Szakértői kérdések a felvételkészítés gyermekre gyakorolt hatásáról

Az alperes által indítványozott kérdések feltevését nem ellenzem, ugyanakkor kérem, hogy minden kérdés két oldalról kerüljön vizsgálatra, tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az egyes kérdések kizárólag az alperesi oldalról való megvizsgálása félrevezető, és nem teljes szakértői véleményt adna.

Egyes kérdések azonban olyanok, amik az alperesi téves állításokon alapulnak. Pl. 37. kérdés, mi az, ami miatt a felperes nem akar kommunikálni a másik szülővel, és miért nem akarja, hogy a gyermek is kommunikáljon vele. Nem valós, hogy én ne kommunikálnék az alperessel. Az alperest a gyermek tanulmányairól, a vele kapcsolatos lényeges eseményekről, egészségi és mentális állapotáról folyamatosan tájékoztatom. Az alperes megkereséseire mindig reagálok. Az alperes szinte kivétel nélkül e-mailben tájékoztat, telefonon nem szokott hívni. Egyedül [kitakarva] születésnapján hívott fel az alperes, hogy fel tudja köszönteni a gyermeket, amikor én ezt lehetővé tettem a számára.

Alapvetően az az álláspontom, hogy a gyermeknek az apai gondoskodásra is szüksége van, azonban az alperes a per alatt és azt megelőzően tanúsított magatartása már nem a gyermek érdekét szolgálja, ezért kértem a felügyelt kapcsolattartást.

  • Az alperes kéri, hogy a szakértő vizsgálja meg az eddigi felperesi nevelési hatások következményeit. Ez a kérdés is egyoldalú, kérem, hogy a szakértő vizsgálja meg azt, hogy az alperes által a per alatt, és azt megelőzően kifejtett magatartás, konkrétan az állandó hang és képfelvétel készítése milyen hatással van a gyermekre.
  • Az alperes által évek óta tanúsított felvétel készítés pszichés okait tárja fel a szakértő.
  • Vizsgálja meg a szakértő, és nyilatkozzon abban a körben, hogy az alperes azon magatartása, hogy minden lehetséges fórumon, hivatalos vagy nem hivatalos szervek előtt az alperes feltárja a válásunk körülményeit milyen hatással lehet a gyermek egészséges lelki fejlődésére, és esetleg már gyakorolt-e bármilyen hatást rá.
  • Vizsgálja meg a szakértő, hogy az alperes és környezete alkalmas-e a gyermek nevelésére.
  • Vizsgálja meg a szakértő azt is, hogy az alperes személyisége alkalmas-e arra, hogy a gyermekkel felügyelet nélkül kapcsolatot tartson.
  • Az alperes 11. kérdését kérem az alperes vonatkozásában is feltenni a szakértőnek.
  • Az alperes 15. kérdését kérem az alperes vonatkozásában is feltenni a szakértőnek.
  • A kapcsolattartás felügyelt módja jelenleg a gyermek érdekét szolgálja-e?
  • Az alperes 25. kérdését kérem az alperes vonatkozásában is feltenni a szakértőnek.
  • Az alperes által feltenni kért 29. kérdést mellőzni kérem, tekintettel arra, hogy az valótlan tényállításon alapul. A kérdés feltevésének módja azt sugallja, hogy én azt akarom, hogy az apa és a gyermek közötti kapcsolat megszakadjon, holott a kapcsolattartás megszüntetését sosem kértem, de nyilvánvalóan a gyermek érdekeit előtérbe helyezve kértem a felügyelt kapcsolattartást.

Itt jegyzem a szerdánkénti kapcsolattartás az órarendembe ütközött, ami miatt édesanyámat kértem meg, hogy a kapcsolattartásra a gyermeket vigye el, majd a következő félévben kértem az órarend módosítását, hogy én magam tudjam azt

Views: 0

Gyermektartásdíj és felügyelt kapcsolattartás eseményei

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben az alábbiakat adom elő:

A kereseti követelésemet a gyermektartásdíj vonatkozásában leszállítom, és az életközösség megszakadásától kezdődően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 50.000.- Ft gyermektartásdíj megfizetésére kérem kötelezni az alperest [kitakarva] utónevű gyermeke után azzal, hogy a gyermektartásdíj összege, minden év január 1. napján érvényes Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével külön intézkedés nélkül módosuljon.

A kereseti követelésem leszállításának okaként előadom, hogy nem kívánom jelen perben a számláimat csatolni, figyelemmel arra, hogy tartok attól, hogy a számlákon lévő adatokkal az alperes visszaél. Havi 50.000.- Ft összegig az alperes nem vitatta a követelésemet, a 2023. április 25. napján tartott tárgyalás óta az alperes megfizetett a részemre május hónapban 130.000.- Ft-ot, valamint június hónapban szintén 130.000.- Ft-ot. Ezt megelőzően 2022 októberében 70.000.- Ft-ot fizetett meg az alperes a részemre.

Csatolom a munkáltatói igazolásomat.

Tanúként kérem meghallgatni testvéremet [kitakarva], édesanyámat [kitakarva], és édesapámat [kitakarva].

Továbbra is kérem Patai Krisztina központvezető tanúként történő meghallgatását, és [kitakarva] pszichológus tanúként történő meghallgatását is.

A tanúk címét külön íven csatolom.

2023. április 21.-én pénteken az alperesnek kapcsolattartása lett volna a gyermekkel, amit indok nélkül lemondott, így ezen találkozót pótolni sem kellett.

[kitakarva] az előző tárgyalást követően volt a születésnapja, amely alkalomból szülinapi zsúrt tartottam neki. Több barátja meghívást kapott, a meghívottak hiány nélkül meg is jelentek. Nem igaz tehát az az alperesi álláspont, miszerint én a gyermeket elszigetelném a kortársaitól. [kitakarva] szokták meghívni szülinapokra, ahova szívesen megy, és ott jól érzi magát.

Az alperes május 24.-én szerdán kapcsolattartáson volt a gyermekkel. A gyermeket megkérte, hogy töltsön ki egy űrlapot neki saját kezűleg, a kitöltést követően megkritizálta a gyermek szépírását, aki a kapcsolattartás végén sírva távozott. Az alperes közölte a kapcsolattartás vezetőjével, hogy nem tud több szabadságot kivenni, így hétvégére szeretné átrakatni a kapcsolattartás időpontját, amire a központ lehetőséget biztosított a számára. A gyermeket a családsegítőben megkérdezték, hogy szeretné-e, ha a felügyelt kapcsolattartás során az édesapjával kettesben hagynák, amire a gyermek határozott nemmel válaszolt, az indokolása pedig az volt, hogy ha nincs bent senki felügyelő, akkor az alperes olyan kérdéseket fog feltenni neki, amit nem szeretne, és hogy akkor az alperes megint felvételeket fog róla készíteni, amit szintén el szeretne a gyermek kerülni.

Views: 0

hazudj

vedd fel az áldozat szerepet aztán hajrá. Két bociszem is kell…

Az alperes keveri az érzelmi és a fizikai bántalmazás fogalmát. Az alperes volt az a futóversenyen, aki nem tartotta tiszteletben sem az én jogaimat, sem a gyermekünk érdekeit. A magatartása kifejezetten provokatív volt, így ebben a formában erős túlzás azt állítania, hogy én voltam az, aki a gyermeket érzelmileg bántalmazta. A gyermeknek egyáltalán nem volt érdeke az, hogy a futóverseny alkalmával az édesapja jelenetet rendezzen. Látható a felvételen a provokatív magatartása alperesnek, és az is, hogy a gyermek menekül előle, a szüleim annyit tettek, hogy megvédték [kitakarva] az édesapjától.

Annak fényében, ahogy jelenleg az alperes viselkedik, és amilyen alperesi magatartás bizonyításra került már a jelen eljárásban, indokolt volt a részemről az, hogy az alperesnek a gyermeket nem adtam át azt megelőzően, hogy ideiglenes intézkedés született volna. A gyermek már ekkor is tiltakozott az ellen, hogy az alperessel kapcsolatot tartson, amely tiltakozást az alperes figyelmen kívül hagyott, akkor is és most is.

Az alperes pszichológiai okfejtése a jelenlegi pszichés állapotomról olyan szakkérdés, amiről ő maga képzettség hiányában nem alkothat ilyen jellegű véleményt. Itt jegyzem meg, hogy az alperesnek nem véleményalkotási kötelezettsége van jelen eljárásban, hanem tényállítási, amit bizonyítékokkal alá is kell támasztania. A jövőre vonatkozó feltételezései nem lehetnek tényállítások, így azokat a jelen eljárásban figyelembe venni nem lehet. Álláspontom szerint én magam már feldolgoztam a gyermekeink elvesztését. Az alperes azon előadása, ami szerint mikor és milyen okból várható, hogy veszélyeztessem [kitakarva] a feldolgozatlan trauma miatt légből kapott véleménye az alperesnek, amire ítéletet alapozni álláspontom szerint nem lehet.

Az alperes 2023. március 16. napján kelt beadványában leírt eseményekre már érdemben reagáltam, azt megismételni nem kívánom. Az alperes viszont láthatóan ismételten mindenkiről és mindenről hangfelvételt készít nem törődve azzal, hogy ezen magatartásával kinek és milyen módon sérti a személyiségi jogait. Mintegy kényszert írja le ezen magatartását, holott erre a magatartásra senki sem kényszeríti. Az alperes a hanganyagokban foglaltakat rendre félreértelmezi, a saját állításai alátámasztását bármilyen hanganyagban látni véli, holott az alperes által készített hanganyagok pontosan azt támasztják alá, hogy mentális egészsége nem megfelelő, és hogy a gyermekünket veszélyezteti ezen viselkedésével.

[kitakarva], 2023. április 17.

Tisztelettel:

Views: 0

Nyilvános bejegyzések, hangfelvételek és a gyermek biztonsága

Kérem, hogy az alperest fenti magatartásáért, figyelemmel arra is, hogy a hangfelvétel készítésével a bíróság házirendjét is megsértette, sújtsa a bíróság pénzbírsággal.

A blogon kívül az alperes a Facebook-on is készített egy bejegyzést, melynek láthatóságát nyilvánosra állította, holott a rendszer megengedi azt is, hogy csak csoporton belül lehessen látni a bejegyzést. Ezen a felületen engem, mint elidegenítő szülőnek állít be, a gyermek tanulmányi eredményeit közzéteszi, a krétából bemásolva. A tanulmányi eredmény kapcsán pedig olyan megjegyzést tesz, miszerint gyanús neki, hogy a gyermek kitűnő tanuló. Itt jegyzem meg, hogy a korábbi iskolában is kitűnő tanuló volt [kitakarva], ezen a felületen is felismerhető minden szereplő, a jelen eljárást teljes mértékben fordítva az alperes nyilvánosságra hozza azt is.

Csatolom képernyő fotóban mind a blog, mind pedig a Facebook bejegyzéseket.

A családsegítő jelentése az alperes magatartásai kapcsán teljes mértékben megfelel a valóságnak. Az alperes abszolút nem tartja tiszteletben mások személyiségi jogait, a hatóságok eljárási rendjét, házirendjét, illetve a hatóság munkatársai tájékoztatását is teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az alperes láthatóan a gyermek érdekeit is teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az alperes ezen viselkedése alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem alkalmas a szülői felügyelet gyakorlására, de sajnos még a kapcsolattartás gyakorlására sem.

A családsegítő jelentése alapján megállapítható, hogy a gyermek a jelenlegi helyzetben nyugodt, kiegyensúlyozott, beilleszkedett a környezetébe. Az alperes viselkedése azonban egyre aggasztóbb. A tiltás elleni folyamatos hangfelvétel készítés, a szabályokkal szembeni maximális ellenállás, a családsegítőnél tett azon nyilatkozata, miszerint engem vascsővel fog agyonverni, illetve az a kijelentése, hogy ha az övé nem lehet a gyermek, akkor az enyém se legyen, arra utalnak, hogy az alperesnek komoly mentális problémái vannak. Ezen viselkedés, kijelentések, cselekedetek megkérdőjelezik azt is, hogy a gyermek egyáltalán biztonságban van-e az édesapja jelenlétében.

A január 27.-ei kapcsolattartás alkalmával is látható az, hogy a gyermek egyszerű kéréseit is figyelmen kívül hagyja az édesapa, tehát azt, hogy ne fotózza.

Az alperes viselkedése hiába felügyelt a kapcsolattartás a gyermek mindennapi életét negatívan befolyásolja. 2023. április 1.-én Szigetszentmártonban családi sportnapot tartottak. Ezen a rendezvényen szerettünk volna jelen lenni, azonban mivel nyilvános rendezvény, nyilván meg volt az eshetősége annak, hogy az alperes ismét, mint a futóverseny alkalmával is megjelenik, és azon a gyermek érdekeit sértő módon viselkedik. Kikértem a véleményét a Családsegítő szolgálatnak, hogy vajon elmehetünk-e a gyermekkel erre a rendezvényre, vagy sem. Ők azt javasolták, hogy menjünk el, és ha olyan a helyzet, akkor hívjuk ki a rendőrséget. Az esemény előtt azonban a gyermek osztályfőnöke arra kért, hogy inkább ne menjünk, mert az iskola békéje érdekében ki szeretné zárni azt, hogy a futóverseny eseményei megismétlődjenek. Az osztályfőnök részéről ez mindössze egy javaslat volt, amit én meg is fogadtam, mivel nyilván nem szerettem volna ismét egy családi eseményen botrányt. Az osztályfőnök később arról számolt be, hogy az alperes megjelent

Views: 0

Észrevételek a hangfelvételekről és a peranyag közzétételéről

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben az alperesi nyilatkozatokra az alábbi észrevételeket teszem:

Elsősorban meg kívánom jegyezni, hogy az alperes bírói felhívás nélkül tett nyilatkozatai Pp. ellenesek, figyelemmel arra, hogy felhívás nélkül csatolja azokat be a bíróság részére. A legutóbbi tárgyaláson a bíróság nyomatékosan felhívta mindkét fél figyelmét arra, hogy kizárólag felhívásra tegyenek írásbeli nyilatkozatot. Ehhez az alperes nem tartja magát, és itt jegyzem meg azt is, hogy új tényt, körülmény-változást egyik beadványában sem említ, kizárólag a korábbi eseményeket említi, természetesen messzemenőkig elferdítve.

202. § [Előkészítő irat]

(1) Az előkészítő iratban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.

(2) A fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat.

(3) Az előkészítő iratban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megsértésével előterjesztett perfelvételi nyilatkozat hatálytalan.

A családsegítő szolgálat jelentésében kitér arra, hogy az alperes a kapcsolattartások alkalmával hangfelvételeket készít annak ellenére, hogy a házirend, amit az alperessel ismertettek is, ezt kifejezetten tiltja. Az alperes, mint számomra kiderült 2022. december 12.-én egy blogot indított az interneten, csunyavalas.hu cím alatt. Ezen a blogon folyamatosan közzéteszi a teljes bírósági eljárást, szóról szóra idézve a tárgyalásokon elhangzottakat. A bíróság szintén, csakúgy, mint a családsegítő szolgálat nem készít szó szerinti jegyzőkönyvet, ugyanakkor az alperes által leírt tartalomból látszik, hogy ő maga hangfelvételt készít minden tárgyalásról, és azokat lejegyzetelve közzéteszi az interneten.

A legelső tárgyaláson én magam úgy nyilatkoztam, hogy nem járulok ahhoz hozzá, hogy akár csak anonimizáltan is, de az interneten a jelen eljárás ítélete közzétételre kerüljön. Ezen hozzájárulásom megtagadása természetesen a teljes eljárás anyagára vonatkozik. Álláspontom szerint az alperes magatartása nem csupán jogellenes, sérti az én személyiségi jogaimat, de maximálisan a kiskorú gyermeke érdekével is ellentétes. A blog alapján azonosíthatóak vagyunk mindannyian, én pedig nem gondolnám azt, hogy a kisiskolás gyermek érdekével azonos lenne, ha magánéletét közzétennék, felismerhető módon az interneten.

Views: 0

Bírósági végzés a szülők per alatti magatartásáról

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

Felhívja a bíróság a figyelmet arra, hogy a végső döntésének meghozatalakor a bíróság a felek per alatti magatartását is értékeli – ahogy az alperes, úgy a felperes gyermek életkorához igazodó, érdekeinek megfelelő hozzáállását, támogató vagy éppen ezzel ellentétes, a másik szülő jogait és szülői minőségét tiszteletben tartó megnyilvánulásait is.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2023. január 27.

dr. Majosházi Linda s. k.
bíró

Views: 0

ezért készitesz felvételt

ezért készitesz felvételt az autobol kiszálástól.

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A felperes részére nyújtott tájékoztatás szerint a felügyelt kapcsolattartások egyelőre nem oldották a feszültséget a gyermekben, az alperes agresszíven beszélt vele, amire a gyermek is agresszíven reagált. Emellett az alperes a kérelmében csak felsorolta a jogszabályokat, de pontosan nem jelölte meg, mire alapítja a kérelmét.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság rögzíti, hogy az alperes a másodfokú döntést röviddel követően nyújtotta be az ideiglenes intézkedés megváltoztatása iránti kérelmét, melyben konkrét jogalapot nem jelölt meg, az ideiglenes intézkedés fenti szabályait jogszabályi szöveggel másolta be a kérelmébe. Ezzel nem határozott meg konkrét jogalapot arra, hogy a bíróság az ideiglenes intézkedés meghozásának feltételeit igazoltnak lássa.

A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában nem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek irányába nem megfelelő – ugyan javuló tendenciát mutat, de változatlanul lekicsinylő elemeket hordoz, közöttük a családi intimitás jegyei nem jelennek meg (pl. ölelés, köszönés), a gyermek pedig kifejezte azt a véleményét, hogy nem szeretne az apához menni a folyamatos kamerázás miatt, a „kötelező” programok miatt. Emellett a gyermekjóléti központ arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes a szabályokat nem tartotta be, kamerával vette fel a gyermeket, laptopon filmet játszott le neki, hiába hívták fel a figyelmét arra, hogy ezek használatára a kapcsolatügyeleten nincs lehetőség.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná.

Views: 0

figyelmesen olvasd

És ne felejtsük el: egy ellennevelt gyermekről beszélünk, akit gyakorlatilag totálkáros állapotban találtak meg, súlyosan parentifikálva. A többit már mindenki képzeletére bízom.
A ráckevei környéki tanárnő szerint persze semmi sem történt. Minden teljesen a társadalmi normák szerint zajlott – legalábbis az ő és a családja értelmezésében.

Hogy most hol tarthat a gyermek? Nem tudom. Az iskolában még mindig a legjobb. De hát egy parentifikált „hős gyerek” merne mást csinálni?

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A felperes részére nyújtott tájékoztatás szerint a felügyelt kapcsolattartások egyelőre nem oldották a feszültséget a gyermekben, az alperes agresszíven beszélt vele, amire a gyermek is agresszíven reagált. Emellett az alperes a kérelmében csak felsorolta a jogszabályokat, de pontosan nem jelölte meg, mire alapítja a kérelmét.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság rögzíti, hogy az alperes a másodfokú döntést röviddel követően nyújtotta be az ideiglenes intézkedés megváltoztatása iránti kérelmét, melyben konkrét jogalapot nem jelölt meg, az ideiglenes intézkedés fenti szabályait jogszabályi szöveggel másolta be a kérelmébe. Ezzel nem határozott meg konkrét jogalapot arra, hogy a bíróság az ideiglenes intézkedés meghozásának feltételeit igazoltnak lássa.

A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában nem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek irányába nem megfelelő – ugyan javuló tendenciát mutat, de változatlanul lekicsinylő elemeket hordoz, közöttük a családi intimitás jegyei nem jelennek meg (pl. ölelés, köszönés), a gyermek pedig kifejezte azt a véleményét, hogy nem szeretne az apához menni a folyamatos kamerázás miatt, a „kötelező” programok miatt. Emellett a gyermekjóléti központ arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes a szabályokat nem tartotta be, kamerával vette fel a gyermeket, laptopon filmet játszott le neki, hiába hívták fel a figyelmét arra, hogy ezek használatára a kapcsolatügyeleten nincs lehetőség.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná.

Views: 0

Végzés a felügyelt kapcsolattartás elrendeléséről

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

VÉGZÉS

[kitakarva]

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a 2015. április 30. napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kér. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a

Views: 0

Ellennevelés és felügyelt kapcsolattartás: az agresszív szülői magatartás hatása a gyermekre

 

ki az együtt töltött időre, inkább az együtt töltött időt a gyermekkel az alperes arra használja ki, hogy a felperes szülői tekintélyét rombolja. Ez az alperesi viselkedés egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálja, és arra világít rá, hogy igenis indokolt a felügyelt kapcsolattartás fenntartása.

A megvalósult két felügyelt kapcsolattartás alkalmával a családsegítő munkatársaitól felvilágosítást kaptam, hogy az alperes még a felügyelt kapcsolattartás ideje alatt is agresszíven szólt a gyermekhez, aki arra természetszerűen agresszíven is reagált. A családsegítő tájékoztatása szerint ezen megfigyelésüket két különböző munkatárs megerősítette. Ez is azt támasztja alá, hogy semmiféle olyan pozitív változás nem következett be, amire az alperes hivatkozik. Kérem a családsegítő szolgálat megkeresését annak érdekében, hogy tájékoztatást adjanak a felügyelet kapcsolattartáson történtekről.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmében úgy kívánja beállítani előadását, mintha a Fővárosi Törvényszék döntését kizárólag az alperes azon nyilatkozatára alapította volna, hogy a gyermek nem kíván vele menni kapcsolattartásra. A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor végzésében arra hivatkozott, hogy az alperes a felek különválásakor, majd a későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. Ehhez képest a Fővárosi Törvényszék döntésében valóban megjegyezte azt, hogy a bizalom megrendülését támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra, de a döntésének ez nem az alapvető indoka.

Egyébiránt az alperes ugyan megjelölte a Pp. 103. és 104. §-ait kérelme jogszabályi alátámasztása érdekében, azonban az alperes kérelmében nem fejtette ki, hogy pontosan mire alapítja kérelmét. Az indokolásból csupán a másodfokú végzést megelőző eseményre hivatkozik, ami azonban jelen eljárásban nem vehető figyelembe.

Views: 0