A bíróság azzal a céllal szabályozta a kapcsolattartást az alperes és a gyermek között, hogy az mindkét fél számára irányadó, kötelezően betartandó, a további viták, nézeteltérések elkerülését szolgáló rend legyen. Az ideiglenes intézkedésével a bíróság az együttműködés hiányát pótolja a szülők között a gyermek különös méltánylást érdemlő érdekében, hogy megfelelő, minőségi időt tölthessen mindkét szülővel.
A felügyelt kapcsolattartás célja a Gyer. 27. § (4a) bekezdése szerint az, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.
A bíróság nem látta indokoltnak ezen súlyosan korlátozó kapcsolattartási forma bevezetését, az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. A felperes azon félelme, hogy az alperes a gyermeket nem viszi vissza, az előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedéssel kiküszöbölésre került, az alperes köteles a kapcsolattartás végén a gyermeket visszavinni. A felügyelt kapcsolattartás jelen helyzetben a gyermek érdekét nem szolgálja, nincs olyan, a jogszabályban rögzített helyzet, ami ennek elrendelését indokolná.
A bíróság nem látta akadályát annak sem, hogy [KITAKARVA] és az alperes kapcsolattartása elvitellel és ottalvással valósuljon meg. Nem volt peradat arra, hogy az alperes a gyermeket veszélyeztető magatartást, indulatot tanúsított volna, az részéről a felperesre irányult. A felperes bevonja a gyermeket a felek közötti konfliktusba, mikor hangsúlyozza a gyermek előtt, hogy az alperes „kidobta őket a lakásból”. Így a felperes is közvetíthet a gyermek felé az apával szembeni ellenérzéseket és ez negatívan hathat a szülő–gyermek kapcsolatra, a gyermek ezért tarthat az alperestől. A gyermeket az alperesnél régi szobája várja, nem ismeretlen környezetbe kerül a kapcsolattartások során, így nem volt indokolt az ottalvással megvalósuló kapcsolattartás megvonására.
A heti találkozások megvalósulása érdekében a hétvégi kapcsolattartással nem érintett héten egy hétközi találkozást szabályozott a bíróság, figyelembe véve a fizikai távolságot és az esetleges másnapi iskolakezdést, ezért a hétvégi kapcsolattartással nem érintett héten pénteki napon délután tud az alperes a gyermekkel találkozni. Az időszakos kapcsolattartás szabályainál a bíróság a Ptk. 4:180. §-ban rögzített elveinek és a bírói gyakorlatnak megfelelő, a szünetek felezésén alapuló rendszert látott indokoltnak.
Az elektronikus kapcsolattartás ebben az életkorban még nem a gyermek önálló tevékenysége, a készülék kezelése körében szülői segítségre támaszkodik. A zavartalan beszélgetés megvalósítása szintén nehézségeket okozhat, nem várható el egy 7 éves gyermektől, hogy önállóan hosszú időtartamon keresztül bármelyik szülőjével telefonon vagy videóhíváson keresztül társalogjon. Ezen végrehajtási nehézségek, valamint a kellő időtartamot biztosító személyes kapcsolattartás okán a bíróság heti egy alkalomra korlátozta a „kötelező” telefonos, elektronikus kapcsolattartást, melynek minimális időtartamát rögzítette – a felek és a gyermek igényeinek megfelelően természetesen ettől pozitív irányba, tehát ezen időtartamot és gyakoriságot növelve eltérhetnek.
A gyermek kapcsolattartásra való felkészítése a felperes kötelezettsége. Ennek megvalósulása, a felperes e körben tanúsított magatartása a per későbbi szakaszában értékelésre kerülhet és okot adhat az ideiglenes intézkedés módosítására is. Emellett a bíróság a peres eljárás további szakaszában a kapcsolattartás során tapasztaltakat és a további bizonyítékok mérlegelése tükrében vizsgálja, hogy az ideiglenes intézkedésben szabályozott kapcsolattartás…
Views: 0