Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság végzése meghozatala során helyesen állapította meg a tényállást, és abból helyes jogi következtetést vont le.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében engem tartott alkalmasabbnak a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.
A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését. A felek indítványát is mérlegelve, szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.
Időközben a szakértői vélemények kiegészítése is megérkezett. A pszichológus szakértő értékelhető szakértői vélemény kiegészítést nem tett. Pontosan arra lett felhívva, hogy nyilatkozzon abban a körben, hogy miből állapította meg azt, hogy a felperesi anya a gyermek tekintetében ellennevelést alkalmazna. A szakértő ténylegesen nem válaszolt a feltett kérdésre, mindössze annyit, hogy az exploráció, és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek bizonyos mutatói alapján. Álláspontom szerint a szakértőtől elvárható lett volna, hogy a megállapításait alátámasztó levezetést a peres felek elé tárja. A szakértői vélemény alapján nem állapítható meg, hogy miként jutott megállapításaira, ami egy alap szakértői véleménynek is tartalmaznia kellett volna. A szakértői vélemény, és annak kiegészítése, értékelhető magyarázat nélkül nem elfogadható. Különös figyelemmel az elmeorvos szakértői vélemény kiegészítésre is, mely azonban érdemi információt már tartalmaz az alap szakvéleményhez képest. A kiegészítő szakértői vélemény megállapítja, hogy az ellennevelés nem bizonyítható, bizonyítottság esetén az alperes és a gyermek viszonyát negatívan befolyásolta volna. A gyermek azonban mindkét szülőhöz kötődik. Megoldódna a probléma, ha a gyermek érdekeit az alperes képes lenne a saját érdekei elé helyezni. Ugyanakkor az alperes azon magatartását, miszerint a gyermeknek olyan videó-felvételt mutatott meg, mellyel a gyermeknek az én öngyilkossági szándékomat szerette volna bemutatni ellennevelésnek minősül. A szakértő kiegészítő véleményében megállapította, hogy disszociatív személyiségzavarban szenved az alperes, szenzitív paranoid helyzetértékelése mellett.
Mindezek szintén azt támasztják alá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.
A korábbi ideiglenes intézkedés után, a jelenlegi helyzetben semmi olyan körülményváltozás nem történt, ami az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak elfogadását indokolná. Hova tovább, az alperesi magatartás okán kizárólag negatív körülményváltozás történt. Az alperes a gyermekkel tavaly augusztus óta nem tart kapcsolatot. A kapcsolattartás…
Views: 0