Tényállás
- védelembevételi tárgyalás
Az édesanya a tárgyaláson kijelentette:
„Egy kislány úgy felfázhat, hogy évek múlva súlyos nőgyógyászati problémák lesznek a következményei, például nem lehet saját gyereke.”
A gyermekjóléti pszichológus, aki beszélt a gyermekkel, megállapította és ugyancsak a tárgyaláson elmondta:
„Tehát annélkül, hogy rákérdeztem volna, a kislánytól tudtam meg a meghalt ikrekről. Tehát mindent olyan részletességgel mesélt el, ami szerintem egy másodikos csak úgy önmagától nem fog elmondani, vagy nem tudna róla.”
Gyermek, ekkor nyolcéves gyermek, az alábbiakat kérdezte az édesapjától:
„Ezt te kérdezted a nőtől? Mondjuk azt kérdezted volna meg a nőtől, hogy ha mindegyik pénteken beviszed ezt a gyereket abba a hideg vízbe, akkor 20 év múlva lesz-e gyereke?”
Ez a kérdés azután hangzott el, hogy az édesapa egy hangfelvételt mutatott a gyermeknek, amelyben az úszóedző tájékoztatta az apát arról, hogy a hideg idő ellenére biztonságos az úszás.
További események:
Ezeket az információkat a következő személyek hagyták jóvá, és mindenről tudomásuk van:
- Patai Krisztina, ráckevei családsegítő
- Wulz Rita, ráckevei családsegítő
- Gyalog Beáta, igazságügyi klinikai gyermekpszichológus
- Baraczkai Krisztina, igazságügyi pszichiáter
- Csányi Beatrix, bíró
A problémát továbbá az jelenti, hogy az anya két éve folyamatosan állítja, hogy nem bántalmazza a gyermeket lelkileg, és nem folytat ellennevelést. Ebből következően ugyanazt a tevékenységet folytatja továbbra is, abban a tudatban, hogy ő és a családja nem bántalmazzák a kiskorút. Ezt az álláspontot pedig az apán kívül mindenki aláírásával biztosítja.
- Kedves szakértők,
Az önök helyében mélyen elszégyellném magam, és írnék egy levelet a bíróságnak, amelyben közölném, hogy nem kívánok tovább részt venni az eljárásban, mert még önök szerint sem fér bele a társadalmi normákba az, ami itt történt és aláirták Csányi Beatirx nyomásásra. - Mert pontosan ez fog történni: minden bizonyítékot és minden tettüket szét fogom szedni.
Hozzunk hát létre – a két igazságügyi szakértővel, a bírósággal, a ráckevei környéki tanáral és a csalájával együtt – egy új társadalmi normát, amelytől nekem hányingerem van. - De hát önök az igazságügyisek…
A gyermek volt uszni apával, majd a gyermekkel az apa vettek úszoruhát is, hogy apa tudja vinni azokat.
A felperes a tárgyalásig nem ellenezte az uszást és a gyermek regi iskolájában is jártak úszni télen tehát iskolai programok alkalmával is ment volna úszni a gyermek.
Az édesanya, aki a tárgyaláson tudomást szerzett arról, hogy gyermek az ikrek haláláról beszélt, ezt követően a gyermekkel is megosztotta a „nem lehet saját gyereke” elképzelését.
Az édesanya az ikrek haláláért az apát és családját tette felelőssé.
Barackzai Krisztina:
A felperesi nagyszülők csak jó szándékkal.” Szükség szerint foglalkoznak a. perbeli gyermekkel,, a felperest a. gyermek nevelésében nem befolyásolják.
Nos erre bejott mindket nagyszülő és elöadtak mindnt is és nem is értették hogy hogy lehet a gyerekükre rosszat mondani… És nem azzal jöttek hogy mélyen sajnálják a gyerekük tetteit és elhatárolodnak töle..
Az édesanya tudatosan felhasználta az esetkonferencián a gyermekről halott információt, hogy érzelmi manipulációval félemlítse meg a gyermeket.
Az ikrek, akik már kilenc éve meghaltak, és akiket a gyermek nem ismerhetett, eszközként szolgáltak az anya részéről a gyermek érzelmi befolyásolására apa ellen.
Ez a cselekedet egyértelműen kérdést vet fel az édesanya magatartásával kapcsolatban és Gyalog Beáta klinikai gyermekpszihologussal szemben, különös tekintettel a gyermek lelki és érzelmi fejlődésére.
Mivel a gyermek ezt követően már nem akart úszni menni az apával, nyilvánvaló, hogy az anya elérte célját, vagyis sikeresen manipulálta a gyermeket úgy, hogy eltávolodjon az apjától.
Továbbá az anya tudatosan épített arra is, hogy a gyermek összekapcsolja a halott ikrek esetét az apával, így szándékosan elérte, hogy a gyermek ne akarjon az apjával lenni sem nyáron, sem máskor, és hogy beérje heti egy óra találkozással.
Elemzés: Ellennevelés, lelki bántalmazás és parentifikáció
Ellennevelés:
Az anya tudatosan akadályozta az apa és a gyermek kapcsolatának zavartalan fenntartását azzal, hogy a gyermekel olyan információkat osztott meg, amelyek az apa által szervezett úszás, és a kettőjük kapcsolatának megszüntetésére irányultak.
Az anya állításaival tudatosan és előre megfontoltan okozott lelki kárt, és manipulálta a gyermeket, amely alkalmas volt arra, hogy az apa által szervezett úszások örömteli élményét és a kapcsolattukat megszüntesse. Ez egyértelműen ellennevelési magatartásnak minősül.
Lelki bántalmazás:
Az anya tetteivel súlyosan veszélyezteti a gyermek érzelmi biztonságát. Az anya ezzel a magatartással egyértelmüen manipulálta a gyermeket az apa ellen felhasználva a halott gyermekek lelki hatását a gyermekre.
Ez a viselkedés nem más, mint a parentifikáció és az ellennevelés együttes, megcáfolhatatlan példája. Az ilyen magatartás különösen káros hatást gyakorol a gyermek lelki világára, amelyet semmilyen, a gyermek védelmét szolgáló jogszabály vagy szakmai iránymutatás nem fogadhat el.
A káros hatások részletezése:
- Érzelmi manipuláció és félelemkeltés: Az anya félelmet keltett a gyermekben, hogy egy ártalmatlan tevékenység (például úszás az apával) súlyos, hosszú távú következményekkel jár, például a jövőbeli gyermekvállalás szempontjából amit a gyermek összekötött a testvérei halálával
- így az anya pontosan azt érte el, hogy a gyermek elveszítse bizalmát az apában.
Az anya pontosan tudta, hogy a gyermek nem képes az ikrek halálának és a jövőbeli egészségi problémák összefüggéseit érzelmileg feldolgozni. Ennek ellenére szándékosan használta fel ezeket az információkat, hogy a gyermeket az apával szemben bűntudatba és félelembe taszítsa, érzelmileg zsarolja, és végül eltávolítsa az apjától. - Mindezt a felperes az apa 2 hetente 3 órás kapcsoalttartása miatt tette, ami bizonyítja, hogy mennyire volt elszánt az irányba, hogy a tárgyaláson kijelntett „meg kell szakítani a kapocsolatot” megvalósítsa.
- Bűntudatkeltés: Az anya magatartása miatt a gyermek bűntudatot, félelmet érez az apával töltött idő miatt, attól tartva, hogy saját jövőjét vagy egészségét veszélyezteti, és nem mellesleg a 3 testvére elvesztése miatt további terhet érezhet a 8 éves, az anya kijelntése és manupulációja miatt. Ez az érzés teljes mértékben felnőttkori felelősség, amelyet nem szabad egy gyerekre helyezni.
- Kapcsolati akadályozás: Az anya viselkedése negatív érzelmeket keltett a gyermekben az apával szemben, ami hozzájárult a szülő-gyermek kapcsolat torzulásához és eltávolodásához, amit a gyermek kategorikus kijelntéseivel is alátámasztott, elég az 1 óra apával, nem akart vele lenni nyáron, és kettesben sem.
- Parentifikációs elem – Felnőtt szerepbe kényszerítés: Az anya a gyermeket olyan felnőttes gondokkal és felelősségekkel terhelte, mint a jövőbeli egészségéről való gondoskodás. Ez a parentifikáció egyik legsúlyosabb formája, amely érzelmileg és pszichológiailag megterheli a gyermeket.
- Hosszú távú pszichológiai károsodás: Egy nyolcéves gyermek, aki a halott testvérek tragédiáját és a saját jövőjét érintő, felnőttekre jellemző felelősséget kénytelen feldolgozni, elkerülhetetlenül komoly érzelmi sérüléseket szenved. Ez az anya tudatos tevékenységének közvetlen következménye, amely hosszú távon maradandó pszichológiai károsodást okoz a gyermek fejlődésében
Ez a fajta bánásmód tehát károsítja a gyermek érzelmi világát, torzítja a szülőkkel való kapcsolatát, és koravén, felelősségteljes szerepbe kényszeríti, amely felnőttként terheli meg az érzelmi és pszichológiai fejlődését.
Az anya nemcsak véletlenszerűen osztotta meg az információt a gyermekkel, hanem tudatosan és előre megfontolt szándékkal alkalmazta, hogy a gyermek érzelmi stabilitását megrendítse és az apával való kapcsolatát szándékosan megsemmisítse.
Az anya viselkedése súlyosan sérti a gyermek lelki egészséghez és biztonsághoz való jogát.
Gyalog Beáta természetesen valamiért ezt is kihagyta az értékelésből.
Mert nem volt releváns…
Tehát nyugodtan lehet így is értelmezni: Gyalog Beáta és Csányi Beatrix szerint ez nem érdemel felügyelt kapcsolattartást, csak azt, hogy az apát még jobban eltávolítsák a gyermektől, és ezzel még nagyobb teret és szabadságot adjanak az anyának, hogy nyugodtan, a társadalmi normák égisze alatt folytassa a tevékenységét.
Views: 4
