Anyai ellennevelés és lojalitáskonfliktus – szakértői megállapítások

Budai Központi Kerületi Bíróság

13

[63] Az anyai ellennevelés jelent meg az édesapával szemben. Az anya részéről történő befolyásolás volt tetten érhető a gyermek explorációjában, melyben többször a sajátjaként állította be az anya álláspontját, illetve sajátjaként fogalmazott meg olyan gondolatot, mely életkorából fakadóan valószínűtlen (pl. anya és ő is szerettek volna kistestvért, de apa nem; saját maga jött rá arra, hogy az apai felvételek készítése miért problémás). A szóbeli tartalmak össze nem illése befolyásolásra vagy lojalitáskonfliktusra utal: nem tudja, miről veszekedtek szülei, de látta azt.

[64] A gyermek explorációja során előadott horrorfilm nézése alkalmas a gyermek érzelmi veszélyeztetésére, fokozott félelem keltésére. A gyermek vizsgálata alapján a szülők nevelési elvei fokozott feszültséget, félelmet, bűntudatot keltenek a gyermeki pszichében; elősegítik a gyermek saját igényeinek, gondolatainak háttérbe szorítását. A szülők indulatkezelési nehézsége, az anyai befolyásolás bizonytalanságot, alacsony önértékelést okozhat.

[65] A gyermek megfogalmazta, hogy a jelenlegi mértékben igényli a szüleivel való kapcsolattartást. Nyilatkozatát azonban az anyai befolyás is motiválhatta, torzíthatta. A tesztvizsgálatok során a tudatosan befolyásolt szint mellett megjelenítette, hogy mindkét szülője fontos személy számára, akikhez érzelmekkel kötődik, azonban a családjához fűződő viszonya összességében problémás, konfliktusos. A projektív vizsgálata során az apa estében biztonságkeresés jellemezte, mely jelzi, hogy nehezebben tolerálja a tekintélyelvű magatartást, ugyanakkor engedelmeskedik annak, mivel ez nyújt biztonságot; emiatt hajlamos saját igényeit, gondolatait háttérbe szorítani. Az anya tábláján fokozott bűntudat, szorongás jelent meg. Az apa és az anya tábláján egyaránt megjelentek a kapcsolat nehezítettségére utaló jelzések: a félelemből, biztonságkeresési tendenciából történő engedelmeskedés; illetve a feszültség, szorongás, bűntudat.

[66] Lélektani szempontból azért szerencsés a felügyelt kapcsolattartás fenntartása, mert a gyermek explorációjában megfogalmazta, hogy édesapja nem figyel oda arra, amit kér tőle, azt nem tartja tiszteletben (pl. hétvégén pihenni szeretne). Beszámolóját alátámasztja a projektív vizsgálat, mely szerint az apai tekintélyelvű magatartást nehezen tolerálja, de engedelmeskedik annak, így azonban saját igényeit háttérbe szorítja, szubjektív negatív érzéseket élhet meg, önértékelése csorbul. A továbbiakban a gyermek igényeire, kívánságaira figyelmes apai kommunikációs stílus eléréséig javasolt lélektani szempontból a felügyelt kapcsolattartás fenntartása.

[67] A szakértő kiegészítő szakvéleményében megismételte korábbi megállapítását, miszerint lélektani szempontból indokolt a felügyelt kapcsolattartás fenntartása. Kifejtette, hogy nem szakértői kompetencia annak eldöntése, hogy ennek lehetetlensége folytán hogyan valósítható meg a kapcsolattartás. Pszichológusként javasolta az elektronikai eszközön történő, vagy független, magánúton megbízott szakembernél történő felügyelt kapcsolattartást. Mivel a vizsgálat során nem merült fel a mentális zavar gyanúja, ezért nem tartotta indokoltnak a pszichiáter szakértő bevonását. A gyermek befolyásolása kapcsán kiemelte, hogy a gyermek ismerete a szülei konfliktusáról többek között abban áll, hogy az édesanya és ő szeretett volna testvért, az édesapa nem. Lélektanilag itt megjelenik az anya és gyermek uniója, szembenállása az apával szemben; elsősorban pedig az anya álláspontja a gyermekévé vált. Emellett szerencsés nem hangsúlyozni a házastársunkkal való szembenállást e tekintetben, mivel ez konfliktust szít a gyermek és közte. A gyermek életkoránál fogva tiltakozhat, érezheti a felvételek készítése helyénvalóságának hiányát. Azonban azon kijelentése kapcsán, hogy azok magánbeszélgetések, amiket nem járja rögzíteni, valószínűtlen, hogy a gyermek ebben az életkorban maga jöjjön rá ennek indokára, ezt valószínűsíthetően felnőttől hallotta. Figyelemre méltó, hogy nem árulta el, ki segített neki erre rájönni. Az információ alkalmas az édesapával való konfliktusos kapcsolat mélyítésére függetlenül annak igazságtartalmától.

Egy apró bizonytalanság van: a [65] pontban a képen tényleg „az apa estében” látszik, bár nyelvtanilag valószínűleg „esetében” lehetett az eredeti. Én most betűhíven hagytam.

Views: 2

Amikor a nárcisztikus szülő a gyereket ellened fordítja – ezt a hibát ne kövesd el

ha a másik szülő a gyereket ellened hangolja, a legnagyobb hiba az, ha emiatt te is bevonod a gyereket a konfliktusba, bizonygatni kezdesz, vagy választásra kényszeríted. When the Narcissist Turns Your …

  • A gyerek nem az ellenséged.
    • Akkor sem, ha átveszi a másik szülő szóhasználatát.
    • Akkor sem, ha valótlanságokat mond rólad, védi a másik szülőt vagy elutasító.
    • Ha a gyerekkel kezdesz harcolni, a kialakult háromszögelés önfenntartóvá válik. When the Narcissist Turns Your …
  • A trianguláció lényege, hogy a szülő–gyerek közvetlen kapcsolatba beékelődik egy harmadik személy.
    • Ő értelmezi, mit mondott vagy „valójában mit gondolt” a másik.
    • Bizalmassá, közvetítővé, megmentővé válik.
    • Így jelentős befolyást szerezhet a szülő–gyerek kapcsolat felett. When the Narcissist Turns Your …
  • Jellemző lehet, hogy a gyerek viselkedése környezettől függően változik.
    • A szerző azt tapasztalta, hogy kettesben a gyereke újra közvetlen és felszabadult volt.
    • Amikor visszakerült a másik fél befolyása alá, ismét megváltozott a viselkedése. When the Narcissist Turns Your …
  • „Disneyland parent” dinamika is kialakulhat.
    • Az egyik szülő lehet a megengedő, szórakoztató, „megértő” fél.
    • A másiknak marad a szabályok, határok és következmények betartatása.
    • Emiatt éppen a felelősséget vállaló szülő tűnhet a gyerek szemében problémásnak. When the Narcissist Turns Your …
  • Ne kezdj versenyezni a másik szülővel.
    • Ne próbálj „jobb”, lazább vagy szórakoztatóbb szülővé válni csak azért, hogy visszanyerd a gyereket.
    • A gyerek nem egy „díj”, amit meg kell nyerni. When the Narcissist Turns Your …
  • Ne próbáld a gyerek előtt leleplezni a másik szülőt.
    • A „nem látod, hogy manipulál?” típusú mondatok védekezésre késztethetik.
    • Ha úgy érzi, hogy választania kell a másik szülő védelme és a te szereteted között, újra ugyanabba a háromszögbe kerül. When the Narcissist Turns Your …
  • Ne tedd a gyereket bizalmassá az adult konfliktusban.
    • Ne rajta vezesd le a sérelmeidet.
    • Ne várd tőle, hogy igazolja a te verziódat.
    • Ne terheld olyan információkkal, amelyeket érzelmileg nem képes feldolgozni. When the Narcissist Turns Your …
  • Nem kell minden hazugságot azonnal megcáfolnod.
    • Lehetnek helyzetek, amikor szükséges tényszerűen helyesbíteni.
    • De nem érdemes egész életet azzal tölteni, hogy minden rólad terjesztett történetre reagálsz. When the Narcissist Turns Your …
  • A szerző konkrét példát is mond a háttérben történő lejáratásra.
    • Biztonsági kamerán keresztül többször hallotta, ahogy a másik fél rosszat mond róla a gyerekének.
    • Ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy a bizonyíték birtokában sem feltétlenül érdemes nagy konfliktust kezdeni. When the Narcissist Turns Your …
  • Ne kényszerítsd a gyereket arra, hogy „belássa az igazságot”.
    • Lehet tanítani, példát mutatni, kérdezni.
    • Szükség esetén neutrális hangon lehet valótlanságokat kijavítani.
    • De a felismerést nem lehet kierőszakolni. When the Narcissist Turns Your …
  • Legyél olyan személy, akinek a gyerek később is mer beszélni.
    • Ha egyszer maga kezd kételkedni vagy felismerni dolgokat, ne az legyen az érzése, hogy te rögtön azt mondod: „én megmondtam”.
    • Ne változtass minden beszélgetést bizonyítékgyűjtéssé a másik szülő ellen.
    • A kapcsolat rólatok szóljon, ne állandóan a másik szülőről. When the Narcissist Turns Your …
  • A kapcsolat helyreállítása fontosabb lehet, mint a folyamatos „ügyépítés”.
    • A szerző szerint lehet energiát fordítani arra, hogy bizonyítsd, mit tett a másik fél,
    • vagy arra, hogy újraépítsd a kapcsolatot a gyerekkel.
    • Ha minden beszélgetés a másik szülő manipulációjáról szól, akkor az illető továbbra is „ott áll” kettőtök között. When the Narcissist Turns Your …

Gyakorlati tanácsok

  • Ne üldözd a gyereket, de ne is tűnj el.
    • Ne hívd, írd vagy kérdezgesd kényszeresen.
    • Inkább időnként rövid, nyomásmentes üzenetek: „gondolok rád”, „szeretlek”, „ha szeretnél, ebédeljünk együtt”.
    • Az üzenet lényege: itt vagyok, szeretlek, az ajtó nyitva áll. When the Narcissist Turns Your …
  • Ne szidd a másik szülőt a gyerek előtt.
    • A gyerek azt élheti meg, hogy nemcsak az apját/anyját támadod, hanem saját magának egy részét is.
    • Ettől védekezni kezdhet és akár még közelebb kerülhet a másik szülőhöz.
    • Ez nem jelenti azt, hogy veszélyes vagy káros viselkedést el kell hallgatni. When the Narcissist Turns Your …
  • Hallgass többet, mint amennyit tanácsot adsz.
    • Ne mindenből csinálj oktatást vagy korrekciót.
    • Hasznosabb lehet: „mesélj még”, „te mit gondolsz erről?”, „hogy érezted magad?”
    • A bizalom egyik alapja, hogy a gyerek azt tapasztalja: valóban meghallgatod. When the Narcissist Turns Your …
  • A határokat viszont tartsd meg.
    • A befolyásoltság vagy sérültség nem jogosítja fel a gyereket a sértegetésre.
    • Lehet mondani: „szeretlek és meghallgatlak, de így nem beszélhetsz velem.”
    • Vagy: „folytathatjuk, amikor mindketten tisztelettel tudunk beszélni.” When the Narcissist Turns Your …
  • Maradj nyugodt és következetes.
    • Provokációra nem kell azonnal válaszolni.
    • Nyugodtnak lenni nem ugyanaz, mint passzívnak lenni.
    • A gyerek számára fontos ellenpélda lehet: nyugodt kommunikáció, stabil határok, szeretet visszavonása nélküli következetesség. When the Narcissist Turns Your …
  • A cél nem a vita megnyerése, hanem a kapcsolat megőrzése.
    • A gyerek hosszabb távon azt tudja összevetni a rólad hallottakkal, amit ténylegesen újra és újra megtapasztal belőled.
    • A szerző szerint ez akár évekig tartó folyamat is lehet. When the Narcissist Turns Your …

Egy mondatban a videó lényege

Ne próbáld a gyereket meggyőzni arról, hogy a másik szülő manipulálja; inkább teremts vele közvetlen, biztonságos, nyugodt kapcsolatot, tarts határokat, és hagyd, hogy hosszabb távon a saját tapasztalatai alapján tudja összevetni a rólad hallottakat azzal, amilyen valójában vagy.

Views: 5

Igazságügyi pszichológus szakértő: mindkét szülő nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb

Budai Központi Kerületi Bíróság

12

érdekében szakértői bizonyítást rendelt el.

[58] A szakértő a felek személyiségét illetően megállapította, hogy a felperes fokozottan igyekezett önmagát a valóságosnál jobb színben feltüntetni, disszimulációs tendencia volt feltárható. Realitáskontrollja megtartott, énje kellően differenciált, patológia nem volt feltárható. Énes, énhangsúlyos, fokozottan szenzitív. Gyanakvó, bizalmatlan, könnyen látja ellenségesként környezetét, szeszélyes, ingerlékeny, makacs, türelmetlen. Szenzitivitása folytán a sajátjától eltérő álláspontot kevésbé érti, mivel felnagyított érzései állnak tudata homlokterében, a szubjektív tartalmak könnyen eluralkodnak az objektivitás ellenében. Így időnként előfordul az agresszív tendenciák nyílt megjelenítése, melyet bűntudat, szorongás kísérhet. Kötődési alacsony hőfokúak, érdeklődése szűk, élményvilága sablonos. A vizsgálatokban megjelent a kifelé fordulás, törődés tendenciája.

[59] Az alperes igyekezett a valóságosnál jobb színben feltüntetni magát a vizsgálat során, disszimulált. Realitáskontrollja adekvát, énje kellően differenciált, patológia nem merült fel. Domináns, énes, énhangsúlyos karakter, aki saját érzéseit felnagyítva éli meg. A saját igazsága az első, erős indulatokkal él. Hajlamos a szikár, érzelemmentes logikára alacsony hőfokú kötődései folytán, kapcsolataiban gyakran őszintétlen, könnyen kerül interperszonális konfliktusba. Feszültségháztartása kiegyenlítetlen, hajlamos intenzív indulatait a külvilágban megjeleníteni, azt követően képes a bűntudat megélésére. Alkalmazkodása nehezített, érzelmileg érintett helyzetekben inadekvát megoldások várhatók a részéről. A vizsgálatokban megjelent a kifelé fordulás, törődés tendenciája.

[60] A kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapításai szerint mindkét szülő szülői nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb. Nem tehető különbség a felek között a nevelési alkalmassága tekintetében: kiegyenlítetlen feszültségháztartásuk, indulatosságuk, sekélyesebb kötődéseik, alacsonyabb szintű morális bázisuk rontja nevelési alkalmasságukat. Bár [kitakarva] esetében megjelent az alkalmazkodás megfelelő szintje, azonban a többi karaktersajátossága mellett az nem jelent markáns különbséget. Mindkét szülő nevelési alkalmasságát negatívan befolyásolja a vizsgálat során feltárt, a tesztmutatókból következtethető indulatosság, szeszélyesség, türelmetlenség, az agresszív tendenciák időnkénti megjelenítése. Mindkét szülőnél megjelent a tesztmutatókban a decentrálás képessége, emellett a kifelé fordulás, a külső környezettel való törődés jegye; így amellett, hogy énhangsúlyosság is feltárható, összességében az átlagosnál nehezebben, de képesek a gyermek problémáit, szükségleteit kezelni, helyzetét reálisan felmérni.

[61] A felek közötti együttműködés jellemzésénél a szakértő azt a megállapítást tette, hogy a felek nehezítetten, de képesek együttműködni. Együttműködésüket rontja énhangsúlyosságuk, indulatosságuk; emellett azt tovább nehezíti az apa vizsgálata alapján feltárt dominancia igény.

[62] A szakértő megvizsgálta a gyermekeket is. A szakértő megállapítása szerint [kitakarva] kiváló intellektussal rendelkező gyermek. Nyitott, érdeklődő, kíváncsi. Lelkiismeretes, fontos számára a megfelelés, a vizsgálat során is fokozottan megfigyelhető ez a tendencia. Együttérző, mély érzésű, kortársaihoz hasonló belső pszichés stabilitása. Személyiségében fokozott feszültség, szorongás, bűntudat tárható fel. Ezek a feszültségek befelé fordulnak, a karaktert rombolják, kifelé irányuló agresszió nem jelent meg. Trauma jegyek nem jelentkeztek. Nehezen tolerálja az autoriter bánásmódot, biztonságkeresése és megfelelési igénye miatt igyekszik az akár szigorú szabályoknak is eleget tenni. Önértékelése alacsony. Mindkét szülőjét fontos családtagnak tekinti, azonban családjával való kapcsolata problémás. A gyermek érzelmi, értelmi érettsége életkorának megfelelőnek imponált. A gyermeknél bármilyen fejlődési rendellenesség, magatartási zavar, beilleszkedési zavar nem volt feltárható.

Views: 4

Szülői elidegenítés váláskor: jelek, következmények és teendők

  • A szülői elidegenítés lényege a műsor szerint az, amikor a gyermeket bevonják a szülők konfliktusába: bizalmassá, közvetítővé teszik, a másik szülőről negatív dolgokat mondanak neki, vagy olyan információkat osztanak meg vele, amelyek nem rá tartoznak. [Interview] Parental Alienation…
  • A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a gyermeknek joga és igénye van mindkét szülőt szeretni, és nem az ő feladata a szülők konfliktusának kezelése, üzenetek továbbítása vagy valamelyik fél támogatása. [Interview] Parental Alienation…
  • Kisebb gyermekeknél figyelmeztető jelek lehetnek:
    • fokozott ragaszkodás,
    • alvási problémák,
    • szorongás a két otthon közötti átadáskor,
    • gyakoribb ellenőrzés, hogy a szülő jól van-e,
    • annak érzése, hogy neki kell „megjavítania” vagy megvigasztalnia a szülőt,
    • korábbi érdeklődés, barátok vagy sport elutasítása. [Interview] Parental Alienation…
  • Nagyobb gyerekeknél és kamaszoknál megjelenhet:
    • hirtelen érzelmi hidegség,
    • távolságtartás,
    • tiszteletlenség,
    • durva vagy ellenséges beszéd,
    • a másik szülő szóhasználatának, nézeteinek visszamondása,
    • visszahúzódás. [Interview] Parental Alienation…
  • Fontos különbséget tesznek aközött, hogy a gyermek természetes módon próbálja kijátszani egymás ellen a két szülőt, illetve aközött, amikor valamelyik szülő ezt támogatja vagy tudatosan kihasználja. A példában a gyermek ahhoz a szülőhöz szeretne menni, ahol nincs képernyőidő-, lefekvési vagy más szabály. [Interview] Parental Alienation…
  • A műsor szerint az elidegenítő viselkedés nem mindig tudatos. Válás közben az erős érzelmek és az önszabályozás hiánya miatt egy szülő úgy is mondhat káros dolgokat, hogy nem célja tudatosan a másik szülőtől való eltávolítás. [Interview] Parental Alienation…
  • Ha egy szülő a gyermek előtt negatívan beszél a másikról, a javaslat az, hogy vállalja a hibát és korrigálja: mondja el a gyermeknek, hogy dühös volt, nem kellett volna ezt mondania, és tiszteletben tartja, hogy a gyermek szereti a másik szülőt. [Interview] Parental Alienation…
  • A beszélgetés szerint vannak olyan esetek is, amikor a szülőnek érzelmi megerősítést ad, hogy a gyermek „őt választja”. Ezt a műsor nárcisztikus jellegű működésként írja le, mert a szülő saját szükségletét helyezi a gyermek érdeke elé. [Interview] Parental Alienation…
  • Különösen érdekes a bírósági rész: azt mondják, hogy a „parental alienation” és a „narcissist” kifejezéseket annyira túlhasználják, hogy a bíróságok sokszor szkeptikusan reagálnak rájuk. Ezért szerintük nem a címkéket kell ismételgetni, hanem konkrét eseményeket dokumentálni és azokból felépíteni a képet. [Interview] Parental Alienation…
  • Vagyis a tanácsuk lényegében:
    ne azt mondd, hogy „a másik szülő elidegenít”, hanem mutasd be pontosan, mit mondott, mit tett, mikor történt, hogyan változott a gyermek viselkedése és milyen következménye lett. [Interview] Parental Alienation…
  • Ha felmerül az elidegenítés, első lépésként azt javasolják, hogy – amennyiben lehetséges – ne támadó vagy vádló módon szembesítsék a másik szülőt, hanem a gyermek állapotából induljanak ki: „azt látom, hogy a gyerekek nehezen viselik ezt, beszéljünk arról, hogyan tudnánk segíteni nekik.” [Interview] Parental Alienation…
  • Ha az együttműködés lehetetlen, javasolják:
    • gyermekterapeuta bevonását,
    • iskola tájékoztatását és megfigyeléseinek bevonását,
    • más, gyermeket jól ismerő felnőttek bevonását,
    • az érzésekről való beszélgetés normalizálását,
    • dokumentálást,
    • konfliktusos esetben dokumentált kommunikációs csatorna használatát. [Interview] Parental Alienation…
  • A műsor szerint az ilyen helyzet nem pusztán pillanatnyi kapcsolattartási probléma: hosszabb távon befolyásolhatja a gyermek önértékelését, párkapcsolatait, kötődését és érzelmi elérhetőségét is. [Interview] Parental Alienation…
  • A végső üzenetük, hogy a szülőknek akkor is törekedniük kell arra, hogy a gyermek kérdéseiben legalább minimális közös alapot találjanak, ha egyébként egymással súlyos konfliktusban állnak. [Interview] Parental Alienation…

Views: 3

Szülői elidegenítés a gyermek szemszögéből – hogyan alakul ki az egyik szülő elutasítása?

Maddie – az ellennevelt gyermek szemszöge

  • Maddie szerint gyermekkorában az anyja manipulálta őt, hogy elutasítsa az apját. Ő volt az öt gyermek közül a legidősebb és az egyetlen lány, miközben a négy öccse továbbra is járt az apához. Parental Alienation The perspec…
  • Körülbelül 20 évig nagyon rossz vagy teljesen megszakadt kapcsolata volt az apjával. Akkor ezt egyszerű elhidegülésnek gondolta; csak felnőttként értette meg úgy, hogy manipulálták az apja elutasítására. Parental Alienation The perspec…
  • A videójának központi felismerése: jutalmat kapott azért, ha nem ment az apjához.
  • Szerdánként, amikor a testvérei az apjukkal voltak, ő az anyjával maradt. Ilyenkor különleges programokat kaptak: kínai étel, film, édesség, pedikűrözés, néha mozi. Gyerekként ezeket szeretetteljes anya-lánya emlékként élte meg. Parental Alienation The perspec…
  • Felnőttként azonban átértékelte ezeket az emlékeket: szerinte ezek a „különleges esték” azért jöttek létre, mert nem ment el az apjával. Vagyis az apa elutasítása pozitív megerősítést kapott.
  • Ez azért fontos, mert az ellennevelés nem feltétlenül úgy működik, hogy valaki azt mondja: „utáld apádat”. A gyermek azt tanulhatja meg, hogy ha elutasítja a másik szülőt, közelséget, figyelmet, jutalmat és szeretetet kap. Parental Alienation The perspec…
  • Maddie szerint közben az apja próbálkozott: kopogott az ajtaján, kérlelte, hogy menjen vele, mondta neki, hogy hiányzik neki.
  • A gyermek mégsem tudott szabadon dönteni. Ha az apjával ment, úgy érezte, hogy cserbenhagyja vagy elárulja az anyját.
  • Ha az anyjával maradt, az apjával szemben érzett rossz érzést. Vagyis számára lényegében nem létezett érzelmileg jó döntés. Parental Alienation The perspec…
  • Ez nagyon jól mutatja a lojalitáskonfliktust: a gyermek döntése kívülről saját akaratnak tűnhet, de belül erős érzelmi nyomás hat rá.
  • Maddie azt is felismerte, hogy nem akarta magára hagyni az anyját. Úgy érezte, ha elmegy az apjához, az anya egyedül marad, miközben szomorú vagy érzelmileg rossz állapotban van.
  • Ezt utólag az érzelmek kihasználásaként értelmezi: a gyermek úgy érezte, neki kell vigyáznia az anya érzelmi állapotára. Parental Alienation The perspec…
  • Vagyis a kapcsolatmegtagadás mögött nem egyszerűen az állt, hogy „nem akarok apához menni”, hanem több egymást erősítő mechanizmus:
    • anya iránti lojalitás,
    • bűntudat,
    • az anya magára hagyásától való félelem,
    • pozitív jutalmazás,
    • az apáról kialakított negatív kép.
  • Maddie hangsúlyozza, hogy nem szakértő, és nem állítja, hogy minden ellennevelt gyermek ugyanezt éli át; kizárólag a saját történetéről beszél. Parental Alienation The perspec…
  • Felnőttként az emlékei jelentése teljesen megváltozott. Ami gyermekkorában szeretetteljes anya-lánya élménynek tűnt, abban ma már a manipuláció és jutalmazás mintáját is látja.
  • Utólag azon is gondolkodni kezdett, mit élhetett át eközben az apja: vajon magányos volt-e, hiányzott-e neki, mennyi fájdalmat okozott neki a visszautasítás. Parental Alienation The perspec…

A videót kommentáló apa története

  • A videó készítője azért tartja különösen fontosnak Maddie történetét, mert szerinte az ellennevelésről többnyire az elutasított szülők beszélnek, míg az ellennevelt gyermek későbbi perspektíváját ritkán hallani.
  • Saját állítása szerint két fiatalabb gyermeke több mint két éve nem találkozik vele, annak ellenére, hogy korábban bíróság által szabályozott kapcsolattartása volt.
  • Beszámolója szerint lánya idővel egyre inkább az anya negatív értelmezéseit és félelmeit vette át.
  • Azt állítja, hogy a lányát az anya arra is használta, hogy az otthonában fényképezzen olyan dolgokat – például a hűtőt vagy a fürdőszobát –, amelyeket később ellene lehetett használni. Parental Alienation The perspec…
  • A férfi szerint terapeuták később észrevették a manipuláció és az elidegenítés jeleit.
  • Két éven keresztül intenzíven próbált kapcsolatot helyreállítani, terápiára járt és újraegyesítési kísérleteket tett.
  • Beszámolója szerint ezek alatt az anya például a terápia parkolójában várakozott, így a gyermek tudta, hogy bármikor visszamehet hozzá. A férfi ezt a helyreállítási folyamat akadályozásaként értelmezi. Parental Alienation The perspec…
  • Végül szakemberek is azt javasolták neki, hogy hagyjon fel az állandó próbálkozással és lépjen hátrébb, mert az erőltetés már inkább tovább távolította a gyermekeket. Parental Alienation The perspec…
  • A férfi ezért egy idő után saját lelki egészsége érdekében megszüntette a folyamatos megkereséseket.
  • Előtte fokozatosan próbálkozott: telefonhívások, rendszeres üzenetek, majd heti néhány üzenet, végül csak születésnapok és ünnepek.
  • Azt mondja, a folyamatos válasz nélkül maradó próbálkozás egy ponton pszichológiai kínzássá válhat az elutasított szülő számára.
  • Példát hoz arra is, hogy szerinte az anya később az ő kieső kapcsolattartási idejét használta fel programokra, például utazásokra, amelyeket ő az apa elutasításának további jutalmazásaként értelmezett. Parental Alienation The perspec…
  • Szerinte a kapcsolat megszakadása nemcsak rá terjedt ki: gyermekei az egész apai családdal megszakították a kapcsolatot. Parental Alienation The perspec…

A videó egyik legfontosabb állítása

  • A gyermek kimondott akarata önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogyan alakult ki ez az akarat.
  • Egy gyermek teljes meggyőződéssel mondhatja, hogy nem akar találkozni az egyik szülővel, miközben hosszú időn keresztül:
    • jutalmat kapott az elutasításért,
    • bűntudatot érzett a találkozás miatt,
    • felelősséget érzett a vele élő szülő érzelmeiért,
    • negatív információkat kapott a másik szülőről.
  • Kívülről ezért az látszhat, hogy „a gyermek maga döntött”, miközben Maddie visszatekintve azt mondja: akkor egyáltalán nem értette, milyen folyamatok hatottak rá.
  • Különösen érdekes, hogy a felismerés csak évtizedekkel később következett be.

A videó végső üzenete

A kommentáló apa végül arra jut, hogy az elutasított szülő nem tudja korlátlanul üldözni a kapcsolat helyreállítását. Egy ponton saját magát is védenie kell. Nem lehet rákényszeríteni senkit – még a saját gyermekét sem – arra, hogy kapcsolatot tartson vele. Ettől még szeretheti a gyermekét, nyitva hagyhatja az ajtót, és remélheti a későbbi felismerést vagy visszatérést. Parental Alienation The perspec…

Views: 7

Bírósági ítélet: lakhatási körülmények, költségek és a csunyavalas.hu blog

Budai Központi Kerületi Bíróság
11
kizárólagos tulajdonát képező 2 szobás 45 m2-es ingatlanban. A lakás tiszta, rendezett, modern bútorzattal rendelkezik. A gyermeknek külön szobája van, ahol ugyancsak megfelelő bútorzat (íróasztal, szék, ágy, polc gyermek játékok stb.) van elhelyezve.
[50] A rezsiköltségük úgy alakul, hogy nincs gáz, villannyal fűtenek. A villanyszámla havi 30.000,-Ft fűtéssel együtt. A gyermek iskolába vitelének és hazahozatalának a benzinköltsége 12.000,-Ft-ot jelent. Az internet, tv 7.000,-Ft havonta, telefon havi 3.000,-Ft, a víz-, csatornadíj havi 6.000,-7.000,- Ft, a szemétszállítás havi 1.200,- Ft, a helyi adó 40.000,-Ft/év, a távfelügyelet pedig havi 8.000,- Ft.
[51] [KITAKART RÉSZ]
[52] [KITAKART RÉSZ]
[53] [KITAKART RÉSZ]
[54] [KITAKART RÉSZ]
[55] Az alperes kéthetente, hetente pszichológus jár.
[56] Az alperes 2022. decemberében egy blogot indított az interneten, csunyavalas.hu cím alatt. Ezen a blogon közzéteszi a bírósági eljárást, idézve a tárgyalásokon elhangzottakat. Az alperes hangfelvételt is készített a tárgyalásokról, és azokat lejegyzeteivel tette közzé az interneten. Továbbá a facebookon készített bejegyzést, amelynek a láthatósága nyilvános, a felperest, mint elidegenítő szülőt állította be és a gyermek tanulmányi eredményét a Krétából kimásolva közzétette.
[57] A bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, a gyermek és a szülők kötődésének feltárása

Views: 2

Szülői elidegenítés és mediáció magas konfliktusú családjogi ügyekben

magas konfliktusú, ellenneveléssel / szülő–gyermek kapcsolat megszakításával járó ügyekben a mediáció csak akkor hasznos, ha nagyon szigorúan strukturált, megfelelő mediátor vezeti, és nem válik újabb eszközzé az egyik szülő kezében.

  • Chris Turner a „resist-refuse”, a szülői elidegenítés és a szülő–gyermek kapcsolat akadályozásának különböző megnevezései helyett főleg azt nézi, milyen magatartás akadályozza a gyermek kapcsolatát a másik szülővel. The Role of Mediation in High C…
  • Szerinte ezekben az ügyekben az egyik legnagyobb probléma az idő. A bírósági eljárás akár 2–4 évig is eltarthat, miközben a gyermek kapcsolata a másik szülővel tovább romlik. Ezért hangsúlyozza a korai felismerést és korai beavatkozást. The Role of Mediation in High C…
  • Kifejezetten azt állítja, hogy rosszul működő igazságszolgáltatási folyamat maga is fenntarthatja vagy súlyosbíthatja az elidegenítést, például azzal, hogy a gyermek hosszú ideig változatlanul abban a környezetben marad, ahol a probléma kialakult. The Role of Mediation in High C…
  • A mediáció előnye szerinte az lehet, hogy gyorsabb beavatkozást, világos szabályokat, kommunikációs kereteket és konkrét gyermekkel való kapcsolattartási rendet lehet kialakítani anélkül, hogy minden kérdésben hónapokat kellene várni a bíróságra.
  • Ugyanakkor a hagyományos, „beszéljük meg szépen és javítsuk meg a szülők kapcsolatát” típusú mediációt nem tartja megfelelőnek súlyosan konfliktusos ügyekben. A cél nem az ex-partnerek kapcsolatának helyreállítása, hanem világos határok létrehozása és működő rendszer kialakítása. The Role of Mediation in High C…
  • Emiatt a megfelelő mediátor kiválasztása kulcsfontosságú. Olyan szakember kell, aki érti:
    • a magas konfliktusú családi ügyeket,
    • a gyermekvédelmi problémákat,
    • az elidegenítési dinamikát,
    • a hatalmi egyensúlytalanságot,
    • és szükség esetén direktív módon képes vezetni a folyamatot. The Role of Mediation in High C…
  • A mediátornak nem pusztán passzívan hallgatnia kell a feleket. Ha az egyik fél uralja a beszélgetést, manipulálja a folyamatot vagy újra létrejön a korábbi hatalmi dinamika, a mediátornak közbe kell avatkoznia és kontrollálnia kell a folyamatot. The Role of Mediation in High C…
  • Turner ezért fontosnak tartja a caucus-mediációt, vagyis hogy szükség esetén a két szülő külön helyiségben legyen, és a mediátor közvetítsen közöttük. Így kisebb az esélye annak, hogy az egyik fél pszichológiai vagy kommunikációs fölénye meghatározza a megállapodást. The Role of Mediation in High C…
  • Az előadó az elidegenítést a családon belüli erőszak egyik formájaként kezeli, elsősorban a hatalom és kontroll egyensúlytalansága miatt. Fontos azonban, hogy ez az előadó saját szakmai keretezése; maga is megjegyzi, hogy ezt nem minden bíró vagy terapeuta fogadja el. The Role of Mediation in High C…
  • A jó mediációban nem célszerű hosszasan újrajátszani a teljes kapcsolati történetet. A fő kérdés inkább: mi a jelenlegi probléma, és milyen konkrét rendszer működjön holnaptól? The Role of Mediation in High C…
  • Nagyon erősen figyelmeztet arra, hogy ne tegyen a szülő indokolatlan engedményeket csak azért, hogy béke legyen.
  • Példaként említi, hogy valaki elfogadhat dühkezelő tréninget csak azért, hogy megszülessen a megállapodás. Később viszont ezt úgy lehet értelmezni: „ő maga is elismerte, hogy dühkezelési problémája van”. The Role of Mediation in High C…
  • Különösen súlyos hibának tartja, amikor egy szülő önként beleegyezik felügyelt kapcsolattartásba, holott annak nincs szakmai vagy biztonsági indoka, pusztán azért, mert másként egyáltalán nem láthatná a gyermekét. The Role of Mediation in High C…
  • Ennek oka: később könnyen megjelenhet az érvelés, hogy „ha nem volt szükség felügyeletre, miért egyezett bele?” Az önként vállalt korlátozást később nehéz lehet visszafordítani. The Role of Mediation in High C…
  • Turner szerint ha valóban vitás, hogy szükséges-e felügyelt kapcsolattartás, és nincs rá megfelelő alap, jobb lehet ezt a kérdést a bíróság döntésére hagyni, mint önként elismerni a szükségességét. The Role of Mediation in High C…
  • Hasonlóan veszélyesnek tartja a gyermekkel töltött időből való engedést. A mediáció egyik legfontosabb céljának a folyamatos és kiszámítható gyermek–szülő kapcsolat fenntartását tekinti. The Role of Mediation in High C…
  • Nem jó megoldás az olyan kapcsolattartási szabály, hogy „a szülők közös megegyezése szerint”, mert magas konfliktus esetén éppen a megegyezés hiánya a probléma. Szükség van konkrét, alapértelmezett időpontokra.
  • Ugyanez igaz a telefonos/videós kapcsolatra és az információátadásra: legyenek előre meghatározott szabályok, ne az egyik szülő aktuális beleegyezésétől függjenek.
  • Turner dokumentálható kommunikációs csatornák használatát javasolja, például szülői kommunikációs alkalmazásokat. A lényeg, hogy később egyértelmű legyen, ki mit közölt és mikor.
  • Fontosnak tartja azt is, hogy már a megállapodásban szerepeljen: mi történik, ha valaki nem tartja be a kapcsolattartást – például pótidő, konkrét következmény vagy szakember bevonása.
  • A rendszernek szerinte nem csak szabályokat kell tartalmaznia, hanem elszámoltathatóságot is. Enélkül hónapok telhetnek el, mire egy újabb bírósági végrehajtási eljárás eredményt hoz.
  • Nagyon fontos a folyamatos ügykezelés: lehetőleg legyen olyan szakember, aki végig követi az ügyet, hogy minden újabb konfliktusnál ne kelljen nulláról újrakezdeni a tények feltárását. The Role of Mediation in High C…
  • A mediációban lehet megállapodni pszichológiai/szülői vizsgálatokban vagy egyéb értékelésekben is. Turner szerint ez hasznos lehet, ha ténylegesen tisztázni kell valamelyik szülő működését.
  • A saját hibákat nem kell letagadni. Ha volt korábbi dühkitörés, rossz döntés stb., azt lehet vállalni, de külön kell választani az egyszeri reakciót a tartós működési mintától.
  • A fő fókusz szerinte ne az legyen, hogy „ki volt rossz ember”, hanem hogy mi biztosítja mostantól a gyermek egészséges kapcsolatát mindkét szülővel.
  • A mediációt nem szabad bizonyítékszerzésre („discovery”) használni. Az ott elhangzó információk alapvetően bizalmasak, és a mediátor feladata nem az egyik fél perének felépítése. The Role of Mediation in High C…
  • Rosszul vezetve a mediáció akár káros is lehet, mert az erősebb/manipulatívabb fél megszilárdíthatja pozícióját, vagy olyan engedmények kerülhetnek írásba, amelyek később hátrányosan használhatók fel. The Role of Mediation in High C…
  • Ha viszont jól vezetik, gyorsíthatja az ügyet, csökkentheti azt az időt, amikor a gyermek bizonytalan helyzetben van, és megakadályozhatja a kapcsolat további leépülését. The Role of Mediation in High C…
  • A legfontosabb végkövetkeztetése: ne várják meg, amíg az enyhe kapcsolatromlásból teljes kapcsolatszakadás lesz. Az elidegenítési folyamatot korán kell felismerni, dokumentálni, szabályozni és szükség esetén szakmailag beavatkozni.

Egy mondatban: Turner szerint magas konfliktusú/elidegenítési ügyben a mediáció nem „békítés”, hanem egy szigorúan kontrollált, gyermekközpontú rendszer kialakításának eszköze, amelyben a legfontosabb a gyermek és a szülő közötti rendszeres kapcsolat megőrzése, a konkrét szabályok, az elszámoltathatóság és az indokolatlan szülői engedmények elkerülése.

Views: 2

Pedagógiai vélemény a gyermek iskolai beilleszkedéséről és az apával való kapcsolatáról

A gyermeket katasztrofális állapotban találtuk meg – ezt így fordította le a bíróság:

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakarva]

10

[44] A felek gyermeke [kitakarva] iskolába beilleszkedett, az iskola jellemzése szerint jól érzi magát, megtalálta a helyét [kitakarva] és néptáncra jár. A néptáncoktatását a német nemzetiségi önkormányzat finanszírozza.

[45] A 2024. június 4. napján kelt pedagógiai vélemény szerint az édesanyja a gyermek beíratásakor tájékozódott az iskola és [kitakarva] leendő osztályának szokásrendjéről, a szükséges taneszközökről. Iskolakezdésre a gyermeknek minden felszerelése hiánytalanul rendelkezésre állt. [kitakarva] tiszta, mindig ápolt megjelenésű. Környezetére, asztalának, ruházatának tisztaságára, felszerelésének tisztaságára a rendettségére ügyel. Szabadidős mozgásos játéktevékenység során többször éri baleset, az okok feltárása érdekében az édesanyja ortopédiai kivizsgálásra is elvitte a gyermeket. Tanórán kívül heti rendszerességgel néptánc foglalkozáson vesz részt. Illem-és tisztelettudó, kedves, előzékeny, segítőkész lány. Példamutató magatartású és szorgalmú egyaránt. Tanulási időben maximálisan a feladataira koncentrál, kitartóan, aktívan dolgozik. Sokat mesél háziállatairól, élményeiről, családi programjairól. A közösségben jól érzi magát, beilleszkedett. Jól tud alkalmazkodni, másokkal játszani, beszélgetni. Az egyéni érdekeit alá tudja rendelni a közösség érdekeinek. Nem magányos, képes a társaihoz kapcsolódni. Szabadidőben együtt játszik másokkal, kedveli a labdajátékokat. Jó kézügyessége van, szívesen alkot, kreatív ötletei vannak. Az osztály DÖK-képviselője, amely szerepében lelkiismeretesen helytáll. Széles érdeklődési körrel rendelkezik, többletfeladatokat is rendszeresen vállal. Az első féléves munkáját kitűnő eredménnyel zárta és öt tantárgyi dicséretet kapott. Kiegyensúlyozottság jellemzi. Szívesen számol be otthoni élményeiről, családi programjairól, múltbéli eseményekről. Édesapjáról is szokott mesélni, említést tett a születésnapjáról. Az apával való kapcsolattartás hiányát is emlegette. Szorongás jeleit nem mutatja, ez december óta sem változott. Az iskolai programokra továbbra is nyitott, tudásvágya zavartalan. Társaival és pedagógusaival való kapcsolatában nem állt be változás. Az iskolával az édesanya tartja rendszeresen a kapcsolatot személyesen, illetve írásos formában. Ő hozza és viszi a gyermeket, esetenként előfordul, hogy az anyai nagyszülők segítenek a gyermek hazavitelében. Az édesanya mindig tájékoztatja az iskolát a gyermek programjairól, a napi rutint érintő változásokról.

[46] Az édesapa a Kréta rendszeren keresztül üzenet formájában tartja a kapcsolatot az intézménnyel. Érdeklődni szokott a gyermek tanulmányi munkája, hogyléte felől. Ha a gyermek tanulmányi munkájában változást tapasztal él a kérdezés lehetőségével. Tudakozódni szokott a nyílt programokról, azokon személyesen megjelenik.

[47] A gyermekkel kapcsolatos kiadások havonta az alábbiak: napi 2.500,- Ft otthoni étkezési költség figyelembevételével az étkezése havi 75.000,- Ft-ot jelent, plusz az iskolai étkezés havi 20.000,- Ft, a ruházkodás havi 20.000,- Ft, a cipő havi 10.000,- Ft kiadás, a tisztálkodás havi 5.000,- Ft, a vitamin és gyógyszerköltség havi 5.000,- Ft, a különóra költség havi 2.600,-Ft, az osztálypénz havi 1.000,- Ft, az egyéb iskolai költségek havi 5.000,-Ft, amiben benne van az év eleji beiskolázás költsége is. A havi rezsi jellegű költség 40.000,- Ft, amiből [kitakarva] 20.000,-Ft költség jut. A fentiek alapján a gyermek havi rendszeres kiadása 163.600,-Ft.

[48] [a teljes bekezdés érdemi része kitakarva]

A kitakarás alól az alsó sorból még ez látható:

„…jövedelemadómentes, családi pótlékot 12.200,-Ft összegben kap. A családi adókedvezményt az alperes veszi igénybe.”

[49] A felperes egyedül él gyermekkel a [kitakarva] szám alatti …

Views: 3

Szülői elidegenítés: Meagan története az apjától való elszakításról

nálam más a helyzet.

Meagan saját beszámolója és az interjú:

  • Meagan hatgyermekes, összetett családban nőtt fel. Gyerekkorában szinte egyáltalán nem ismerte az apját: 16 éves koráig körülbelül tízszer találkozott vele. Azt tanulta meg, hogy az apja „nincs ott”, nem törődik vele. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Ha gyerekként kérdezni próbált az apjáról, a kérdéseit gyorsan leállították. Emiatt megtanulta, hogy erről inkább hallgatni kell, és saját maga töltötte ki a történet hiányzó részeit. Egy gyerekkori emléke szerint még az apjához kapcsolódó tárgyait is elásta a kertben, hogy elrejtse őket az anyja elől. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Egy alkalommal kb. 10 évesen az anyja váratlanul elküldte őt és nővéreit egy hétre az apjukhoz. Bár eleinte gyakorlatilag idegenként tekintettek rá, az együtt töltött idő pozitív élmény lett.
  • Amikor hazamentek, mégis úgy viselkedtek, mintha rosszul érezték volna magukat az apjuknál. Meagan később ezt úgy értelmezi, hogy féltek attól, hogy az anya érzelmileg elutasítja őket, ha kiderül, hogy jól érezték magukat az apával.
  • Ennek óriási jelentősége van a történetben: amit a gyerek mond a külön élő szülőről, az nem feltétlenül tükrözi azt, amit valójában érez vagy átélt.
  • 16 éves korában már nagyon rosszul érezte magát otthon. A nővére – aki addigra maga is újra kapcsolatba került az apjukkal – elvitte őt az apjához.
  • Meagan egy teljes évig az apjával élt, és ezt utólag élete egyik legjobb évének nevezi. Korábban C–D körüli tanuló volt, mert az otthoni érzelmi helyzet miatt alig tudott koncentrálni; az apjánál megnyugodott, javult az állapota és nagyon jó tanulóként fejezte be az iskolát. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Vagyis a közvetlen saját tapasztalata alapján kiderült számára, hogy az apa nem olyan ember, amilyennek korábban elképzelte.
  • Ennek ellenére maradt benne egy fontos hiány. 16–17 évesen már szüksége lett volna arra, hogy az apja elmondja neki a saját történetét: mi történt, próbált-e kapcsolatban maradni velük, küzdött-e értük. Amíg ezt nem hallotta tőle, részben tovább élt benne a korábbi kép: „nem próbálkozott, nem érdekeltem, nem volt ott”. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Az apa azonban nem akarta őt bevonni a felnőttek konfliktusába. Gondoskodott róla, programokat szervezett, horgásztak, kempingeztek, de a nehéz érzelmi beszélgetés elmaradt.
  • Egy év után Meagan visszaköltözött az anyjához. Nem azért, mert rossz volt az apjánál, hanem főleg azért, mert aggódott fiatalabb testvéreiért. Úgy érezte, neki kell vigyáznia rájuk.
  • Ezt a parentifikáció részeként értelmezi: gyerekként olyan felelősséget érzett a fiatalabb testvéreiért, amely normálisan nem az ő feladata lett volna.
  • A visszaköltözést utólag élete egyik legrosszabb döntésének nevezi. Két évig maradt, állapota ismét romlott, klinikai depressziót diagnosztizáltak nála, és öngyilkossági gondolatai is voltak. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • 18 évesen pszichológushoz került. A terápia segített neki felismerni, hogy ahogyan vele bántak, az nincs rendben, de akkor még nem kapott olyan fogalmakat, mint parental alienation, gyermek pszichológiai bántalmazása, kényszerítő kontroll stb. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Fiatal felnőttként továbbra is tartotta a kapcsolatot az apjával, de nem alakult ki igazán mély érzelmi kapcsolat. A gyerekkor első 16 évének hiányát nem lehetett egyszerűen bepótolni.
  • Körülbelül 25–26 éves korában kezdte igazán összerakni, mi történhetett vele. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy partnere maga is olyan helyzetbe került, amelyet Meagan szülői elidegenítésként értelmezett. Ekkor a másik oldalról látta ugyanazt a mintát. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Kutatni kezdte a parental alienation fogalmát, és fokozatosan ráismert saját gyermekkorára.
  • Amikor szembesítette az anyját bizonyos gyermekkori eseményekkel, az anya Meagan elmondása szerint tagadta az ő valóságát és emlékeit. Ez Meagannek rendkívül fájdalmas volt, ezért egy idő után nem akarta újra és újra lefolytatni ezeket a beszélgetéseket. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Ezután megpróbált az apjával is mélyebben beszélni a múltról. Itt azonban egy másik probléma jelent meg: az apa évtizedeken át úgy élte túl a történteket, hogy eltemette magában az egészet.
  • Amikor Meagan elmondta neki, mit élt át, az apa vélhetően bűntudatot, fájdalmat és tehetetlenséget érzett, ezért érzelmileg visszahúzódott. Meagan viszont éppen azt várta volna, hogy az apa megnyíljon, átölelje, és elmondja a saját történetét.
  • Tehát a felismerés és az újrakapcsolódás nem automatikus happy end. A gyermeknek és az elidegenített szülőnek egészen eltérő traumái és megküzdési módjai lehetnek.
  • Meagan szerint az újraegyesülés után is maradhat egy láthatatlan „fal”: lehet szeretet és kapcsolat, de közben ott marad a kimaradt gyermekkor és a meg nem beszélt múlt gyásza.
  • Külön kiemeli: a gyermek számára az igazság felismerése után is rendkívül nehéz eldönteni, „melyik valóság volt igaz?” A gyermek felnőttként is bizonyítékokat kereshet arra, hogy megbízhat-e korábban elutasított szülőjében.
  • Meagan visszautasítja azt az egyszerű elképzelést, hogy „ha egyszer rájön az igazságra, akkor majd hazafut apához/anyához és minden rendben lesz”.
  • A fiatalabb testvérek is fontos tényezők. Ő azért ment vissza az anyjához, hogy mellettük maradjon és védje őket. Szerinte az elidegenített szülők sokszor nem látják, mennyi más felelősséget cipel a gyermek. “I Didn’t Know What Really Happ…
  • Kifejezetten rossznak tartja, amikor az elidegenített szülő azt mondja a gyermeknek: „pont olyan vagy, mint anyád/apád”. Hiszen a gyermek hosszú éveken keresztül annál a szülőnél nőtt fel, ezért természetesen átvett viselkedéseket, miközben nem ő választotta ezt a helyzetet. “I Didn’t Know What Really Happ…

Mit tanácsol az elidegenített szülőknek?

  • Ne tűnjenek el teljesen.
  • Amennyire jogilag és ténylegesen lehetséges, maradjanak jelen és kiszámíthatóak.
  • Írjanak, küldjenek levelet, érdeklődjenek, tartsák fenn a kapcsolat lehetőségét.
  • Ha lehet, jelenjenek meg a gyermek számára fontos eseményeken úgy, hogy nem rendeznek jelenetet és nem kényszerítik rá magukat.
  • A jogi rendelkezéseket természetesen be kell tartani.
  • Ha a gyermek felnőttként jelentkezik, ne várják, hogy azonnal szeretetteljes, kiegyensúlyozott kapcsolat alakul ki.
  • Legyenek határok is: az újrakapcsolódás nem jelenti azt, hogy a szülőnek bántalmazó viselkedést kell elfogadnia.
  • A gyermek dühös, támadó vagy kiszámíthatatlan lehet, mert maga is hosszú éveken át sérült helyzetben élt. “I Didn’t Know What Really Happ…

És talán a videó legfontosabb kérdése: mit csinálhatott volna másképp az apja?

Meagan válasza lényegében:

„Bárcsak többet próbált volna jelen lenni.”

Nem azt mondja, hogy az apa okozta a helyzetet. Azt mondja, hogy gyerekként neki szüksége lett volna több látható bizonyítékra arra, hogy az apja továbbra is próbálkozik. Később pedig a havi néhány „Szia, hogy vagy?” üzenet helyett több következetességet és érzelmi mélységet szeretett volna. “I Didn’t Know What Really Happ…

Egy mondatban az egész videó:
a gyermek attól, hogy évekkel később felismeri, hogy manipulálták vagy téves képet alakított ki a másik szülőről, nem kapja vissza automatikusan az elveszett kötődést; az újrakapcsolódáshoz hosszú idő, következetes jelenlét, biztonság és a múlt őszinte feldolgozása kell.

Views: 2