Tag: peranyagok

Budai Központi Kerületi Bíróság

9

„mentális állapotában kedvező változás állt be az utóbbi hónapokban.”

[37] A felügyelt kapcsolattartások újraindulásakor a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ 2024. január 5. napján arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes megkereste az intézményük fenntartóját, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Igazságügyi és Gyámügyi Főosztályát, amelynek következményeként a Hatóság soron kívüli ellenőrzést tartott a felügyelt kapcsolattartás speciális szolgáltatásuk működésére vonatkozóan. Az ellenőrzés során a Kormányhivatal, a kirendelt módszertani intézmény jogsértést nem tapasztalt. Az alperes jelezte azt is feléjük, hogy a továbbiakban a Központukkal nem kíván együttműködni. Az alperes a 2023. december 31. után esedékes első alkalommal – 2024. január 3-án – nem jelent meg a kapcsolattartáson, annak ellenére, hogy a gyermekkel karácsonykor rövid telefonhívás keretében megbeszélte, hogy itt fognak találkozni és ajándékot is fog hozni. Az alperes ezt követően sem jelent meg a felügyelt kapcsolattartások alkalmával, és a Gyermekjóléti Központtól 2024. február 15-én érkezett tájékoztatás értelmében az alperes a 2022. december 30-án kötött, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó intézményi megállapodást 2024. január 15-én tett egyoldalú nyilatkozatával – amelyben megerősítette, hogy a bírói döntésig nem vesz részt a kapcsolattartásokon – felmondta.

[38] Az alperes a gyermekkel 2023. augusztusa óta utoljára az iskolai karácsonyi műsor alkalmával találkozott. Azóta telefonon beszélnek egymással, a felperes személyesen a gyermeket nem keresi.

[39] Az alperes 158. sorszám alatt 2024. április 18. napján újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására való feljogosítását. A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét kérte kijelölni, és a kapcsolattartás szabályozását kérte akként, a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától – 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

[40] A bíróság a 164. sorszám alatt meghozott végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna.

[41] Az alperes a gyermek tartására mindösszesen egy alkalommal, 2022. októberében utalt 70.000,-Ft-ot a felperes részére. Az alperes jegyzőkönyvi nyilatkozatban 2023. május 1. napjától minden hónap 10. napjáig havi 50.000,-Ft gyermektartásdíj megfizetését vállalta azzal, hogy elismeri a hátralékát, az 50.000,-Ft havi gyermektartásdíj összeg erejéig, azaz 400.000,-Ft gyermektartásdíj hátralékot vállal megfizetni öt havi részletben 2023. május 1. napjától a folyó, fix összegű gyermektartásdíjon felül, azzal azonos időben és módon.

[42] A bíróság a 2023. április 25. napján kelt és jogerőre emelkedett 67-I. sorszámú végzésben hivatalból ideiglenes intézkedéssel kötelezte az alperest, hogy 2023. május 1. napjától előre esedékesen, minden hónap 10. napjáig átutalással fizessen meg a felperesi édesanya bankszámlájára gyermektartásdíj jogcímén 50.000,- Ft-ot. A bíróság kötelezte továbbá az alperest, hogy gyermektartásdíj hátralék jogcímén mindösszesen 400.000,- Ft-ot fizessen meg a fenti határidőben a felperes bankszámlájára az ott közölt időben és módon öt havi 80.000,- Ft-os egyenlő részletben a folyó fix összegű gyermektartásdíjon felül.

[43] 2024. januárjától az alperes a KSH által növelt összeget, mindösszesen 58.500,-Ft-ot utal át gyermektartásdíj címén a felperes részére.

Views: 3

Budai Központi Kerületi Bíróság
[KITAKARVA]
8

„kiáltotta: sajnálja, „de ezt muszáj volt”.”

[30] A félbeszakadt kapcsolattartás után a gyermekjóléti központ szakemberei kísérletet tettek arra, hogy az addig történteket – a gyermekkel szemben tanúsított, kifogásolható magatartását, illetve a házirend sorozatosan megsértését – az alperessel megbeszéljék. Ennek során azonban az alperes indulatosan viselkedett, és számonkérő, rendreutasító hangnemben beszélt. A szakemberek által elmondottakat ignorálta, őket félbeszakította. Azon véleményét is kifejtette, hogy tájékoztatásában a gyermekvédelmi központ lényeges körülményeket hallgatott el, és elfogult az anya javára. A beszélgetés során a kapcsolattartás célja is szóba került, az alperes rámutatott: amíg a per tart, a kapcsolattartások célja nem a gyermekkel való „gondtalan” együttlét, hanem a folyamatos hangfelvétel készítése abból a célból, hogy a számára fontos információkat a gyermekből „kiszedje”, „mert másképp nem megy”.

[31] A 2023. augusztus 2. napján kelt 91. sorszám alatt érkezett iratban közölték, hogy a kapcsolattartásra jogosult felróható magatartása miatt a felügyelt kapcsolattartást felfüggesztették. Egyben javaslatot tettek arra is, hogy a bíróság rendelje el a kapcsolattartás szüneteltetését a gyermek további – akár maradandó lelki sérülést okozó – érzelmi bántalmazásának megakadályozása céljából. A tájékoztatásban rögzítésre került, hogy az alperes a kapcsolattartási ügyelet házirendjét sorozatosan, gyakorlatilag minden alkalommal megszegi (hangfelvétel készítése, a gyermeket nevelő anya degradáló szövegkörnyezetben való sorozatos említése, [KITAKARVA] tiltakozása ellenére bizonyos tevékenységekre való presszionálása, stb.), illetve viselkedésével, bántalmazó kommunikációjával a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan veszélyezteti, valamint feltételezhetően a szakértői vizsgálat befolyásolására irányuló magatartást tanúsít (utasítja [KITAKARVA], hogy a rajzokon mit, melyik oldalra, hogyan kell mindig rajzolni), magatartásán a továbbiakban sem kíván változtatni saját kijelentése szerint.

[32] A felperes 2023. szeptember 4-én újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szüneteltetését kérte.

[33] A bíróság a 2023. szeptember 21. napján kelt 105-I. sorszámú végzésével a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [KITAKARVA] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. Kimondta, hogy döntése előzetesen végrehajtható.

[34] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2023. november 15. napján kelt [KITAKARVA] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

[35] A jogerős végzés indokolásában rögzítésre került, hogy a gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [KITAKARVA] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [KITAKARVA] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

[36] A felügyelt kapcsolattartás megszűnése óta [KITAKARVA] kapcsolatot tartó [KITAKARVA] óvoda-iskolai szociális segítő 2023. december 4-én írásban úgy nyilatkozott, hogy a gyermek

Views: 2

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakarva]

7

• minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
• telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc időtartamban. Az időszakos kapcsolattartás szabályozását is kérte.

[22] A bíróság a 85. sorszám alatt meghozott, és 2023. augusztus 4. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.

[23] Döntését mindkét esetben azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az előző ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség.

[24] A jogerős határozat nyomán a felügyelt kapcsolattartás az alperes és a gyermek között még 2022 decemberében megindult. Az annak során történtekről, a szakemberek által [kitakarva] és édesapja magatartásában, kapcsolatában tapasztaltakról pedig a gyermekjóléti központ havi rendszerességgel részletes tájékoztatást küldött a bíróságnak.

[25] A Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központtól kapott tájékoztatások szerint bár az alperes elfogadta az intézmény által nyújtott feltételeket, azonban nem törekedett sem azok (például elektronikus eszközökre használatára, felvételkészítés tilalmára), sem az általánosan elfogadott társadalmi szabályok maradéktalan betartására (pl. a központ dolgozóival való kapcsolatteremtésben, kommunikációban).

[26] A kapcsolattartásokra magával vitt nagy mennyiségű édességet gyakran saját, és nem a gyermek ízlése igényei szerint állította össze. Arra sem volt figyelemmel, hogy [kitakarva] egyértelműen és rendszeresen jelezte, hogy milyen és mennyi édességet szeretne. A gyermek és a szülő közötti testi kontaktusok is többnyire csak nagyobb testmozgással járó játék során fordultak elő, inkább „dulakodás” jellegűek, mint érzelmi melegségből fakadóak voltak, a gyermek időnként fájdalmat is jelzett.

[27] Az alperes a kapcsolattartások során – számos alkalommal történt figyelemfelhívás ellenére – nem ügyelt arra, hogy a gyermekkel az őt érdeklő kérdésekről „beszélgessen”. Ehelyett gyakran tett fel [kitakarva] olyan körben kérdéseket, amikre jelen perben a felperessel szemben felhasználható választ remélt. Kommunikációja gyakran volt nemcsak egyoldalú, de olyan tartalmú és stílusú – győzködő, számonkérő, a gyermek érzéseit sértő, véleményét semmibe vevő –, ami önmagában alkalmas volt [kitakarva] érzelmi és értelmi fejlődését negatívan befolyásolni. Dicséretet, pozitív megerősítést pedig egyáltalán nem alkalmazott.

[28] A felügyelt kapcsolattartás ideje alatt a gyermek – még a „jobban sikerült” együttlétek után is – elzárkózott az elől, hogy édesapjával legközelebb szakember jelenléte nélkül próbáljon együtt lenni.

[29] A 2023. augusztus 2-i kapcsolattartáson az alperes „nem akarom szóban, mert nem tartozik mindenkire” indokkal és ellentmondást nem tűrő hangsúllyal megkísérelte, hogy [kitakarva] írásban kommunikáljon. Bár az apának a nyári szüneti kapcsolattartás módjára vonatkozó kérdése miatt a gyermeken fokozódó feszültség jelei tűntek elő, az alperes indulatosan reagált a szakmai felügyelő azon figyelmeztetésére, hogy a gyermekkel ellenőrizhető módon kommunikáljon. Az alperes az írásban feltett kérdésére „bármi áron” megpróbált választ kapni, s ennek során a gyermeken – a folyamatos hangfelvétel tényét is megemlítve – egy korábbi kérésének okát kérte számon. Ekkor [kitakarva] sírva fakadt, s csak nehezen volt megnyugtatható, a kapcsolattartás megszakítása iránti igényét is egyértelműen kifejezte. Ugyanakkor a kapcsolattartó helyiségből kikísért gyermek után az alperes többször utána

Views: 2

Persze. A képen látható teljes szöveg:

[21] Az alperes 2023. július 3. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a bíróság a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra

• minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elviteli és ott alvás jogával,ó

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság

6

konfliktusba bonyolódott a felperesi nagyapával a gyermek előtt. A kislányt az események érzelmileg megviselték és elmenekült az alperes elől, egy idegen szülő sietett a gyermek segítségére és próbálta megoldani a helyzetet.

[15] A per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva a 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszámú végzésével ideiglenes intézkedéssel [kitakarva] tartózkodási helyét a felperes mindenkori lakóhelyén jelölte ki, és az alperes kapcsolattartási jogát szabályozta.

[16] Az elvitellel megindult kapcsolattartásokon az alperes a gyermekkel és a kérelmezettel szemben erőszakos, agresszív és ellentmondást nem tűrő módon lépett fel. Mindez pedig megrendítette édesapja irányába a gyermek bizalmát.

[17] A 2022. október 28-i iskolai átadáson az alperes úszni vitte volna a gyermeket Ráckevére, de a jegyváltáshoz szükséges diákigazolványon kívül a gyermek valamennyi iratának átadására szólította fel a felperest és ennek során videófelvételt is készített. A felperes számára az alperes annak során tett kijelentései és viselkedése szintén aggodalomra adott okot, konfliktus alakult ki közöttük, amelynek során a gyermek váratlanul maga is kiabálni kezdett az alperessel és neki is rontott. Az alperes rendőri intézkedést is kért az iratok átadásának hiánya miatt.

[18] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzésének a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó rendelkezését: az alperest a gyermekkel elviteles kapcsolattartás helyett a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén megvalósuló felügyelt kapcsolattartásra jogosította fel, páros héten pénteken 16:00-17:00 óráig és páratlan héten szerdán 15:00-16:00 óráig.

A jogerős végzés indokolása szerint a felperes kellően valószínűsítette, hogy az alperes nemcsak különválásukkor, de a később is, így különösen az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően, olyan felróható szülői magatartásokat tanúsított, amelyek jellegüknél és számuknál fogva, összességében alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. Emellett a peradatokból arra is következtetni lehet, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a szülei különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A bíróság egyben hangsúlyozta: a felügyelt kapcsolattartás a perbeli esetben egyszerre szolgálja a gyermek kapcsolattartáshoz való alapjogának érvényesülését és mind a két fél szándékát. A kapcsolattartás ezáltal valóban és érdemben megvalósulhat, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor. Egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

[19] Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sorszámú végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért.

[20] A bíróság a 39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 2. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.

[21] Az alperes 2023. július 3. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a bíróság a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság

5

részéről és ezért volt szükséges, hogy tudja bizonyítani, amiket a felperes állít.

[6] A felek ezután is tettek még kísérletet a párkapcsolatuk helyreállítására, 2022. májusa és júniusa között párterápián vettek részt, azonban az nem vezetett eredményre.

[7] A felperes [kitakarva] nyaralójában tartózkodtak, amikor a házastársak életközössége 2022. augusztus 3-án megszűnt, ekkor az alperes összeszedte a holmiját és elment. Az ezt megelőző vita során az alperes azzal szólította fel házastársát az utolsó közös lakásból történő távozásra, hogy már költöztetőautót is rendelt neki. 2022. augusztus 5. napján a felperes a közös gyermekkel a budapesti lakásból ilyen előzmények után költözött el, azóta a [kitakarva] nyaralóban élnek. A kiköltözés után az alperes kérésére az ingatlan [kitakarva] haszonélvezőjeként az alperesi nagyszülő a felperes utolsó közös lakásba bejelentett tartózkodási helyét fiktiváltatta.

[8] Bár az alperes nem járult hozzá, a felperes a gyermeket a [kitakarva] lakóhelye miatt át, mivel [kitakarva] addigi, [kitakarva] kerületben található iskolájába a napi bejárás [kitakarva]  nem volt kivitelezhető. A gyermek 2022 őszétől ebbe az intézménybe jár. Az alperes az iskolaváltásba nem egyezett bele, meg is jelent a [kitakarva] iskolában és [kitakarva] el akarta onnan hozni.

[9] 2022. szeptember 6. napján az Újbudai Humán Szolgáltató Központ azzal kereste meg a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központot, hogy az anya az anya öngyilkosságra való hajlama miatt aggódik közös gyermekük biztonságáért. 2022. szeptember 10-én a felperes a Központ megkeresésére telefonon felvette a kapcsolatot a családsegítő munkatárssal és a 2022. szeptember 13-án történt személyes találkozás alkalmával az intézménnyel együttműködési megállapodást írt alá. Az édesanya az együttműködés keretében önkéntesen vállalta, hogy a gyermek érdekében részt vesz az alapellátás keretében biztosítandó szociális segítő munka folyamatában.

[10] 2022. szeptember 13-án a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ munkatársa telefonon megkereste a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központot, mivel az édesapa megjelent [kitakarva] tanintézményében, a [kitakarva] és nehezményezte, hogy az iskola az ő szülői hozzájárulása nélkül jóváhagyta gyermeke beíratását.

[11] A felperes az alperesnek a költözést követően nem engedte meg, hogy [kitakarva] elvigye magával, telefonon tudták tartani a kapcsolatot, illetve a felperes felajánlotta az alperesnek a felügyelete melletti személyes kapcsolattartást a [kitakarva] háznál.

[12] 2022. szeptember 16. napján az alperes látogatást tett a felperes és a gyermek [kitakarva] lakóhelyén, ahol vita alakult ki a szülők között. Az alperes telefonon felhívta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ Készenléti Szolgálatát. A jelzés szerint az alperes értesítette a PMRFK Ráckevei Rendőrkapitányságot, mivel a felperes nem adta át a gyermeket, de a járőrök nem mentek ki a helyszínre.

[13] 2022. szeptember 23-án az alperes megjelent az anyai nagyszülők ráckevei lakcímén, mivel az anya ott tartózkodott a gyermekkel. [kitakarva] felperes nem adta át az alperesnek, ezért kihívta a rendőrséget. Az intézkedő járőrök meghallgatták a szülőket és a gyermeket, majd az apa beszélhetett a gyermekkel. [kitakarva] az anya végül nem adta át apának. Az intézkedő rendőrök tájékoztatást nyújtottak arról, hogy gyermekelhelyezési vita esetén a bíróság jogosult dönteni.

[14] Az alperes 2022. október 14-én megjelent a gyermek iskolai futóversenyén, ahová a felperes szülei kísérték el a gyermeket, és oda a felperes munkája miatt csak később érkezett meg. Távollétében az alperes felvételeket készített a mobiltelefonjával, tettlegesség menő

Views: 3

Budai Központi Kerületi Bíróság
[KITAKARVA]

4

fellebbezés csak az ítélet indokolás ellen irányul.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolására irányul, vagy a felek ezt közösen kérik.

Indokolás

[1] A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme és viszontkeresete, a peres felek személyes meghallgatása, a meghallgatott [KITAKARVA] és [KITAKARVA] tanúk vallomása, a beszerzett pedagógiai vélemény, környezettanulmányok, igazságügyi szakértői vélemények, valamint az eljárás során csatolt és felmutatott egyéb okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bekezdése szerinti mérlegelés útján:

[2] A peres felek 2011. július 24-én egy internetes társkereső útján ismerkedtek meg egymással, majd érzelmi kapcsolat alakult ki közöttük és [KITAKARVA]-án kötöttek házasságot, amely mindkettőjük első házassága volt. Kapcsolatukból [KITAKARVA]-n született meg [KITAKARVA] utónevű gyermekük. Korábban a [KITAKARVA].

[3] A felek az életközösségük alatt az alperes különvagyonát képező, [KITAKARVA] [KITAKARVA] szám alatti lakásban éltek, amely a felek utolsó közös házastársi lakása is volt.

[4] A gyermek születését követően a felperes maradt otthon [KITAKARVA] és a gyermek óvodás koráig nem dolgozott. A gyermek körüli teendőkbe az alperes is besegített, a covid megjelenésével home office-ban dolgozott otthonról. Óvodába a felperes vitte a gyermeket, majd ugyanabba az iskolába kezdett járni, ahol a felperes tanított. Reggelente az iskolába a gyermek az alperessel ment. Az alperes óvoda és iskola után sokszor vitte a gyermeket a játszótérre, a felperes az egész napos iskolai munka után inkább csendre és nyugalomra vágyott. A hétvégéket általában otthon töltötték a lakásban, barátok nem, családtagok pedig csak ritkán jöttek hozzájuk. Néha a felperes ment programokra [KITAKARVA] a Vasúttörténeti Múzeumba, Repülő Múzeumba, állatkertbe, kiállításra, stb. Ezekre a programokra volt, hogy eljött az alperes is. Olyan is volt, hogy az alperes ment el a gyermekkel kettesben. Korábban még túrázni is jártak hármasban, a kapcsolatuk végén azonban már az alperes csak [KITAKARVA] ment. A felek együttélése alatt jellemző volt, hogy az alperes hangfelvételeket készített a felperesről és a gyermekről.

[5] A felek mindketten 2018-ig érezték harmonikusnak a kapcsolatukat. A felperes szerint 2018 után érezhetően más lett a kapcsolatuk, [KITAKARVA] ekkor került óvodába és a felperes szeretett volna neki egy kistestvért, az alperes azonban ettől elzárkózott, de nem igazán tudott indokot mondani, hogy miért. Továbbá ahogy a felperes is dolgozni kezdett, nem tetszett az alperesnek, hogy ez nemcsak munkaidő szerinti elfoglaltsággal jár, lenézte a munkáját, nem becsülte meg, amit csinál. A házasságuk alatt az alperes részéről szóbeli, érzelmi, lelki bántásnak volt kitéve. A felperes szerint az alperes folyamatos hangfelvételkészítése is hozzájárult a kapcsolatuk megromlásához, az alperes folyamatosan beteg embernek próbálta beállítani. Az alperessel nem tudott megfelelően kommunikálni, a problémákat nem lehetett vele megbeszélni. Az alperes szerint amikor a felperes visszament dolgozni, amikor hazajött vagy fáradt volt, elaludt, vagy a konyhában magára csukta az ajtót és a KRÉTÁ-t nyomkodta. A kapcsolatuk megromlásának okát abban is látta, hogy ő nem olyan volt, mint a felperes édesapja, neki mindenről megvolt a véleménye. Álláspontja szerint azért van szükség arra, hogy mindig felvételt készítsen, mert a szülei nem hitték el, hogy ezek elhangzanak a felperes

Views: 1

---

Budai Központi Kerületi Bíróság

3

számított 2 héten belül kerül pótlásra. A személyes jelenléttel járó kapcsolattartást a következő héten, de legkésőbb 3 hónapon belül kerül pótlásra.

A bíróság kötelezi az alperest/apát, hogy 2024. október 01. napjától előre esedékesen minden hónap 10. napjáig havi határozott összegű, 58.500,- (azaz Ötvennyolcezer-ötszáz) Ft összegű tartásdíjat.

A gyermektartásdíj összege 2025. február 01. napján a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári év vonatkozásában közzétett fogyasztói árindex mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

A folyó gyermektartásdíjra és a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés előzetesen végrehajtható.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét a bíróság elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az államnak az állami adó- és vámhatóság által közölt illetékbevételi számla javára (10032000-01070044-09060018) az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) napon belül fizessen meg 146.400,- (Száznegyvenhatezer-négyszáz) forint kereseti és viszontkereseti illetéket.

Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetési kötelezett adóazonosító számát.

A bíróság az eljárással felmerült szakértői költséget 594.017,- (ötszázkilencvennégyezer-tizenhét) Ft-ban állapítja meg és kötelezi az alperest, hogy azt fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a felhívásban közölt módon és határidőben.

Ezt meghaladóan a peres felek költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budai Központi Kerületi Bírósághoz kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani, vagy elektronikusan úton előterjeszteni.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja, a fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránt esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság

2

felkészítő beszélgetéssel, valamint a feltételek, adminisztrációs kötelezettségek elfogadásával kapcsolatos egyeztetés és a megállapodás aláírása végett.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy – amennyiben a kapcsolattartási szolgáltatás feltételeit mindkét szülő elfogadta – ő vagy meghatalmazottja a gyermeket az esedékes kapcsolattartást megelőzően a kapcsolattartási mediátornak adja át, és annak befejeztével a gyermeket a központ által megjelölt időpontban vegye át.

A bíróság kötelezi a feleket, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről egymást és a gyermekjóléti központ kapcsolattartásügyeletét előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, az akadály felmerülésekor késedelem nélkül tájékoztassák.

A kapcsolattartásra jogosultnak nem felróható okból esetlegesen elmaradt kapcsolattartást az elmaradthoz képest legközelebbi, a kapcsolattartásügyelet által megjelölt időpontban kell pótolni, amennyiben azonban a felek vele kötött megállapodásában foglaltak a pótlás szabályait érintik, akkor az abban foglaltak szerint.

Az alperesi édesapa jogosult és köteles továbbá [KITAKARVA] utónevű gyermekkel a felperes jelenlétében minden héten kedden 18 és 19 óra között maximum 10 perc időtartamban telefonon, vagy egyéb, kép- és hang továbbítására alkalmas elektronikai távközlő eszköz útján való kapcsolattartásra.

Amennyiben a felügyelt kapcsolattartás az ítélet rendelkezése és az intézmény szabályzata szerinti módon és alkalommal – az esetleges pótlásokkal együtt – megvalósult, úgy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden hónap első szombatján reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.

A felügyelet nélkül, elviteli jogával megvalósuló kapcsolattartás hat (6) hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.

A felperes köteles a gyermeket az elvitellel történő kapcsolattartásra felkészített állapotban, megfelelő ruházattal, a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyaival ellátva, a szükséges irataival együtt (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ-kártya, adóazonosító jelet tartalmazó okirat, diákigazolvány, BKV-bérlet) átadni az alperesnek.

Az alperes köteles a gyermeket és az átvett tárgyakat a kapcsolattartás végén hiánytalanul visszaadni a felperesnek.

Amennyiben a kapcsolattartásnak akadálya van, akkor azt a peres felek kötelesek egymással haladéktalanul, de legalább a kapcsolattartás kezdetét megelőző 48 órával, hitelt érdemlő módon (írásban) közölni egymással.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt személyes jelenlét nélküli kapcsolattartás ugyanazon héten csütörtökön, azonos módon és időben, de legkésőbb az elmaradt kapcsolattartástól…

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság

ítélete

Az ügy száma: [KITAKARVA]
Eljáró bíró: dr. Csányi Beatrix bíró
A felperes: [KITAKARVA]
A felperes képviselője: [KITAKARVA]

Az alperes: [KITAKARVA]
Az alperes képviselője: [KITAKARVA]
Aurél, [KITAKARVA]

A per tárgya: házasság felbontása és járulékai

Rendelkező rész

A bíróság [KITAKARVA] és [KITAKARVA] házastársaknak a Ráckevei anyakönyvvezető előtt [KITAKARVA] napján kötött és a házassági anyakönyvbe [KITAKARVA] anyakönyvi számon bejegyzett házasságát felbontja.

A bíróság megállapítja, hogy a felek életközössége [KITAKARVA] napjától 2022. augusztus 3. napjáig állt fenn.

A bíróság a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlására a felperesi édesanyát jogosítja fel.

Az alperes és [KITAKARVA] utónevű gyermeke közötti kapcsolattartást – 5 (öt) alkalom erejéig – az alábbiak szerint szabályozza:

Az alperes a Szigetszentmiklósi Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolati ügyeletén (2310 Szigetszentmiklós, Losonczi utca 9.) jogosult, egyben köteles a gyermekkel minden hónap első péntekjén 16:00–17:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A felügyelt kapcsolattartást biztosító intézmény döntésének függvényében a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás is a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között.

Felhívja a bíróság a feleket arra, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül vegyék fel a kapcsolatot a fenti gyermekjóléti központ kapcsolati ügyeleti munkatársaival a

Views: 29