- A szerző szerint a gyermek vagy felnőtt gyermek sokszor nem egyszerűen távolságtartó, hanem tudatosan bántó, sértő, hamis vádakat használó kommunikációt folytat.
- Ennek hátterében belső konfliktust említ: a gyermek bűntudatot élhet meg amiatt, hogy elutasít egy szerető szülőt, ezért ezt haraggá, megvetéssé alakítja.
- A videó hangsúlyozza: a támadásokra nem érdemes védekezéssel reagálni („JADE trap”):
- Justifying = igazolás
- Arguing = vitatkozás
- Defending = védekezés
- Explaining = magyarázkodás
Mert ez csak fenntartja a konfliktust.
- Javasolt válaszforma:
- „Értem, hogy te ezt így élted meg.”
- „Nem fogok erről vitatkozni.”
- „Hallom a fájdalmat a szavaid mögött.”
Ezek elismerik az érzést, de nem fogadják el a hamis vádat tényként.
- Bemutatja a gray rock módszert is: érzelmileg semleges, rövid, reakciómentes kommunikáció:
- „Értem.”
- „Rendben.”
- „Hallom, amit mondasz.”
- Ha a kommunikáció bántalmazóvá válik, a kapcsolatot ideiglenesen meg kell szakítani nyugodt módon:
- „Szeretlek, de nem fogok így beszélgetni. Később kereslek.”
- Fontos a következetesség: ha a szülő határt húz, azt tartsa is be, különben a másik fél megtanulja, hogy nincs valódi következmény.
- A videó szerint a kibékülés általában nem fokozatosan történik, hanem valamilyen fordulópont miatt. Ilyenek lehetnek:
- az elidegenítő szülő ugyanúgy a gyerek ellen fordul,
- a gyermek maga is szülő lesz,
- saját elidegenítést él át,
- betegség vagy haláleset,
- hazugságok lelepleződése,
- érés, felnövés,
- más rokonok hatása,
- megfelelő terápia.
- A fő üzenet: a célzott szülő nem tud mindent kontrollálni, de azt igen, hogy nyugodt, stabil, elérhető és nem keserű ember maradjon, hogy készen álljon egy későbbi újrakapcsolódásra.
Views: 2