Tanári munka, esetkonferencia és szakértői meghallgatás

Eredeti dokumentumkép megtekintése

Jómagam meglepődtem ezen kijelentés ismételgetésén, hiszen nekem ilyet az alperes sohasem mondott. Sőt, már [gyermek neve kitakarva] 2 éves korában is kérdezgette az alperes és a nagykanizsai rokonsága, hogy visszamegyek-e dolgozni. A munkám nem ment a családi élet rovására, helyesen kifejezve a munka az élet része. Alperes nem említi, hogy ő többször a hétvégéken dolgozott, de olyan is akadt, hogy éjszakába nyúlóan kellett otthonról online dolgoznia. Én elfogadtam, hogy ezek a munkakörével járnak. Alperes volt az, aki nem becsülte meg az én tanári munkámat.

29. Alperes már a 2022. november 17-én összehívott esetkonferencián is azt állította, hogy „Kicsinálom az asszonyt.” Ezen kijelentését a konferencia összes résztvevője hallotta.

Indítványozom a szakértői vélemény kiegészítését követően a szakértő személyes meghallgatását a bíróság előtt.

Views: 1

Kapcsolat vagy elengedés? Az elidegenített szülők dilemmái

  • Az elidegenített szülőknek sok érzelmi döntést kell meghozniuk, amelyekre nincs egyetlen helyes válasz.
  • A szülőnek mérlegelnie kell, hogy meddig próbál kapcsolatot kezdeményezni gyermekével.
  • Ha a gyermek egyértelmű és végleges „ne keress” határt szab, azt tiszteletben kell tartani.
  • Az időszakos vagy bizonytalan eltávolodás esetén ritka, rövid kapcsolatfelvétel még elfogadható lehet.
  • A kapcsolatfelvétel hiánya nem feltétlenül feladás, hanem önvédelem is lehet.
  • Fontos életeseményeknél (születés, diploma, esküvő) rövid gratuláció küldhető, de érzelmi nyomás nélkül.
  • A szülő saját magának is megemlékezhet ezekről az eseményekről, akár privát módon.
  • Nem célszerű a gyermek házastársán, barátain vagy más családtagokon keresztül üzeneteket küldeni.
  • Harmadik személyek bevonása háromszöghelyzetet és további konfliktusokat okozhat.
  • Súlyos betegség, műtét vagy krízis esetén egyesek szükségesnek érzik a tájékoztatást, de nem szabad elvárni reakciót.
  • Örökletes egészségügyi problémákról a szerző szerint erkölcsi kötelesség tájékoztatni a családtagokat.
  • A videó készítője saját példát hoz arra, hogy egy családtag eltitkolt előle egy genetikai jelentőségű betegséget.
  • Haláleset esetén a tájékoztatás kérdése különösen nehéz, de sok esetben indokolt lehet.
  • A tájékoztatás ilyenkor legyen rövid, tényszerű és elvárások nélküli.
  • Családi eseményeken való részvételnél a saját mentális egészség védelme az elsődleges szempont.
  • Ha várható konfliktus, egyes helyzetekben jobb lehet távol maradni.
  • Más esetekben a szülőnek joga van részt venni az eseményen, ha kulturáltan viselkedik.
  • Nyilvános helyen történő váratlan találkozáskor a konfliktus kerülése javasolt.
  • A szerző szerint ilyenkor akár szó nélkül is el lehet sétálni.
  • Egyes szülők a folyamatos szorongás miatt költözést is fontolóra vesznek.
  • A költözés nem feltétlenül menekülés, hanem a lelki béke védelme lehet.
  • Az úgynevezett „repülő majmok” (üzenetközvetítők) határozott határhúzást igényelnek.
  • A szülőnek joga van visszautasítani a közvetített üzeneteket és pletykákat.
  • A videó készítője saját mentális egészsége érdekében letiltotta gyermekeit a közösségi médiában.
  • A közösségi média folyamatos figyelése akadályozhatja a gyógyulást.
  • A problémáról való beszéd egyesek számára segíti a feldolgozást és a gyógyulást.
  • Másoknak időre van szükségük, és nem akarnak beszélni róla.
  • A hozzátartozóknak tiszteletben kell tartaniuk, ha valaki még nem kész beszélni az elidegenedésről.
  • Kényes kérdés, hogy mit válaszoljon a szülő, amikor gyermekeiről érdeklődnek.
  • Erre nincs egységes válasz, mindenki a saját helyzetének megfelelően dönt.
  • Ha a gyermek hosszú idő után jelentkezik, a szülőnek nem kell azonnal reagálnia.
  • A bizalom helyreállítása időt és kölcsönös tiszteletet igényel.
  • A szerző szerint a megbékéléshez a gyermeknek is vállalnia kell a saját felelősségét.
  • Nem egészséges állandó „tojásokon lépkedve” fenntartani egy kapcsolatot.
  • Terápia hasznos lehet, de nem kizárólag a szülő problémája miatt.
  • A megfelelő terapeuta kiválasztása fontosabb, mint önmagában a terápia ténye.
  • A házastárs, barátok és támogató közösség sokszor többet segíthet, mint a terápia önmagában.
  • A videó központi üzenete: a szülő lelki békéjének és önvédelmének elsőbbséget kell élveznie.
  • A szülőknek meg kell bocsátaniuk maguknak, hogy nem tökéletesek.

Views: 1

MISZK fegyelmi eljárás: hogyan ellenőrizhető, hogy valóban kikérték-e a bírósági iratokat?

Így néz ki, amikor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) fegyelmi bizottsága kikéri az iratokat a bíróságtól.

Amíg ezt nem látod, és a MISZK azt adja elő, hogy ők már kérték az iratokat, csak a bíróság nem adott semmit, akkor ezt keresd meg.

Mert amíg ezt nem látod, addig jó eséllyel nem küldték el a kérelmet.

Views: 2

Bírósági Beadvány: Manipuláció, Ellennevelés és a Szakértői Vizsgálat Befolyásolásának Vádja

és hazudoz tovább….

képes az alperes a viselkedési szabályokat betartva, nyugodtan végig ülni. Kíváncsi vagyok, hogy ha én magam viselkednék oly módon, ahogy az ő teszi tárgyalásról tárgyalásra, abban az esetben hogyan értékelné az ilyesfajta viselkedést az alperes.

Érdekes hozzáállás az alperes részéről, hogy ha én viselkedek véleménye szerint nem megfelelően a tárgyaláson az egyértelműen az én hibám, míg ha ő teszi ezt, az is az én hibám, mivel az az ellennevelés eredménye véleménye szerint.

Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon a körben, hogy az alperesnek ez a minden esetben felelősséget hárító magatartása milyen hatással van a gyermeknevelési képességére. Nyilatkozzon a szakértő abban a körben is, hogy milyen gyermeknevelési képességet tulajdonít az alperesnek, alperesnek általa jelen beadványában elismert mentális problémák tükrében.

26. A szakértői vélemény 14. oldalán alperes valótlan dolgot állít a felperesi édesapáról.

Édesapám soha nem mondott olyat az alperesről, de még más emberről sem, hogy „pénzszak”, ezt a szót nem használja. Jelen házasságban én, a felperes voltam a pénzszak. Házasságunk 10 évében külön bankszámlánk volt végig. A legnagyobb havi kiadást, az élelmiszerek vásárlását és a házcipelést egyedül nekem kellett megoldanom. Továbbá █████ szükségleteit is én finanszíroztam, az étkezését, ruházkodását, játékait, iskolaszereit. Mindemellett végig fizettem a házam rezsiköltségeit.

Én vagyok az a ritka tanár, aki a tanári fizetéséből eltartotta a nálánál többet kereső informatikus férjét, míg alperes a saját bankszámláján a 10 év alatt szépen megtakarította a vagyonát, engem pedig egy gazdaságilag függő helyzetbe kényszerített bele.

Megjegyzem, hogy házasságkötésünk előtt én is tudtam megtakarítani, hiszen saját keresetemből vásároltam a jelenlegi házamat még 2005-ben, illetve a szétköltözésünk után sincsen anyagi problémám.

Ugyancsak a szakvélemény 14. oldalának alján, az alperes a kapcsolatunk megszakadását 2021-re teszi, amikor édesanyámtól, miután ő eladta a szüleitől megörökölt házát, örökségemet megkaptam a vételár egy részét. Én ekkor teljesen normális stílusban közöltem az öröklés tényét az alperessel, nem kérdeztem, viszont arra felhívtam a figyelmét, hogy az örökség az én külön vagyonom.

Alperessel az életközösségünk a következő év, 2022. augusztus 3-án szakadt meg. Ha válásra készült, az nem más, mint az alperes. Egy korábbi nyilatkozatában az alperes már 2013-at jelölte meg a kapcsolat megromlásának, miután elveszítettük a harmadik gyermeket. Akkor gyalázatlan nem estem olyan depresszióba, mint amit alperes terjeszt rólam, egy orvos sem állított meg hasonlót.

███████████████████████████████████████████

Ezt követően 2014 augusztus végén fogant meg gyermekünk.

27. Alperes bizonyíthatóan próbálta manipulálni a 2023. augusztus 28-i pszichológiai szakértői vizsgálat eredményét. Mivel youtube-on a mai napig látható alperes lejárató videója, amit másfél éve tett közzé, így időnként ránézek az oldalára. Alperes youtube lejátszási listájában szerepelt az 566 kérdésből álló MMPI személyiségteszt és a Rorschach teszt is, ezekből előre készült, illetve tudta, hogy miből kell felkészülnie. Az erre vonatkozó bizonyítékokat, alperes lejátszási listáját korábban csatoltam.

28. Jelen szakértői vizsgálatban többször is említésre került, hogy amikor gyermekünk 3 éves lett, akkor alperes nem akarta, hogy visszamenjek dolgozni a GYES után

Views: 1

A megosztott szülőség 17 legnagyobb mítosza – Mit mondanak a kutatások?

Dr. Don Hubin: Az egyenlő megosztott szülőség (50-50) körüli mítoszok összefoglalása

A videó célja az egyenlő megosztott szülőséggel (equal shared parenting) kapcsolatos gyakori tévhitek cáfolata kutatási eredmények alapján.

Fő állítások

  • A gyermekek általában jobban teljesítenek, ha a külön élő szülők mellett is jelentős kapcsolatuk marad mindkét szülővel.
  • Több mint 40 év kutatása szerint a megosztott szülőség a gyermekek érzelmi, viselkedési, tanulmányi és társas jólétének legtöbb mutatójában kedvezőbb eredményt hoz.

Mítoszok és cáfolatok

1. „A megosztott szülőség egy merev, mindenkire ugyanazt erőltető rendszer”

Cáfolat:

  • Sokféle 50-50 beosztás létezik.
  • A gyermek életkorához, a szülők munkarendjéhez és lakóhelyéhez igazítható.
  • A jelenlegi bírósági gyakorlatok gyakran sokkal „sablonosabbak”, mint az egyenlő megosztás.

2. „A válás után ugyanazoknak kell maradniuk a szülői szerepeknek”

Cáfolat:

  • A válás után a szerepek természetesen változnak.
  • Az a szülő is megtanulhat teljes körűen gondoskodni a gyermekről, aki korábban kevesebb napi feladatot végzett.
  • A gyermek számára hasznos lehet, ha mindkét szülőt kompetens gondozóként látja.

3. „Ahol kipróbálták a megosztott szülőséget, ott visszavonták”

Cáfolat:

  • Az előadó szerint nincs olyan ismert joghatóság, amely az eredmények miatt visszavonta volna az ilyen szabályokat.
  • Kentucky és Arizona tapasztalatai inkább pozitívak.
  • A közvélemény és sok családjogi szakember támogatja ezeket a rendszereket.

4. „A megosztott szülőség instabil”

Cáfolat:

  • Újabb kutatások szerint legalább olyan stabil, mint az egyedüli felügyeleti rendszerek.
  • A korábbi, ezzel ellentétes kutatások nagyon régiek voltak.

5. „Az apák nem akarnak egyenlő mértékben részt venni a gyermeknevelésben”

Cáfolat:

  • Sok apa szeretne aktív szülő maradni.
  • Anyagi és jogi akadályok nehezítik ezt.
  • A pereskedés költségei gyakran visszatartják az apákat.

6. „A gyermek kevesebb pénzügyi támogatást kap 50-50 esetén”

Cáfolat:

  • Lehet, hogy kevesebb pénz kerül átutalásra egyik szülőtől a másikhoz.
  • Viszont a gyermekre fordított közvetlen kiadások nőnek.
  • A gyermek összességében több erőforrásból részesül.

7. „A megosztott szülőség növeli a szülők közötti konfliktust”

Cáfolat:

  • A kutatások nem támasztják ezt alá.
  • Több vizsgálat szerint a konfliktus inkább csökken.
  • A „győztes–vesztes” típusú kizárólagos felügyeleti rendszerek fokozhatják a konfliktust.

8. „Növeli a családon belüli erőszakot”

Cáfolat:

  • Az előadó szerint nincs erre bizonyíték.
  • Kentucky és spanyol kutatások szerint a közös szülőség bevezetése után csökkent a partnerbántalmazás előfordulása.

9. „Növeli a bírósági perek számát és költségét”

Cáfolat:

  • Nincs bizonyíték arra, hogy több pereskedést okozna.
  • Egyes kutatások szerint éppen csökkenti a vitás ügyeket.

10. „Magas konfliktus esetén nem jó a gyermeknek”

Cáfolat:

  • A kutatások szerint még konfliktusos szülők esetén is jobbak a gyermek eredményei megosztott szülőség mellett.
  • A gyermek-szülő kapcsolat minősége fontosabb előrejelzője a hosszú távú kimeneteknek, mint maga a szülők közötti konfliktus.

11. „A megosztott szülőség csak a szülők jogairól szól”

Cáfolat:

  • Az előadó szerint a fő érv a gyermek érdeke.
  • A kutatások szerint a gyermekek profitálnak a legtöbbet abból, ha mindkét szülővel teljes kapcsolatuk marad.

12. „Csecsemőknek és kisgyermekeknek nem megfelelő”

Cáfolat:

  • A kutatások szerint a kisgyermekek képesek több elsődleges kötődést kialakítani.
  • A rendszeres kapcsolat mindkét szülővel segíti a kötődést.
  • Nincs bizonyíték arra, hogy az apánál töltött éjszakák károsítanák az anya-gyermek kötődést.

13. „A két otthon bizonytalanságot okoz”

Cáfolat:

  • Vannak logisztikai nehézségek.
  • A kutatások szerint ezek nem károsak.
  • A gyermek számára sokkal nagyobb veszteség egy szülő elvesztése, mint a két otthon közötti közlekedés.

14. „A minőség fontos, nem a mennyiség”

Cáfolat:

  • Mindkettő fontos.
  • A gyermek fejlődéséhez szükséges a hétköznapi együttlét is (házi feladat, vacsora, reggeli készülődés stb.).
  • A kutatások szerint az előnyök nőnek, ahogy a szülői idő közelít az egyenlő megosztáshoz.

15. „Növeli a gyermekbántalmazás kockázatát”

Cáfolat:

  • Az előadó szerint nincs erre tudományos bizonyíték.
  • Kentuckyban és több ohiói megyében a gyermekbántalmazási mutatók csökkenést mutattak a megosztott szülőséghez közelebb álló rendszerekben.

16. „A jobb eredmények csak azért vannak, mert a jobb helyzetű családok választják”

Cáfolat:

  • Más országokban is hasonló eredményeket találtak különböző társadalmi rétegekben.
  • Újabb statisztikai elemzések szerint maga a megosztott szülőség is önálló pozitív hatással bír.

17. „Nem kell jogi vélelem, elég ha a bíró dönt”

Cáfolat:

  • Az előadó szerint a jogi vélelem önmagában is csökkenti a konfliktust.
  • Biztonságot ad a gyermeknek és a szülőknek.
  • A felnőtté vált, elvált szülők gyermekei gyakran azt mondják, hogy több időt szerettek volna tölteni mindkét szülővel.

A videó fő üzenete

A videó központi állítása szerint a modern kutatások túlnyomó többsége azt mutatja, hogy két megfelelően működő szülő esetén a gyermekek számára általában az egyenlő vagy közel egyenlő megosztott szülőség biztosítja a legjobb hosszú távú eredményeket, és számos, a családjogi gyakorlatban gyakran hangoztatott ellenérv nem támasztható alá tudományos bizonyítékokkal.

Views: 2

Szülői elidegenítés: amikor a gyermek elveszíti az egyik szülőjét élő kapcsolat mellett

A szülői elidegenítésről (Parental Alienation)

  • Definíciója szerint a gyermek egy korábban szeretett, nem bántalmazó szülőt utasít el manipuláció következtében.
  • A beszélgetés résztvevője szerint a gyermek nem fordul el önmagától egy szerető, nem bántalmazó szülőtől.
  • Sok érintett szülő csak évekkel később ismeri fel, hogy mi történt vele.
  • Az elidegenített szülők gyakran bűntudatot éreznek, amiért nem vették észre időben a folyamatot.

Az elidegenítés tipikus jelei

  • A gyermek bűntudatot érez, ha jól érzi magát a másik szülővel.
  • A gyermeket kikérdezik a kapcsolattartás után.
  • A gyermeket arra ösztönzik, hogy ne „apa” vagy „anya” megszólítást használjon.
  • A gyermek nevét megváltoztatják vagy próbálják eltávolítani a másik szülőhöz kötődő elemeket.
  • A mostohaszülőt „anya” vagy „apa” szerepbe helyezik.

A gyermekekre gyakorolt hatások

  • Nagyobb eséllyel alakulnak ki mentális problémák.
  • Gyakoribb lehet a depresszió és az önkárosító gondolkodás.
  • A gyermek identitása sérülhet.
  • A gyermek egy olyan konfliktus terhét hordozza, amelyhez semmi köze.

Az elidegenített szülőre gyakorolt hatások

  • A trauma hasonló lehet:
    • hadifoglyokéhoz,
    • kínzás túlélőihez,
    • gyermeküket elvesztő szülőkéhez.
  • „Ambiguous grief” (kétértelmű gyász) alakul ki:
    • a gyermek él,
    • de a kapcsolat elveszett.
  • Nincs lezárás, ezért a gyász folyamatos.

A vendég saját története

  • Lánya kb. 2,5–3 éve nem áll vele kapcsolatban.
  • Fiával még találkozik.
  • A lánya állítólag már az iskolában sem használja az apja vezetéknevét.
  • Az ex-partnerének korábbi kapcsolataiból származó gyermekei esetében is hasonló mintát lát.

A kapcsolatokkal kapcsolatos tanulságok

  • Sok figyelmeztető jel volt a kapcsolat elején.
  • Utólag úgy érzi, hogy a gyermekek „üzleti eszközként” szolgáltak az anya számára.
  • Fontosnak tartja a vörös zászlók felismerését párválasztáskor.
  • Azt tanácsolja a fiatal férfiaknak, hogy kerüljék azokat az embereket, akik nem akarják a javukat.

A sclerosis multiplex (MS)

  • Körülbelül 10 éve diagnosztizálták.
  • Tünetei:
    • látásproblémák,
    • extrém fáradtság,
    • láb- és hátfájdalom,
    • mozgási nehézségek.
  • Úgy érzi, hogy az évekig tartó stressz és párkapcsolati konfliktus hozzájárulhatott a betegség kialakulásához.
  • Szerinte a stressz jelentősen rontja az állapotát.

Férfiak mentális egészsége

  • Kiemeli, hogy sok férfi teljesen elszigetelődik ilyen helyzetben.
  • Férficsoporthoz csatlakozott, ahol támogatást kapott.
  • Arra biztat másokat is, hogy kérjenek segítséget és keressenek közösséget.
  • Többször hangsúlyozza, hogy az öngyilkosság nem oldja meg a problémát, csak továbbadja a fájdalmat a családnak.

A gyermekekkel kapcsolatban

  • Soha nem akarja a gyermekeit az anya ellen hangolni.
  • Fontosnak tartja, hogy a gyermekek gyermekek maradhassanak.
  • Hisz benne, hogy idővel a gyermekek maguktól elkezdenek kérdéseket feltenni és keresni az igazságot.
  • Azt vallja, hogy a kapcsolatot soha nem szabad végleg feladni.

A videó fő üzenete

  • A szülői elidegenítés súlyos pszichológiai trauma.
  • A gyermekek és az elidegenített szülők egyaránt sérülnek.
  • A hosszú távú remény, a türelem és a támogatói közösség kulcsfontosságú az érintettek számára.
  • A stressz, az elszigetelődés és a hallgatás helyett segítséget kell kérni és kapcsolatokat építeni.

Views: 2

Gyermek kötődése, váltott elhelyezés és szülői együttműködés

Eredeti dokumentumkép megtekintése

23. Továbbra is azt állítom, hogy nem volt öngyilkossági szándékom, pláne nem oly módon, hogy a gyermeket magammal vigyem. A szakértő depresszióra vonatkozó véleményéről pedig már fent kifejtettem az álláspontomat.

24. Az alperes ezen pontban felhozott észrevételét kifejezetten vitatom. A felperes minden alap nélkül jut arra a következtetésre, miszerint a gyermek felém való kötődése álláspontja szerint csupán kényszer, és nem valódi kötődés. Helyesen állapította meg a szakértő, hogy a gyermek felém való kötődése erősebb, mint az alperes felé. Ez mindig is így volt, hiszen mindig is én voltam számára az a szülő, aki az alapvető szükségleteit kielégítettem. Mindig rám számíthatott igazán. A gyermek és közöttem létrejött kötelék valódi, őszinte szereteten alapul, és nem csupán kényszeren, ahogy azt az alperes állítja.

Az alperes ismételten a váltott elhelyezést hangsúlyozza. Az elképzelése az lenne, hogy a gyermek egy hetet vele, egy hetet pedig velem töltsön el. A gyermeket vissza akarja íratni a korábbi iskolájába, ami kapcsán nem igazán értem, hogy mi az elképzelése. A gyermeknek vajon jót tenne az, hogy egy hetet az alperestől jár iskolába, egy hetet pedig [kitakart címről]? A váltott elhelyezés kivitelezhetetlen a fizikai távolság miatt is, és amiatt is, hogy a jelen perben azt gondolom, hogy egyértelműen kiderült, hogy az alperes és közöttem az együttműködés nem tud egyáltalán működni.

Az alperes még egy olyan egyszerű kérést sem tud teljesíteni, hogy hagyjon fel a videók és a hangfelvételek készítésével. Viselkedése maximálisan kényszeres és paranoid. Helyesen állapította meg a szakértő azt, hogy én magam alkalmasabb vagyok a gyermek nevelésére, mint az alperes.

25. Az alperes ismételten kiemeli a novemberi tárgyaláson tett kijelentésemet, miszerint vitatom, hogy én magam ellennevelő szülő lennék, és sokkal inkább tartom annak az alperest. A jelen eljárás során az alperes minden egyes tárgyaláson bebizonyítja, hogy a mentális állapotával komoly problémák vannak. A bíróság figyelmeztetéseit, az alapvető bírósági, de még a társadalmi viselkedési szabályokat sem tartja be.

Azon kijelentését, miszerint engem vascsővel kíván agyonverni, csupán ventillálásnak titulálja, miközben az én kijelentésemet a bíróságon igyekszik megbocsáthatatlan bűnként beállítani, holott nem fenyegettem az alperest azzal, hogy az életére török, hanem csupán annyit jelentettem ki, hogy az alperes az, aki ellennevelő szülő, és nem én. Hangsúlyozza, hogy én magam nem vagyok tisztában a tetteim súlyosságával, miközben ő a saját magatartásával lassan mindenki személyiségi jogát megsértette már, aki az üggyel kapcsolatba került.

Az alperes beadványa utolsó részében felsorolja azt, hogy rá, mint alperesi állítása szerint elidegenített szülőre, milyen hatást gyakorolt az általa állított elidegenítés. Az alperes tulajdonképpen elismeri, hogy a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a kényszeres viselkedés, de még a deviáns magatartás is rá jellemzőek.

Views: 2

Hangfelvételek, telefonos kapcsolattartás és pszichológusi állítások

Eredeti dokumentumkép megtekintése

13. A jelen eljárásban álláspontom szerint tényként megállapítható, hogy az alperes mindenről hangfelvételt készít. Ezt saját maga is beismerte, és a számtalan becsatolt hangfelvétel ezt maximálisan alá is támasztja. A korábbi párterápián elismerte ezt a tényt, amit most oly módon kíván megfordítani, hogy én vagyok a paranoiás, ha azt gondolom, hogy mindig készít felvételt. A szakértő megállapította, hogy az alperes a paranoid, amit pontosan a hangfelvételt készítő magatartásával támaszt alá.

14. A felvételen is látszik a támadó fellépése az alperesnek, amit a tanú meghallgatása alá is támaszt.

15. Álláspontom szerint az a tény, hogy a gyermek átadásakor ott voltam az iskolánál, még nem jelent provokációt a részemről, a balhét tehát nem én rendeztem. Az alperes volt az, aki arcomba nyomta a telefont és azonnal videózott, holott többször megtiltottam már neki ezt, és továbbra sem tartotta a személyiségi jogaimat tiszteletben. Az alperes ezzel a magatartásával provokált és balhét rendezett.

16. A gyermek nem tudott hívni engem, amikor akart, ezt igazolja az is, hogy nem tagadja azt, hogy repülő üzemmódba állította a telefont. Már ezzel a gesztussal jelezte az alperes a gyermek felé, hogy nem akarja, hogy kommunikáljon velem a gyermek, amikor nála van. Amennyiben az alperes a gyermek érdekét vette volna figyelembe, akkor nem korlátozta volna abban, hogy ha szeretne, akkor fel tudjon hívni engem.

17. Patai Krisztina szakértő tanúnak számít, tekintettel foglalkozására, és ő az, aki legtöbb megfigyeléssel rendelkezik a gyermekről.

18. Patai Krisztina tanúvallomásában nyilatkozott a korholás tekintetében.

19. Az alperes ezen pontjában tett észrevételét kérem, hogy szíveskedjen kifejteni.

20. Az alperes 20. pontban írt észrevétele értelmezhetetlen. Az, hogy az alperes pszichológushoz jár, még nem teszi automatikusan igazzá az állításait az elidegenítés kapcsán. A hivatkozott pszichológus a felperest és a gyermeket nem vizsgálta meg, így nyilvánvalóan tényként kezelhető véleményt nem is tud alkotni. A kirendelt szakértő úgy említette a helyzetet, hogy az alperes egy állítólagos pszichológus állítólagos állítására hivatkozott.

21. Mindig is vitattam az alperes azon állítását, miszerint kizárólag az alperes tevékenykedett volna a gyermek körül. A gyermek körüli teendőket zömmel én láttam el, de soha nem tagadtam azt, hogy az alperes is ebben részt vett.

22. Az alperes ezen észrevételében is csupán általánosságban fogalmaz meg kritikákat velem és a nevelési képességemmel szemben. Konkrét problémát nem tud felsorolni, csak feltételezésekbe bocsátkozik. A gyermek az életközösségünk megszakadása óta az én háztartásomban nevelkedik. Semmiben nem szenved hiányt, és az ellátása teljes mértékben megoldott. A gyermek jár közösségbe, vannak barátai, elviszem programokra, biztosítom az összes fizikai és lelki szükségletét, ami az egészséges fejlődéséhez szükséges.

Views: 2

Szülői elidegenítés: az ellennevelés 10 leggyakoribb módszere és pszichológiai hatásai

1. Lassú kapcsolatrombolás

  • Nem egyetlen esemény, hanem hosszú folyamat.
  • Fokozatosan gyengíti a gyermek és a célba vett szülő kapcsolatát.
  • Kívülről gyakran egyszerű „rossz együttműködésnek” vagy válási konfliktusnak tűnik.

2. Mindennapi érzelmi manipuláció

  • Telefonhívások, üzenetek blokkolása.
  • Információk visszatartása (iskola, orvos, programok).
  • A gyermek bevonása felnőtt konfliktusokba.
  • A másik szülő elutasításának jutalmazása.
  • A másik szülő iránti szeretet büntetése (hidegség, hallgatás).
  • Félelemkeltés: a másik szülő veszélyesnek való beállítása.

3. „Patogén túszhelyzet”

  • A gyermek nem valódi gyűlöletből fordul el a másik szülőtől.
  • Attól fél, hogy elveszíti az elidegenítő szülő szeretetét.
  • A gyermek túlélési stratégiaként alkalmazkodik.
  • Gyakori a parentifikáció:
    • a gyermeket felnőtt szerepbe helyezik,
    • érzelmi támaszként használják.
  • Az elidegenítő saját hibáit vetíti a másik szülőre.

4. Nyelvi átprogramozás

  • Az „én” helyett állandó „mi” használata.
  • A gyermek saját véleménye fokozatosan eltűnik.
  • Kialakul egy közös „mi kontra ő” gondolkodás.
  • A gyermek identitása összemosódik az elidegenítő szülőével.

5. A múlt átírása

  • Korábban pozitív emlékeket negatív színben magyaráznak újra.
  • A gyermek idővel maga is így kezd emlékezni.
  • A boldog emlékekből „rossz” vagy „traumatikus” emlékek lesznek.

6. A gyermek kémként való használata

  • Információgyűjtésre küldik a másik szülőhöz.
  • Új partner után kell kutatnia.
  • Megfigyelési feladatokat kap.
  • A kapcsolattartás helyett „jelentéstételi küldetés” lesz a látogatásból.

7. Intézményi kizárás

  • A másik szülőt kihagyják:
    • iskolai nyilvántartásokból,
    • orvosi dokumentumokból,
    • sürgősségi kapcsolatok közül.
  • A gyermek azt az üzenetet kapja, hogy a másik szülő jelentéktelen vagy nincs jelen az életében.

8. „Megmentő” szerep kialakítása

  • Az elidegenítő szülő mesterséges problémákat hoz létre.
  • Ezután saját magát tünteti fel megmentőként.
  • A másik szülőt veszélyforrásként állítja be.

9. A kapcsolattartás szabotálása

  • A másik szülő idejére szerveznek vonzó programokat.
  • A célba vett szülő:
    • vagy megtiltja → „rossz szülőnek” tűnik,
    • vagy enged → elveszíti az idejét és tekintélyét.
  • Mindkét esetben veszít.

10. A szülői szerep eltörlése

  • A gyermeket arra ösztönzik, hogy a szülőt csak keresztnevén szólítsa.
  • Az új partner „anya” vagy „apa” megszólítást kap.
  • A cél a szülő szerepének pszichológiai lecserélése.

A videó végkövetkeztetése

A szülői elidegenítés során:

  • a gyermeket kémként használják,
  • felnőtt szerepbe kényszerítik,
  • félelmet alakítanak ki benne a másik szülővel szemben,
  • fokozatosan elveszik tőle a lehetőséget, hogy egyszerűen gyermek lehessen. A videó ezt a folyamatot pszichológiai bántalmazásként értelmezi.

Views: 4