A bíróság szerint nem bizonyított az ellennevelés – Mit állapított meg a szakértő?

Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság végzése meghozatala során helyesen állapította meg a tényállást, és abból helyes jogi következtetést vont le.

Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében engem tartott alkalmasabbnak a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését. A felek indítványát is mérlegelve, szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Időközben a szakértői vélemények kiegészítése is megérkezett. A pszichológus szakértő értékelhető szakértői vélemény kiegészítést nem tett. Pontosan arra lett felhívva, hogy nyilatkozzon abban a körben, hogy miből állapította meg azt, hogy a felperesi anya a gyermek tekintetében ellennevelést alkalmazna. A szakértő ténylegesen nem válaszolt a feltett kérdésre, mindössze annyit, hogy az exploráció, és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek bizonyos mutatói alapján. Álláspontom szerint a szakértőtől elvárható lett volna, hogy a megállapításait alátámasztó levezetést a peres felek elé tárja. A szakértői vélemény alapján nem állapítható meg, hogy miként jutott megállapításaira, ami egy alap szakértői véleménynek is tartalmaznia kellett volna. A szakértői vélemény, és annak kiegészítése, értékelhető magyarázat nélkül nem elfogadható. Különös figyelemmel az elmeorvos szakértői vélemény kiegészítésre is, mely azonban érdemi információt már tartalmaz az alap szakvéleményhez képest. A kiegészítő szakértői vélemény megállapítja, hogy az ellennevelés nem bizonyítható, bizonyítottság esetén az alperes és a gyermek viszonyát negatívan befolyásolta volna. A gyermek azonban mindkét szülőhöz kötődik. Megoldódna a probléma, ha a gyermek érdekeit az alperes képes lenne a saját érdekei elé helyezni. Ugyanakkor az alperes azon magatartását, miszerint a gyermeknek olyan videó-felvételt mutatott meg, mellyel a gyermeknek az én öngyilkossági szándékomat szerette volna bemutatni ellennevelésnek minősül. A szakértő kiegészítő véleményében megállapította, hogy disszociatív személyiségzavarban szenved az alperes, szenzitív paranoid helyzetértékelése mellett.

Mindezek szintén azt támasztják alá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.

A korábbi ideiglenes intézkedés után, a jelenlegi helyzetben semmi olyan körülményváltozás nem történt, ami az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak elfogadását indokolná. Hova tovább, az alperesi magatartás okán kizárólag negatív körülményváltozás történt. Az alperes a gyermekkel tavaly augusztus óta nem tart kapcsolatot. A kapcsolattartás…

Views: 1

A szakértői vélemény és a váltott gondoskodás kizártsága a gyermekelhelyezési perben

Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy alperesnek személyiségzavara okán van-e szüksége pszichológusi, esetleg pszichiáteri megsegítésre.

A jelen per anyagából egyértelműen megállapítható, hogy a gyermek feletti váltott gondoskodás elképzelhetetlen, hiszen az alperes magatartása, a szabályok rendszeres áthágása, a gyermek érdekeinek figyelmen kívül hagyása a váltott elhelyezést lehetetlenné teszi. Megjegyzem, hogy az alperes és az én lakóhelyem közötti távolság sem teszi lehetővé azt, hogy a gyermekről váltott módon gondoskodjunk.

Az alperes folyamatosan beadványaiban az ellennevelést hangoztatja, ami azonban álláspontom szerint nem valósul meg, és ezt mindeddig egyik szakértő sem tudta megfelelően kifejteni. Az alperes folyamatosan elméleteket gyárt. Ebben az eljárásban egy tanú sem tud olyat mondani, amiből az alperes valamilyen úton-módon ne tudná levezetni az ellennevelésemet. Megjegyzem, hogy az alperest még azt sem zavarja, hogy az okfejtései teljes mértékben nélkülözik a logika alapvető szabályait. Saját magát alperes szakértőnek kívánja beállítani és olyan nyilatkozatokat tesz, melyek szakértői kompetenciába tartoznak.

Postai úton a bíróság részére elküldöm az adathordozókat 3 db, melyek tartalmazzák az alperes által megküldött rövid videókat.

Bejelentem, hogy az alperes a peres eljárás alatt a csatolt mellékletben kimunkált gyermektartásdíjat fizette meg a részemre.

Perköltség iránti igényemet a következő tárgyalásra összesíteni fogom, és csatolom a jogi képviselőm és közöttem létrejött megállapodást ebben a körben.

Views: 5

PTSD-re hivatkozás és gyermekelidegenítés a családjogi perben – Az alperes állításainak cáfolata

Megjegyzem, hogy ez is ékes példája annak, hogy az alperes állításával szemben nem a gyermek érdekeit tartja szem előtt.

A kapcsolattartásokról én nagyon ritkán kérdezem a gyermeket, azt azonban minden alkalommal megkérdeztem, hogy milyen volt a kapcsolattartás, de a gyermek nem akar beszélni róla. Természetesen amennyiben szeretett volna beszélni róla, akkor én erre nyitott lettem volna, de faggatni sem szerettem volna a gyermeket. Az alperesi ellennevelésre vonatkozó nyilatkozat ezen a ponton ismételten logikátlan.

A futóversenyen történt esemény kapcsán a tanú elmondta, hogy megfogta a gyermek kezét, aki nem akart az alperessel menni. Álláspontom szerint nem azért, mert az alperes ellen lenne nevelve, hanem azért, mert az alperes agresszív magatartása a gyermeket megrémítette.

Az alperes által említett vízivással kapcsolatban kiemelném, hogy az alperes saját maga nyilatkozik úgy, hogy poszttraumatikus stressz szindrómája van, aminek a tünetét láthatta a bíróság a tárgyalás során. Ezen szindróma egy pszichés megbetegedés: a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) akkor alakul ki, ha valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, ami jóval túlhaladja a mindennapok élményeit, és képtelenné válik feldolgozni azt. Álláspontom szerint nem tartozik ebbe a kategóriába egy olyan tanú-meghallgatás, amire az alperes fel is készülhetett volna. A PTSD szindrómát pszichológus, illetve pszichiáter tudja diagnosztizálni, és kezelni is. Amennyiben az alperes azt állítja, hogy a tárgyaláson kifejtett viselkedésének ez lenne az oka, úgy kérem, hogy igazolja azt, hogy a diagnózist megfelelő szakember állította fel, és az alperes a diagnózis felállítása óta jár rendszeresen a gyógyulást segítő terápiára. Amennyiben tudja az alperes azt, hogy pszichés betegsége van, és mégsem kezelteti magát, kérem ezt a bíróság az ítélete során megfelelően értékelje.

Az alperes szakértők felé tett kérdései értelmezhetetlenek. Kérjük, hogy az alperes oly módon fogalmazza meg a kérdéseit, hogy azok valóban kérdések legyenek, és ne valótlan tényállások.

Szűcs Krisztina azért nem találkozott a gyermekkel, mert az alperes visszavonta a hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a gyermek járhasson pszichológushoz. Szűcs Krisztina feltett nekem számos általános kérdést a gyermekkel kapcsolatban: a tanulmányaira, étkezési, alvási, viselkedési szokásaira, valamint a társas kapcsolataira vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a gyermek étkezési szokásai, alvási szokásai nem változtak, a tanulmányi eredménye változatlanul kitűnő, továbbra is barátkozik, egyáltalán nem agresszív a társaival, új kapcsolatokat tudott létrehozni, így általánosságban elmondható, hogy a gyermek annak ellenére, hogy az alperessel a házasságom felbomlott, jól van.

Kérem, hogy az alperes jelölje meg, hogy a tanú mely nyilatkozata támasztotta alá álláspontja szerint azt, hogy a gyermek nincs biztonságban nálam. Véleményem szerint ilyen nyilatkozatot a tanú nem tett. Az alperes 6. oldal utolsó bekezdésében foglalt okfejtése teljes mértékben logikátlan, értelmezhetetlen, kérem, hogy világosan fejtse ki az alperes mondandóját, különösen akkor, amikor a szakértőket kívánja megállapításokra presszionálni.

Views: 2

Bírósági beadvány: Tanúvallomások, ellennevelési vádak és kapcsolattartási vita

5

Én magam helyre tudjam hozni. Az alperes ismét megfeledkezik a saját negatív magatartásáról, és annak következményeit az én felkészítésemnek hiányaként kívánja előadni.

2021 nyarán az alperes valóban hívott rendőrséget egy családi vita miatt, de ekkor nem került sor tettlegességre egyikünk részéről sem. Ekkor [kitakarva] voltunk. Az édesanyám által említett legyintés jóval korábbi esemény volt, és Budapesten történt.

A tanú álláspontom szerint nem hezitált akkor, amikor az volt a kérdés, hogy én alperesről szoktam-e rosszat mondani a gyermek előtt, hanem gondolkodott, hogy eszébe jut-e egyetlen ilyen alkalom is. A tanú a kérdésre nemleges választ adott. Az alperesnek lett volna lehetősége kérdéseket feltenni ebben a körben, vagy a tanú előtt észrevételeket tenni a vallomásra, azonban ezt nem tette az alperes. Utólag azt gondolom, hogy nem lehet a tanú által nem állított nyilatkozatokat elfogadni az alperesi oldalról.

Soha nem ismertem el olyat, hogy számomra a munkám előbbre való lenne, mint a gyermekem. Nem ismertem el olyat sem, hogy az alperes volt a gyermekkel óvodás kora óta. A gyermeket az életközösség alatt közösen neveltük, az alperes is részt vett a mindennapi feladatokban, de álláspontom szerint végig én voltam az, aki a feladatok nagyobb részét végezte. Az életközösség alatt én még szerettem volna gyermeket, amit az alperes viszont már ellenzett, ami szintén azt igazolja, hogy nem valós állítás az, miszerint számomra a munkám fontosabb lett volna, mint a család. 3 évig otthon voltam a gyermekkel, holott 2 éves kora után visszamehettem volna dolgozni.

Az alperesnek lehetősége lett volna a tanú meghallgatásakor kérdésként feltenni arra vonatkozóan, hogy konkrétan milyen programokról van szó, melyeken ő részt vett. Erre vonatkozó kérdés azonban a tanú felé nem hangzott el. Az édesanyám 2022-ben és 2023-ban is részt vett a gyermek futóversenyén, mely eseményeken az alperes is részt vett. A karácsonyi ünnepségen édesanyám csak 2022-ben vett részt, 2023-ban nem, az alperes mindkét eseményen ott volt. Néptánc bemutató volt 2023 májusában és 2024 májusában is, melyeken édesanyám és az alperes is jelen volt. Karácsonyi koncert is volt 2023-ban, amin szintén jelen volt mind az édesanyám, mind pedig az alperes.

Az alperes által bemásolt tanári levélből nem derül ki, hogy mire adott választ az osztályfőnök. Az sem világos, hogy az alperes ezen egyetlen levélből mégis milyen módon látja logikailag levezethetőnek ismételten az ellennevelést.

Az iratok elkérése az alperes oldaláról a kapcsolattartások során jogos igény volt, ugyanakkor a tanú nem csupán erre alapozhatja azon félelmét, hogy az alperes a gyermeket a kapcsolattartás végén nem hozza vissza, hanem azon kijelentésére, amit a tanú említett is, hogy ha [kitakarva] az alperes elviszi, akkor mi a gyermeket soha nem fogjuk többet látni. Az alperes egyébiránt egy pár órás kapcsolattartás során is, amikor a gyermeket uszodába akarta vinni, elkérte az iratait, én pedig csak a diákigazolványt akartam átadni, hiszen egy ilyen kapcsolattartásra nem is lett volna más iratra szükség. Utóbb az alperes azt állította, hogy moziba szeretett volna menni a gyermekkel. Megjegyzem, hogy a mozihoz is tökéletesen elegendő a diákigazolvány. Az alperes a találkozás során inkább rendőrt hívott az iratok miatt, és inkább tönkretette a délutáni programot, mivel a végeredmény az lett, hogy [kitakarva] sem uszodában, sem moziban nem volt.

Views: 4

Az alperesi állítások tételes cáfolata – Manipulált bizonyítékok és ellennevelési vádak

… módon hangfelvételt készített róluk. Az interneten teljes mértékben azonosítható tartalmakat oszt meg az alperes, ami miatt [kitakarva] későbbiek során hátrány érheti. Ugyanez vonatkozik az alperes által emlegetett könyvére is, hiszen olyan, a gyermeket érintő magánjellegű tartalmakat kíván az alperes megosztani a nagy nyilvánossággal, ami nyilvánvalóan a gyermeket mások előtt negatívan érintheti.

Ezek lennének az alperes által állított, a gyermek érdekét figyelembe vevő magatartásai az alperesnek?

Az alperes által csatolt futóversenyen történt eseményekről készült videó valódiságát én soha nem vitattam, de azt állítom, hogy ez egy megvágott felvétel, maga a felvétel pár percig tart, amíg a felek közötti konfliktus egyáltalán nem zajlott el ilyen rövid idő alatt. Az alperes csupán azt a részt vágja ki, ami álláspontja szerint az én családomat negatív színben tud feltüntetni.

Édesanyám tanúként beszámolt arról, hogy én átadtam az alperes által követelt pénzt és aranynyakláncot a versenyen az alperes részére. Ezt az alperes nem videózta le, illetve ha le is videózta, azt nem csatolta. Ugyanígy nem készült felvétel, vagy ki lett vágva arról, amikor az alperes kijelenti, hogy ha el tudja vinni [kitakarva], akkor mi őt soha többé nem fogjuk látni. Azt is mondta az alperes, hogy ti senkik vagytok, és én vagyok az [kitakarva] apja. Az alperes tehát manipulálja a felvételeket oly módon, hogy a rá rossz fényt vető részeket abból kivágja. Ezt a nyilatkozatomat változatlanul fenntartom.

Vitatom alperes azon állítását, miszerint én a gyermeket bábunak tekinteném. Pontosan az alperes az, aki a gyermeket eszköznek tekinti, még a kapcsolattartások sem arról szóltak az alperes számára, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni, hanem arról, hogy a jelen perhez bizonyítékokat tudjon gyűjteni. Pontosan ezzel a magatartásával igazolja az alperes azt, hogy a gyermek csupán eszköz számára. Az alperes a legutóbbi tárgyaláson azt sérelmezte, hogy nem tud a gyermekkel mesét nézni, mert a szolgálat munkatársai nem engedélyezik. Megjegyzem, hogy azt gondolom, hogy az alperes nem ismeri a gyermeket, nem tudja felmérni az igényeit, mivel [kitakarva] szolgálat előtti kapcsolattartások során nem arra van igénye, hogy mesét nézhessen az alperessel abban az egy óra időtartamban.

Vitatom az alperes azon állítását, miszerint én a gyermeket ellene neveltem volna 2022. augusztus és 2022. október között és később sem. Ezen időszakban azért nem adtam át a gyermeket, mert az alperes többször megfenyegetett azzal, hogy nem fogja visszahozni és elveszi tőlem. Én nem akartam kitenni a gyermeket annak, hogy ilyet át kelljen élnie, és ezért a kapcsolatot csak az én ingatlanomban kívántam engedni. Ezzel az alperes azonban nem kívánt élni. Amint a kapcsolattartás szabályozásra került, úgy azt én magam maximálisan betartottam, ami azonban az alperesről már nem mondható el. 5 hónap óta az alperes nem látogatja a gyermekét, holott lehetősége lett volna rá.

A futóverseny után egy héttel az alperes elvitte [kitakarva]. A gyermek az egy héttel ezelőtti események miatt volt riadt az alperes társaságában az autóban és nem az én felkészítésemnek a hiánya miatt. Nem várható el tőlem, hogy az alperes rendkívül erőszakos és agresszív magatartása okán a gyermekben tőle kialakult félelmet, amit a futóversenyen kifejtett magatartása okozott, egy hét alatt helyre tudjam hozni, sőt az sem várható el egyáltalán, hogy…

Views: 2

Alperesi nyilatkozatok cáfolata gyermekelhelyezési perben – Tények és bizonyítékok

Hazudj.

Azt mondd mindig, amit hallani akarnak.

Nincs köze a valósághoz? Ugyan már, kit érdekel…

Bemutatkozik a ráckeve környéki tanárnő.

Az alperes beadványa első bekezdésében is már valótlan nyilatkozatot tesz, mivel pontosan az alperes volt az, aki 2022. augusztus 3. napján arra szólított fel, hogy másnap költözzenek ki a budapesti ingatlanból, amit én meg is tettem. Ekkor számomra egyértelmű volt, hogy a gyermek velem fog maradni, olyan igényt ekkor az alperes sem jelzett felém, hogy nem járulna hozzá ahhoz, hogy ingóságait is magammal vigyem. Az alperesnek nemhogy kifejezett kérése, hanem felszólítása volt a haladéktalan kiköltözésre, így a gyermeknek én magam nem állítottam valótlanságot. Az alperes szülei révén még ki is jelentettek engem az ingatlanból, így nem merült fel bennem az, hogy a költözés ne lenne végleges.

Az alperes beadványának második bekezdése abból a tényből, hogy heti egy-két alkalommal a gyermek felügyelete során a szüleim kisegítenek, az alperes ismét messzemenő következtetéseket von le az ellenlevelés körében. A tanú vallomásából egyáltalán nem következnek az alperes által levont következtetések. A gyermek egyébiránt heti 1 vagy 2 alkalommal pár óra hosszát tölt a szüleimnél, kizárólag akkor, amikor munkahelyi elfoglaltságom miatt szükségem van a segítségre. Ez a mérték egyáltalán nem túlzott, hiszen heti pár óra hosszát egyébként is meglátogatnám az idős szüleimet a gyermekkel együtt.

Megjegyzem, hogy az alperes már az általa említett esetkonferencia idején, ami 2022. november 17. napján volt, élt a kapcsolattartási jogával, hiszen az ideiglenes intézkedéssel szabályozásra került, így nem lehet tényként kijelenteni, hogy ekkoriban kizárólag tőlem tudhatott volna bármilyen információt a válással kapcsolatban.

Patai Krisztina is kiemelte tanúvallomása során, hogy nem tudja pontosan, hogy mely szülőtől tud a gyermek információt a válásról. Ugyanakkor tanúvallomásában kihangsúlyozta, hogy én magam a szolgálat javaslatait megfogadom, felhívásainak eleget teszek. Régóta nagyon figyelek arra, hogy semmi olyanról ne szerezzen tudomást, ami nem őt érinti a jelen perben.

Az alperes azon nyilatkozata, hogy álláspontja szerint csak az iskolában tudja elengedni magát, nem felel meg a valóságnak, mint a legtöbb gyermek sokszor jelzi, főleg hétfőnként reggel, hogy nincs kedve iskolába menni, velem bizalmi kapcsolata van, megosztja velem az iskolai élményeit, a barátaival, iskolatársaival való kapcsolatáról is beszél. Azt is meg szokta velem osztani, ha valaki megbántotta.

Eredménye mindig is kitűnő volt, a budapesti iskolában és itt is. Ebből az eredményből emiatt sem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak az iskolában érezné jól magát. Kiemelkedően intelligens, kialakult feladattudata van, fontos számára, hogy jó eredményeket hozzon, mely tulajdonságoknak az alperes mindenáron negatív töltetet szeretne adni. Amennyiben a gyermek rossz eredményeket hozna az iskolából, nincs kétségem, hogy az alperes ezzel látná megalapozottnak az állításait.

Az alperes úgy nyilatkozik, hogy mellette, az érdekeit szem előtt tartva az alperes áll ki, ugyanakkor semmi olyan magatartást nem tanúsított az alperes az elmúlt közel két évben, ami a gyermek érdekével azonos lett volna. Elment az alperes a futóversenyre, és a gyermek előtt oly módon viselkedett, ami megengedhetetlen lett volna. Eljött a karácsonyi előadásra, de nem a gyermek fellépését nézte, hanem az iskola tanulóit és a tanárokat próbálta faggatni és jogsértő…

Views: 1

Gyermektartásdíj: beleszámít-e az SZJA-mentesség? – Valódi bírósági beadvány

… megszakadását de nem tudom, hogy az alperes ezt a támogatási formát igénybe veszi-e; kérem, hogy a T. Bíróság kötelezze az alperest, hogy ebben a körben nyilatkozzon és állítását igazolja is. A Ptk. alapján a gyermeknek és a rá tekintettel juttatott támogatást kell figyelembe venni, azonban a teljes szja mentességemet nem █████ tekintettel, hanem arra tekintettel kapom, hogy █ gyermeket szültem.

A gyermek után mindössze 12.200.- Ft családi pótlékot veszek igénybe, mely összeg valóban levonható a gyermek szükségleteiből.

A jelenlegi forgalmi viszonyok között, és a Kúria álláspontja alapján is, havi 50.000.- Ft gyermektartásdíj mértékéig nekem nem szükséges igazolnom azt, hogy a gyermeknek ekkora összegű szükséglete felmerül. Amennyiben napi 2500.- Ft otthoni étkezési költséget veszünk figyelembe, az is havi 75.000.- Ft-ot jelent, plusz az iskolai étkezése ███████, ami havi szinten 20.000.- Ft, így havi 95.000.- Ft csak az étkezési költség. ███████ felmerül havonta 20.000.- Ft ruházkodási, 10.000.- Ft cipő költség, 5000.- Ft tisztálkodási, 5000.- Ft vitamin és gyógyszerköltség, 2.600.- Ft különóra költség, 1000.- Ft osztálypénz, és egyéb iskolai költségek havi 5.000.- Ft mértékben, amiben benne van az év eleji beiskolázás költsége is. A havi rezsi jellegű költség 40.000.- Ft, amiből ████ 20.000.- Ft költség jut. A fentiek alapján a gyermek havi rendszeres alapvető költsége 163.600.- Ft, amiből az alperesnek mindössze 58.500.- Ft-ot kellene fizetnie. Az alperes személyes nyilatkozata alapján a havi jövedelme jelentősen meghaladja az én havi jövedelmemet, míg az alperes nettó 800.000.- Ft összeget nyilatkozott, addig az én havi nettó jövedelmem 520.000.- Ft összegre tehető, amiről csatolom az utolsó 12 havi jövedelemigazolást. A jövedelemigazolásból látható, hogy teljes szja mentességben részesülök, és hogy egyéb adókedvezményben nem részesülök a gyermekre tekintettel.

Álláspontom szerint a teljes szja mentességet nem lehet figyelembe venni a gyermek szükségleteiből történő levonás útján, mivel azt nem kifejezetten ████ után kapom, hanem azon tényre tekintettel, hogy én magam █ gyermeket szültem. Ezt az új fajta szja mentességet véleményem szerint a jövedelmi és vagyoni viszonyaink során lehet figyelembe venni az alperes és közöttem meglévő jövedelemkülönbség mérlegelése során.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az alperes amennyiben havi 70.000.- Ft-ot fizetne gyermektartásdíjat abban az esetben megfelelő mértékben hozzájárulna a gyermek tartásához. Azonban én magam a jelen perc gyermekrészesítése érdekében, és arra is figyelemmel, hogy a gyermeket abban az esetben is el tudnám tartani, amennyiben az alperes egyáltalán nem fizetne a részére gyermektartásdíjat, megelégszem a jelenlegi bírói gyakorlat szerinti minimum összegű gyermektartásdíjjal.

Az alperes viszontkereset módosításaként értékelt, tartalma szerint ellenkérelmem módosítását tehát kérem a fentiek szerint értékelje a bíróság. Nem fogadom el azt, hogy az alperes mindössze havi 10.000.- Ft-tal szeretne a gyermek költségeihez hozzájárulni azon tényre hivatkozással, hogy én magam arra a tényre tekintettel, hogy █ gyermeket szültem az államtól személyi jövedelemadó mentességben részesülök.

Az alperes 163. sorszám alatti beadványára az alábbi észrevételeket terjesztem elő:


Views: 6

Bíróság az ellennevelésről: a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el a BKKB

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakart adat]
5

mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését.

Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a – felek indítványát is mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2024. május 08. napján

dr. Csányi Beatrix sk.
bíró

Views: 2

Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Views: 13

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

Views: 1