Category: peranyagok

hat soroksári gyámügy teljesen hozta a formáját és elképzelésük sincs hogy mit csinálnak de leírom mert tudom hogy a ráckeve környéki tanárnő is olvassa.

szóval a soroksári gyámügy támogatja az ellennevelést.

Szegény gyáli családsegítő meg belekerült egy olyan helyzetbe ahonnan ha akarnak se tudnak már kimászni csak ha esetleg önként kilépnek.

szóval igen lehet nyugodtan ellennevelni ha anya vagy, a soroksári gyámügy szerint.

de várható volt hogy ez lesz hisz ők mást nem tudnak a képzettségük és a beidegződésük miatt tenni.

szóval nyugodtan nevelj ellent a soroksári gyámügy teljes mértékben támogat benne.

Így most indíthatnák ráckevén egy pert de hát az ottani elfogultság miatt nem kellene és mivel máshogy nem lehet budapestre hozni a pert így marad a közig per az idióta soroksári gyámügy ellen akik mivel nem voltak képesek megérteni a problémát többszöri tájékoztatás ellenére sem így egy sajátos és mindenki mindenkinek ellentmondó helyzetet teremtett saját magának.

de még meg kell várni a két igazságügyi szakértő fegyelmiét szóval még várunk de újabb szög az egész őrületb. és mivel én tájékoztattam őket mindenről illetve a ráckeve környéki tanárnő is elismerte hogy mindezt a társadalmi normáknak megfelelően teszi így most megvan amit Szemáncnak mondtam már csak az időzítés a kérdés és hogy hol. ráckeve bírósága nem lenne olyan vicces szóval ha a ráckeve környéki tanárnő nem adja be pert akkor ő meg elismeri hogy ő egy elidegenítő és ennyi.

vajon a rackeve környéki tanárnő mer e inditani pert vagy sem…

Views: 2

fejemben az, hogy kérni fogom a szüneteltetését a kapcsolattartásnak, hiszen már abból a jelentésből is látható volt, hogy a gyermek érdekét nem szolgálják ezek a találkozások. Akkor azért nem kértem, mert egyértelműen az a félelem munkált bennem, hogy az alperes engem azzal fog vádolni, hogy a gyermeket elidegenítem tőle, mára már azonban olyan súlyosságú lett a helyzet, amit a Szolgálat jelentésében alá is támaszt, hogy a gyermek érdekét szem előtt tartva kell indítványoznom a kapcsolattartás szünetelését. Hangsúlyozom, hogy a jelen kérelmemet a Családsegítő Szolgálat javaslata alapján teszem, hiszen ők azok, akik hitelt hi érdemlő módon tudnak nyilatkozni a kapcsolattartásokon történtekről. Erre tekintettel kérem, hogy a T. Bíróság döntését a Szolgálat javaslata alapján, a tájékoztatásban foglaltak figyelembevételével hozza meg. 103. § /Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem] (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. (2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. (3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem — a 108. §-ban foglaltak kivételével — a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. (4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását, b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú ntézkedés elrendelését kéri. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmemet a Pp. 103. § (1) bekezdés a, c, és d, pontjára alapítom. A gyermek bántalmazását a Szolgálat saját nyilatkozata alapján nem tudja megakadályozni, erre tekintettel a kapcsolattartás fenntartása a gyermek egészséges lelki fejlődését egyértelműen veszélyezteti. Ezt az állapotot fenntartani nem szabad, mert a gyermek olyan maradandó lelki sérüléseket szenvedhet el, amely akár helyreállíthatatlan károkat is okozhat számára.

[kitakarva]

Views: 1

kereseti kérelmemet módosítani kívánom, és kérni fogom a kapcsolattartás jogának megvonását az alperestől. 1 Álláspontom szerint én magam igyekeztem a végletekig biztosítani az alperes kapcsolattartási jogát. Az életközösségünk megszakadásakor az alperes azon fenyegetéseire, miszerint elviszi tőlem a gyermeket és soha nem fogom többé látni valóban nem adtam át Emmát neki kapcsolattartásra, de ettől függetlenül felajánlottam a számára azt, hogy a gyermekkel az én jelenlétemben találkozhat. Az alperes jelenlegi viselkedése, a társadalmi, a kapcsolattartási, és a jog által előírt szabályok messzemenőkig figyelmen kívül hagyó magatartása alapján ezen döntésem nagyon is indokolt volt, félelmem nem volt alaptalan. A Szolgálat leírja tájékoztatásában, hogy külső szemlélő számára érzelmileg rendkívül megterhelő a kapcsolattartás órája, [kitakarva] általában jónak értékeli a találkozást, érezhető, hogy szocializációja során is ebben volt része, szinte természetesnek veszi, a számára kényelmetlen szituációkban gyorsan témát vált, mozgásos, kiszámítható cselekvések felé tereli apját. A gyermek oly mértékben megszokta már ezt a fajta magatartást, amely alapvetően ellentétes a társadalmi viselkedési szabályokkal, hogy torz módon a találkozásokat jónak értékeli. Az alperesi magatartás tehát már súlyos károkat okozott a gyermekben, annak ellenére, hogy a gyermek láthatóan tisztában van a helyes viselkedési formával, ugyanakkor abban bizonytalan is, ezért fordul segítségért és megerősítésért a szolgálat szakembereihez. A tájékoztató több pontján tetten érhető, hogy a gyermek viselkedése az alpereséhez képest mennyivel érettebb, a társadalmi normáknak megfelelő, míg az alperesről ez egyáltalán nem mondható el. A per során fény derült arra, hogy az alperes már az életközösség megszakadását megelőzően legalább 3 évvel hangfelvételeket készített, az érintett felek hozzájárulása nélkül. Ezt a magatartását az alperes teljes mértékben természetesnek veszi, abban semmi kivetni valót nem talál, annak ellenére, hogy ezzel egyértelműen mások személyiségi jogait sérti meg. Ezen magatartásából is látható, hogy az alperesi jelen perben tanúsított magatartás nem új keletű. A gyermek az alperes torz viselkedését azért veszi ténylegesen természetesnek, mivel ahogy a szolgálat is megállapította, ez a szocializációja részét képezte az alperes részéről. Figyelemmel arra, hogy az alperes viselkedésében pozitív változás nem várható, a szolgálat nem vállalja a továbbiakban a felügyelt kapcsolattartást, az elmúlt kb. 9 hónapban a kapcsolattartások minősége nemhogy pozitív változást nem mutat, de kifejezetten negatív tendencia rajzolódik, így álláspontom szerint teljes mértékben indokolt a Szolgálat javaslata, tehát a kapcsolattartás szüneteltetése. Nyilvánvalóan az alperes azzal a váddal fog illetni, miszerint ezen kérelmem egy jól felépített terv része, melynek célja a gyermek tőle való elidegenítése, ami messzebb nem is állhatna a valóságtól. Az elmúlt egy évben én magam igyekeztem a gyermek érdekét szem előtt tartva a kapcsolatot fenntartani az alperes és a gyermek között. Az ideiglenes intézkedés előtt felajánlottam az alperesnek az én felügyeletemben való kapcsolattartást, a Bíróság által hozott kapcsolattartásra . vonatkozó ideiglenes intézkedésekben foglaltakat mindig, minden körülmények között betartottam. A legutóbbi Családsegítői jelentés után is megfordult a [kitakarva]

Views: 2

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben ideiglenes intézkedéssel kérem az alperes és [kitakarva] utó nevű gyermekünk közötti kapcsolattartás szüneteltetését a Ptk. 4:184 § alapján. 2023. augusztus 21. napján kézhez vettem a Ráckeve és Környéki Család — és Gyermekjóléti Központ tájékoztatását a 2023. június 16. és 2023. augusztus 2. napja közötti időszakban megvalósult kapcsolattartásokról. A családsegítő szolgálat által leírtak mélyen megdöbbentettek. Az alperes magatartása messzemenőkig ellentétes a társadalmi, erkölcsi szabályokkal. A gyermek folyamatos bántalmazása, ellenem való nevelése valósul meg akkor, amikor az alperesnek mindössze egy órája lenne arra, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni. Az alperes azonban ezt az dőt a közös, önfeledt játék helyett, a gyermek kifejezett akarata ellenére, ilyen módon használja fel, és ebben elmondása szerint semmi kivetnivalót nem talál, ezen változtatni nem fog. Aggályos az alperes azon viselkedése, hogy a kapcsolattartási szabályokat semmilyen szinten nem tartja be. A jelenlegi helyzetben az alperesnek a társadalmi és a jóerkölcs normáitól egyre távolodó magatartása rajzolódik ki. Mondhatni, a céljai eléréshez használt eszközök között nem válogat, így jelenleg nemcsak a felügyelt kapcsolattartás, felügyelet nélküli kapcsolattartásra változtatása nem indokolt, hanem a gyermek érdekével az látszik Ji azonosnak, hogy a felügyelt kapcsolattartás is “megszűnjön. A gyermek a kapcsolattartásokról nem szokott beszámolni nekem, én pedig nem kérdezem, hogy mi történt, nem szeretném, ha nyomásként élné meg azt, hogy arról nekem be kelljen számolnia. A kapcsolattartásokon történtekről így azonban én mindössze a Szolgálat tájékoztatása alapján tudok tudomást szerezni. A Szolgálat tájékoztatásában maga is javaslatot tesz a kapcsolattartás megvonására, figyelemmel arra, hogy tapasztalataik szerint a felügyelt kapcsolattartáson a gyermek bántalmazása valósul meg, és a szolgálat erre tekintettel a továbbiakban nem tudja vállalni a felügyelt kapcsolattartás nyújtását az alperes részére. A kapcsolattartási alkalmakon az alperes magatartásával, a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, a mértéktelen édességfogyasztással, demonstratív élelmiszerpazarlással rossz példát mutat [kitakarva], — folyamatos kritizálásával, számonkérésével érzelmileg bántalmazza a gyermeket. A Szolgálat által leírtakra tekintettel elsősorban határozatlan ideig kérem a kapcsolattartás szüneteltetését, másodsorban viszont a jelen perben kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő, szakértői véleményének kézhez vételéig, abban az esetben amennyiben a T. Bíróság nem látja indokoltnak a határozatlan ideig történő szüneteltetést. A szakértői vélemény tükrében kívánom a kapcsolattartásra vonatkozó kereseti kérelmemet a későbbiekben módosítani. Amennyiben a szakértő asszony a kapcsolattartás szüneteltetését látja indokoltnak, az alperesi viselkedésre és bántalmazásra tekintettel abban az esetben [kitakarva]

Views: 3

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne. Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában továbbra sem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ legutóbbi, 2023. június 12-i tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek és a munkatársak irányába nem megfelelő. Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött. A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában. A bíróság a Pp. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel figyelmezteti a feleket, hogy a Pp. 104. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül jár el, tehát a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit (az ítélkezési szünet idejére vonatkozó eltérő határidőszámítás) nem lehet alkalmazni. Budapest, 2023. július 13. napján dr. Csányi Beatrix sk. bíró

Views: 0

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] A nevelési szünet időpontjára, illetve tartamára a gyermek nevelési intézménye által meghatározottak az irányadóak. A gyermek átadásának helye iskolai elfoglaltság végétől kezdődő kapcsolattartás esetén az iskola, más esetben a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata, a gyermek visszaadásának helye a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata. Kérte szabályozni a felperes azon kötelezettségét, hogy a fent megjelölt időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve, ruházattal, tanulmányi felszereléssel és személyi okmányokkal ellátva az alperesnek átadni, az alperes köteles megjelölt időben a gyermeket ruházatával és okmányaival ellátva visszaadni. Az ideiglenes intézkedésbe kérte foglalni azt is, hogy a felek kötelesek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást hitelt érdemlő módon, a kapcsolattartás kezdő időpontját megelőzően legalább 24 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően haladéktalanul értesíteni. Amennyiben a kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezett, vagy a gyermek oldalán felmerült okból, illetve a jogosultnak fel nem róható okból marad el, és előzetes értesítési kötelezettségének eleget tett, akkor azt az elmaradt kapcsolattartását annak időtartamával azonos időtartamban, a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb három hónapon belül — pótolni kell. A folyamatos kapcsolattartást lehetőleg ugyanazon a hétvégén vasárnap, vagy a következő, kapcsolattartással nem érintett hétvégén azonos időszakban és időtartamban kell pótolni. Az időszakos kapcsolattartást lehetőleg ugyanabban a szünetben, ugyanazon ünnepi időszak alatt, amennyiben ez nem lehetséges, a következő kapcsolattartás nem érintett szünetbe és hétvégéken, de legkésőbb három hónapon belül pótolni kell. Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartása. A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása. Hivatkozott arra, hogy a legutóbbi, 2023. június 12-ei kapcsolattartási jelentés szerint a szolgálat munkatársai nem tudják garantálni, hogy a gyermek a kapcsolattartási helyzetben ne sérüljön, ugyanis nem érti az apja viselkedését, nem akar válaszolni kínos kérdéseire, ugyanis az alperes a szakemberek hozzáintézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. Ezért a felperes vitatta, hogy a felügyelt kapcsolattartás okafogyottá vált volna. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

Views: 0

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103.§ (2) bekezdését és a Pp. 104.§ (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra. A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte /35. sorszám alatt, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 02. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedését elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség. Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával, – minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával – telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani. Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni. A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával. A nevelési intézményi nyári szünet esetén a felek a tárgyév május 31-ig megállapodnak a kapcsolattartás gyakorlásában. Ennek hiányában az alperesi apa a szünet fele időtartamában, annak második felében jogosult a kezdőnap 9 órától a záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával.

Views: 0

VÉGZÉS

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakarva] napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben a 82. számú alperesi ideiglenes intézkedésre az alábbi ellenkérelmet terjesztem elő:

Kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását, az alábbi okok alapján:

Az alperesi hivatkozás, miszerint beadványaival igazolta volna azt, hogy azok az indokok, amikre a T. Bíróság ideiglenes intézkedését alapította nem helytállóak, vitatom.

Az elmúlt fél évben tapasztaltak, és a Családsegítő központ jelentései a felügyelt kapcsolattartáson történt események tekintetében pontosan azt támasztják alá, miszerint igenis indokolt a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A Család- és Gyermekjóléti Központ legutóbbi 2023. június 12. napján kelt jelentése az alábbiakat tartalmazza:

Az alperes a szakemberek hozzá intézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. A kapcsolattartási alkalomról megbeszélésre kihívni nem lehet, megtagadja, így nem tudjuk megakadályozni a gyermek érzelmi bántalmazását. A kollégákat utasítja különböző dolgokra, az elutasítást a gyermekvédelmi szakemberek által a gyermekét veszélyeztető tényként aposztrofálja. Nem tudjuk garantálni, hogy a kislány a kapcsolattartási helyzetekben ne sérüljön, mert a beavatkozást az apa öntörvényű viselkedése megakadályozza, a beavatkozás kísérlete csak tovább rontana a kapcsolattartásokon eredendően szorongó gyermek helyzetén. A gyermek nem érti apja viselkedését, nem akar válaszolni a kínos kérdésekre, rémülten pislog, ha apja pszichés nyomást gyakorol rá, folyamatosan monitorozza a környezetét, hogy mások mit szólnak az eseményekhez, kétségbe esik, ha előkerül a telefon video rögzítésére, hiszen a gyermek szeretné, ha nem engednénk meg, és a Házirend szerint sem lehetséges.

A fenti jelentésből kiderül, hogy az alperes még akkor sem képes a gyermek érdekeit a saját önös akarata elé helyezni, amennyiben a gyermek kifejezetten tiltakozik az apja viselkedése ellen. Az alperes a gyermek alapvető érdekeit, kívánságait messzemenőkig figyelmen kívül hagyja.

A Család és Gyermekjóléti Központ jelentésének kézhez-vételét követően elgondolkodtam azon, hogy a gyermek érdekében ideiglenes intézkedéssel kérni fogom a kapcsolattartás szüneteltetését, azonban amennyiben ezt indítványoztam volna, úgy az apa nyilvánvalóan ismételten agresszív támadásba lendült volna minden létező fórumon, amivel azt gondolom, hogy a gyermeket még inkább sérelem érte volna. A gyermek már olyan korban van, hogy az iskolatársai, a tanárai, a környezetében élők róla kialakult véleménye alapvetően hatással van az önértékelésére. A kortársai hozzáférnek az internetes tartalmakhoz, és amennyiben a gyermek nevét a böngészőbe bárki begépeli, úgy az apa által feltett tartalmakkal fogja szembe

Views: 0

találni magát. Ezen tartalmak pedig messzemenőkig sértik mind az én, mind pedig a gyermek személyiségi jogait.

A Család és Gyermekjóléti központ jelentése alapján a szolgáltatás biztosítása nehézségekbe ütközik, mert az apa személyisége, személyiségi jogot sértő magatartása miatt nincs helyettes felügyelő szakember, aki vállalná a feladatot, illetve a gyermekének sem érdeke, hogy az egyre feszültebb alkalmakon szorongjon.

A perben rendelkezésre álló adatok alapján a gyermeknek nem áll érdekében, hogy a kapcsolattartások felügyelet nélkül valósuljanak meg. A központ jelentése alapján az én meglátásom alapján a gyermeknek az sem áll érdekében, hogy egyáltalán megvalósuljanak.

Kérem, hogy a T. Bíróság az ideiglenes intézkedés elbírálása során legyen figyelemmel messzemenőkig az alperes eddig kifejtett, és a szolgálat által is visszaigazolt magatartására.

Álláspontom szerint a gyermek nincs az alperesi környezetben biztonságban, az apa folyamatos bántalmazó magatartása okán. A Központ korábbi jelentése során kitért arra is, hogy a gyermeket megkérdezték, hogy szeretne-e az alperessel a központon kívül, felügyelet nélkül kapcsolatot tartani, amire a gyermek egyértelműen elutasítással válaszolt.

Vitatom azon alperesi álláspontot, miszerint a kapcsolattartás felügyelettel való megvalósulása már korábban okafogyottá vált volna. A felügyelt kapcsolattartáson történtek pontosan azt támasztják alá, hogy igenis szükség van a felügyeletre, de mivel a felügyelet nem tud az alperesi magatartás okán hatékony lenni, adott esetben szükséges lehet a gyermek és az alperesi kapcsolattartás szüneteltetésére, a kislány pszichés védelme érdekében.

A felügyelt kapcsolattartáson történtek álláspontom szerint pontosan azt támasztják alá, hogy a gyermek alperest elutasító magatartása nem az én ráhatásom következménye, hanem az alperes által kifejtett magatartásé. Itt jegyzem meg azt is, hogy az alperes valótlanságot állít, miszerint a 16. sorszámú végzés meghozatalát követően a kislány az én ráhatásomra nem volt hajlandó az alperessel elmenni kapcsolattartásra. Az tény, hogy a gyermek nem akart menni a kapcsolattartásra, azonban a kapcsolattartásokat én minden egyes alkalommal betartottam az ideiglenes intézkedésekben foglaltak szerint, tehát egyetlen elmaradt kapcsolattartás sem volt.

Az alperesi kérelemben leírtak teljes mértékben olyan állításokat tartalmaznak, ami a valóságtól a lehető legtávolabb állnak, így az alperesi kérelem elutasítását kérem a T. Bíróságtól.

Views: 0