Szülői elidegenítés és ellennevelés – súlyos állítások egy családjogi perben tagadj tagadj tagadj bármit.

bociszem, és tagadás. Bármit, bárhogy: tagadj, tagadj, tagadj, tagadj.
Mindenki hazudik.
Leírták, hogy igenis van parentifikáció? Te hülye vagy.
Tagadás, tagadás, tagadás, tagadás. És bociszem, meg áldozati szerep.

először budapesti apás hétvégére. Alperes egy hónap alatt sok mindent elmondhatott a gyermekünknek.

Gyermekünk, úszóedzőjével készített törvénytelen módon rögzített hangfelvételt elmondásából tudom, hogy lejátszotta gyermekünknek, vagyis befolyásolta. Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina is említ egy másik hasonló esetet, hogy alperes felvételt játszott le a gyermeknek, ami ellennevelés az alperes részéről és nem az én irányomból.

A 4. oldal közepén a peranyagban „ismételten alperes áll ki [KITAKARVA] érdekei mellett”, ami valóban, hiszen amit tett a közel elmúlt 2 évben, az mind a gyermek ellen irányult. A családsegítőket és a felperesi szülőket is ellenneveléssel rágalmazza, rossz színben tünteti fel.

A következő bekezdésben alperes a 2022. október 14-i futóversenyre utal, ahol inzultálta [KITAKARVA] előtt az anyai nagyszülőket és még csodálkozik alperes, hogy utána a gyermek a saját apja elől menekül, amit még le is videózott engedély nélkül, személyiségi jogokat megsértve alperes tanúja.

Szintén a 4. oldalon támadom alperes azon állítását, hogy „A felperes korábban kijelentette, hogy elmondja a ventillációmat [KITAKARVA] és nem csak majd akkor, amikor dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina javasolta neki, azaz 18 évesen, hanem már most.” Ilyet én nem mondtam, pontosan tudom, hogy [KITAKARVA] még ezt nem tudná 9 évesen feldolgozni. Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina a szakvéleménye kiegészítésében leírta, hogy alperes nem tudja a ventilláció szó jelentését. Alperes azt nevezi ventillációnak, hogy engem vascsővel agyon akar verni, ezt a szándékát nem tudta eltitkolni Patai Krisztina előtt, hanem hangosan kimondta neki. Mivel erre, a per egyik legsúlyosabb kijelentésére Patai Krisztina a környezető a tanú, a mai napig azért támadja alperes a ráckevei családsegítőket, mert ezt le merték írni, ki merték mondani az alperesről, hogy mi az igazság, mik járnak alperes gondolataiban. 4. oldal legalján említve van, hogy [KITAKARVA] miután a családsegítők megkérdezték, hogy a felügyelt kapcsolattartáson akar-e kettesben lenni az édesapjával, [KITAKARVA] nemmel válaszolt. Ez egyértelműen nem a nemlétező ellennevelés eredménye, hanem az alperes saját magatartásának, gyermeke előtti viselkedésének a következménye. Az 5. oldal tetején alperes megint téves következtetéseket von le, kiragad egy-egy mondatot, melyeknek semmi köze egymáshoz, ha az eredeti szövegkörnyezetben lenne.

  1. oldal közepén alperes azt állítja rólam, hogy „nyíltan vállalom, hogy bevonom a gyermekem a válásba”. Ez újból hamis állítások sorozata, hiszen a gyermekünket nem vonom be a válásba, így nem is vállalhatom nyíltan, alperes újra valótlan dolgot állít rólam. Utána azzal folytatja alperes, hogy én minden perbeli információt átadok a gyermeknek, felnőttként kezelem. Ezek egyike sem igaz, nincs parentifikáció, megvannak azok a felnőttek körülöttem, akikkel meg tudom beszélni a dolgaimat.

Alperes szavaival élve, akinek „bábu”, „eszköz” illetve „fegyver” a gyermek az nem én vagyok, hanem az alperes kezeli tárgyként a gyermekünket. Én, mint édesanya a kiegyensúlyozott, testi-lelki-szellemi egészséget próbálom gyermekünknek biztosítani, amit az alperes minden igyekezetével tudatosan próbál lerombolni.

Views: 3

Szülői elidegenítés: a célszülő rejtett traumája

A videó fő mondanivalója:

A szülői elidegenítés nem egyszerűen kapcsolattartási vagy gyermekelhelyezési konfliktus. A célszülő számára tartós traumatikus élmény lehet, amely az érzelmekre, gondolkodásra, testi állapotra, kapcsolatokra, identitásra és biztonságérzetre is kihat.

  • A veszteség lezáratlan. A gyermek él, a szeretet és a kapcsolat lehetősége továbbra is létezik, mégis megszakad a tényleges kapcsolat. Emiatt a gyász nem tud úgy lezárulni, mint egy végleges veszteségnél.
  • Különösen súlyos a tehetetlenség érzése. A szülő aggódhat a gyermekért, miközben nem tud beszélni vele, tanácsot adni vagy közbelépni. Ez folyamatos készenléti állapotot idézhet elő.
  • A szerző párhuzamot von a nárcisztikus bántalmazással. Nem állítja, hogy minden elidegenítési ügyben nárcisztikus személy áll a háttérben; azt mondja, hogy a célszülő által megélt pszichológiai mechanizmusok sokszor hasonlóak.
  • Gaslighting: a célszülő idővel megkérdőjelezheti saját emlékeit és észlelését. Például éveken át gondoskodott a gyermekről, később mégis azt hallja, hogy „soha nem törődtél velem” vagy „te okoztad a problémákat”.
  • Trianguláció: a gyermek olyan mondatokat, felnőtt konfliktusokat, pénzügyi vagy bírósági részleteket kezdhet visszamondani, amelyek a szerző szerint nem feltétlenül tőle erednek. A gyermek így közvetítővé és a konfliktus „csataterévé” válhat.
  • A célszülő csapdahelyzetbe kerülhet: ha védekezik, védekezőnek tűnhet; ha cáfolja a történetet, bevonhatja a gyermeket a konfliktusba; ha hallgat, a hamisnak tartott narratíva megválaszolatlan marad.
  • Lejárató kampány is kialakulhat. Barátok, családtagok vagy szakemberek másként kezdhetnek tekinteni a szülőre, majd akár a gyermek is ezt a róla kialakított történetet ismételheti.
  • Kognitív disszonancia: egyszerre létezik a szülő fejében a korábbi szeretetteljes kapcsolat emléke és a jelenlegi elutasítás. Az agy újra és újra próbál magyarázatot találni arra, hogyan változhatott meg ennyire a kapcsolat.

A videó szerint az 5 legfontosabb következmény

  1. Kényszeres/állandó gondolkodás: beszélgetések, üzenetek, bírósági események újrajátszása, annak keresése, hogy „hol romlott el minden”. A szerző ezt traumareakcióként értelmezi.
  2. Hipervigilancia – állandó készenlét: telefonfigyelés, várakozás, alvási és koncentrációs problémák; az idegrendszer folyamatosan azt figyeli, mi történik következőként.
  3. „Identity void” – identitásűr: a szülői szerep a személy identitásának jelentős része volt, ezért a kapcsolat megszakadásakor felmerülhet: „Ki vagyok én most?”
  4. „Emotional hostage loop” – érzelmi túszhurok: remény → csalódás → önvád → alkalmazkodás → újabb remény. A szülő hangulatát egyre inkább a gyermek következő üzenete, hallgatása vagy elutasítása határozza meg.
  5. A belső biztonságérzet elvesztése: a szülő még nyugodt időszakokban is a következő telefonra, e-mailre, tárgyalásra vagy csalódásra várhat.

Mit javasol a szerző?

A felépülést négy pillérre építi:

  • belső biztonság visszaépítése,
  • önmagunkba vetett bizalom visszaszerzése,
  • saját identitás visszaszerzése,
  • „egészséges remény” kialakítása.

Az egyik legerősebb gondolata, hogy a megértés és a felépülés nem ugyanaz. Valaki pontosan értheti, mi történt vele, miközben érzelmileg és idegrendszeri szinten továbbra is a történtek körül forog az élete.

Az „egészséges remény” pedig nem azt jelenti, hogy a szülő lemond a gyermekéről. Továbbra is szeretheti, nyitva hagyhatja az ajtót és remélheti a kapcsolat helyreállását, de közben nem állítja le a saját életét arra várva, hogy ez mikor következik be.

A videó végső üzenete: az elidegenítés sok mindent elvehet egy szülőtől, de nem szabad hagynia, hogy önmagát is elveszítse. A saját életének stabilizálása ráadásul felkészültebbé teheti arra az esetre is, ha később lehetőség nyílik a gyermekkel való újrakapcsolódásra.

Views: 3

Szülői elidegenítés és ellennevelés – súlyos vádak egy gyermekelhelyezési perben

alperes folyamatosan bead, az távol áll a valóságtól, az igazságtól.

Gyermekünk a mai napig időnként kérdezi, hogy mikor láthatja az apját, mikor találkozhat vele. Tehát nincs ellennevelés, nincs beavatva a per részleteibe, mert akkor nem keresné az apját. Alperes apa 2024. január 1-től minden héten láthatná a gyermekét felügyelten, de ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, ezzel bebizonyította, hogy nem érdekli a saját gyermeke. Ezt tudva erősen megkérdőjelezhető azon szándéka, hogyan gondolja alperes, hogy gyermekünket magához kívánja venni Budapestre gondozásra.

Ha valaki el akarta szakítani a másik szülőtől a gyermeket az nem más, mint az alperes. Ezt 2022. október 14-én a ráckevei futóversenyen is mondta a szüleimnek, hogy ha ő (az alperes) elviszi innen a gyermeket, mi soha többet nem látjuk. Alperes nem nevelni akarja a gyermeket, neki egy célja van tőlem elszakítani. Ennek érdekében mindent megtett a budapesti nála töltött apás hétvégéken, ahonnan mindig lelkileg instabil állapotban kaptam vissza a kislányunk. Alperesnek az volt a célja, hogy a gyermeket kikészítse lelkileg, érzelmileg. Egy olyan ronda ügybe is belerángatta, hogy [KITAKART NÉV] állítólag papírpénzt vett ki alperes hátizsákjából és átrakta a sajátjába. [KITAKART NÉV] soha semmit nem vett el másoktól, sem kisebb korábban, sem az említett eset óta. Ugyanekkor alperes a budapesti lakásban töltött hétvégén olyanokról is beszélt a gyermekkel, hogy akkor ki a gazdagabb, anya, vagy apa, kinek van szüksége pénzre. Egyértelmű, hogy rossz irányba befolyásolta a gyermeket, továbbá azzal fenyegette, ha az iskolában valami eltűnik, akkor majd őt kell gyanúsítani. Ezt a pénzelvételt a 2022. november 17-i esetkonferencián az iskola igazgatója előtt meg is említette, tehát alperes a saját gyermekét lejáratta, rossz színben tüntette fel szándékosan, előre megfontoltan. Ha ezek az elvitellel és ottalvással járó hétvégét folytatódtak volna, feltételezhetően még sok ehhez hasonló aljas dologba rángatta volna bele a gyermeket.

Édesanyám tanúként 2024. március 14-én bírói kérdésre a következőket mondta: „A felperessel és a gyermekkel heti rendszerességgel találkozunk, legalább egyszer, de van, hogy kétszer is. Akkor, amikor felperesnek esetleg munkahelyi, iskolai elfoglaltsága van, szülői értekezlet, vagy iskolában kell maradnia, akkor a férjemmel mi szoktunk elmenni az [KITAKART NÉV] az iskolába és akkor addig nálunk van.” Az alperes legújabb kérelmében ugyanerre a tanúvallomásra alapozva már a következőket írta a 7. oldalon: „A Felperes édesanyja heti minimum 2 napot tölt [KITAKART NÉV] a Felperes elfoglaltsága miatt.” Mindebből jól látható, hogy alperes hogyan ferdíti el a tényeket. [KITAKART NÉV] az anyai nagyszülőknél nem teljes napot tölt, hanem esetleg heti egy-két alkalommal van ott a napközi után. A tanú olyat nem nyilatkozott, hogy [KITAKART NÉV] mindent elmond” és a palackba zárt történet is alperes kitalációja, nem derül ki, hogy alperes honnan idézi.

  1. augusztus 2-án emlékeim szerint alperes valami olyat kérdezett [KITAKART NÉV] a felügyelt kapcsolattartáson a leírt szerint, hogy [KITAKART NÉV] vele töltené-e a nyári szünet második felét. Eleve ilyet nem is kérdezhetett volna, hiszen akkor éppen nem élhetett a gyermek elvitelével és ottalvással, vagyis egyértelműen összeveszíteni kívánta vele a gyermeket. Szintén alperes fellebbezésének 4. oldalán a gyermek szülői befolyásolása 2022. november 17-én, az esetkonferencia napján betudható alperesnek, hiszen 2022. október 21-én, pénteken vitte

Views: 2

Lojalitási kötés (Loyalty Bind): Amikor a gyermeket választásra kényszerítik a szülei között

  • A lojalitási kötés akkor alakul ki, amikor egy gyermek úgy érzi, hogy választania kell két szeretett ember – jellemzően a két szülő – között.
  • A gyermeknek ezt sokszor soha nem mondják ki nyíltan, de az érzelmi nyomást tökéletesen érzékeli.

Hogyan alakul ki?

  • Az egyik szülő azt sugallja, hogy a másik szeretete árulás.
  • A gyermek úgy érzi, hogy neki kell kezelnie a szülő érzelmeit.
  • A szülő bűntudatot kelt, megsértődik vagy csalódottságot mutat, amikor a gyermek jól érzi magát a másik szülővel.
  • Gyakori a másik szülő és annak családjának folyamatos lejáratása.
  • A gyermek fokozatosan megtanulja elrejteni a pozitív élményeit a másik szülővel kapcsolatban.

Mit él át a gyermek?

  • Állandó szorongás.
  • Bűntudat.
  • Identitászavar.
  • Érzelmi zavarodottság.
  • Úgy érzi, hogy ő felel a szülő boldogságáért.
  • Nem meri kimutatni valódi érzéseit.
  • Folyamatosan figyeli a szülő hangulatát (hipervigilancia).
  • “Tojáshéjon jár”, hogy elkerülje a konfliktust.
  • Gyakoriak a testi tünetek (hasfájás, gyomorproblémák).

A gyermek tipikus viselkedése

  • Nem beszél a másik szülőről.
  • Letagadja, hogy jól érezte magát nála.
  • Mindig ahhoz igazítja a mondanivalóját, hogy éppen melyik szülővel van.
  • Megpróbálja “megvédeni” a preferált szülőt.
  • Fokozatosan elutasíthatja a másik szülőt.

Egészséges lojalitás vs. lojalitási kötés

Egészséges lojalitás

  • A gyermek mindkét szülőt szeretheti.
  • Szabadon beszélhet mindkettejükről.
  • Nem kell választania.
  • Biztonságban érzi magát.
  • Mindkét szülő támogatja a másikkal való kapcsolatot.

Lojalitási kötés

  • A szeretet feltételessé válik.
  • A gyermek választásra kényszerül.
  • A másik szülő szeretete bűntudatot okoz.
  • Az egyik szülő kizárólagos kötődést vár el.
  • A gyermek attól fél, hogy elveszíti a preferált szülő szeretetét.

Milyen módszerekkel tartják fenn?

  • Bűntudatkeltés.
  • A másik szülő folyamatos rossz színben való feltüntetése.
  • Érzelmi manipuláció.
  • Hallgatás vagy elhallgattatás.
  • Feltételes szeretet.
  • Jutalmazás és büntetés.
  • Anyagi vagy érzelmi függőség fenntartása.
  • A gyermek bevonása a felnőttek konfliktusaiba.
  • Trianguláció (“állj az én oldalamra”).

Szülői elidegenítésben (Parental Alienation)

A videó szerint a lojalitási kötés a szülői elidegenítés egyik legfontosabb pszichológiai mechanizmusa.

Ennek során:

  • a gyermek azt hiszi, hogy a másik szülő szeretete veszélyes,
  • úgy érzi, csak az egyik szülő mellett lehet biztonságban,
  • a másik szülőt egyre inkább ellenségként kezdi látni,
  • a kapcsolat megszakítása sokszor nem saját döntése, hanem hosszú érzelmi kondicionálás eredménye.

Felnőttkorban jelentkező következmények

  • Kóros megfelelési kényszer.
  • Nehéz határokat húzni.
  • Konfliktuskerülés.
  • Folyamatos bűntudat.
  • Mások érzelmeinek túlzott felelősségvállalása.
  • Saját igények háttérbe szorítása.
  • People pleasing.
  • Egészségtelen párkapcsolati minták.
  • Alacsony önértékelés.
  • Identitásproblémák.

A családjogi rendszerrel kapcsolatos üzenetek

A beszélgetés résztvevői szerint:

  • a családjogi szakembereknek fel kellene ismerniük a lojalitási kötéseket,
  • az erős gyermek–szülő kapcsolat nem mindig egészséges kötődést jelent, lehet enmeshment (túlzott érzelmi összefonódás),
  • fontos lenne megkülönböztetni az egészséges kötődést a manipuláció eredményeként kialakult kapcsolattól,
  • ennek felismerése sok gyermek későbbi mentális problémáját előzhetné meg.

A videó fő üzenete

  • A gyermeknek soha nem kellene választania a szülei között.
  • A gyermek nem felelős egyik szülő érzelmeiért sem.
  • Az egészséges fejlődés alapja, hogy biztonságosan szerethesse mindkét szülőjét.
  • A lojalitási kötés hosszú távon súlyosan károsíthatja a gyermek önazonosságát, kapcsolatait és mentális egészségét.

Views: 4

Az anya állításai az ellennevelésről és az apáról a gyermekelhelyezési perben

Hát, a Ráckeve környéki tanárnő előadhatja újra magát a bíróságon hasonló vehemenciával… én pedig mögötte fogok állni egy társadalmi normák táblával. 😄

A szegény bíró, ha valóban elolvassa a beadványokat, szerintem csak a fejét fogva fog bejönni a tárgyalásra, majd hosszú csendben fog ülni, miközben pislog ránk…

… péntekén kis köhögés miatt alperes közvetlen gyermekünk iskolai átvétele után a háziorvoshoz vitte, több napra előre orvosi igazolást kért. Emiatt gyermekünk nem vehetett részt a másodikos osztálykarácsonyon az iskolában, pedig egyáltalán nem volt olyan beteg, hogy az megindokolta volna a távolmaradást. Ezen a hétvégén alperes és annak édesanyja több alkalommal nem megfelelően adtak be egy gyógyszert a gyermeknek. Ahelyett, hogy a tablettát vízben feloldották volna, ez szerepelt a használati utasításban, lenyelették vele. A két felnőtt együtt sem volt képes megfelelően ellátni. Az egyik apás hétvége után este 19 óra után még házi feladatokat kellett itthon megoldanunk annak ellenére, hogy minden ehhez szükséges tanszer ott volt Budapesten. Az alperes, ahogy az én lelki-érzelmi biztonságom, szükségleteim nem ismerte fel, úgy a saját gyereke egészséges lelki-érzelmi nevelésére sem képes. Ezt bizonyítja az, hogy mindig csak leszólt engem és a gyermekünket is, alperes nem tud dicsérni, ha megbánt valakit, akkor nem tud bocsánatot kérni. Egy lelkileg, érzelmileg bántalmazó férfi nem tud önállóan gyermeket nevelni. Csak a szétköltözést után küldött videóüzeneteiben és telefonos üzeneteiben szólítja a gyermeket a nevén, ezzel is megtévesztve a bíróságot, a házasságunk alatt sem engem, sem a gyermeket nem szólított nevén. A felügyelt kapcsolattartáson egyszer lejegyezték, hogy alperes nem köszönt. Ezt megerősíteni tudom, hogy alperes nekem sem köszönt, amikor munkába mentem, vagy onnan hazaértem, ezzel is egyértelműen minősíti a házasságunkat. Amikor az ideiglenes intézkedés szerdánként kapcsolattartást biztosított telefonon minden héten, akkor alperes Teams-en a videochathez ragaszkodott. Alperes nem szégyellte azt mondani a gyermekünk előtt, amikor annak segítettem bejelentkezni a beszélgetésbe, hogy neki, mármint alperesnek nem kell, hogy köszönjön anyának.

A jelenlegi perbe az ellennevelés fogalmát az alperes hozta be. Alperes nem is titkolja, hogy az ______ tagja lett már a peres eljárás legelején. Ez az egyesület azt hangoztatja, hogy az anyára rá kell bizonyítani azt, hogy ellennevelő és utána az apának nyert ügye van, egyből az apához kerül a gyermek. Ezt jól példázza, hogy alperes ebben a fellebbezésében is húszszor használja az „ellennevel” kifejezést. Ezt szajkózza velem kapcsolatosan mindenkinek és mindenhol folyamatosan, ezzel megtévesztve embereket. Ezt nemcsak szóban teszi, hanem interneten bárki olvashatja a blogján, ott név szerint beazonosítható vagyok. 2022. december 25-én egy lejárató bejegyzést tett közzé YouTube-on, ahol engem és gyermekünket is teljes nevén említ. A bejegyzést a mai napig nem törölte YouTube csatornáján, ezzel a kiskorú gyermekét is lejáratja, annak nevelésére alkalmatlanságát ismételten bebizonyította. Facebookon is gyűlöletkeltő, bosszúálló bejegyzésekben emlegetnek engem alperes és a PAS (szülői elidegenítő) csoport többi tagja, mert ott is valótlan dolgot terjeszt az alperes, ezt is csatoltam korábban bizonyítékként. Jelenlegi per első és második tárgyalását alperes titokban felvette, a hanganyag leiratát az említett blogjában szóról szóra közzétette, egyértelmű volt, hogy az nem a tárgyalási jegyzőkönyv, hanem a tárgyalóteremben készített hangfelvétel. Bár ezt a két leirat ma már nem elérhető, de ami egyszer kikerült az internetre, az már örökre ott marad. Alperes a bíróságot is alaptalanul negatív színben tünteti fel, a legutóbbi tárgyalás után egy hónap eltelt, a mai napig nem törölte ezt a posztját. Engem a csunyavalas.hu blogjában folyamatosan fenyeget azzal, hogy könyvet ír, ami az elejétől a végéig nyilvánvalóan hazugság lenne. Illetve a csunyavalas.hu blogját tarsadalminormak.hu-ra kívánja változtatni. A perben azért ilyen nagy az iratanyag, mert amit…

Views: 1

25 módszer a gyermekkori trauma és a szülői elidegenítés feldolgozására – Mi működött a legjobban?

25 módszer röviden

  1. Traumára specializálódott terapeuta – 10/10
    • Olyan szakember, aki érti a gyermekkori traumát, kötődési problémákat és lehetőleg a szülői elidegenítést is.
  2. EMDR-terápia – 7/10
    • Több változatát is kipróbálta, összességében hasznosnak találta.
  3. Megbocsátás – 8/10
    • Csak akkor működik, ha belülről fakad, nem külső nyomásra.
    • Nem a történtek elfogadását jelenti, hanem a harag elengedését.
  4. “Parts work” (belső részekkel való munka) – 4/10
    • Nála kevésbé működött.
  5. Kapcsolat megszakítása a bántalmazó szülővel (No Contact)
    • Nem maga gyógyított, hanem feltétele volt a gyógyulásnak.
    • Önvédelemként tekint rá.
  6. Kapcsolat helyreállítása biztonságos családtagokkal – 9/10
    • Segített megtapasztalni, milyen az egészséges családi kapcsolat.
  7. A kimaradt gyermekkor meggyászolása – 3/10
    • Fontos, de szerinte a fájdalom sosem tűnik el teljesen.
  8. A bántalmazó szülővel való szembesítés – 5/10
    • Vegyes eredményt hozott.
    • Nem kapta meg, amire vágyott, viszont megerősítette benne, hogy az illető nem fog megváltozni.
  9. Belső gyermekkel való munka – 8–9/10
    • Nagyon hasznosnak tartja.
  10. Kiváltó okok (triggerek) felismerése – 3/10
  • Önmagában kevésnek bizonyult.
  1. Saját gondolatok tudatos ellenőrzése – 7/10
  • Segített kívülről figyelni saját gondolkodását.
  1. Mindennapos testmozgás – 9/10
  • Javította a hangulatát és az érzelmi szabályozást.
  1. Napi legalább két óra a természetben – 10/10
  • Az egyik leghatékonyabb módszer volt számára.
  1. Jóga – 9–10/10
  • Megnyugtatta és jelenbe hozta.
  1. Naplóírás – 2/10
  • Nála kevésbé működött.
  1. Spiritualitás / hit – magas értékelés
  • Az ima, hála és egy magasabb célba vetett hit sokat segített.
  1. Gyógyszerek
  • Nem használta, ezért nem értékelte.
  1. Gyermekkori emlékek újra feldolgozása – 3/10
  • Csak akkor tartja hasznosnak, ha valóban szükséges.
  1. Kapcsolat más szülői elidegenítést átélt emberekkel – 8/10
  • Különösen a gyógyulás első éveiben volt fontos.
  1. Értelmet adni a történteknek – 9/10
  • Oktatóvideók készítése és mások segítése sokat adott neki.
  1. Másképp nevelni a saját gyermekeit – 10/10
  • Rendkívül gyógyító élmény számára.
  1. Érzelmi önszabályozás fejlesztése – 10/10
  • Az egyik legfontosabb készségnek tartja.
  1. Egészséges párkapcsolat – 8–9/10
  • A feltétel nélküli szeretet sokat segített a gyógyulásban.
  1. Elköltözés a traumát okozó környezetből – 10+/10
  • Élete egyik legjobb döntésének tartja.
  1. Napi ima / meditáció / hála gyakorlása – 10/10
  • Segít megnyugodni, a jelenben maradni és csökkenteni a stresszt.

A szerző fő üzenete

  • A gyógyulás élethosszig tartó folyamat.
  • Nincs mindenkinél működő univerzális módszer.
  • A legnagyobb fejlődés a legnehezebb, leginkább triggerelő helyzetekben történik.
  • Fontos a megfelelő szakember, az egészséges határok meghúzása, az érzelmi önszabályozás és egy támogató környezet kialakítása.

Views: 5

Bírósági beadvány: Az anya szerint az apa alkalmatlan a gyermek nevelésére és a felügyelet nélküli kapcsolattartásra

szüneteltetése kizárólag az alperesi, a gyermek érdekével teljes mértékben szembehelyezkedő magatartásának volt köszönhető. Amikor a kapcsolattartás újra kezdődhetett volna, a gyermek is nyitott volt rá, hova tovább az alperes a gyermeknek ígéretet is tett a találkozásra, akkor pedig a kapcsolattartás szintén az alperesi magatartás miatt hiúsult meg. A gyermek immár lassan egy éve nem találkozott az alperessel, ami kizárólag neki köszönhető. Ezzel a magatartásával sem a gyermek érdekeit helyezi előtérbe az alperes, kizárólag a saját önös érdekeit.

Az alperesi gondozás esetén egyáltalán nincs biztosítva az, hogy a gyermek olyan környezetbe kerülne, ahol az egészséges fejlődése biztosítva lenne, sőt. Az alperes személyiségéből adódóan, a szabályokkal szembeni maximális ellenállás okán, valamint a gyermek alperesi magatartás miatti bizalomvesztése okán (futóverseny, ígéret ellenére elmaradt kapcsolattartás) jelenleg álláspontom szerint egyáltalán nem alkalmas a gyermek nevelésére, gondozására, de még a felügyelet nélküli kapcsolattartásra sem.

Megjegyzem, hogy egyik szakértői vélemény sem írta le, hogy engem valamilyen okból felügyelt kapcsolattartásra kellene kötelezni. Vitatom alperes azon kijelentését a fellebbezés 3. oldalán, hogy „a gyermek egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva”. Alperes az, aki még minőségi kommunikációra sem képes. A gyermekünkkel sem képes értelmesen társalogni, ezt bizonyítja, hogy a felügyelt kapcsolattartás idejét a feljegyzések szerint mesenézéssel, túlzott evéssel és Tick-Tack Bumm nevű bombás játék nem rendeltetésszerű használatával próbálta eltölteni. Igényt jelentett be az alperes arra is, hogy mindenáron a felügyelt kapcsolattartás rövid időtartamát a gyermekkel mesenézéssel szeretné tölteni, holott az az egy óra felhasználható lenne arra is, hogy a gyermekkel normálisan beszélgessen. Már megszületett kislányunk, amikor alperes kijelentette egyik vitánk során, hogy: „Minden nő kurva.” Visszakérdeztem, hogy ezt a sztereotípiát a saját lányára, anyjára, nagyanyjára nézve is gondolja. Alperes ezután is így gondolta a kijelentését, nem vonta vissza a tartalmát az általam megnevezett személyekre vonatkozóan sem. Egy apa, aki így beszél a feleségéről, aki a házasság alatt meg sem csalta, illetve a házasság előtt sem élt ily módon, ebben a szövegkörnyezetben emlegeti kislányát, véleményem szerint nem alkalmas a lánya felnevelésére.

Alperes az egyik tárgyalás során azt említette, hogy a 2022. október közepe – 2022. december közepe közötti időszakban megvalósult öt apás hétvégén, amelyek péntek iskola után­tól vasárnap 19 óráig tartottak, azért van ott a budapesti lakásban alperes édesanyja, nehogy az alperes szexuális zaklatással legyen megvádolva. Ezt meghallva is megdöbbentem, hogy mi járhat alperes gondolataiban. Soha nem vádoltam az alperest ilyennel, és addig, amíg ő maga nem emlegette, bennem fel sem merült ilyen lehetőség, és most sem gondolom, hogy ilyet tenne a gyermekünkkel. Alperes ezzel azt is elismerte, hogy önállóan képtelen gyermekünket nevelni, hiszen az édesanyja jelenlétére van szüksége. Az alperes és az édesanyja úgy figyeltek a gyermekünkre, hogy még a megfelelő ruházkodását sem tudták biztosítani. Annak ellenére, hogy gyermekünk minden napra külön fehérneműt és zoknit vitt a csomagjában, az egyik hétvégén 3 napig egy bugyiban volt végig, egy másik hétvégén 3 napig egy zoknit hordott, mert nem ellenőrizték, hogy mit vesz fel. Három hétvégéről a 8 éves gyermek korához nem illő, kifestett arccal jött haza. Az iskolai osztálykarácsony előtti hétvége…

Views: 2

Az apák lázadása – Kiáltvány a családjogi rendszer és a szülői elidegenítés ellen ismerős?

  • A szerző szerint sok apa ugyanazt az utat járja végig:
    • hamis vádak,
    • „kék kártyás” (családon belüli erőszak) eljárások,
    • elszigetelés,
    • munka, egészség és a gyermek elvesztése.
  • A családjogi rendszert egy „posztkommunista mátrixnak” nevezi, amelyben a bírók és hivatalnokok szerinte következmények nélkül működnek.
  • Arra buzdítja az apákat, hogy ne egyedül harcoljanak, hanem szerveződjenek össze gyermekeik érdekében.
  • Bibliai utalást használ (Jób könyve), és azt hangsúlyozza, hogy az igazság végül győzedelmeskedhet.
  • Azt állítja, hogy a jelenlegi lengyel családjogi rendszer alapja egy 1964-es, kommunista időkből származó jogszabály.
  • Állítása szerint a gyermekelhelyezési ügyek több mint 94%-ában az apák háttérbe szorulnak. (A videó ezt állítja, de nem mutat be erre bizonyítékot.)
  • Szerinte a probléma nemcsak az apákat, hanem az egész családot érinti (anyákat, nagymamákat, testvéreket, lányokat is).
  • A szerző úgy véli, hogy a családbíróságokon:
    • gyakoriak a hamis tanúvallomások,
    • előfordulnak szerinte megalapozatlan erőszakvádak,
    • a gyermek érdeke háttérbe szorul.
  • Elmondja, hogy minden hivatalos jogorvoslati lehetőséget kimerített, de ügyében nem történt érdemi előrelépés.
  • Nyílt felhívást intéz a lengyel köztársasági elnökhöz és miniszterelnökhöz, arra kérve őket, hogy politikusként helyett apaként tekintsenek a problémára.
  • A videó végső üzenete, hogy a családjogi rendszer reformjára van szükség, és az apáknak közösen kell fellépniük gyermekeik érdekében.

 

Views: 3

A bíróság szerint nem bizonyított az ellennevelés – Mit állapított meg a szakértő?

Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság végzése meghozatala során helyesen állapította meg a tényállást, és abból helyes jogi következtetést vont le.

Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében engem tartott alkalmasabbnak a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését. A felek indítványát is mérlegelve, szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Időközben a szakértői vélemények kiegészítése is megérkezett. A pszichológus szakértő értékelhető szakértői vélemény kiegészítést nem tett. Pontosan arra lett felhívva, hogy nyilatkozzon abban a körben, hogy miből állapította meg azt, hogy a felperesi anya a gyermek tekintetében ellennevelést alkalmazna. A szakértő ténylegesen nem válaszolt a feltett kérdésre, mindössze annyit, hogy az exploráció, és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek bizonyos mutatói alapján. Álláspontom szerint a szakértőtől elvárható lett volna, hogy a megállapításait alátámasztó levezetést a peres felek elé tárja. A szakértői vélemény alapján nem állapítható meg, hogy miként jutott megállapításaira, ami egy alap szakértői véleménynek is tartalmaznia kellett volna. A szakértői vélemény, és annak kiegészítése, értékelhető magyarázat nélkül nem elfogadható. Különös figyelemmel az elmeorvos szakértői vélemény kiegészítésre is, mely azonban érdemi információt már tartalmaz az alap szakvéleményhez képest. A kiegészítő szakértői vélemény megállapítja, hogy az ellennevelés nem bizonyítható, bizonyítottság esetén az alperes és a gyermek viszonyát negatívan befolyásolta volna. A gyermek azonban mindkét szülőhöz kötődik. Megoldódna a probléma, ha a gyermek érdekeit az alperes képes lenne a saját érdekei elé helyezni. Ugyanakkor az alperes azon magatartását, miszerint a gyermeknek olyan videó-felvételt mutatott meg, mellyel a gyermeknek az én öngyilkossági szándékomat szerette volna bemutatni ellennevelésnek minősül. A szakértő kiegészítő véleményében megállapította, hogy disszociatív személyiségzavarban szenved az alperes, szenzitív paranoid helyzetértékelése mellett.

Mindezek szintén azt támasztják alá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.

A korábbi ideiglenes intézkedés után, a jelenlegi helyzetben semmi olyan körülményváltozás nem történt, ami az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak elfogadását indokolná. Hova tovább, az alperesi magatartás okán kizárólag negatív körülményváltozás történt. Az alperes a gyermekkel tavaly augusztus óta nem tart kapcsolatot. A kapcsolattartás…

Views: 1

Miért vall kudarcot sok családterápia szülői elidegenítés esetén? – Bowen, Minuchin és Childress megközelítése

  • A videó szerint a szülői elidegenítés (parental alienation) elsősorban gyermekpszichológiai bántalmazás, nem egyszerű családi konfliktus.
  • A hagyományos egyéni gyermekterápia gyakran nem ismeri fel a valódi problémát, ezért nem segít, sőt egyes esetekben ronthat a helyzeten.
  • A szerző szerint a reunifikációs (újraegyesítő) terápia is sokszor kudarcot vall, mert a családi rendszer alapvető problémáját nem kezeli.

Bowen családrendszer-elmélete

  • Murray Bowen szerint a család egy összefüggő érzelmi rendszer, ahol egyetlen családtag problémája az egész rendszert befolyásolja.
  • A traumák és érzelmi minták generációról generációra öröklődhetnek (multigenerational transmission).
  • Kulcsfogalom a differenciálódás (differentiation of self):
    • magas differenciálódás → valaki képes önálló identitást megőrizni;
    • alacsony differenciálódás → könnyen átveszi mások érzelmeit és nézeteit.
  • Magas családi szorongás esetén gyakran egy gyermek válik a család “érzelmi szivacsává”, aki magára veszi a konfliktusokat.
  • A háromszöghelyzetek (triangulation) stabilizálják ugyan a család működését, de a problémát nem oldják meg.

Strukturális családterápia (Salvador Minuchin)

  • A terapeuta nem csak beszélget, hanem feltérképezi a család szerkezetét:
    • ki irányít,
    • kik alkotnak szövetséget,
    • ki szorul háttérbe.
  • Fő eszközei:
    • kapcsolatok feltérképezése,
    • családi hierarchia vizsgálata,
    • szerepek átrendezése,
    • új viselkedési minták gyakorlása.

Stratégiai családterápia (Jay Haley)

  • Rövid távú, konkrét célokra épülő megközelítés.
  • A működő család jellemzői:
    • a szülők vezetnek,
    • világos generációs határok vannak,
    • rugalmas működés.
  • A diszfunkcionális család jellemzői:
    • felborult hierarchia,
    • szülő–gyermek koalíció a másik szülő ellen,
    • merev, ismétlődő működési minták.

Keresztgenerációs koalíció

  • Az előadás szerint az elidegenítés egyik tipikus mintája, amikor:
    • az egyik szülő,
    • a gyermek,
    • esetleg egy nagyszülő
      közös szövetséget alkot a másik szülő ellen.

Dr. Craig Childress elmélete

  • Childress szerint az elidegenítő szülő saját, feldolgozatlan gyermekkori traumáit ismétli meg a saját gyermekével.
  • A gyermek:
    • hamis hiedelmeket alakít ki a másik szülőről,
    • torzul a kötődése,
    • a konfliktus eszközévé válik.
  • Childress ezt “pathogenic parenting” (kóros szülői működés) néven írja le.

A videó fő állítása

  • A szerző szerint először nem terápiára, hanem gyermekvédelmi beavatkozásra van szükség.
  • A javasolt sorrend:
    1. a családi rendszer felmérése;
    2. annak azonosítása, melyik szülő okozza a kóros működést;
    3. a gyermek védelme;
    4. csak ezután kezdhető hatékony terápia.
  • A szerző szerint amíg a gyermek ugyanabban a káros környezetben él, a terápia önmagában nem képes tartós eredményt elérni.

A végkövetkeztetés

  • A videó álláspontja szerint a szülői elidegenítés kezelésének kulcsa:
    • a családi rendszer megértése,
    • a kóros minták felismerése,
    • a gyermek elsődleges védelme,
    • és csak ezt követően a családi kapcsolatok helyreállítása.

Views: 2