Miért nem működik a mediáció szülői elidegenítés esetén?

🔴 Alapállítás

A szülői elidegenítés (amikor az egyik szülő a gyereket a másik ellen fordítja) bántalmazási forma, még akkor is, ha az elidegenítő szülő ezt nem így éli meg.

[English (auto-generated)] Pare…

🧠 Az elidegenítő szülő gondolkodása

Az ilyen szülő:

  • áldozatnak látja magát

  • azt hiszi, hogy a gyermeket védi

  • a viselkedését „szükséges rossznak” tekinti

  • a másik szülőt nagyobb veszélynek látja, mint a saját tettei hatását

👉 Emiatt nem fogadja el, hogy amit tesz, az árt a gyereknek.
👉 Nem hat rá az észérv, bizonyíték, következmény.

[English (auto-generated)] Pare…

📊 Kutatási megállapítás

Egy reprezentatív szülői mintán:

már egyetlen elidegenítő viselkedést is bántalmazásnak minősít a társadalom

Tehát a laikus közvélemény is felismeri a károkozást — az elidegenítő szülő viszont nem.

[English (auto-generated)] Pare…

⚖️ Enyhe vs. súlyos esetek

Enyhe / közepes Súlyos
Nyitottabb szülők Erős torz gondolkodás
Kevesebb pszichopatológia Mély meggyőződés az „igazukról”
Van tér változásra Szinte semmi nem hat
Programok segíthetnek Racionális meggyőzés nem működik

A legtöbb érintett szülő a súlyos kategóriába esik.

[English (auto-generated)] Pare…

🎓 Szakmai felelősség

A szöveg kemény kritikát fogalmaz meg a szakemberek felé:

  • A kutatások többsége az elmúlt 10 évben jelent meg

  • Sok szakember elavult tudással dolgozik

  • Ez etikátlan gyakorlatnak minősül

  • A szakértőket számon kell kérni, ha 20 éves anyagokra hivatkoznak

👉 A folyamatos továbbképzés szakmai kötelesség.

[English (auto-generated)] Pare…

❌ Miért nem működik a mediáció?

A szöveg szerint elidegenítési esetekben a mediáció:

  • a bántalmazó szülő stratégiai eszköze

  • időhúzásra használják

  • információgyűjtésre a további manipulációhoz

  • újabb kontrollszerzésre

Ez párhuzamba állítható a kényszerítő kontrollt alkalmazó kapcsolati erőszakkal, ahol a mediáció az áldozat további kiszolgáltatását erősíti.
👉 Itt a gyermek a „fegyver”.

[English (auto-generated)] Pare…

🧩 Lényegi üzenet

  • Az elidegenítés nem konfliktus, hanem bántalmazási dinamika

  • A jóhiszemű kommunikációs modellek ezért kudarcot vallanak

  • A probléma nem félreértés, hanem tudatos, igazoltnak hitt károkozás

Views: 3

hazudj és bociszem

Hazudozás és bociszem – ahogy a ráckeve környéki tanárnő a családjától látta.
Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor nehéz lenne azt mondani, hogy nem így történt. De legalább én kimondhatom, hála Istennek.

Erről szól a válás: hazudsz, és kész.
Ha esetleg valahonnan ismerős lenne ez a módszer… nos, nem tévedsz.

Ez a lényeg: hogy valaki elhiggye – és már kész is a narratíva.

Lassan haladnak a dolgok, de már Gyalog Beáta ellen is készülnek a fegyelmi tárgyalásra, és már a budai bíróságról is bekérték a bírót a fegyelmi tanácsba.

Közben a Pest Vármegyei Gyámügy is gondolja gondolom, hogy „és miért nem menekültünk előbb”  mert most már kezdenek belecsúszni a saját hülyeségükbe. A szigetszentmiklósi gyámügy pedig ismét bizonyította, hogy támogatja az ellennevelést.

Views: 0

Kognitív disszonancia a szülői elidegenítésben – Miért bukik el a logika a családjogi perekben?

🧠 1. Mi történik, amikor az embert kihívják a hitében?

Az emberek alapvető igénye, hogy igazuk legyen.
Amikor a meggyőződésüket támadás éri:

  • kognitív disszonancia keletkezik (belső feszültség),

  • ezért inkább igazolják magukat, mintsem változtassanak,

  • akár a másik fél hiteltelenítésével is („ha rossz ember, amit mond, az is rossz”).

A másik – ritkább – út: valaki képes korrekcióra, tanulásra.

🧩 2. Hogyan lehet kommunikálni ilyen helyzetben?

Két stratégia jelenik meg:

1️⃣ Közös pont keresése
Még a szélsőséges nézet mögött is van ok → ott lehet kapcsolódni.

2️⃣ „Nem neki beszélünk, hanem a hallgatóságnak”
Ha az illető meggyőzhetetlen, akkor:

  • bizonyítékokat kell bemutatni,

  • nyugodtnak és szakmailag korrektnek maradni,

  • mert mások figyelnek, és ők tanulhatnak belőle.

🧪 3. Az elidegenítő szülők pszichológiai vizsgálata

Felvetődik, hogy a bíróságok használhatnának standard teszteket (pl. MMPI-2 / MMPI-3) az elidegenítő szülők profiljának feltérképezésére:

  • milyen személyiségjegyek jellemzőek?

  • narcisztikus? paranoiás? más tényező?

  • cél: jobb beavatkozási módszerek kialakítása.

Fontos: nem szabad leegyszerűsíteni egyetlen okra (pl. „minden elidegenítő narcisztikus”).

⚖️ 4. A bírósági csapda a „célzott szülőknek”

Az érintett szülők gyakran:

  • azt hiszik, az igazság „magától látszik”,

  • nem készülnek fel jogilag,

  • bíznak a rendszerben → majd a bíróság megvédi a gyereket,

  • de a rendszer nem mindig így működik → rosszabb kimenetel.

🧒 5. Az elidegenítő szülő önképe

  • Gyakran nem látják magukat bántalmazónak.

  • Ha mégis felmerül bennük, a disszonancia miatt kimagyarázzák.

  • Lehet személyiségfaktor, de nem kizárólagos ok.

🔁 6. Generációs ismétlődés

Sokan csak felnőttként, szülővé válva jönnek rá, hogy ők maguk is elidegenítés áldozatai voltak gyerekként → intergenerációs minta.

🎯 Összkép

A szöveg fő üzenete:

Az elidegenítési helyzetekben nem a logika hiánya a fő akadály, hanem a pszichológiai védekező mechanizmusok (kognitív disszonancia).
Emiatt a meggyőzés ritkán működik közvetlenül – inkább rendszerszintű, pszichológiai és jogi felkészültség kell

Views: 0