Gyermektartásdíj: beleszámít-e az SZJA-mentesség? – Valódi bírósági beadvány

… megszakadását de nem tudom, hogy az alperes ezt a támogatási formát igénybe veszi-e; kérem, hogy a T. Bíróság kötelezze az alperest, hogy ebben a körben nyilatkozzon és állítását igazolja is. A Ptk. alapján a gyermeknek és a rá tekintettel juttatott támogatást kell figyelembe venni, azonban a teljes szja mentességemet nem █████ tekintettel, hanem arra tekintettel kapom, hogy █ gyermeket szültem.

A gyermek után mindössze 12.200.- Ft családi pótlékot veszek igénybe, mely összeg valóban levonható a gyermek szükségleteiből.

A jelenlegi forgalmi viszonyok között, és a Kúria álláspontja alapján is, havi 50.000.- Ft gyermektartásdíj mértékéig nekem nem szükséges igazolnom azt, hogy a gyermeknek ekkora összegű szükséglete felmerül. Amennyiben napi 2500.- Ft otthoni étkezési költséget veszünk figyelembe, az is havi 75.000.- Ft-ot jelent, plusz az iskolai étkezése ███████, ami havi szinten 20.000.- Ft, így havi 95.000.- Ft csak az étkezési költség. ███████ felmerül havonta 20.000.- Ft ruházkodási, 10.000.- Ft cipő költség, 5000.- Ft tisztálkodási, 5000.- Ft vitamin és gyógyszerköltség, 2.600.- Ft különóra költség, 1000.- Ft osztálypénz, és egyéb iskolai költségek havi 5.000.- Ft mértékben, amiben benne van az év eleji beiskolázás költsége is. A havi rezsi jellegű költség 40.000.- Ft, amiből ████ 20.000.- Ft költség jut. A fentiek alapján a gyermek havi rendszeres alapvető költsége 163.600.- Ft, amiből az alperesnek mindössze 58.500.- Ft-ot kellene fizetnie. Az alperes személyes nyilatkozata alapján a havi jövedelme jelentősen meghaladja az én havi jövedelmemet, míg az alperes nettó 800.000.- Ft összeget nyilatkozott, addig az én havi nettó jövedelmem 520.000.- Ft összegre tehető, amiről csatolom az utolsó 12 havi jövedelemigazolást. A jövedelemigazolásból látható, hogy teljes szja mentességben részesülök, és hogy egyéb adókedvezményben nem részesülök a gyermekre tekintettel.

Álláspontom szerint a teljes szja mentességet nem lehet figyelembe venni a gyermek szükségleteiből történő levonás útján, mivel azt nem kifejezetten ████ után kapom, hanem azon tényre tekintettel, hogy én magam █ gyermeket szültem. Ezt az új fajta szja mentességet véleményem szerint a jövedelmi és vagyoni viszonyaink során lehet figyelembe venni az alperes és közöttem meglévő jövedelemkülönbség mérlegelése során.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az alperes amennyiben havi 70.000.- Ft-ot fizetne gyermektartásdíjat abban az esetben megfelelő mértékben hozzájárulna a gyermek tartásához. Azonban én magam a jelen perc gyermekrészesítése érdekében, és arra is figyelemmel, hogy a gyermeket abban az esetben is el tudnám tartani, amennyiben az alperes egyáltalán nem fizetne a részére gyermektartásdíjat, megelégszem a jelenlegi bírói gyakorlat szerinti minimum összegű gyermektartásdíjjal.

Az alperes viszontkereset módosításaként értékelt, tartalma szerint ellenkérelmem módosítását tehát kérem a fentiek szerint értékelje a bíróság. Nem fogadom el azt, hogy az alperes mindössze havi 10.000.- Ft-tal szeretne a gyermek költségeihez hozzájárulni azon tényre hivatkozással, hogy én magam arra a tényre tekintettel, hogy █ gyermeket szültem az államtól személyi jövedelemadó mentességben részesülök.

Az alperes 163. sorszám alatti beadványára az alábbi észrevételeket terjesztem elő:

A szülői elidegenítés rejtett valósága – Hogyan manipulálják és befolyásolják a gyermekeket?

A TEDx előadás fő üzenete, hogy a szülői elidegenítés (parental alienation) nem kizárólag válás vagy gyermekelhelyezési perek során alakulhat ki. Sok esetben a gyermek érzelmeit egy harmadik személy – például nagyszülő, rokon vagy gondozó – formálja úgy, hogy fokozatosan eltávolodik az egyik szülőtől.

Főbb gondolatok

A gyermek néha teljes bizonyossággal kijelenti, hogy nem akarja látni az egyik szülőt, miközben az a szülő továbbra is szereti és próbál kapcsolatot tartani vele. Ez felveti a kérdést: vajon valóban a gyermek saját érzéseiről van szó, vagy valaki formálta ezeket?
Az előadó saját családi történetén keresztül mutatja be, hogy még egy felnőtt is könnyen befolyásolható egy közeli hozzátartozó által. Ha ez megtörténhet egy felnőttel, egy gyermek még kiszolgáltatottabb.
Maya, egy kilencéves kislány történetén keresztül szemlélteti, hogyan működik a folyamat:
- a nagymama folyamatosan azt sugallja, hogy csak ő van mindig mellette;
- apró, ismétlődő megjegyzésekkel csökkenti a szülők szerepét;
- a gyermek idővel átveszi ezeket a gondolatokat, és úgy kezdi érezni, hogy azok a saját véleményei.

Nem egyetlen esemény okozza

Az előadás szerint az elidegenítés:

nem hangos veszekedésekből,
nem nyílt bántalmazásból,

hanem ezernyi apró ismétlődésből épül fel.

Ismétlődő mondatok, összehasonlítások és érzelmi manipuláció lassan átírják a gyermek valóságérzékelését. Az előadó ezt egy pohár tiszta vízbe cseppentett tintával szemlélteti: egyetlen csepp még alig látszik, de sok csepp végül teljesen elszínezi a vizet.

Fontos különbség: elidegenítés vagy jogos eltávolodás?

Az előadó hangsúlyozza, hogy nem minden szülőelutasítás jelent elidegenítést.

Ha a háttérben:

bántalmazás,
erőszak,
elhanyagolás

áll, akkor a gyermek távolságtartása indokolt (estrangement).

Elidegenítésről akkor beszélhetünk, amikor korábban szeretetteljes kapcsolat volt a gyermek és a szülő között, amelyet valaki fokozatosan átír.

A “három tükör” módszer

Az előadó három kérdést javasol minden szakembernek és szülőnek:

Mi a gyermek saját, tényleges tapasztalata?
Ki az a személy, akire érzelmileg leginkább támaszkodik, és mit vesz át tőle?
Pontosan milyen történeteket hall rendszeresen? Nemcsak az számít, amit mondanak neki, hanem az is, amit soha nem hall.

Gyakorlati tanácsok

A másik szülőről mindig visszafogottan beszéljünk a gyermek előtt.
A nagyszülők és rokonok ne használják érzelmi támaszként a gyermeket.
A szakemberek (bírók, ügyvédek, pedagógusok, pszichológusok) ne csak azt figyeljék, mit mond a gyermek, hanem azt is, honnan származhat ez a narratíva.

Kutatási eredmények

Az előadás szerint a gyermekpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy ha egy gyermek tartósan negatív narratívát hall az egyik szülőről, nagyobb eséllyel alakul ki nála:

bizalmatlanság a későbbi kapcsolataiban,
identitáskonfliktus,
hosszú távú érzelmi sérülés.

A legfontosabb üzenet

Az előadás végkövetkeztetése szerint a szülői elidegenítés legveszélyesebb része nem az, hogy a gyermek rosszat gondol az egyik szülőről, hanem hogy őszintén elhiszi, hogy ezek a gondolatok a sajátjai. Ha ezt nem ismerik fel időben, az nemcsak a szülő–gyermek kapcsolatot rombolja le, hanem generációkon átívelő mintává válhat.

Bíróság az ellennevelésről: a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el a BKKB

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakart adat]
5

mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését.

Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a – felek indítványát is mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2024. május 08. napján

dr. Csányi Beatrix sk.
bíró

Hogyan kommunikálj egy ellennevelt gyermekkel? – Gyakorlati tanácsok a gyermek szemszögéből

Mielőtt üzenetet küldesz, vizsgáld meg a saját motivációdat.
Ne azért írj, hogy választ vagy viszontlátást érj el, hanem azért, hogy feltétel nélküli szeretetet közvetíts.
Ha elvárásokkal írsz, szinte biztosan csalódni fogsz.
Maradj magabiztos: attól, hogy a gyermek megváltozott, még mindig ismered őt.
Ne hagyd, hogy a másik szülő elhitesse veled, hogy már nincs kapcsolat köztetek.
Nyugodt, kiegyensúlyozott érzelmi állapotban kommunikálj.
Ha dühös, szomorú vagy zaklatott vagy, inkább várj az üzenet elküldésével.
A kapcsolat helyreállítása hosszú folyamat, nem egyetlen üzeneten múlik.
A gyermek felé mindig a stabil, érzelmileg szabályozott felnőtt szerepét mutasd.

A gyermek viselkedésének értelmezése

Az ellenséges megnyilvánulások mögött gyakran pszichológiai manipuláció áll.
Próbáld a sértő mondatokat nem személyes támadásként, hanem a gyermek fájdalmának megnyilvánulásaként kezelni.
A gyermek gyakran lojalitáskonfliktusban él.
A hideg, dühös viselkedés sokszor egy védekező “külső burok”, amely mögött továbbra is szeretetre és biztonságra vágyik.

Hogyan kommunikálj?

Mutass feltétel nélküli szeretetet.
Hallgasd meg és ismerd el az érzéseit.
Az érzelmeit validáld, de a hamis vádakat ne.
Figyelj arra, amit mond.
Válaszolj viszonylag gyorsan.
Légy következetes.
Rövid, nyugodt, szeretetteljes üzeneteket írj.
Maradj meleg, együttérző hangnemben.

Mit kerülj el?

Ne kiabálj.
Ne kelts bűntudatot.
Ne a saját fájdalmadról beszélj.
Ne írd, hogy mennyire szenvedsz miatta.
Ne kérj bocsánatot olyan dolgokért, amelyeket nem követtél el.
Ne kezdj védekezni vagy bizonygatni az igazadat.
Ne támadd a másik szülőt.
Ne vitatkozz az ellennevelésről.
Ne gyakorolj nyomást a gyermekre.
Ne küldj túl sok vagy túl hosszú üzenetet.

A gyermek “belső gyermekének” megszólítása

Az üzenetek:

legyenek melegek és biztonságot sugárzóak;
tiszteljék a gyermek személyiségét;
közvetítsék, hogy mindig szereted;
ne próbálják logikával meggyőzni;
ne keltsenek nyomást vagy bűntudatot.

Jó üzenetek példái

„Megérdemled, hogy szeressenek önmagadért.”
„Büszke vagyok rá, hogy az édesapád/édesanyád lehetek.”
„Mindig elég voltál, és mindig elég leszel.”
„Mindig itt leszek neked.”
„Szeretlek, bármi történjen is.”

Ha a gyermek azt írja: „Utállak”

Ne vitatkozz.

Inkább:

ismerd el az érzéseit;
fejezd ki, hogy látod a fájdalmát;
biztosítsd arról, hogy továbbra is szereted.

Ha fenyeget vagy zsarol

Maradj nyugodt.
Ismerd el, hogy valószínűleg fél vagy zaklatott.
Ajánld fel, hogy meghallgatod, amikor készen áll rá.

Ha hamis vádakat ismétel

Ne kezdj bizonygatásba.
Ne vitatkozz a vádakkal.
Az érzéseire reagálj, ne a vádakra.
Maradj szeretetteljes és nyugodt.

Ha egyik nap utál, másnap bocsánatot kér

Ez gyakori az ellennevelt gyermekeknél.
Ne sértődj meg.
Légy következetes.
Erősítsd meg, hogy nem hagyod el, és mindig mellette leszel.

Ha segítséget vagy pénzt kér

Az előadó szerint:

ha lehetőséged van rá, érdemes segíteni;
ne használd fel a segítséget a gyermek hibáztatására;
a segítség sokszor gyengíti a rólad kialakított negatív képet;
a pénzügyi elutasítás viszont tovább mélyítheti az elidegenedést. (Ez az előadó személyes véleménye, nem általános pszichológiai vagy jogi szabály.)

A legfontosabb tanácsok

Az érzelmekre reagálj, ne a vádakra.
Mindig hagyd nyitva az ajtót a kapcsolat felé.
Légy melegszívű, de ne nyomuló.
Inkább rendszeresen küldj rövid üzeneteket, mint ritkán hosszúakat.
Ha bármelyikőtök nagyon zaklatott, várj a válasszal.
Ne add fel a kapcsolatfelvételt akkor sem, ha hosszú ideig nem kapsz pozitív visszajelzést.

Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Hogyan kezeld a szülői elidegenítést a bíróságon? – Mit vizsgálnak valójában a bírák?

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

5 leggyakoribb hiba, amit az elidegenített szülők elkövetnek – Dr. Joshua Coleman tanácsai

1. Ne az igazságosságot keresd, hanem a célt

A kibékülés nem igazságos folyamat.
A gyermek valószínűleg nem fogja elismerni:
- mennyi áldozatot hoztál,
- mennyi pénzt és energiát fektettél belé,
- hogy te is a legjobb tudásod szerint nevelted.
Ha folyamatosan azt várod, hogy “igazságot szolgáltassanak”, csak egyre dühösebb leszel.
A cél nem a vita megnyerése, hanem a kapcsolat helyreállítása.

2. Ne próbáld bűntudattal motiválni

Ne mondd:
- mennyire szenvedsz,
- hogy összetörte a szíved,
- hogy beteg vagy,
- hogy hiányoznak az unokák.
A mai kultúrában ezt sok gyermek manipulációnak tekinti.
A bűntudat nem közelebb viszi, hanem távolabb löki.

3. Rosszul megírt bocsánatkérés

A jó bocsánatkérés:

nem védekezik,
nem magyarázkodik,
nem hibáztatja a másik szülőt,
nem próbálja bizonyítani, hogy a gyermek emlékei tévesek.

Kerülendő mondatok:

“A legjobb tudásom szerint tettem.”
“Anyád/apád miatt történt.”
“Te is nehéz gyerek voltál.”
“Nem is így volt.”

Helyette:

ismerd el az érzéseit,
keresd meg azt a kis részt (“kernel of truth”), ami igaz lehet,
mutass nyitottságot a változásra.

4. Ne támadj vissza

Ne reagálj haraggal.
Ne sértegesd.
Ne kritizáld:
- a párját,
- a terapeutáját,
- a másik szülőt.
Ha nagyon felidegesít:
- inkább fejezd be a beszélgetést,
- később térj vissza rá nyugodtan.

5. Túl gyors eredményt várni

A kibékülés általában évekig tart.
Ritka a gyors megoldás.
Már az is előrelépés lehet, ha:
- válaszol egy üzenetre,
- felveszi a telefont,
- küld egy ünnepi üdvözletet.
Ezeket kis pozitív jelekként kell kezelni.

+1. hiba: Mindent magadra venni

A felnőtt gyermek élete már nem körülötted forog.
Saját családja,
munkája,
házassága,
problémái kötik le.
Nem minden távolságtartás személyes támadás.

A szerző legfontosabb tanácsai

Fogadd el, hogy a helyzet nem igazságos.
A saját önértékelésed ne a gyermek véleményétől függjön.
Írj össze 10 dolgot, amiért jó szülő voltál.
Gyakorolj önmagaddal együttérzést.
Ne rágódj állandóan a múlton.
Ne katasztrofizáld a jövőt.
Élj inkább a jelenben.
Ha bocsánatot kérsz, azt egyszer, de őszintén tedd meg.
A gyermek nézőpontját próbáld megérteni akkor is, ha nem értesz vele egyet.
A kapcsolat helyreállítása stratégia kérdése, nem annak bizonyítása, hogy kinek volt igaza.

Budai Központi Kerületi Bíróság: Ideiglenes intézkedések és kapcsolattartási kérelmek (2023)

Budai Központi Kerületi Bíróság
2

Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra

minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,
minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani.

Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni.

A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával.

Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A bíróság 85. sorszám alatt az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. augusztus 04. napján jogerőssé vált végzésében elutasította.

A felperes 95. sorszám alatt 2023. szeptember 4-én újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szüneteltetését kérte. Egyrészt a gyermekjóléti központnak a 2023. június 16. és augusztus 2. között megvalósult felügyelt kapcsolattartásokról készített feljegyzéseiben foglaltak nyomán, másrészt a Ptk. 4:184. §-a alapján.

Előadta, hogy az alperes a gyermeknek nemcsak rossz példát mutat a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, demonstratív élelmiszerpazarlásával, de őt folyamatos kritizálásával és számonkéréssel érzelmileg bántalmazza is. A feljegyzések tanúsága szerint még a külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy érzelmileg a gyermeket még a kapcsolattartás felügyelt formája is nagyon megterheli.

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. A kapcsolattartásokon saját maga által készített felvételekre hivatkozva felperessel szemben állította, hogy a gyermekkel a kapcsolata bensőséges. Előadta, hogy a gyermekjóléti központ kapcsolattartásokról készített leírásai nem fedik a valóságot; ezekben, a dolgozóival történt…

Szülői elidegenítés: 5 hazugság, amit sok gyermek elhisz a másik szülőről

A videó fő üzenete az, hogy a szülői elidegenítés (parental alienation) során a gyermek sokszor olyan hiedelmeket alakít ki az egyik szülőről, amelyek nem saját tapasztalatból, hanem a másik szülő által kialakított narratívából származnak. A videó végig arra ösztönöz, hogy a gyermek saját maga keresse meg az igazságot.

Összefoglaló pontok

A gyermeknek joga van saját maga eldönteni, mit gondol a szüleiről.
Nem szabad csak az egyik szülő történetére hagyatkozni.
Érdemes megvizsgálni, hogy a kialakult vélemény tényeken vagy mások állításain alapul-e.
Az érzelmek önmagukban nem bizonyítékok.

1. hiedelem: „A másik szülő elhagyott.”

Ki mondta, hogy elhagyott?
Láttál erre bizonyítékot?
Lehet, hogy valójában elzárták tőled.
Lehet, hogy bírósági vagy más akadályok miatt nem tudott kapcsolatot tartani.
Sok elidegenített szülő a háttérben éveken át próbál kapcsolatot teremteni.

2. hiedelem: „A másik szülő veszélyes.”

A félelem gyakran nem saját élményből ered.
Sokszor ismételt figyelmeztetések és manipuláció alakítják ki.
Tedd fel magadnak:
- Saját szememmel láttam?
- Vagy csak ezt hallottam?
Vizsgáld meg, voltak-e olyan pozitív élményeid, amelyek ellentmondanak annak, amit mondtak róla.

3. hiedelem: „Nem szeret engem.”

Gondold végig, mit jelent számodra a szeretet.
Érkeztek-e levelek, ajándékok, üzenetek, amelyeket esetleg nem kaptál meg?
Ha nem szeretne, miért próbálna évek múltán is kapcsolatba lépni?
Az elidegenített szülők sokszor hiába próbálkoznak, a gyermek nem is értesül ezekről.

4. hiedelem: „Ő bántott minket.”

Pontosan mit tett?
Saját élmény volt, vagy más mesélte?
Egyszeri eseményről vagy tartós viselkedésről van szó?
A szülők egymás közötti konfliktusa nem ugyanaz, mint a gyermek szándékos bántalmazása.
A gyermeket nem szabad bevonni a szülők konfliktusába (trianguláció).

5. hiedelem: „Manipulatív és hazug.”

Ki mondta ezt róla?
Saját magad kaptad rajta hazugságon?
A videó szerint ez gyakran megelőző manipuláció:
- már előre megtanítják a gyermeket arra, hogy semmit ne higgyen el neki.
Ez létrehozza a megerősítési torzítást (confirmation bias), amikor minden viselkedést a negatív előítélet szűrőjén keresztül értelmezünk.

A videó által javasolt kérdések

Hallottam már a másik szülő történetét közvetlenül?
Saját emlékeim vannak, vagy mások emlékeit ismétlem?
Milyen bizonyítékokra épül a véleményem?
Mi történne, ha más következtetésre jutnék?
Félek az igazságtól, vagy csak nem szeretném megkérdőjelezni a korábbi hitemet?

A videó fő üzenete

Az igazság ritkán fekete-fehér.
Két dolog egyszerre is igaz lehet:
- egy szülő hibázhatott,
- és ettől még szeretheti a gyermekét.
A gyermeknek joga van:
- kérdezni,
- meghallgatni mindkét oldalt,
- saját véleményt kialakítani,
- újra kapcsolatot építeni, ha ezt szeretné.

Záró gondolat

A videó nem állítja, hogy minden elutasított szülő ártatlan, hanem arra ösztönöz, hogy a gyermek ne kizárólag egyetlen narratíva alapján döntsön. A központi üzenet az, hogy az igazság megismeréséhez mindkét fél történetét, a saját emlékeket és a tényszerű bizonyítékokat is érdemes figyelembe venni.