Author: admin

Apák költözzenek el váláskor? Családi otthon és gyermekelhelyezés dilemmája

  • A központi kérdése: különváláskor az apának el kell-e költöznie a közös családi otthonból, vagy inkább maradjon ott.
  • Az előadó szerint ha az apa elköltözik, akkor jelentősen hátrányba kerülhet a családjogi eljárásokban.
  • A véleménye szerint ilyenkor gyakran előfordulhat, hogy:
    • az anya korlátozza a kapcsolattartást,
    • bántalmazási vagy kontrollal kapcsolatos vádakat fogalmaz meg,
    • az apa nehezebb helyzetbe kerül a bíróság előtt.
  • Az előadó úgy látja, hogy ha az apa a lakásban marad, és továbbra is napi kapcsolatban van a gyerekekkel, akkor:
    • nehezebb őt kiszorítani,
    • erősebb pozícióból indulhat,
    • könnyebben kérhet közös felügyeletet vagy 50/50 megosztást.
  • Egy konkrét példát is említ, ahol:
    • az apa a házban maradt,
    • közös gondozást kért,
    • az anya külön szobában maradt,
    • a bírósági szakértő szerint nem volt arányos külön tényfeltáró tárgyalás, mert a felek továbbra is együtt éltek és mindkét szülő kapcsolatban volt a gyerekekkel.
  • Az előadó szerint ha az apa korábban elköltözött volna, akkor valószínűbb lett volna:
    • hosszabb eljárás,
    • kevesebb kapcsolattartás,
    • rosszabb mentális helyzet,
    • nehezebb esély a közös felügyeletre.
  • Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy ha az apa bent marad, akkor nagyon fegyelmezetten kell viselkednie:
    • nem kiabálhat,
    • nem lehet indulatos,
    • nem lehet konfliktusos helyzet,
    • mert rendőri intézkedéshez vezethet.
  • A végkövetkeztetése: az apák számára a családi otthonban maradás stratégiai előnyt jelenthet különváláskor.

Views: 3

Szakértői vélemény, nevelési képesség és együttműködés

Házasság felbontása és járulékai iránti per Alulírott felperes [kitakarva] számú perben a szakértői véleményre az alábbi észrevételeket teszem: A szakértői véleményben foglaltakat nem fogadom el. A szakértő az alperessel egyetemben az átlagosnál gyengébbként értékelte a nevelési képességemet. A válaszát azonban nem indokolta meg, nem fejtette ki, hogy miért értékeli a nevelési képességemet gyengébbnek az áltagnál. Az alperes nevelési képességét ugyancsak átlagnál gyengébbnek értékeli, holott a per alatt tanúsított magatartása, azon kijelentése, hogy a felügyelt kapcsolattartást ő maga kizárólag bizonyíték beszerzésre kívánja felhasználni, az a magatartás, hogy a hatóságokkal, a bírósággal, a családsegítő szolgálattal semmilyen szinten nem kíván együttműködni, és ezen álláspontját helyén valónak, természetesnek értékeli, véleményem szerint teljes mértékben alkalmatlanná teszi a gyermek nevelésére. Hogyan várható az alperestől a velem való együttműködés, ha még a jogszabályokat sem képes betartani? Álláspontom szerint az alperes nevelési képességét tovább rontja, hogy a saját érzéseit felnagyítva éli meg, a saját igazsága az első, erős indulatokkal él. Ezen jellemzői azt gondolom, hogy a jelen per alatt is markánsan megjelentek. Az alperes például a futóversenyről készült felvétele során egyáltalán nem látja problémásnak a saját énközpontú, agresszív viselkedését. A futóversenyen részt vevő gyermekét a viselkedésével mások előtt kellemetlen helyzetben hozza, ott jelenetet rendez. A gyermek nagyszüleivel tiszteletlen, a gyermek kérését, akaratát, miszerint nem szeretne vele menni, semmilyen szinten nem veszi figyelembe. Ez a magatartása az alperesnek az egész eljárás során, különösen a családsegítő szolgálat előtt a felügyelt kapcsolattartások során kiütközött, de az egyáltalán nem jelenik meg a pszichológiai véleményben. Holott véleményem szerint az alperesi ezen viselkedést igenis figyelembe kell vennie a pszichológus szakértőnek. A szakértő rendelkezésére áll a teljes peranyag, amit véleményem szerint szakértői véleménye elkészítésekor egyáltalán nem vett figyelembe. Az alperes azon magatartása álláspontom szerint mindenképp ki kell hasson a gyermeknevelési képességére, hogy a gyermeket folyamatosan kritizálja, a kéréseit egyáltalán nem veszi figyelembe, mértéktelen édességevésre ösztönözi, pazarlásra tanítja. Az alperes a jelen eljárás során folyamatosan azzal fenyegetőzik, hogy az internetre mindent ki fog tenni pervesztessége esetén. Ezt a magatartást már most is gyakorolja, nem törődve azzal, hogy ezzel a lassan kamasz gyermekét csúfolódásnak, megbélyegzésnek fogja kitenni. Ezen magatartása az alperesnek a szakértő részéről egyáltalán nem lett vizsgálva és értékelve. Kiemelném, hogy maga a szakértő is azt állapította meg az alperes vonatkozásában, hogy kapcsolataiban őszintétlen. A szakértői vizsgálatra álláspontom szerint az alperes maximálisan készült. A youtube lejátszási listájából látható, ami nyilvános, hogy a szakértői vélemény készítésekor használt

Views: 1

2026 április

Ha a 2025 márciusában a törvényszéken jogerősen lezárt válás után látni akarom a gyermekemet, legyek szíves pert indítani érte, mert a gyermekjóléti szolgálat a jogerős ítélet ellenére is megtagadja a kapcsolattartás biztosítását.

Mert a gyermekjóléti szolgálat okosabb és erősebb, mint két igazságügyi szakértő és négy bíró.

 

Views: 4

Szülői elidegenítés: hogyan rombolja az apákat, a gyerekeket és a családokat

1. A stigma hamis képet fest

A beszélő szerint sok fekete apát igazságtalanul bélyegeznek meg úgy, mintha nem érdekelné őket a gyerekük, holott sokan küzdenek a kapcsolatért, pénzt, időt és energiát áldoznak rá.

2. A családjogi rendszer kritikája

Erősen bírálja a családjogi bíróságokat, mert szerinte az apák – különösen anyagilag gyengébb helyzetű fekete apák – hátrányból indulnak, és gyakran veszítenek akkor is, ha próbálnak jelen lenni a gyermek életében.

3. A gyermekek pszichológiai sérülése

A videó szerint amikor az egyik szülő folyamatosan negatív képet fest a másikról, a gyermek végül elfordulhat attól a szülőtől, akivel korábban jó kapcsolata volt. Ezt a szerző érzelmi/pszichológiai bántalmazásnak nevezi.

4. Generációs következmények

A készítő azt állítja, hogy az apa hiánya hosszú távon romboló hatású lehet a közösségre: identitásproblémák, harag, instabil családi minták ismétlődése jelenhet meg.

5. Üzenet az apáknak

Arra biztatja az érintett apákat, hogy ne omljanak össze, ne reagáljanak önromboló módon, tartsák meg értékeiket, és ha kell, „távolról is szeressenek”, mert később a gyerekek rájöhetnek az igazságra.

🧠 Gyors helyzetkép

Ez egy érzelmes, személyes hangvételű társadalmi kommentár, nem tudományos elemzés. Valós fájdalmakat és létező családi konfliktusokat érint, de közben sok általánosítást is használ (pl. nők/férfiak szerepekről, közösségi viselkedésről).

Rejtett képlet

Elvesztett apa + torz rendszer + manipulált gyermek = generációs károk

Objektíven nézve

A szülői elidegenítés valós jelenség lehet, de nem kizárólag nemi vagy faji kérdés, és mindkét szülő részéről előfordulhat. A videó fő ereje az, hogy rámutat: sok apa csendben szenved, és ezt ritkán veszik komolyan.

Views: 4

elertunk ide

Ismerős?
Lassan készíthetem a táblát „Társadalmi normák” felirattal.

Megvan anyuka tagadása:

  • 2025 októberében
  • 2026 márciusában
  • 2026 áprilisában

A Gyermekjóléti Központ pedig írásba adta 2026 márciusában, hogy nem lesz kapcsolattartás.

Mivel azt akarom mondani, mint a ráckeve környéki tanárnő.

Így most a szegény Gyermekjóléti Központ a gyermekbántalmazó éppen köztünk jelen állás szerint, mert a ráckeve környéki tanárnő többször kijelentette, hogy ő nem nevelt ellen. A két igazságügyi szakértő leírta az ellennevelést, de mégis anyának adta a gyermeket, így ők is támogatják az ellennevelést. És még ott állunk mögöttük egy táblával, és erősen pislogunk a bíróra és a gyámügyre, aki a gyáli Gyermekjóléti Központ fogja képviselni. Bár elképzelése sem lesz, hogy az Istenbe kerültek ilyen helyzetbe.

Úgy a tanárnő a tagadásával pontosan azt akarja elérni, hogy én is mondhassam azt, amit ő mondott, hisz nem probléma szerinte, csak a csúnya gyáli Gyermekjóléti Központ pislogva közölte, hogy majd ha piros hó esik…

Szóval szerencsétlen bírónő még okoskodhat akárhogy, de annyira be van zárva, hogy nem lesz képes semmit tenni.

A Gyermekjóléti Központ nem tudja utasítani, hogy márpedig szervezzék meg a kapcsolattartást, mert nekik több szavuk van, és innen se előre, se hátra. Csak ha áthelyezik a gyermeket.

„Eltiltjuk apát”, mert azt akarja mondani, mint anya, amiről anya már többször nyilatkozott, hogy nem probléma… hát ez sem megy.

Ez van, amikor annyira bevédik anyát bármi áron, hogy nem gondolkodnak, és arra bazíroznak, hogy apa majd megbocsátja a gyermek tönkretételét.

Szemán Felicitásznak – még most meg lehet gondolni

2025. márciusban, ha Szeman Felicitasz nem gondolja meg magát, akkor valami olyan fog történni, amit még nem igazán látott sem a gyámügy, sem a bíróság.

Én könyörgök Szemán Felicitásznak, hogy ne tegye meg, amire anya kéri, mert a következő fog történni, és higgye el, nagyon ciki lesz mindenkinek…

Személy szerint hányingerem van tőle, de ha nem hagynak más lépést, akkor természetesen megteszem.

Mivel anyuka a per alatt folyamatosan tagadta az ellennevelést, sőt előadta, hogy ő az, aki mindenben betartja a társadalmi normákat, és ebben partnerre talált Gyalog Beátában és Baraczkai Krisztinában…

Nos, ugye a felügyelt kapcsolattartás arról híres, hogy ha mondasz valamit Anyáról, akkor egyből megszakítják a kapcsolatot…

Na most, mivel a peranyag anya részéről csak erről szól, így ha Szemán Felicitász nem gondolja meg magát, akkor a következő fog történni:

Anya, apa, Baraczkai Krisztina, Gyalog Beáta és Csányi Beatrix, Szemán Felicitász lesznek a bíróságon az egyik félként a “társadalmi normák” táblával, míg a másik fél a szerencsétlen gyámügy lesz, akik egy nagy WTF-fel fognak ülni és pislogni.

Vajon melyik igazságügyi szakértő fogja elsőként kimondani, hogy „hát engem egy nárcisztikus anya megvezetett”? Vagy hogy „csak a bíróságnak gondoltam írni, nem mindenki másnak anya mentését”…

Én nagyon mélyen elgondolkodnék azon, hogy biztosan kell-e ez a két igazságügyisnek és Szeman Felicitasznak, hiszen elég, ha csak őt rángatom be tanúnak, vagy egyszerűen csak felolvassuk az indoklásokat, amiket aláírt…

Views: 6

Hogyan segítsd gyermeked önálló gondolkodását narcisztikus társszülő mellett

1. A beszélgetés fő témája

  • Magas konfliktusú válás, narcisztikus ex-partner, gyermekek manipulálása.
  • A gyermek egyik szülő ellen fordítása (szülői elidegenítés / parental alienation).
  • Hogyan tud a „biztonságos”, egészséges szülő segíteni.

2. Mi az elidegenítés?

  • Nem egyszerű rosszindulatú beszéd a másik szülőről.
  • Tudatos, rendszeres, hosszú távú befolyásolás.
  • A gyermeket lojalitási konfliktusba helyezik:
    • „Ha engem szeretsz, a másik szülőt utálnod kell.”
  • A másik szülőt veszélyesnek, szerethetetlennek vagy elérhetetlennek állítják be.

3. Miért veszélyes?

  • A gyermek természetesen mindkét szülőhöz kötődne.
  • Emiatt belső konfliktus, szorongás, düh alakul ki.
  • Sok gyerek a biztonságos szülőn vezeti le a feszültséget, mert nála meri.

4. Fontos felismerés

Ha a gyermek nálad hisztizik, dühös, ellenséges:

  • Ez sokszor nem azt jelenti, hogy nem szeret.
  • Hanem azt, hogy nálad érzi magát biztonságban.

5. Hogyan lehet megelőzni / csökkenteni?

Kritikus gondolkodás fejlesztése

Tanítsd meg a gyermeket:

  • kérdezni,
  • kételkedni,
  • önállóan gondolkodni,
  • felismerni az ellentmondásokat.

Példák:

  • „Mitől érzed magad biztonságban?”
  • „Milyen ember megbízható szerinted?”
  • „Szerinted ez igaz volt vagy nem?”

6. Mit NE csinálj?

Ne próbáld „kijavítani a történetet”

  • Ne vitatkozz a gyerekkel arról, mit mondott a másik szülő.
  • Ne támadd a másik szülőt vissza.

Mert a gyerek ezt úgy éli meg:

  • egyik szülő ezt mondja,
  • másik azt mondja,
  • nem tudja kinek higgyen.

7. Mit csinálj helyette?

  • Maradj nyugodt.
  • Kérdezz.
  • Hallgasd meg.
  • Tükrözd vissza az érzéseit.

Példák:

  • „Úgy hallom, most nagyon dühös vagy.”
  • „Mesélj még erről.”
  • „Ez nehéz lehet neked.”

8. A gyermek sokszor eszköz

  • Kémkedésre használják.
  • Provokációra használják.
  • Figyelmet csak akkor kap a mérgező szülőtől, ha rólad beszél.

9. A legfontosabb szabály

Soha ne add fel a kapcsolatot a gyermekeddel.

  • Ha feladod, az megerősíti a másik fél üzenetét:
    • „Látod, nem szeret.”
  • Kitartás, következetesség, jelenlét szükséges.

10. Remény van

  • Sok gyermek később, felnőttként vagy amikor távol kerül a manipuláló szülőtől, rájön az igazságra.
  • Sok kapcsolat később helyreáll.

11. Külön fontos tisztázás

Nem minden eltávolodás elidegenítés.
Van jogos eltávolodás is, amikor a gyermek azért húzódik el, mert az egyik szülő valóban bántalmazó vagy ártalmas.

Lényeg egy mondatban:

A gyermek viselkedése gyakran túlélési reakció, nem valódi elutasítás — a legjobb válasz a nyugodt, kitartó, szeretetteljes jelenlét.

Views: 6

soroksári gyámügy

hat soroksári gyámügy teljesen hozta a formáját és elképzelésük sincs hogy mit csinálnak de leírom mert tudom hogy a ráckeve környéki tanárnő is olvassa.

szóval a soroksári gyámügy támogatja az ellennevelést.

Szegény gyáli családsegítő meg belekerült egy olyan helyzetbe ahonnan ha akarnak se tudnak már kimászni csak ha esetleg önként kilépnek.

szóval igen lehet nyugodtan ellennevelni ha anya vagy, a soroksári gyámügy szerint.

de várható volt hogy ez lesz hisz ők mást nem tudnak a képzettségük és a beidegződésük miatt tenni.

szóval nyugodtan nevelj ellent a soroksári gyámügy teljes mértékben támogat benne.

Így most indíthatnák ráckevén egy pert de hát az ottani elfogultság miatt nem kellene és mivel máshogy nem lehet budapestre hozni a pert így marad a közig per az idióta soroksári gyámügy ellen akik mivel nem voltak képesek megérteni a problémát többszöri tájékoztatás ellenére sem így egy sajátos és mindenki mindenkinek ellentmondó helyzetet teremtett saját magának.

de még meg kell várni a két igazságügyi szakértő fegyelmiét szóval még várunk de újabb szög az egész őrületb. és mivel én tájékoztattam őket mindenről illetve a ráckeve környéki tanárnő is elismerte hogy mindezt a társadalmi normáknak megfelelően teszi így most megvan amit Szemáncnak mondtam már csak az időzítés a kérdés és hogy hol. ráckeve bírósága nem lenne olyan vicces szóval ha a ráckeve környéki tanárnő nem adja be pert akkor ő meg elismeri hogy ő egy elidegenítő és ennyi.

vajon a rackeve környéki tanárnő mer e inditani pert vagy sem…

Views: 4

Kapcsolattartás szüneteltetése és ideiglenes intézkedés

fejemben az, hogy kérni fogom a szüneteltetését a kapcsolattartásnak, hiszen már abból a jelentésből is látható volt, hogy a gyermek érdekét nem szolgálják ezek a találkozások. Akkor azért nem kértem, mert egyértelműen az a félelem munkált bennem, hogy az alperes engem azzal fog vádolni, hogy a gyermeket elidegenítem tőle, mára már azonban olyan súlyosságú lett a helyzet, amit a Szolgálat jelentésében alá is támaszt, hogy a gyermek érdekét szem előtt tartva kell indítványoznom a kapcsolattartás szünetelését. Hangsúlyozom, hogy a jelen kérelmemet a Családsegítő Szolgálat javaslata alapján teszem, hiszen ők azok, akik hitelt hi érdemlő módon tudnak nyilatkozni a kapcsolattartásokon történtekről. Erre tekintettel kérem, hogy a T. Bíróság döntését a Szolgálat javaslata alapján, a tájékoztatásban foglaltak figyelembevételével hozza meg. 103. § /Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem] (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. (2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. (3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem — a 108. §-ban foglaltak kivételével — a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. (4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását, b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú ntézkedés elrendelését kéri. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmemet a Pp. 103. § (1) bekezdés a, c, és d, pontjára alapítom. A gyermek bántalmazását a Szolgálat saját nyilatkozata alapján nem tudja megakadályozni, erre tekintettel a kapcsolattartás fenntartása a gyermek egészséges lelki fejlődését egyértelműen veszélyezteti. Ezt az állapotot fenntartani nem szabad, mert a gyermek olyan maradandó lelki sérüléseket szenvedhet el, amely akár helyreállíthatatlan károkat is okozhat számára.

[kitakarva]

Views: 1