peranyagok Archives - Page 43 of 67 - Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

„Apa nem hozná vissza” – az ellennevelés egyik módszere

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

anya egy vadidegennek:
Nincs agyonszidva, tehát az nem igaz, amit a férjem mond. A férjem évek óta
azzal fenyegetett, hogy ha válni merek, akkor nem adja vissza a gyereket. Amíg
nem volt bírói döntés, emiatt nem vittem. Ezt az egy mondatot tudta a gyerek,
hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná. De ezt mindenkinek
elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.

1. Az anya önigazolási kísérlete

Az anya védekezésként kijelenti, hogy a gyermek „nincs agyonszidva,” ugyanakkor a saját szavaival elismeri, hogy negatív információt közvetített az apáról:
- „Vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná” – Ez a mondat közvetlenül az apa megbízhatóságát kérdőjelezi meg a gyermek előtt, és félelmet kelt benne.
- Ez az állítás egyértelműen ellentmond annak, hogy a gyermek érzelmileg semleges környezetben nőne fel, és arra utal, hogy az anya tudatosan vagy tudattalanul negatív képet alakított ki az apáról.

2. Az apa fenyegetésére való hivatkozás

Az anya azt állítja, hogy a férje évek óta azzal fenyegette, hogy „nem adja vissza a gyereket.” Azonban az állítások bizonyíték nélküli megismétlése a gyermek előtt olyan helyzetet teremthetett, amelyben a gyermek bizalmatlanná vált az apával szemben.
Ez a fajta érzelmi manipuláció az ellennevelés egyik formájának tekinthető, mivel a gyermek az anya szavaiból értesülhetett az apa feltételezett fenyegetéseiről.

3. A családsegítő szerepének hangsúlyozása

Az anya kijelenti, hogy „ezt mindenkinek elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.” Ez az állítás arra utal, hogy az anya szándékosan igyekezett megerősíteni a saját narratíváját külső szereplők előtt is, ami egyfajta önigazolási stratégiának tűnik.
Ugyanakkor az, hogy a gyermek tudomást szerezhetett az anya félelmeiről és az apa elleni vádakról, azt jelzi, hogy az anya nem védte meg a gyermeket az ilyen konfliktusoktól.

4. A gyermek érzelmi manipulációjának bizonyítékai

Az anya beismeri, hogy a gyermek tudta, hogy „vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.” Ez egy olyan információ, amely kifejezetten félelmet kelt a gyermekben:
- A gyermek számára a kapcsolattartás előtti szorongás vagy félelem kialakult, amely az apával szembeni elutasító viselkedésben is megnyilvánult.
- Az anya szavai aláásták a gyermek bizalmát az apában, ami hosszú távú érzelmi és kapcsolati problémákhoz vezetett.

Iskolai átadás helyett konfliktus: az ellennevelés újabb jele

Az anya megjelent az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje volt, de nem adta át a gyermek papírjait. Az apa rendőrt hívott, és miközben a rendőrökkel beszélt telefonon, az utcán, az anya és a gyermek nekimentek az apának. Emiatt az apa, a rendőrökkel való telefonbeszélgetés során, kénytelen volt hátrálni az úttestre előlük. A gyermek rugot ütött és kiabált apával.

2021-10-28-16._gyermek_papirjait_nemadja_rendoriintezkedes_kerve.mp3
anya: Igen és egy notórius hazudozó vagy azt is mondjad.
Apa: Ne támadjál nekem gyermekem jó! Ne támadjál nekem gyermekem!
anya: Ezt csinálta a szüleimmel. Két hete a szüleimre támadt. gyerekem, fejezd
már be!
Apa: De miért beszélsz ilyen hülyeségeket, meséld már el?

1. Az ellennevelés egyértelmű jelei

Az anya jelenléte és magatartása az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje lett volna, a konfliktushelyzet szándékos generálására utal.
A gyermek agresszív viselkedése („rugdalja, üti apát, és kiabál vele az utcán”) szoros összefüggést mutat az anya hatásával. Ez arra utalhat, hogy az anya előzetesen érzelmileg befolyásolta a gyermeket.

2. A gyermek előzetes manipulációja

Az anya nem biztosította a gyermek érzelmi felkészítését az apa kapcsolattartására:
- A gyermek közvetlenül az iskolából érkezett, ahol valószínűleg nem kapott lehetőséget az érzelmi kiegyensúlyozottság helyreállítására.
- A gyermek reakciója („rugdalja és üti apát”) egyértelműen mutatja, hogy a gyermek érzelmi állapotát már korábban befolyásolhatták, ami az anya szavainak és magatartásának következménye lehet.

3. Az anya felelőssége a konfliktushelyzetben

Az anya jelenléte az apa kapcsolattartási idejében:
- Ez önmagában is zavaró lehetett a gyermek számára, mivel az anya szándékosan megjelent egy olyan időpontban, amikor az apa jogszerűen kezdhette volna a kapcsolattartást.
- Az anya megjelenése szándékosan történt, hogy konfliktust idézzen elő, és megnehezítse a kapcsolattartás megvalósulását.
A gyermek bevonása és manipulálása:
- A gyermek viselkedése, például az agresszió (rugdalás, ütés), az anya indirekt támogatását vagy irányítását tükrözi, amelyet a konfliktushelyzet előtt és alatt is gyakorolhatott.

4. A gyermek érzelmi állapotának figyelmen kívül hagyása

Fizikai és érzelmi túlterheltség:
- Az, hogy a gyermek az iskola után került a konfliktushelyzetbe, további bizonyítéka annak, hogy az anya nem biztosította a gyermek számára az érzelmi felkészülést és stabilitást.

5. Az események jogi értékelése

A kapcsolattartás akadályozása:
- Az anya megjelenése az iskolánál és a gyermek érzelmi felkészületlensége arra utal, hogy az anya akadályozta az apa kapcsolattartását. Ez a magatartás a gyermekvédelmi és szülői jogi szempontból aggályos.
Ellennevelés:
- A gyermek agresszív viselkedése és az apa irányába mutatott elutasítása azt jelzi, hogy az anya szándékosan negatív képet közvetíthetett a gyermek felé az apáról.
Gyermek érzelmi veszélyeztetése:
- A gyermek rugdalása és kiabálása egyértelmű jele annak, hogy az érzelmi biztonságát nem tartották szem előtt.

„Mindent te felveszel” – a gyermek manipulációja az ellennevelésben

2022_l O_l 3_telefonbeszelgetes_gyermek_veszed_te_fel
Gyerekhang: Mért veszed te fel? Te!
apa: De most ezt így kiírja a telefonod, vagy mi? Vagy ezt most honnan jön
ez az információ neked? Ha?
Gyerekhang: Mindent te felveszel!
2022_10_13_telefonbeszelgetes_gyermekveszed_te_fel.mp3

A beszélgetés elemzése alapján az alábbi problémák emelhetők ki az ellennevelés és a gyermek érzelmi manipulációja szempontjából:

1. A gyermek szavait valószínűleg befolyásolják

A gyermek kijelentése: „Mért veszed te fel? Te!” és „Mindent te felveszel!” olyan megfogalmazás, amely nem tűnik a gyermek természetes gondolatának, hanem egy felnőtt véleményének vagy érvelésének továbbadására utalhat.
A kérdéses kontextusban a gyermek átveszi az anya negatív narratíváját az apáról, amely az apát mint megbízhatatlan és manipulációra hajlamos személyt állítja be.

2. Ellennevelés jelei

Az anya előzetesen informálja vagy instruálja a gyermeket, hogy az apát a felvételek készítésével vádolja.
- Ez megnyilvánul abban, hogy a gyermek indokolatlanul feltételezi az apa szándékait (például a felvételek készítését), és ezt vádaskodó hangnemben közli.
- Az ilyen viselkedés alátámasztja az ellennevelés gyanúját, mivel az anya tudatosan befolyásolja a gyermek gondolkodását, hogy negatív képet alkosson az apáról.

3. Az apa védekező pozíciója

Az apa kérdése: „De most ezt így kiírja a telefonod, vagy mi? Vagy ezt most honnan jön ez az információ neked?” arra utal, hogy érzékeli a gyermek szavai mögött az anyai befolyásolást.
- Az apa próbálja finoman rávezetni a gyermeket arra, hogy ismerje el: nem saját véleménye vagy gondolata alapján beszél.

4. A gyermek érzelmi biztonságának sérülése

Az ilyen beszélgetések súlyos érzelmi terhet rónak a gyermekre, hiszen ő a konfliktus középpontjában találja magát.
A gyermek érzékelheti, hogy a szülei közötti konfliktus résztvevőjévé vált, ami lojalitáskonfliktust és érzelmi instabilitást idéz elő.
Ha a gyermek azt tanulja meg, hogy az egyik szülő ellen „kell” állást foglalnia, az hosszú távon súlyosan torzítja az önképét és kapcsolatait.

5. Szándékos manipuláció

Az anya felhasználja a gyermeket eszközként, hogy konfliktust generáljon az apa ellen.
- A „Mindent te felveszel!” kijelentés olyan vád, amely egyértelműen egy felnőtttől származó érvelést tükröz, nem pedig a gyermek saját megfigyelését.
- Az ilyen szituációk ismétlődése azt mutatja, hogy a gyermek tudatosan vagy tudattalanul az anya érdekeit képviseli a beszélgetések során.

Anyai szidalmak a gyermek előtt – az ellennevelés mintája

anya visekledése a gyermek elött:

● Az anya Julius 30-ai vitája.mp3
anya: Ja, hogy az normális, utána meg örüljek neki a bunkó szüleidnek nem
láttál otthon normális házasságot te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni
létesíteni normális házasságot. Ezt a gonoszkodást láttad otthon most mar 42 éve ez nem normális, amit csinálnak. Gonosz emberek egytől egyig mind és a mamád dédi mama fejét is telebeszélte a nagyneni gonoszságokkal ez van, és nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is, mert neked is olyan stílusod van mint apádnak Nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is. Neked is olyan stílusod van, mint apukádnak ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek, ott van Juditka arra képes a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki… Semmi keresnivalója ilyen negatív emberek közt.

Szövegkörnyezet

A beszélgetés során az anya erősen kritikus, leértékelő megjegyzéseket tett az apára és annak családjára, miközben a gyermek is jelen volt, és hallotta a vitát. A kijelentések tartalma és hangvétele arra utal, hogy az anya aktívan igyekszik negatív képet kialakítani az apáról és családi hátteréről, ezzel befolyásolva a gyermek hozzáállását.

1. Elemzett kijelentések és azok jelentősége

„Örüljek neki a bunkó szüleidnek, nem láttál otthon normális házasságot, te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni létesíteni normális házasságot.”
- Jelentése: Az anya az apa családját és annak hatását kritizálja, közvetetten felelőssé téve őket az apa vélt hiányosságaiért.
- Hatása a gyermekre: Az ilyen kijelentések képesek mély érzelmi zavart okozni a gyermekben, aki természetes módon szeretné mindkét szülőt és azok családját szeretni és tisztelni.
„Gonosz emberek egytől egyig mind.”
- Jelentése: Az anya egyértelműen általánosít és mindenkit leértékel az apa családjában, beleértve a nagyszülőket is.
- Hatása a gyermekre: A gyermek érzelmileg érintetté válhat, különösen, ha szoros kapcsolatot ápol az apa családjával. Ez lojalitáskonfliktust idéz elő.
„Mamád, dédimama fejét is telebeszélte a nagynéni gonoszságokkal.”
- Jelentése: Az anya részletes és személyes kritikákat fogalmaz meg az apa rokonairól, további negatív sztereotípiákat kialakítva a gyermekben.
„Neked is olyan stílusod van, mint apádnak, ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek.”
- Jelentése: Az anya nemcsak az apa családját, hanem magát az apát is leértékeli, és a „gonosz” jelzővel személyeskedik.
- Hatása a gyermekre: A gyermek számára az apához való kötődés rendkívül nehézzé válhat, ha ilyen negatív jellemzőkkel ruházzák fel az apját.
„Ott van Juditka, arra képes, a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki?”
- Jelentése: Az anya további sértéseket fogalmaz meg, amelyek már nemcsak a közvetlen családot, hanem más rokonokat is érintenek.
- Hatása a gyermekre: A gyermek számára ez a megfogalmazás érthetetlen lehet, de a megvető hangnem és tartalom nyomasztó érzelmi légkört teremthet.

2. Az anya viselkedése mint az ellennevelés megnyilvánulása

Az ellennevelés olyan szülői magatartás, amelynek célja, hogy a másik szülőt a gyermek szemében negatív színben tüntesse fel. Az alábbiak figyelhetők meg:

Nyílt kritika: Az anya folyamatosan támadja az apát és annak családját a gyermek jelenlétében, ami negatívan befolyásolja a gyermek érzéseit az apja iránt.
Lojalitáskonfliktus előidézése: A gyermek belső konfliktust él meg, amikor az egyik szülőjét vagy annak családját negatív szavakkal illetik.
Identitáskárosítás: A gyermek az apa családjához is tartozik. Ha ezt a családot folyamatosan kritizálják, az a gyermek saját identitására is hatással van.

3. A gyermek jelenléte és hallgatólagos részvétele

A vita közvetlenül a gyermek előtt zajlott, ami súlyosbítja a helyzetet:

A gyermek nem csupán passzív hallgató volt, hanem olyan közegben volt kénytelen jelen lenni, ahol az egyik szülőt érzelmileg és verbálisan támadták.
Az ilyen helyzetek érzelmi terhelést okoznak a gyermeknek, ami később szorongáshoz, félelemhez vagy akár viselkedési problémákhoz vezet.

4. Következmények és szakértői megítélés

Rövid távú következmények:
- A gyermek érzelmi zavart él meg, különösen akkor, ha lojális szeretne lenni mindkét szülőjéhez.
- A vitában elhangzó negatív kijelentések a gyermekben negatív képet alakít ki az apáról és családjáról.
Hosszú távú következmények:
- A gyermekben tartós érzelmi bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki.
- A szülők közötti konfliktus és az apa leértékelése akadályoza a gyermek egészséges kapcsolati fejlődését.

Összegzés

Az anya kijelentései súlyosan érintik az apát és annak családját, és egyértelműen az ellennevelés jeleit mutatják. A gyermek jelenléte és a vita tartalma jelentős érzelmi károkat okoz a gyermek számára.

„Elegem van belőled” – az ellennevelés hangja a telefonban

2022_l O_l l_telefonbeszelgetes_a gyermek_nemakarj ahogyhivjam.mp3
2022.lO.ll -én a gyermek kijelentette, hogy nem kell őt hívni minden nap

Gyerekhang: Figyelj, apa, nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?
apa: Miért?
Gyerekhang: Merthogy elegem van már belőled.
anya: Te vagy ilyen beteges tudom hogy veszi fel

Gyermek kijelentése: „Nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?”

Megfogalmazás: A gyermek kijelentése egyszerű, de a „megértetted?” hangsúlyozása határozottságot mutat, amely nem jellemző az életkorának megfelelő kommunikációra, különösen egy szülővel szemben.
Tartalmi kérdés: A „nem kell mindennap hívni” kijelentés, különösen a „megértetted?” záró megjegyzéssel, egyértelműen felnőtt befolyásra utal. Az ilyen szavak és hangsúlyok azt a benyomást keltik, hogy a gyermek nem önállóan formálta meg ezt a véleményt.

Az apa kérdése: „Miért?”

Az apa természetes kérdéssel reagál, próbálva megérteni a gyermek kijelentésének mögöttes okát.
A kérdés felvetése azt mutatja, hogy az apa támogató és kommunikációra nyitott szeretne lenni, míg a gyermek válasza érzelmi távolságtartásra utal.

Gyermek válasza: „Mert elegem van már belőled.”

A „már elegem van belőled” kijelentés:
- Egy ennyi idős gyermektől nem jellemző, hogy saját érzéseit ilyen végleges, erőteljes formában fejezze ki.
- A megfogalmazás és a tartalom egy felnőtt befolyásolt véleményének visszatükröződése. Ez arra utal, hogy a gyermek ilyen jellegű érzéseket vagy megfogalmazásokat hallott, esetleg átvett egy másik szülőtől, az anyától.

Az anya kijelentése: „Te vagy ilyen beteges, tudom, hogy veszi fel”

Az anya a gyermek kijelentése után gyorsan belép a beszélgetésbe, és az apát „betegesnek” nevezi.
Ez az ellennevelés egyértelmű példája, mivel a gyermek előtt nyíltan negatív megjegyzést tesz az apára.
Az anya megjegyzése az apa felvételkészítésével kapcsolatban azt mutatja, hogy a beszélgetés kontextusát és tartalmát ellenőrizni próbálja.
- Az anya szándékosan zárkózott vagy védekező attitűdöt tanúsít az apával szemben, és igyekszik hitelteleníteni az apa kommunikációs szándékait.

Ellennevelés jelei és következményei

Gyermek bevonása a szülői konfliktusba:
- A gyermek kijelentése és annak tartalma erős jelei annak, hogy az anya aktívan alakíthatja a gyermek gondolkodását az apával kapcsolatban.
- A gyermek olyan érzelmi terhet visel, amely lojalitáskonfliktust idézhet elő benne.
Az apa hiteltelenítése:
- Az anya „beteges” kijelentése nemcsak az apát próbálja meg leértékelni, hanem a gyermek előtt torz képet fest az apáról, ami a szülő-gyermek kapcsolat tartós károsodásához vezethet.
Az anya befolyásának mértéke:
- Az anya gyors és védekező beavatkozása, valamint a „felvétel” említése arra utal, hogy tudatosan próbálja irányítani a beszélgetés menetét és tartalmát.

Összegzés

A beszélgetés a gyermek manipulálására és az apa hiteltelenítésére utaló erős jeleket mutat.
Az anya viselkedése alátámasztja az ellennevelés tényét, amely hosszú távon káros a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére.

„Hazudozós apuka” – az ellennevelés és parentifikáció jelei

2022-10-02-19-telefon_beszlteges.mp3
anya: ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek
Apa: Na jó, hogyha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt, jó? Tehát nem kell vele beszélgetni itt folyton a hátad mögött, jó? Hagyjad már abba!
anya: Nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned.
Apa:Most ehhez te hogy jössz ide?
anya: Ha meghallja, hogy akarsz, vele beszélni már látszódik rajta hogy
Apa: Így az éppen te rajtad látszik, az éppen te rajtad látszik, mert most beleszólsz ebbe is.
anya: Jó ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek

1. A „hazudozós apuka” kifejezés ismétlődése

A „hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek” kijelentés súlyosan romboló hatással van a gyermek apához fűződő kapcsolatára.
- Az ilyen jellegű kijelentések az ellennevelés egyértelmű jelei, mivel kétségbe vonják az apa megbízhatóságát és szeretetét a gyermek előtt.
- A folyamatos ismétlés arra utal, hogy a felperes tudatosan kívánja befolyásolni a gyermek apáról alkotott képét, ami hosszú távon bizalmatlanságot és érzelmi elidegenedést eredményezhet.

2. A gyermek bevonása a konfliktusba

A beszélgetés kontextusából kitűnik, hogy a gyermek hallja és tanúja a szülők közötti konfliktusnak:
- A „már látszódik rajta” megjegyzés arra utal, hogy a gyermek viselkedését vagy reakcióit az egyik szülő a másik ellen használja fel.
- Ez érzelmi terhelést jelent a gyermek számára, és azt sugallhatja neki, hogy állást kell foglalnia a szülők között, ami súlyos lojalitáskonfliktust okoz.

3. A konfliktusok nyílt kezelése a gyermek jelenlétében

Az apa és az anya között zajló beszélgetés dinamikája azt mutatja, hogy a felperes aktívan akadályozza az alperes és a gyermek közötti kommunikációt:
- Az anya kijelentése, hogy „nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned”, azt sugallja, hogy az apa kapcsolattartási szándékát szükségtelennek vagy problémásnak állítja be a gyermek előtt.
- Az ilyen megjegyzések hosszú távon aláássák az apa szülői szerepét és a gyermekkel való kapcsolatát.

4. A szülői szerep hiteltelenítése

Az anya ismételten megkérdőjelezi az apa szülői kompetenciáját és megbízhatóságát a gyermek jelenlétében:
- A „hazudozós apuka” megjegyzés nemcsak az apa személyét támadja, hanem azt is sugallja, hogy az apa nem alkalmas a gyermek érdekében történő cselekvésre.
- Ez a viselkedés az ellennevelés egyik legaggályosabb formája, amely közvetlenül befolyásolja a gyermek szülőről alkotott képét.

5. Az apa védekező reakciói

Az apa próbálja elhárítani az anya által kezdeményezett konfliktusokat, például azzal, hogy azt javasolja: „ha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt.”
- Az ilyen reakciók azonban csak átmenetileg csökkentik a konfliktus intenzitását, és nem oldják meg az alapvető problémát, hogy az anya aktívan befolyásolja a gyermek gondolkodását.

6. A kommunikációs dinamikából fakadó következmények

A gyermek érzelmi biztonsága és stabilitása súlyosan sérül, ha a szülők közötti konfliktus ilyen nyílt módon zajlik.
A gyermek lojalitáskonfliktusa mélyül, hiszen az anya negatív képet fest az apáról, miközben az apa védekezni kényszerül.
A gyermek könnyen úgy érezi, hogy a szülők közötti konfliktusban neki kell oldalt választania, ami hosszú távú pszichológiai károkat okoz.

Összegzés

Ellennevelés bizonyítékai: Az anya tudatosan használja a gyermek jelenlétét arra, hogy az apát hiteltelenítse és kapcsolattartási szándékát akadályozza.
Parentifikáció jelei: A gyermek érzelmi bevonása és viselkedésének manipulációja a szülők konfliktusában tovább terheli a gyermek lelki állapotát.

Átadás megtagadása és ellennevelés szeptember 10-én

szeptl O_gyereketnemengedteelhozni.mp3

Szeptember 10-én ugyancsak megpróbáltam gyermekem elhozni, de ugyancsak
megtagadta az átadást. Természetesen a gyermek is fül/szemtanúja volt a
beszélgetésnek:
apa: Nem mehetek be megnézni?
anya: Nem jöhetsz be, mert felvételt csinálsz.

1. Az átadás megtagadása

Az anya ismételten megtagadta a gyermek átadását az apának, anélkül hogy erre jogi alapot vagy indoklást adott volna.
- Az ilyen viselkedés az apa szülői jogainak korlátozását célozza, és hosszú távon akadályozhatja a gyermek és az apa közötti egészséges kapcsolat kialakulását.

2. A gyermek jelenléte a konfliktusban

A beszélgetésnél a gyermek jelen volt, és fül- vagy szemtanúja volt az eseményeknek.
- Ez egyértelműen érzelmi terhelést jelent a gyermek számára, hiszen közvetlenül szembesül a szülők közötti konfliktussal.
- A gyermeknek ilyen helyzetekben azt kell látnia, hogy mindkét szülő támogatja őt és együttműködik a jóléte érdekében. Ehelyett lojalitáskonfliktus alakul ki, amely érzelmi stresszt és bizonytalanságot idéz elő.

3. Az anya indoklása: „Nem jöhetsz be, mert felvételt csinálsz.”

Az anya kijelentése arra utal, hogy nem az apa szándéka vagy jogosultsága a fő problémája, hanem az, hogy az apa rögzíti a történteket.
- Ez a magatartás arra enged következtetni, hogy az anya tudatosan próbálja elkerülni az események dokumentálását, ami arra utal, hogy tisztában van a viselkedésének jogi vagy erkölcsi megkérdőjelezhetőségével.
- Fontos megjegyezni, hogy az anya ezzel a gyermek jelenlétében nyíltan konfliktushelyzetet generál, ahelyett hogy az apa szülői jogainak tiszteletben tartásával a gyermeket helyezné előtérbe.

4. Az ellennevelés szempontjából aggályos elemek

A gyermek befolyásolása:
Az anya viselkedése azt sugallja a gyermeknek, hogy az apa jelenléte és kapcsolattartása valamilyen módon nem kívánatos vagy problémás. Ez hosszú távon negatívan befolyásolja a gyermek apáról alkotott képét, és az ellennevelés klasszikus formája.
Az apa szándékainak hiteltelenítése:
Az anya kijelentése, miszerint az apa „felvételt csinál”, a gyermek számára is azt közvetíti, hogy az apa viselkedése helytelen vagy gyanús.

Papírról felolvasott vádak – az ellennevelés bizonyítéka

Gyerek: N – e – m a – k – a – r – o – k – b – e – s – z – é – l – n – i, m – e – r – t f – e -l – v – e – s – z – e – d <—ezt azért kellett igy irni mert anya irta a pappira a betüket amit a gyerek egyesével felolvasott a pappiról. /a felvételen hallani ahogy irja a pappira a betüket az anya/

apa: Hú, anyád írja helyetted? Jaj. Anyád akkor nem emlékszik, hogy mit mond? Ajjaj. Arra majd figyelj akkor. Lehet, hogy elfelejti amit mond.
Anya: Nagyon jól tudjuk, hogy az összes beszélgetést felveszed jó és nem járultam hozzá.
Apa: Jó, oké. Most ezzel nem értem, nem emlékszel, hogy mit mondasz? Na mindegy ez nem érdekes.
Anya: Igen, hogy jöttél ide is ma?
Apa: Hogyan, így, ahogyan kellett.
Anya: És miért nem jöttél be a gyerekedhez?
Apa: Azért, mert jól láttuk mind a ketten, akkor éppen elindultál visszafele és mondtad, hogy menjek haza vagy valamit mondtál, majd megnézzük.
Anya: Mert egy idegen férfivel el akartad vinni a gyereket.

Az anya befolyásolása és ellennevelés

Gyermek felolvastatása a papírról:
A gyermek szó szerint betűnként olvassa fel azt a szöveget, amelyet az anya előzetesen egy papírra írt. Ez azt mutatja, hogy az anya közvetlenül beavatkozott a gyermek kommunikációjába, és manipulált üzenetet közvetíttetett az apának.
- Ez a viselkedés az ellennevelés egyértelmű megnyilvánulása, hiszen az anya szándékosan próbálja a gyermek szavait eszközként használni az apa ellen.
- Az ilyen manipuláció nemcsak az apa szülői jogait sérti, hanem megfosztja a gyermeket a saját autonóm kommunikációjától, és érzelmileg kihasználja őt.
Anya kijelentése: „Mert egy idegen férfivel el akartad vinni a gyereket.”
Ez a kijelentés arra utal, hogy az anya szándékosan vádaskodik, és ezt a gyermeket hallgatóságként felhasználva teszi. Az „idegen férfi” említése az apa megbízhatóságát próbálja megkérdőjelezni, ami ellennevelő magatartás, mivel a gyermek bizalmát is alááshatja az apában.

Parentifikáció és a gyermek érzelmi terhelése

Az anya a gyermek jelenlétében aktív szerepet osztott rá a konfliktusban azzal, hogy:
- Felolvastatta a papíron lévő szöveget.
  Ez nemcsak arra kényszerítette a gyermeket, hogy az anya érzelmi és jogi harcában közvetítőként működjön, hanem azt is, hogy egy olyan üzenetet közvetítsen, amelyet nem ő fogalmazott meg. Ez a gyermek számára érzelmi megterhelést és lojalitáskonfliktust okozhat.
Az ilyen helyzetekben a gyermek nemcsak tanúja, hanem eszköze is a szülők közötti konfliktusnak. Ez hosszú távon káros hatással lehet az érzelmi fejlődésére, önálló véleményalkotására és a szülőkkel való kapcsolatára.

Káros szülői kommunikáció

Az anya többször is a gyermek jelenlétében tesz az apát lejárató megjegyzéseket, például:
- „Mert egy idegen férfivel el akartad vinni a gyereket.”
  Ez a kijelentés azt sugallja, hogy az apa szándékai kétesek, és veszélyt jelenthet a gyermekre. Az ilyen kommunikáció célja az apa hiteltelenítése és a gyermekben való bizalom csökkentése.
Az anya védekezése: „Nagyon jól tudjuk, hogy az összes beszélgetést felveszed jó és nem járultam hozzá.”
Ez egyfajta terelés, amely arra utal, hogy az anya megpróbálja elkerülni a felelősségvállalást a manipulációs magatartásáért. Ez szintén egy olyan taktika, amely a konfliktust elmérgesítheti, miközben a gyermek feszültségének növekedéséhez vezet.

Összegzés

Ellennevelés bizonyítékai:
Az anya közvetlenül befolyásolja a gyermeket azáltal, hogy írásba foglalja és felolvastatja vele a saját narratíváját. Ez a gyermek autonómiájának megsértése és az apa elleni manipuláció egyértelmű jele.
Parentifikáció következményei:
A gyermek érzelmi teherré válik azáltal, hogy eszközként használják a szülők közötti konfliktusban. Ez súlyosan sérti a gyermek érzelmi fejlődését és a szülőkkel való kapcsolatát.
Káros kommunikáció:
Az anya lejárató kijelentései és az apa elleni vádak nemcsak az apa helyzetét nehezítik meg, hanem a gyermek érzelmi biztonságát is veszélyeztetik.

„Cirkuszoltál” – az anya manipulációja és ellennevelés jelei

Nézzük meg, mit engedélyezett Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus, Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter, Csányi Beatrix bíró, valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja, akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

A másik szülő lejáratása:

. 2022_09_l4_hatosagi_papir_telefonbeszelgetes.mp3

A gyermeknek az anya elmesélte, hogy voltam az új iskolájában megnézni a felvételi lapját. Ez a látogatástanítási időben, az óra alatt történt így a gyermeknek nem lehetet róla tudomása. Illetve jól hallatszik, hogy befolyásolja, a anya a gyermeknek-mit kell mondania. Természetesen ez se tartozna a gyermekre egyáltalán, de az anya itt is bizonyítja, hogy a gyermek lelki bántalmazása teljesen természetes a számára, ami egy általános iskolában tanító számára megengedhetetlen ésszégyenteljes magatartás.

Alperes: És konkrétabban? Házíd készen van?
Gyerekhang: kedden nagyon nem voltam jól.
Alperes: Miért mi történt?
Gyerekhang: Na persze
Alperes: Na, mondjad már el, mi történt?
Gyerekhang: Amit te csináltál
Alperes: Mit csináltam? Miért mondod, hiszen nem is voltál te ott.
Gyerekhang: Bementél a sulimba.
Alperes: Igen.
Anya: Cirkuszolt.
Gyerekhang: Cirkuszoltál.
Anya: Ilyen pszichiátriai eset, mint te, nem viszed el sehova!
Anya: Kiszámíthatatlanul viselkedsz, jó?
Anya: ügyelj kidobtál minket Budapestről jó? Te akard ezt az egészet
Anya: Leszartad a családodat!
Anya: Nem rakod tönkre a gyereket.

Az, hogy az anya láthatóan belevonta a gyermeket a konfliktusba, és a gyermek kérés nélkül ismételte az anya által mondottakat, komoly jelei lehetnek az ellennevelés és a gyermek érzelmi manipulációjának. Ez az alábbi módokon értelmezhető:

1. A gyermek befolyásolása és ellennevelés

Az a tény, hogy a gyermek ismételte az anya szavait, azt mutatja, hogy az anya olyan üzeneteket közvetít a gyereknek, amelyek nem csupán az apa ellen hangolják őt, hanem aktívan bevonják a konfliktusba.
Példa erre: „Cirkuszoltál”, amit az anya mondott ki először, majd a gyermek később megismételte. Ez arra utal, hogy a gyermek megtanulja az anya narratíváját visszamondani, anélkül hogy annak valódi jelentését vagy kontextusát értené. Ez az ellennevelés egy tipikus megnyilvánulása, ahol az egyik szülő manipulálja a gyermeket a másik szülő ellen.

2. Parentifikáció és érzelmi teher

Az anya azáltal, hogy a gyermek előtt ilyen kijelentéseket tesz, érzelmi lojalitáskonfliktusba sodorja őt.
- A gyermek úgy érezi, hogy az anyja érzelmi támogatásra szorul, vagy az anya oldalára kell állnia. Ez különösen igaz mivel az anya negatív állításokat fogalmaz meg az apával kapcsolatban.
- Az ismétlés arra is utal, hogy a gyermek megpróbál megfelelni az anya elvárásainak, így alárendelve magát az anya érzelmi szükségleteinek. Ez a parentifikáció klasszikus esete, amikor a szülő saját érzelmi igényeit helyezi a gyermek elé.

3. Káros hatások a gyermekre

Az ismétlés és az ilyen típusú viselkedés hosszú távon befolyásolja a gyermek autonómiáját és kritikai gondolkodását. A gyermek olyan mintákat tanul meg, amelyekben az egyik szülő szavai vagy véleménye automatikusan igaznak tekinthetők, anélkül hogy saját tapasztalataira vagy ítélőképességére hagyatkozna.
Az ilyen szituációk érzelmi bizonytalanságot és a szülők közötti konfliktusok miatti szorongást is kivált a gyermekben.

4. Az anya szerepe a gyermek befolyásolásában

Az anya megnyilvánulásai egyértelműen mutatják a manipulációs szándékot:

„Cirkuszoltál” → Ez nemcsak az apát minősíti negatívan, hanem a gyermek szemszögéből olyan viselkedési mintát állít be, amelynek a valósághoz való kapcsolódása kérdéses.
A gyermek az ismétléssel megerősíti az anya narratíváját, ami az apa számára rendkívül hátrányos érzelmi helyzetet teremt.

Következtetés

Az anya viselkedése és az ebből fakadó manipulációs folyamatok jogi és pszichológiai szempontból is problémásak:

Az ellennevelés bizonyítékai: Az anya nyíltan az apa ellen hangolja a gyermeket, és ez a gyermek viselkedésében (ismétlésekben) is megmutatkozik.
A parentifikáció jelei: Az anya úgy vonja be a gyermeket a konfliktusba, hogy az érzelmi teherként nehezedik a gyermekre.
A gyermek érdekének sérelme: Az ilyen helyzetek hosszú távon érzelmi és pszichológiai károsodáshoz vezethetnek.

Nézzük meg, hogy engedi és támogatja a ráckve környéki tanárnőnek a gyermekbántalmazást és a bíróság előtt egy gyermekpszihologus nevében a hazudozást Gyalog Beáta igazságügyi szakértő és Baraczkai Krisztina igazságügyi szakértő, és írja alá Csányi Beatrix biro

Szóval a gyerek ventilálva halott gyerekekről mesélt az iskolában es Patai Krisztina szerint totálkáros állapotban találták meg.
2022 november 10 en volt az első tárgyalás Majosházi Linda val.
A tárgyalás végén el lett döntve hogy legyen pszichológus a gyereknek.
majd november 17 -en a védelembe vetéli tárgyaláson ugyancsak a gyerek pszichológus általi megsegítését írták le Patai Krisztinával.

Az iskolai szociális segítő és az iskola intézmény Vezetője is arról számolt be, hogy a gyermek nem az életkorának megfelelő információkkal rendelkezik a szülők válásával kapcsolatban. Közlékeny, kérdés nélkül mesél, ventillál. Pszichológiai megsegítése javasolt.

na most anyuka

Elment a gyermek nelkül a ráckevei Szűcs Krisztinához aki ismerős lehet onnan hogy o beszélgetett azzal a növel is aki a végen Olaszországban tett amit tett…

Találkozott vele két alkalommal majd kijelentettet a következőt anya:

„Minden normális szülő örülne annak, ha a gyermekéről azt mondja a szakember, hogy rendben van Te az a kivétel vagy, aki ennek nem örül.”

vajon mit hazudott neki ? -a tarsadalmi normákat messzenöig betartó anya?
anyuka és a két igazságügyes és Patai Krisztina szerint ha egy gyermek katasztrofális állapotban van a bíró is kéri hogy vigyék el a gyereket és a védelmébe vetéli tárgyaláson is leírjak és mindenki ki van akadva akkor anya megoldja azzal hogy nem kell neki…

szóval anya tartotta hogy az pszichológus ezt mondta…
majd apa megpróbálta megszerezni a pszichológus elérhetőséget de senki nem akarta odaadni se anya se a gyejo…
majd a gyejo vezetője Patai Krisztina annyit elárult a 1x lelvélre hogy a gyermek nem volt Szűcs Krisztina paciense.

Gyalog Beáta és Baraczkai krszitina és Patai Krisztina és Csányi Beatrix és az anya es családja szerint ez igy teljesen rendben van.

Hisz vajon mit is tehetne egy pszichológus egy ilyen gyermekkel mint rá mondani hogy minden rendben…

és az egészet Patai Krisztina rátolta apára hogy jaj hat milyen erőszakos apa hogy 1x levélben kérte Szűcs Krisztina elérhetőséget mert hat apa ténylegesen járt gyermek pszichológushoz es igazságügyihez akik azért tisztában voltak azzal, hogy gyermekről semmit nem lehet mondani amig nem beszéltek vele.

Csak a fent említettek hitték el és egyeltalán nem törődtek azzal, hogy a gyermeket milyen állapotban hagyták, hanem elfogadták, hogy ez teljesen normális és egyeltalán nem gyermekbántalmazás ezt tenni.

Tehát most már írásban van, hogy ha a gyermektől megvonjuk a pszichológusi segítséget és azt hazudjuk a pszichológus nevében, hogy a gyermek jól van akkor az teljesen rendben van és nem történik meg a gyermek veszélyeztetése, bántalmazása.

Leírva pecsételve két igazságügyi szakértő, Patai Krisztina Gyejo vezető és Csányi Beatrix bíró által.
Mindezt a társadalmi normákat betartó Ráckeve környéki általános iskolai tanár és családja által megtámogatva.

Szóval, ha én most beállnak és elmondanám, hogy beszéltem egy gyermek igazságügyi pszichológussal és ő azt mondta, hogy a gyermek katasztrofális állapotban van es erről az anya tehet akkor a két igazságügyi szakértő kénytelen lenne igazat adni hasonlóan, mint anyának adtak.

És ezzel elértük a társadalmi normába a bíróság által azt hogy a gyermeket nem kell elvinni a pszichológushoz sőt találkozni se kell vele de a bíróság elött nyugodtan lehet azt állítani a gyermek pszihologus nevében hogy a gyermek jól van sőt olyan jól hogy minden szülő örülne neki.

Majd apa, mivel nem tudta elérni Szűcs Krisztinát, csak az maradt, hogy a további pszichológusi segítséghez ne járuljon hozzá, hisz nem is kellett.
Anya, mivel két év után sem akarta bevallani, hogy hazudott, így nem is tud mást tenni sajnos.
Erre anya felháborodásának adott hangot, hogy apa nem járul hozzá pszichológushoz, mert hát anya már bizonyította, hogy előbb hazudik, mint hogy a gyerek érdeke eszébe jutna.
Szóval anyuka még mindig abban a hitben van, és ezt írásban meg is erősítette, hogy szerinte egy pszichológus ad úgy egy gyermekről állásfoglalást, hogy soha nem látta, és ez a társadalmi normája.
Most szépen el lehet gondolkodni, hogy egy ilyen tanárnő és családja mit tehetett a gyermekkel az elmúlt több mint két év alatt, ha ezt a fajta mentalitást a társadalmi normának tartják.
Segítek. Ugyanazt, amit az elején. A gyerek mindent tud sajnos, és apa ezt is letesztelte, és a gyerek úgyis elárulta magát 2024 év végen, úgy hogy már 2023 augusztusa óta nincs kapcsolata az apával.