig a videóban bizonyított jogi vagy pszichológiai tételek.

Összességében: a videó elsősorban figyelemfelhívó, vallási és személyes tanúságtétel. Nem kínál részletes jogi vagy pszichológiai módszert az elidegenítés megszüntetésére, viszont hangsúlyosan foglalkozik a szülői kapcsolat elvesztésével, az elhúzódó perekkel és az érintettek kiszolgáltatottságával.

Views: 1

Szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szabályozása – Bírósági per

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakarva]
16

[81] Viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani, a felperes kapcsolattartási jogának szabályozása mellett. A folyamatos kapcsolattartás körében minden páratlan héten pénteken 17.00 órától vasárnap 19.00 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön 17.00 órától 19.00 óráig legyen jogosult felperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elvinni és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A kapcsolattartás elmaradásáról a felek legalább 24 órával korábban értesíteni kötelesek egymást. Az időszakos kapcsolattartás körében a felperes Húsvét, Pünkösd és Karácsony első napján 9.00 órakor jogosult a gyermeket elvinni a gyermek mindenkori lakóhelyéről és köteles őt ugyanaznap 19.00 órakor oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. Az őszi, téli és tavaszi szünet utolsó három napját jogosult a felperes a gyermekkel tölteni, a szünet első napjának 9.00 órájától a szünet utolsó napjának 19.00 órájáig, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elhozni és a kapcsolattartás záró időpontjában köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A nyári időszakos kapcsolattartás körében 4 hetet jogosult a felperes a gyermekkel tölteni, amelynek pontos időpontjáról minden év május 31. napjáig megegyezünk. Megegyezés hiányában június 16-23. napja, július 1-7. napja, július 25-31. napja, augusztus 15-22. napja között, a kezdő nap 9.00 órájától, az utolsó nap 19.00 órájáig jogosult az alperes a gyermekkel a kapcsolatot tartani, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában az alperes a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén jogosult átvenni és a kapcsolattartás záró időpontjában a gyermeket a mindenkori lakóhelyére köteles visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.

[82] A felperest 2022. október 10. napjától minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 50.000,- forint gyermektartásdíj megfizetésére kéri kötelezni, azzal, hogy a gyermektartásdíj összege 2023. január 1. napjától évente a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésével – külön intézkedés nélkül – módosul. Perköltségigénye van.

[83] A felperes viszontkereseti ellenkérelmében az alperes szülői felügyelet gyakorlására, kapcsolattartásra és gyermektartásdíjra vonatkozó viszontkereseti kérelmének elutasítását kéri.

[84] Amennyiben a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlására az alperest jogosítja fel, úgy elfogadja a hétvégékre vonatkozó folyamatos kapcsolattartást, ellenzi azonban a hétköznapokon való kapcsolattartást. A páros ünnepekre vonatkozó viszontkereseti kérelmet nem ellenzi, igényt tart az őszi, téli, tavaszi szünet első felére, a kezdő nap 9 órától, a záró nap 19 óráig. A nyári szünetre vonatkozó kapcsolattartás szabályozása iránti viszontkereseti kérelmet ellenzi. A nyári szünetben igényt tart 5 hét időtartamban a gyermekkel való kapcsolattartásra, a szünet kezdő napjától kezdődően heti váltásban, tehát a szünet 1., 3., 5., 7. és 9. hetében hétfő reggel 9 órától vasárnap 19 óráig.

[85] Amennyiben a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest jogosítaná fel, úgy elfogadja az alperes azon igényét, miszerint páros hét helyett, páratlan hét péntek 17 órától kívánja a gyermekkel a kapcsolatot tartani páratlan hét vasárnap 19 óráig. Egyebekben a kereseti kérelmében megjelölt kapcsolattartás szabályozására vonatkozó igényét változatlanul fenntartotta. Az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában nem ellenzi, hogy az alperes minden hétfőn, kedden és csütörtökön a gyermekkel kapcsolatot tartson, de nem 17:00 és 19:00 között, és nem alkalmanként 1 óra időtartamban, hanem ugyanezen napokon 18 óra után, és legfeljebb 15 perc időtartamban.

[86] Az alperes /132. sorszám alatt kifogást terjesztett elő az eljárás szabálytalansága miatt a Pp.

Views: 3

20 év szülői elidegenítés: 7 felismerés az anyai manipulációról

Összefoglaló: 7 dolog, amit csak akkor értettem meg, amikor rájöttem, hogy anyám hazudott

A videóban Maddie saját történetét meséli el. Elmondása szerint édesanyja 20 éven keresztül manipulálta, és elhitette vele, hogy az apja rossz ember, nem szereti őt, és nem akar vele kapcsolatot tartani. Emiatt húsz éven át elutasította az apját.

Négy évvel ezelőtt felismerte, hogy szerinte szülői elidegenítés áldozata volt. Azóta édesapjával újraépítik a kapcsolatukat.

A hét felismerés

1. Miért volt állandóan dühös az anyjára?

  • Gyerekkora óta haragot és ellenérzést érzett az anyjával szemben.

  • Anyja azt állította, hogy rossz gyermek, és negatív hatással van a családra.

  • Az anya rendszeresen megsértette a személyes határait, például elolvasta a naplóját.

  • Utólag felismerte, hogy a haragja figyelmeztető jelzés volt: valami nincs rendben azzal, ahogyan bánnak vele.

  • A környezet azonban az anyát példamutató, önfeláldozó szülőnek tartotta, ezért nem volt kivel megbeszélnie az érzéseit.

2. Miért próbálkozott az apja folyamatosan a kapcsolattartással?

  • Az apa éveken keresztül kereste, hívta és próbált vele időt tölteni.

  • Az anya előre megmagyarázta ezeket a közeledéseket: szerinte az apa csak manipulálni akarja a lányát.

  • Azt is állította, hogy az apának a jó hírneve és karrierje miatt fontos fenntartani a kapcsolat látszatát.

  • Maddie ezért még az apai szeretetet is manipulációként értelmezte.

  • Később felismerte, hogy az apja valóban szerette, és ténylegesen kapcsolatot akart vele.

  • Ma hálás azért, hogy az apa hosszú éveken keresztül próbálkozott.

3. Miért volt jó kapcsolata a négy fiútestvérének az apjukkal?

  • Maddie volt az egyetlen gyermek, aki elutasította az apját.

  • Négy öccse rendszeresen találkozott vele, és jó kapcsolatot tartott fenn.

  • A fiúk nem értették, hogy Maddie miért nem akar velük menni.

  • Az anya azt mondta neki, hogy ő intelligensebb és érettebb a testvéreinél, ezért átlát az apja manipulációján.

  • Ezzel Maddie különlegesnek érezhette magát, és megerősödött benne az apáról kialakított negatív kép.

  • Utólag úgy értelmezi, hogy a testvérek kapcsolata azért működött, mert az apa valójában szerető szülő volt.

4. Miért nem segített rajta a pszichológiai kezelés?

  • Szorongással és depresszióval is kezelték.

  • Elmondása szerint körülbelül tizenkét terapeutánál járt.

  • A kezelések hosszú ideig nem hoztak valódi javulást.

  • Utólag ezt azzal magyarázza, hogy a feltételezett lelki bántalmazás a kezelések alatt is folytatódott.

  • A terápiák a tüneteit kezelték, miközben szerinte a problémát kiváltó családi környezet változatlan maradt.

  • Végül egy terapeuta is szerepet játszott abban, hogy felismerje a vele történteket.

5. Miért nem tudott megszabadulni a saját magáról kialakított negatív képtől?

  • Sokáig úgy gondolta, vele van a probléma.

  • Dolgozott az önértékelésén, de nem tapasztalt tartós javulást.

  • Szerinte az anya folyamatosan újratermelte azokat a negatív meggyőződéseket, amelyektől megpróbált megszabadulni.

  • Négy éve nem tart kapcsolatot az anyjával.

  • Elmondása szerint azóta mentálisan és fizikailag is sokkal jobban érzi magát.

  • Ugyanakkor szomorúságot okoz neki, hogy saját egészsége érdekében szükségesnek érzi ezt a távolságot.

6. Miért szakadtak meg sorra a családi kapcsolatok?

  • Nemcsak az apjával szűnt meg a kapcsolata.

  • Gyermekkorában több rokontól is elszakították a családot.

  • Körülbelül tizenkét éves volt, amikor egyik nagynénjével, nagybátyjával és öt gyermekükkel megszakadt a kapcsolat.

  • A gyermekeknek azt mondták, hogy ezek a rokonok rossz emberek, de konkrét magyarázatot nem kaptak.

  • Felnőttként Maddie felkereste a kizárt rokonokat.

  • Az ő beszámolójukból arra jutott, hogy többen saját döntésükből távolodtak el a mérgezőnek tartott családi környezettől.

  • Maddie szerint az anya a távozó rokonokat is negatív színben tüntette fel, ahogyan korábban az apját.

7. Miért nem érezte soha, hogy az anyja igazán szereti?

  • Az anya időnként megdicsérte és elismerte, de Maddie nem érzett feltétel nélküli szeretetet.

  • Úgy élte meg, hogy az anyja kontrollálni akarja, nem pedig támogatni az önálló boldogulásában.

  • Sokáig saját magát hibáztatta ezért.

  • A történtek újraértékelése után arra jutott, hogy az anya viselkedése nem az ő hibájából alakult ki.

  • Az anya viselkedésének hátterében generációkon át öröklődő traumákat és pszichológiai problémákat feltételez.

  • Hangsúlyozza, hogy nem az anyja támadása a célja, hanem saját történetének megértése.

A videó legfontosabb következtetései

  • A gyermek elutasítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a különélő szülő nem szereti őt. Maddie történetében az apa szeretetteljes közeledéseit is negatívan értelmezte.

  • A manipuláció képes átértelmezni a gyermek tapasztalatait. Ugyanaz a szülői cselekedet szeretetnek vagy fenyegetésnek is tűnhet attól függően, milyen magyarázatot kap a gyermek.

  • Az egyik szülő idealizálása együtt járhat a másik démonizálásával. Maddie hosszú ideig az anyja értelmezését tekintette igazságnak.

  • A tartós lelki terhelés akadályozhatja a terápiás javulást, különösen akkor, ha a gyermek által megélt problémás környezet változatlan.

  • Az elutasítás éveken vagy évtizedeken át fennmaradhat. Maddie esetében húsz év telt el a kapcsolat helyreállításának megkezdéséig.

  • A korábbi emlékek jelentése később gyökeresen megváltozhat. Maddie utólag értette meg az apja korábbi próbálkozásait.

Különösen fontos gondolat

A videó végén Maddie egy 500 darabos kirakóshoz hasonlítja az életét.

Elmondása szerint korábban az emlékei és tapasztalatai nem alkottak értelmes egészet. Amikor felismerte az általa manipulációnak tartott folyamatot, a korábbi események hirtelen összefüggő képpé álltak össze.

A történet központi üzenete, hogy a gyermek akár évtizedekig is őszintén hihet a különélő szülőről kialakított negatív képben, majd felnőttként teljesen másként értékelheti ugyanazokat az eseményeket.

Fontos, hogy a videó egy felnőtt nő személyes visszaemlékezése és értelmezése, nem pedig általános érvényű szakértői bizonyítás arról, hogy minden szülőelutasítás mögött manipuláció áll.

Views: 0

Ellennevelés: két igazságügyi szakértő szemben a gyermekjóléti szolgálatokkal

Úgy néz ki, hogy Gyalog Beátának és Baraczkai Krisztinának személyesen kell majd megvédenie, hogy az ellennevelés miért tekinthető követendő példának, és ezt két gyermekjóléti szolgálat képviselőinek szemébe is el kell mondaniuk.

Nem lennék egyik fél helyében sem.

Eddig ugyanis úgy néz ki, hogy a két gyermekjóléti szolgálat szakmailag jóval egyértelműbben látja a helyzetet, mint ez a két szakértő együttvéve: ők legalább nem támogatják a gyermek lelki bántalmazását mint ahogy a két szakértő

Views: 1

Ellennevelés és szülői felügyelet – Bírósági ítélet

Budai Központi Kerületi Bíróság
15. oldal
ellennevelés megállapítása szakértői kompetencia, az exploráció, a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek bizonyos mutatói alapján.
[77] Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina a kiegészítő ideg-elmeorvosi szakértői véleményében a peres felek nevelési képessége vonatkozásában az alapszakvéleményben leírtakat fenntartotta.
[78] A felperes módosított keresetében a házasság felbontása mellett a gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlására magát kéri feljogosítani, az alperes kapcsolattartási jogának szabályozása mellett. Az életközösség időtartamát a házasságkötéstől 2022. augusztus 3. napjáig állítja. A kapcsolattartás vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék által meghatározott felügyelt kapcsolattartási rendet kéri elrendelni. Az alperest 2022. augusztus 3. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 50.000,-forint gyermektartásdíj megfizetésére kéri kötelezni. Élni kíván az indexálás lehetőségével, első alkalommal 2024. január 1-jén, ezt meghaladóan minden év január 1-jén. Perköltségi iránti igénye is van az alperessel szemben.
[79] Az alperes ellenkérelmében a házasság felbontását nem ellenzi, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kéri. Az életközösség időtartamát a felperessel egyezően állítja. Amennyiben a bíróság a gyermek felett a szülői felügyelet gyakorlására a felperest jogosítaná fel, akkor a kiskorú gyermek és az alperes kapcsolattartását az alábbiak szerint kéri szabályozni: A folyamatos kapcsolattartás körében minden páratlan héten pénteken 17.00 órától vasárnap 19.00 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön 17.00 órától 19.00 óráig legyen jogosult az alperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elvinni és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A kapcsolattartás elmaradásáról a felek legalább 24 órával korábban értesíteni kötelesek egymást. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az időszakos kapcsolattartás körében az alperes Húsvét, Pünkösd és Karácsony első napján 9.00 órakor jogosult a gyermeket elvinni a gyermek mindenkori lakóhelyéről és köteles őt ugyanaznap 19.00 órakor oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az őszi, téli és tavaszi szünet utolsó három napját jogosult az alperes a gyermekkel tölteni, a szünet első napjának 9.00 órájától a szünet utolsó napjának 19.00 órájáig, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elhozni és a kapcsolattartás záró időpontjában köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
A nyári időszakos kapcsolattartás körében 4 hetet jogosult az alperes a gyermekkel tölteni, amelynek pontos időpontjáról minden év május 31. napjáig megegyezünk. Megegyezés hiányában június 16-23. napja, július 1-7. napja, július 25-31. napja, augusztus 15-22. napja között, a kezdő nap 9.00 órájától, az utolsó nap 19.00 órájáig jogosult az alperes a gyermekkel a kapcsolatos tartani, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában az alperes a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén jogosult átvenni és a kapcsolattartás záró időpontjában a gyermeket a mindenkori lakóhelyére köteles visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
A távoktatás ideje alatti kapcsolattartás körében jogosult az alperes körében minden páratlan héten pénteken az iskolai kötelező órák után, de legkésőbb 17.00 órától vasárnap 17.00 óráig legyen jogosult alperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult, a kötelező órák után, de legkésőbb 17.00 órakor átvenni a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén, és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az elektronikus kapcsolattartásra az alperes jogosult minden hétfőn, kedden és csütörtökön 17.00 és 19.00 óra között 1 órát telefonon vagy egyéb elektronikai eszközön a kapcsolatot tartani a gyermekkel.
[80] 2023. május 1. napjától minden hónap 10. napjáig havi 10.000.-Ft gyermektartásdíj megfizetését vállalja.

 

Views: 1