Views: 2
Author: admin
Ráckevei Járásbíróság és az ellennevelés megítélése
Szakértői vélemény ellentmondásai és az ellennevelés megállapítása
Sem arról, hogy az alperes a neten közzéteszi a peres eljárást, nem mondtam neki azt sem el, hogy az alperes azzal fenyegetőzött, hogy vascsővel kíván agyonverni, amely szándékát a családsegítő szolgálat előtt az alperes nem titkolta, és semmi mást, ami az alperest negatív színben tüntetné fel. Azt sem meséltem el neki, hogy az alperes kerek perec kijelentette, hogy a kapcsolattartást bizonyíték szerzésre kívánja kizárólag használni. A gyermekben ezen tények ismerete nélkül jelentősen pozitívabb kép van az alperesről, mint ami a valóságnak megfelel. Számomra lelkileg megterhelő, hogy a gyermeknek hazudnom kell, el kell titkolnom az alperes valódi jellemét, amit a bíróság is már megtapasztalhatott, de tudomásul veszem, hogy nem mondhatom el ezen tényeket, mert azzal én magam kerülnék olyan helyzetbe, hogy ellenneveléssel lennék vádolható.
Fentiekre tekintettel kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy pontosan mire alapította azon megállapítását, hogy én a gyermeket az alperes ellen nevelem, és eltiltom őt tőle.
A szakértő véleményének 16. oldalán megállapítja, hogy mindkét félnél áll fenn olyan mentális zavar, ami a szülők és a gyermek kapcsolatát hátrányosan befolyásolja. Ugyanakkor a szakvélemény 13. oldalának legfelső bekezdés utolsó mondatában, mely az én vizsgálati eredményemet tartalmazza azt állapítja meg a szakértő, hogy Személyes vizsgálatnál mentális zavarra, pszichiátriai betegségre utaló eltérés nem volt észlelhető.
A szakértő vélemény ezen a ponton nyilvánvalóan ellentmondásos, aminek feloldása szükséges.
A szakértői vélemény 18. oldalán a 3. pontban az szerepel, hogy a felperes a konvenciókat, társadalmi normákat nem tartja be, másokra nincs tekintettel, személyiségi jogaikat megsérti azzal, a rögzített hang és videófelvételeket az interneten közzé teszi, tudtuk és beleegyezésük nélkül. Azt gondolom, hogy a szakértő ezen nyilatkozata nem a felperesre, azaz rám, hanem az alperesre kell, hogy vonatkozzon.
Megjegyzem, hogy az alperes ezen magatartása már az életközösség alatt is tetten érhető volt, nem csak velem, hanem mindenki mással szemben is. Ezt tette, akár az orvosával, a kollégáival, az összes céges telefonhívást például rögzítette, de több évvel az életközösségünk megszakadása előtti időből is került elő a jelen perben hangfelvétel, amit az alperes becsatolt a bíróságra. Alperes akkor is felvételt készített házamban a mobiltelefonjával, amikor ő a stégre kiment több órára horgászni, közben mobilkészüléke folyamatosan bent rögzített mindent. Alperes maga ellen adta be bizonyítékként az így rögzített bélférges beszélgetésről a hangfelvételt, melyben pontosan hallható, hogy az elején többször kiszólok alperesnek a házból, hogy jöjjön be, majd az is hallatszik, hogy beérkezik a házba. Ez a fajta paranoid viselkedése az alperesnek tehát hosszú évekre vezethető vissza. Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy az alperes ezen a magatartásán változtasson, ahogy a szakértői véleményében is kikötötte a kapcsolattartás felügyelet nélküli megvalósulásához, figyelemmel arra, hogy az alperes ezen magatartása már nagyon régóta fennáll, és magatartását ő maga egyáltalán nem tartja jelenleg sem kifogásolhatónak, annak ellenére sem, hogy ezt már számos hatóság jelezte számára.
Views: 3
A majomkísérlet, ami megmagyarázza a szülői elidegenítést és az érzelmi manipuláció működését
Views: 3
Felügyelt kapcsolattartás szünetelése és elmaradt találkozások
A felügyelt kapcsolattartáson az alperes mindvégig erősen kifogásolható viselkedést tanúsított. A családsegítő szolgálat jelentései is arra engedtek következtetni, hogy ezek az alkalmak nem megfelelő módon zajlanak. Kizárólag azért kértem a felügyelt kapcsolattartás megszüntetését, mert azt a családsegítő szolgálat javasolta, mivel ezt látta a gyermek érdekében állónak. Én magam nem láttam bele, hogy mik történnek ezeken az alkalmakon, bíztam és bízok a szakemberek értékítéletében. Miután beadtam a kérelmemet én magam is, hogy a kapcsolattartás szüneteljen, az azt követő tárgyaláson jeleztem, hogy a gyermeket továbbra is vinném a felügyelt kapcsolattartásra, amennyiben az alperes változtat a szakemberek által kifogásolt magatartásán, és a kapcsolattartásokat amennyiben nem a bizonyíték gyűjtés eszközének tekinti, hanem arra használja, amire az valóban szolgál, méghozzá a gyermekével való kapcsolat mélyítésére. Az alperes azonban határozottan úgy nyilatkozott, hogy a magatartásán nem kíván változtatni.
Ezt követően került sor a kapcsolattartás szünetelésére 2023. december 31. napjáig. A szünet lejárta után én magam továbbra is kész voltam arra, hogy a gyermeket vigyem a kapcsolattartásra, és el is vittem. De az alperes ezeken az alkalmakon nem jelent meg, még akkor sem, amikor a gyermekének konkrét ígéretet tett karácsonykor, hogy januárban találkoznak.
Megjegyzem, hogy az életközösségünk megszakadása óta figyelek arra is, hogy a gyermek az alperes születésnapján, névnapján felköszöntse, 2023 karácsonyán is biztosítottam a telefonos kapcsolattartást. Volt olyan alkalom, például születésnap, amikor az alperes nem volt hajlandó fogadni a gyermeke telefonhívását, és arra tartott igényt, hogy időpontot egyeztessünk a telefonhívás megvalósulása érdekében. Számomra ez érthetetlen volt, hiszen nekem fordított esetben egészen biztosan lett volt pár percem arra, hogy a gyermekemmel telefonon beszélni tudjak. Nem derült ki, hogy az alperesnek milyen fontos elfoglaltsága volt vasárnap, ami miatt a hívást csak következő hét kedden tudta fogadni.
Karácsonykor küldtünk csomagot is az alperesnek, a gyermek által készített karácsonyi ajándékkal, a gyermekkel vettünk az alperesnek egy pólót is, amiről úgy gondoltuk, hogy örült volna neki, de az alperes a csomagot nem vette át, és azt a posta visszaküldte. Tekintettel arra, hogy az alperes elzárkózása folytán a kapcsolattartások azóta nem valósulnak meg, azóta sem tudta a gyermek átadni az ajándékot.
Ez év húsvétján is az alperesnek és családjának [kitakarva] vettünk képeslapot, és azt elküldtük nekik a gyermekről készült farsangi fotókkal együtt.
2023 anyák napja óta rendszeresen küldünk a rokonoknak, és az alperesnek is képeslapot, és fotókat is.
Azt gondolom, hogy ez a magatartásom pontosan azt igazolja, hogy egyáltalán nem kívánom a gyermeket elidegeníteni az alperestől. A gyermek előtt soha nem beszélek az alperesről negatív módon, a peres eljárás azon részleteit ismertetem kizárólag a gyermekkel, ami rá tartozik, és azt is az életkorának megfelelő módon. Például tájékoztatnom kellett arról, hogy szakértőhöz kell mennünk vizsgálat céljából, és arról is, hogy a bírónő fogja személyesen meghallgatni. Ezen túlmenően semmiről nem tud a gyermek.
Views: 3
A családjogi manipuláció valódi veszélye: amikor az érzelmi reakció válik fegyverré
https://www.youtube.com/watch?v=ywj29WXAEO8
- A legveszélyesebb ember a családjogi ügyedben sokszor nem az exed vagy a bíró, hanem te magad lehetsz, ha elveszíted az érzelmi kontrollt.
- Ha valaki képes kontrollálni az érzelmeidet, akkor a viselkedésedet is befolyásolja.
- A konfliktusos személyiségek gyakran nem megoldást akarnak, hanem érzelmi reakciót kiváltani.
- Az indulatos üzenetek, hangfelvételek, ajtó előtti veszekedések mind bizonyítékként használhatók ellened.
- A családjogi ügyekben sokszor az tűnik „biztonságosabbnak”, aki nyugodtnak látszik, még akkor is, ha ő provokálta a konfliktust.
- Nem az érzelem a probléma, hanem a kontrollálatlan érzelem manipulatív emberek közelében.
- Sok manipuláló ember nem közvetlenül akar tönkretenni, hanem addig provokál, amíg saját magadat rombolod le.
- A provokációk célja gyakran:
- reakció kiváltása,
- érzelmi destabilizálás,
- hibázás kikényszerítése.
- Az emberi idegrendszer egy ex üzenetére hasonló stresszreakciót adhat, mint egy valódi veszélyhelyzetre.
- Stressz alatt:
- megemelkedik a kortizol és az adrenalin,
- romlik a józan döntéshozatal,
- az ember túlélő üzemmódba kerül.
- Sok ember az első pár percben teszi tönkre saját ügyét egy indulati reakcióval.
- A harag sürget:
- „válaszolj azonnal”,
- „védd meg magad most”,
- „mondd meg neki az igazat”.
- A bölcs reakció gyakran a szünet és a hallgatás.
- A csend nem gyengeség, hanem pszichológiai kontroll.
- A manipuláló emberek gyűlölik a csendet, mert:
- nincs mit felhasználniuk,
- nincs dráma,
- nincs érzelmi üzemanyag.
- A „gray rock” módszer lényege:
- unalmassá válni,
- nem reagálni érzelmileg,
- nem táplálni a konfliktust.
- Sok ember energiát pazarol arra, hogy megmagyarázza magát olyanoknak, akik eleve félre akarják érteni.
- A káosz és konfliktus idővel „megszokottá” válhat az idegrendszer számára.
- Emiatt:
- a nyugalom furcsának tűnhet,
- a csend gyanúsnak,
- a stabilitás unalmasnak.
- A közösségi média gyakran fenntartja a folyamatos érzelmi aktiváltságot.
- Több száz órányi „narcisztikus ex” videó nézése nem gyógyulás, hanem az idegrendszer folyamatos stresszben tartása lehet.
- A gyerekek nem logikailag érzékelik a szülőt, hanem érzelmileg.
- A gyerekek érzik:
- a feszültséget,
- a keserűséget,
- a szorongást,
- a kimerültséget.
- A valódi kérdés nem az, hogy „be tudom-e bizonyítani, hogy hazudik”, hanem:
- képes vagyok-e érzelmileg stabil maradni a gyerek számára.
- A nyugodtabb ember gyakran előnybe kerül a bíróságon, mert a szakemberek ösztönösen biztonságosabbnak érzik.
- A valódi nyugalom nem elfojtás, hanem önuralom.
- A sztoicizmus lényege:
- másokat nem tudsz kontrollálni,
- saját magadat igen.
- Ha a békéd attól függ, hogy a másik hogyan viselkedik, akkor érzelmileg függsz tőle.
- Az exednek nem szabad „adminisztrátori hozzáférést” kapnia az idegrendszeredhez.
- Az érzelmi fegyelem:
- túlélési stratégia,
- jogi stratégia,
- szülői stratégia is lehet.
- Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad fájdalmat érezni vagy gyászolni.
- A lényeg:
- ne mások előtt vérezz érzelmileg,
- főleg ne olyanok előtt, akik ezt ellened használják.
- A gyerekek hosszú távon emlékeznek arra:
- ki volt stabil,
- ki volt nyugodt,
- ki mellett volt békésebb a légkör.
- A végső cél nem a bosszú vagy minden vita megnyerése, hanem:
- stabilitás,
- kiszámíthatóság,
- érzelmi önkontroll.
- A káosz idővel általában saját magát leplezi le — de csak akkor, ha te nem veszel részt benne.
Views: 1
Apai kapcsolattartástól való eltiltás és átadás-átvételek
A szakértő véleményében kitért arra, hogy én magam a gyermeket az alperes ellen nevelem, azonban nem derül ki a szakértői véleményből egyértelműen, hogy ezt a megállapítását mire alapozza. Egyedül az látszik alapként megjelölve, hogy véleménye szerint én magam a gyermeket az apai kapcsolattartástól eltiltom, és felhívta a figyelmemet a szakértői vélemény arra, hogy ezt a magatartást fokozatosan hagyjam el.
Vitatom a szakértő azon megállapítását, miszerint én a gyermeket az alperestől eltiltanám.
Az életközösségünk megszakadásakor volt egy rövid időszak 2022. augusztus elejétől 2022. október közepétől, amikor valóban nem adtam át az alperesnek a gyermeket, de ennek oka az volt, amit a tanú meghallgatás ([kitakarva] vallomása) is igazolt, hogy az alperes engem azzal fenyegetett, hogy ha ő elviszi a gyermeket, akkor mi soha többé nem fogjuk látni. Az együttélésünk alatt is ezzel fenyegetett, ami miatt bennem komoly félelem volt amiatt, hogy ezen ígéretét betartja. Ebben az időszakban is biztosítottam a kapcsolattartást, de az én saját felügyeletem mellett a [kitakarva] háznál találkozhatott volna alperes a gyermekével, de az alperes ezzel a lehetőséggel nem élt.
Ezt követően került a bíróság által szabályozásra a kapcsolattartás a gyermek és az alperes között, az elvitel és az ottalvás jogával. Az átadás-átvételek nem voltak zökkenőmentesek, a gyermek is félt az apjától, a viselkedése miatt (futóverseny eseményei után egy héttel vitte először Budapestre), de minden esetben megvalósultak a kapcsolattartások. A bíróság által megállapított kapcsolattartási szabályokat én minden alkalommal betartottam. Az alperes volt az, aki például egy kapcsolattartás alkalmával rendőrt hívott, ezzel is figyelmen kívül hagyva a gyermek érdekeit. Nem igaz alperes azon állítása, hogy a rendőr kihívásakor én agresszíven viselkedtem, nem tettem így. Én magam sohasem adtam okot arra, hogy az átadás-átvételkor vita alakuljon közöttünk ki, mindig az alperes volt az, aki ezeket a vitákat generálta.
Az elvitellel megvalósuló kapcsolattartások a gyermeket minden alkalommal megviselték. Volt alkalom, amikor napokkal később mondta el a gyermek az ott történteket, vagy hazaérkezése után elsírta magát az ott történt események miatt. Volt olyan alkalom is, hogy az alperes már a kapcsolattartás kezdetén úgy viselkedett a gyermekkel, hogy már a kocsiban sírva fakadt. Volt olyan alkalom is, hogy az alperes egy idegen férfivel jelent meg az átvételnél, ismételten látványosan videófelvételt csináltak, a gyermek ettől megijedt, és ismét konfliktusokkal terhelt volt az elvitele.
Alperes azt terjeszti, hogy a bíróság az én hazugságom miatt szigorította az elvitellel járó apás hétvégéket felügyelt kapcsolattartássá. Ez szintén az alperes fantáziálása, képzelgése, nem állítottam valótlan dolgot alperessel kapcsolatosan senkinek. Alperes már az öt budapesti apás hétvégét is bizonyítékgyűjtésre, gyermekünk vallatására használta fel, mindezt burkoltan tette. Kifelé azt mutatta, hogy ő a gyermeket milyen sok programra viszi, ahol próbálta a jó hangulatot megörökíteni fotókkal, a panelban pedig ment a bekapcsolt telefon, még el sem rejtette a gyermek elől. Alperes azt is kijelentette, legnagyobb megdöbbenésemre, hogy ezeken az apás hétvégéken azért van ott [kitakarva] az édesanyja, nehogy szexuális zaklatással legyen megvádolva az alperes. Ez utóbbi is az alperes beteges képzelgése.
Views: 4
A szülői összemosódás (enmeshment) sötét pszichológiája – amikor a gyerek lesz a szülő érzelmi támasza
- A videó az összemosódás / enmeshment sötét pszichológiai hátterét magyarázza.
- A fő gondolat: a sérült, önszabályozásra képtelen szülő a gyereket használja saját lelki állapotának szabályozására.
- Egészséges helyzetben a szülő segít a gyereknek megtanulni az érzelmi önszabályozást.
- Kóros helyzetben ez megfordul: a gyerek lesz a szülő érzelmi támasza.
- Ezt nevezi a videó szerepfordított kapcsolatnak.
- A gyerek olyan felnőtt konfliktusokba kerül bele, amelyekhez sem életkora, sem lelki érettsége nincs meg.
- A szülő a gyerektől vár vigaszt, lojalitást, együttérzést, megerősítést.
- Válás után ez különösen erős lehet: a korábban a házastársra rakott érzelmi szabályozó szerep átkerülhet a gyerekre.
- A gyerek ilyenkor nem feltétlenül érti, hogy ami történik, nem normális.
- Kifelé a kapcsolat akár nagyon szoros, szeretetteljes kötődésnek is tűnhet.
- Valójában azonban a gyerek elveszítheti saját autonómiáját, érzelmi szabadságát és önazonosságát.
- A videó szerint ez a folyamat súlyosan károsíthatja a gyerek önértékelését, személyiségfejlődését és a másik szülőhöz való kapcsolatát.
- Fontos üzenet: a gyerek nem hibás azért, ha ilyen szerepbe kényszerítették.
- A manipulált gyerek később, akár felnőttként jöhet rá, hogy a másik szülőről alkotott képe nem a saját tapasztalatából, hanem befolyásolásból származott.
- A lényeg: ez nem „erős anya-gyerek kötődés”, hanem érzelmi kizsákmányolás és szerepcsere, amely a gyerek fejlődését a szülő szükségleteinek rendeli alá.
Views: 12
A titokban rögzített felvételek és a gyermek magánélete – mit állított a bíróság előtt az anya?
könyvet kíván írni a jelen eljárással kapcsolatban, amire tekintettel az alperes ezen bizonyítási eszközeit a készülő könyv során fel kívánja használni. Azt is nyilatkozta az alperes az eljárás során, hogy a hang és videó felvételeket az alperes nyilvánosságra akarja hozni az interneten, a hangfelvételek leirata kapcsán ezt meg is tette. Ezen nyilatkozata megtételekor én kifejezetten úgy nyilatkoztam, hogy a gyermekem kapcsán ezen hangfelvételek interneten való közzétételét kifejezetten megtiltom. Az a feltétel sem valósul meg, miszerint az alperes az igazság bizonyítására kívánná ezen felvételeket felhasználni. Az alperes olyan módon értelmezi a felvételek tartalmát, amik az igazságtól rendkívül távol állnak.
A futóverseny kapcsán készült felvétel esetén is azt állítja az alperes, hogy az én szüleim erőszakos, támadó magatartását rögzítette, holott a felvételen látható jelenet ennek pontosan az ellenkezőjét támasztja alá, miszerint maga az alperes volt az, aki támadólag lépett fel a szüleimmel szemben.
Megjegyzem, hogy az adott esetben is alkalmazható volt hagyományos bizonyítási eszköz, miszerint a jelenlévők közül tanúként állít elő, de az alperes nem ezzel a lehetőséggel élt, hanem a személyiségi jogokat sértő bizonyítási eszközt csatolta be a bíróság részére.
A fentiek alapján kérem, hogy az alperes által csatolt valamennyi felvételt a T. Bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből, hivatalból, figyelemmel azoknak nyilvánvalóan jogsértő voltára.
Kérem egyúttal a kizárásra vonatkozó kérelmem elutasítását, tekintettel a per során tett nyilatkozataira, miszerint a felügyelt kapcsolattartást nem annak valódi céljából kívánja igénybe venni, tehát azért, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni.
könyvet kíván írni a jelen eljárással kapcsolatban, amire tekintettel az alperes ezen bizonyítási eszközeit a készülő könyv során fel kívánja használni. Azt is nyilatkozta az alperes az eljárás során, hogy a hang és videó felvételeket az alperes nyilvánosságra akarja hozni az interneten, a hangfelvételek leirata kapcsán ezt meg is tette. Ezen nyilatkozata megtételekor én kifejezetten úgy nyilatkoztam, hogy a gyermekem kapcsán ezen hangfelvételek interneten való közzétételét kifejezetten megtiltom. Az a feltétel sem valósul meg, miszerint az alperes az igazság bizonyítására kívánná ezen felvételeket felhasználni. Az alperes olyan módon értelmezi a felvételek tartalmát, amik az igazságtól rendkívül távol állnak. A futóverseny kapcsán készült felvétel esetén is azt állítja az alperes, hogy az én szüleim erőszakos, támadó magatartását rögzítette, holott a felvételen látható jelenet ennek pontosan az ellenkezőjét támasztja alá, miszerint maga az alperes volt az, aki támadólag lépett fel a szüleimmel szemben. Megjegyzem, hogy az alperes ez esetben is alkalmazhatott volna hagyományos bizonyítási eszközt, miszerint a jelenlévők közül tanúkat állít elő, de az alperes nem ezzel a lehetőséggel élt, hanem a személyiségi jogokat sértő bizonyítási eszközt csatolta be a bíróság részére.
A fentiek alapján kérem, hogy az alperes által csatolt valamennyi felvételt a T. Bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből, hivatalból, figyelemmel azoknak nyilvánvalóan jogsértő voltára. Kérem egyúttal a kizárásra vonatkozó kérelmének elutasítását, tekintettel a per során tett nyilatkozataira, miszerint a felügyelt kapcsolattartást nem annak valódi céljából kívánja igénybe venni, tehát azért, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni.
Views: 3
A szülői elidegenítés nem ér véget 18 éves korban – így hat felnőttként is
- A videó fő üzenete, hogy a szülői elidegenítés nem ér véget 18 éves korban, hanem átalakul és mély pszichológiai mintázatként tovább él.
- Kritizálja azt a közkeletű elképzelést, hogy a gyermek „nagykorúvá válva majd magától rájön az igazságra”. A szerző szerint az érzelmi kondicionálás nem tűnik el egyik napról a másikra.
- A pszichológiai kontroll gyakran láthatatlan:
- nem feltétlenül nyílt agresszió,
- hanem hosszú éveken át tartó érzelmi befolyásolás,
- amelyben a gyermek a másik szülőt stresszel, bűntudattal vagy bizonytalansággal társítja.
- Hangsúlyozza, hogy nem csak anyák idegeníthetnek:
- apák,
- nagyszülők,
- bármely családtag képes manipulációra.
- Az elidegenítés első szakasza még látványos:
- kapcsolattartás akadályozása,
- lemondott hétvégék,
- vádaskodások,
- „a gyerek zaklatott lett utánad” típusú narratívák.
- A második szakasz már sokkal kifinomultabb:
- a gyermek önmaga kezdi szabályozni az érzéseit,
- megtanulja, hogy bizonyos érzelmek „veszélyesek”,
- például ha örül az apjának, abból otthon feszültség lesz.
- A gyermek sokszor nem az igazsághoz, hanem a biztonságosabb környezethez alkalmazkodik.
- A videó szerint a felnőttkor sem törli automatikusan az érzelmi programozást:
- egy felnőtt ember is reagálhat szorongással vagy bűntudattal a manipulatív szülő jelenlétére.
- A kapcsolat helyreállítása a gyermek számára sokszor nem szabadságként, hanem veszélyként jelenik meg:
- félhet az érzelmi biztonság elvesztésétől,
- az otthon elvesztésétől,
- vagy a másik szülő reakciójától.
- Erős kritikát fogalmaz meg a családjogi rendszerrel szemben:
- a felügyelt kapcsolattartást és formális megoldásokat felszínesnek mutatja,
- amelyek nem képesek valódi kötődést helyreállítani.
- A közösségi média és a „pszichológiai buzzwordök” („toxikus”, „nárcisztikus”, „unsafe”) szerinte tovább erősítik az elidegenítést és a narratívák leegyszerűsítését.
- Fontos gondolat, hogy sok apa akaratlanul is ront a helyzeten:
- amikor minden beszélgetés tele lesz fájdalommal és kétségbeeséssel,
- a gyermek pedig érzelmi nyomásként kezdi ezt megélni.
- A videó a folyamatot gyászhoz hasonlítja:
- a gyermek fizikailag jelen van,
- de érzelmileg eltűnik.
- A bizonytalanságot tartja az egyik legpusztítóbb elemnek:
- vajon a gyermek valóban elutasította a szülőt,
- vagy csak alkalmazkodott a környezetéhez a túlélés érdekében?
- Figyelmeztet arra is, hogy a keserűség teljes identitássá válhat:
- ha valaki csak a haragban él,
- akkor nemcsak a gyermekét, hanem a lelki békéjét is elveszíti.
- A videó szerint az élet később sok gyermek számára mégis felismeréseket hozhat:
- saját kapcsolatok,
- csalódások,
- szülővé válás,
- manipuláció megtapasztalása révén.
- Nem feltétlenül 18 évesen történik a felismerés:
- lehet 28,
- 38,
- vagy még később.
- A hosszú távon megmaradó dolog nem a bírósági irat vagy vita, hanem az érzelmi emlék:
- ki maradt nyugodt,
- ki nem követelt lojalitást,
- ki hagyta nyitva az ajtót.
- A videó egyik legerősebb gondolata:
- a szülő feladata nem a tökéletesség,
- hanem az, hogy érzelmileg biztonságos ember maradjon,
- akihez a gyermek egyszer visszatérhet.
- Zárógondolat:
- a gyermek egyszer felteheti magának a kérdést:
„Ki szeretett engem úgy, hogy nem akart birtokolni?”, - és ez sok korábbi narratívát összeomlaszthat.
- a gyermek egyszer felteheti magának a kérdést:
Views: 4



