admin, Author at Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

tovább….

A gyermeknek a felügyelt kapcsolattartások során bőven lett tapasztalata arról, hogy az alperes milyen mértékben deviáns módon viselkedik. A családsegítő munkatársai előtt a társadalmi normákat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó viselkedést folytatott a gyermek előtt. A gyermek pedig ezeket az eseményeket láthatóan felnőtt módjára kezelte, látható, hogy ezekhez ténylegesen hozzá volt szokva, ami különösen aggasztó jelen esetben.
Az alperes a jelen beadványában oly módon kíván engem beállítani, mintha kóros hazudozó lennék. Ezen állítását az alperesnek vitatom. Álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki minden egyes tényt teljes mértékben kiforgatva, folyamatosan valótlant állít a bíróságok előtt. Az alperes azonban ezen a ponton sem áll meg, mivel mindenki személyiségi jogain átgázolva, nyilvánosságra hozza a teljesen eltorzult világszemléletét, bármilyen állítás, vagy lépés történik a részemről azt torzítva fordítja ellenem. Ha nem beszélek a gyermekkel az alperesről, akkor álláspontja szerint azzal valósítok meg ellennevelést, ha pedig tájékoztatom a gyermeket bármiről is, akkor pedig azzal. Ha pszichológushoz akarom vinni a gyermeket akkor azzal veszélyeztetem, ha nem viszem mert azt állítom, hogy jól van, akkor pedig azzal. Előbb megadja az alperes a pszichológushoz a hozzájárulást, aztán később megtagadja.

Mi az a bizonytalan veszteség (ambiguous loss)? – Dr. Sue Cornbluth magyarázata a szülői elidegenítés lelki fájdalmáról

🔹 Téma

Dr. Sue Cornbluth nemzetközi szakértő a magas konfliktusú válások és szülői elidegenítés (parental alienation) területén.
Ebben az előadásban az „ambiguous loss” – azaz „bizonytalan vagy kétértelmű veszteség” – fogalmát magyarázza el, és azt, hogy ez hogyan érinti az elidegenített szülőket és nagyszülőket, illetve milyen módszerekkel lehet feldolgozni az ürességet és fájdalmat.

🔹 Mi az az ambiguous loss?

Olyan veszteség, amelynek nincs lezárása, nincs világos befejezése.
Eredetileg a háborúban eltűnt katonák hozzátartozóinak szenvedésére használták (a test nincs meg, de a remény él).
A szülői elidegenítés esetében ez azt jelenti, hogy a gyermek fizikailag él, de pszichológiailag eltűnt a szülő életéből.
Ez tartós, feloldatlan gyászt okoz: a szülő reménykedik a kapcsolat helyreállításában, mégis nap mint nap fájdalmat él át.

🔹 A bizonytalan veszteség tünetei

állandó szorongás, depresszió, reménytelenség
döntésképtelenség, „pszichés bénultság” érzése
tanult tehetetlenség („semmit sem tudok megváltoztatni”)
bűntudat, szégyen, önvád
a gyász nem kap társadalmi elismerést – a környezet sokszor nem érti, miért fáj, ha „a gyerek él”

🔹 Feldolgozás és megküzdés

Dr. Cornbluth szerint három fő lépés vezet a gyógyulás felé:

A fájdalom megélése, nem elnyomása
– sírás, írás, beszélgetés segít kiadni az érzéseket.
– a tagadás csak elnyújtja a szenvedést.
Önmagunkhoz való együttérzés (self-compassion)
– a „játékszabályt megváltoztató tényező”.
– tanuljuk meg önmagunkat megnyugtatni, szeretettel beszélni magunkhoz.
– ez áthuzalozza az agyat, csökkenti a fájdalmat, és belső erőt ad.
Remény fenntartása és új szerepek kialakítása
– a változás először bennünk történik, és ez teremti meg a lehetőséget a későbbi újrakapcsolódásra.
– a cél nem mindig azonnali újraegyesülés, hanem belső béke és érzelmi stabilitás.

🔹 Konkrét technikák

RAIN-módszer (Kristin Neff):
- Recognize – ismerd fel az érzést
- Accept – fogadd el, hogy most ezt érzed
- Investigate – vizsgáld meg gyengéden, miért jött
- Nurture – gondoskodj magadról, légy kedves magadhoz
Ön-ölelés (self-holding): tedd a kezed a szívedre, lélegezz mélyeket, érezd, hogy biztonságban vagy.
Pozitív önbeszéd: a „nem vagyok elég jó” helyett „megteszem, amit tudok, és ez elég”.
Naplóírás: írd le a fájdalmad, hogy elengedd és átlásd.
Támogató kapcsolatok: csak olyan emberrel oszd meg a fájdalmat, akiben megbízol.

🔹 Üzenet a végén

A reményt soha nem vehetik el tőled – csak te magad adhatod fel.
A gyógyulás útja az önszeretet és az önelfogadás felől indul.
Ha megtanulsz önmagaddal együttérzően bánni, visszanyered az erőt és a reményt, hogy egyszer újra kapcsolatba kerülhetsz a gyermekeddel.

A 7. pont lesz az, amit a bíróságon látni fogsz.

És tovább….

Az alperes szóhasználatával élve nyilatkoztam oly módon, hogy az alperes bizonyítékot gyűjt, ami semmiképpen sem tekinthető elismerő nyilatkozatnak a részemről abban a körben, hogy lenne mire bizonyítékot gyűjteni. Az viszont tény, hogy az alperes a kapcsolattartásokat nem arra használta, amire azok valójában hivatottak, méghozzá a gyermekével való időtöltésre, a kapcsolatuk helyreállítására. Az alperes ezt az egyik tárgyaláson meg is erősítette, hogy a jövőben sem áll szándékában ezt másképp csinálni, ekkor került szüneteltetésre az alperes kapcsolattartási joga.
Vitatom az alperes azon állítását, hogy ellennevelés valósulna meg, ahogy azt is, hogy az alperes által állítotthoz képest sokkal szélesebb körben valósulna az meg. Amennyiben így lenne, abban az esetben a gyermek nem hiányolná az alperest, nem igényelné a kapcsolattartást. Főleg ennyi idő elteltével. Az alperes feladata az lett volna, hogy helyreállítja azt a bizalmi kapcsolatot amit a saját agatartásával lerombolt. Erre lehetősége volt, de ezzel az alperes nem élt, hanem minden áron bűnbakot keresve, a gyermeket a folyamatosan felvételekkel terrorizálva a kapcsolattartást saj át maga szakította meg 2024 januárjától kezdődően.

Szigetszentmiklós és ráckeve bukása

May be an image of text

Közben ügye a ráckeve környéki tanárnő a gyermek igazgatójával megbeszélte, hogy hát tegyük már ki az apát a Kréta bizonyos részeiről…
Miután egyértelmű lett, hogy az igazgatónak nem igazán magától jutott eszébe ez a lépés, a második igazgatóval történt levélváltás után – szokás szerint – eszkaláltam az ügyet.
Szépen, csendben visszarakta a jogot, miután rászóltak fentről…
És most akkor személyesen megbeszéljük a ráckeve környéki tanárnő igazgatójával is, hogy nézzen már körbe a saját iskolájában is, hátha onnan jött ez a „kreatív” elképzelés.

Szerintem ez már tényleg az alja…

Az alperes beadványában addig is elmegy, hogy konkrétan leírj a azt, hogy álláspontja szerint hogyan szólna egy szakértői vélemény, amely a gyermek érdekeit szem előtt tartva elfogulatlan lenne. Ilyen szakértői vélemény a perben nem született, és azért nem, mert az alperes által folyamatosan ellenem felhozott lelki bántalmazás, és elidegenítés nem valósul meg.

A 3. oldalon újabb valótlan állítás az, hogy alperes szerint azt nyilatkozta a felperes, hogy atársadalmi normának tekintett ellennevelés és elidegenítés azóta is természetes jelenléttel bír A gyermek életében.” A ,,társadalmi norma”, ,,ellennevelés”, ,,elidegenítés” szavak mind az alperes sajátjai. Alperes úgy gondolja, ha egyfolytában ezeket a jelzőket akasztja felperesre, akkor előbb-utóbb valaki elhiszi neki, vagyis sikeres lesz alperes manipulációja. A gyermek nem tudja a válás részleteit, nincs ellennevelve, elidegenítve. A gyermekben emiatt sokkal pozitívabb kép van az alperesről, mint amilyen az alperes a valóságban.

A gyermek nem tudja például azt sem, hogy az alperes a csunyaválás megnevezésű blogot vezeti, amiben le kívánja járatni a gyermeket, a felperest, a családsegítőt, és a bíróságot. Megjegyzem, hogy a gyermek ezzel előbb utóbb mindenképpen szembesülni fog, hiszen ezeket a nagy nyilvánosság elé tárja az alperes, ahelyett hogy a gyermeke személyiségi jogait védené, ahogy az egy felelős szülőtől elvárható lenne. A gyermek a perről semmilyen információval nem rendelkezik, csupán azon adatokkal, melyek őt közvetlenül érintik a kapcsolattartás vonatkozásában.