Category: peranyagok

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

VÉGZÉS

[kitakarva]

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a 2015. április 30. napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kér. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a

Views: 0

 

ki az együtt töltött időre, inkább az együtt töltött időt a gyermekkel az alperes arra használja ki, hogy a felperes szülői tekintélyét rombolja. Ez az alperesi viselkedés egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálja, és arra világít rá, hogy igenis indokolt a felügyelt kapcsolattartás fenntartása.

A megvalósult két felügyelt kapcsolattartás alkalmával a családsegítő munkatársaitól felvilágosítást kaptam, hogy az alperes még a felügyelt kapcsolattartás ideje alatt is agresszíven szólt a gyermekhez, aki arra természetszerűen agresszíven is reagált. A családsegítő tájékoztatása szerint ezen megfigyelésüket két különböző munkatárs megerősítette. Ez is azt támasztja alá, hogy semmiféle olyan pozitív változás nem következett be, amire az alperes hivatkozik. Kérem a családsegítő szolgálat megkeresését annak érdekében, hogy tájékoztatást adjanak a felügyelet kapcsolattartáson történtekről.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmében úgy kívánja beállítani előadását, mintha a Fővárosi Törvényszék döntését kizárólag az alperes azon nyilatkozatára alapította volna, hogy a gyermek nem kíván vele menni kapcsolattartásra. A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor végzésében arra hivatkozott, hogy az alperes a felek különválásakor, majd a későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. Ehhez képest a Fővárosi Törvényszék döntésében valóban megjegyezte azt, hogy a bizalom megrendülését támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra, de a döntésének ez nem az alapvető indoka.

Egyébiránt az alperes ugyan megjelölte a Pp. 103. és 104. §-ait kérelme jogszabályi alátámasztása érdekében, azonban az alperes kérelmében nem fejtette ki, hogy pontosan mire alapítja kérelmét. Az indokolásból csupán a másodfokú végzést megelőző eseményre hivatkozik, ami azonban jelen eljárásban nem vehető figyelembe.

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a … számú perben a 23. sorszám alatti felhívásra alábbi előkészítő iratot terjesztem elő.

Kérem az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének az elutasítását az alábbi okok alapján:

A felperes által megtámadott állapot 2022. december 20. napjától kezdődően áll fenn, mely idő állapotának szerint nem volt egyetlen olyan, hogy a gyermek és az alperes közötti kapcsolat oly mértékben rendeződött, hogy az ideiglenes intézkedés megváltoztatása indokolt legyen. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. január 3. napján terjesztette elő, amely időpontig mindössze egyetlen felügyelet kapcsolattartás tudott csak megvalósulni, a második alkalom 2023. január 4. napján került megtartásra. Az alperes tulajdonképpen a Fővárosi Törvényszék döntését támadja, hivatkozva arra, hogy a Törvényszék döntését egy olyan lényeges körülmény ismerete nélkül hozta meg, mely már fennállt a döntése meghozatala előtt is. Itt jegyzem meg, hogy amennyiben az alperes által megjelölt körülmény valós is lenne, abban az esetben is az alperes mulasztása okán nem volt ezen körülmény ismert a bíróság előtt. Nyomatékosan hangsúlyozom ugyanakkor, hogy az alperes által hivatkozott körülmény nem valós állítás.

Új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet mindössze az előző döntést követő időszakban bekövetkezett eseményre alapítva kérhet az alperes, azonban a kérelmében semmi olyan körülményváltozást nem állít az alperes, ami a döntés megváltoztatását indokolná.

Az alperes azon állítása, miszerint a gyermek vele gond nélkül elment volna, nem állja meg a helyét. A gyermekben minden egyes kapcsolattartás előtt komoly szorongás alakult ki. Nem akart menni az alperessel, amikor megtudta, hogy a továbbiakban nem kell még csak egy napra sem az alperessel mennie, láthatóan megkönnyebbült. A 2022. január 10. napján tartott tárgyaláson az alperes személyes meghallgatása során tett nyilatkozatai is azt támasztják alá, hogy a gyermekkel a kapcsolata még nem alkalmas arra, hogy magával vigye akár rövidebb időtartamra is. Az alperes a felperes kérése ellenére akarja vinni a gyermeket uszodába, az alperes maga is beszámolt arról, hogy az úszás oktatójával beszélt, a beszélgetésről hangfelvételt készített és azt lejátszotta a gyermeknek, illetve elvitte a gyermeket a háziorvoshoz, amivel szintén az volt a célja, hogy a gyermeket meggyőzze arról, hogy igenis nyugodtan lehet menni uszodába, akkor is, ha az uszodai látogatása a gyermeknek a megbetegedésével jár. A leginkább aggályos azonban az, hogy az alperes ezen magatartásával egyértelműen azt kívánja elérni, hogy a gyermeknek az édesanyjába vetett bizalma megrendüljön, minden erejével azt kívánja a gyermeknek igazolni, hogy az édesanya téved akkor, amikor ellenzi az uszodát téli időben, nem retten meg az alperes attól sem, hogy idegen személlyel hangfelvételt készítsen, és azt a gyermeknek lejátszza. Ebből az alperesi reakcióból egyértelműen azt is le lehet szűrni, hogy a gyermek nem szeretne uszodába menni, amit azonban az alperes egyáltalán nem tart tiszteletben.

Views: 0

Itt jegyzem meg, hogy szenteste az alperes nem hívta sem a gyermeket (a gyermeknek van saját telefonja), sem engem, üzenetet sem küldött, tehát meg sem kísérelte, hogy a gyermekével kapcsolatba lépjen. Arany vasárnapon az alperesnek még volt személyes kapcsolattartási joga, amikor a gyermeket magával vitte. Ezen a napon a gyermekkel együtt karácsonyfát díszített az alperes és a gyermek nagymamája, a gyermek ajándékot is kapott. Érdekes jelenség, hogy az eddigi, a gyermek számára megszokott karácsonyi hagyományokat az alperes nem tartja. A gyermeknek eddig mindig a Jézuska hozta a fát, a díszítés nélküle történt, most pedig az alperessel együtt díszítették azt.

December 30-án valósult meg az első felügyelt kapcsolattartás, ezen az alkalmon tudomásom szerint nem volt probléma a gyermek és az édesapa között, azonban az alperessel én magam a családsegítő előtt összefutottam. Az alperes köszönés helyett félre tartotta a mobiltelefonját, felvételezem, hogy ismételten felvételt készített rólam. Itt jegyzem meg, hogy az előző tárgyaláson a bíróság folyosóján is rólam és jogi képviselőmről is láthatóan felvételt készített. Ez viselkedése az alperesnek teljes mértékben eltérő minden megszokott társadalmi viselkedésektől. Az indok és engedély nélkül készített felvételekről a mai napig nem szokott le, annak ellenére sem, hogy az előző tárgyaláson a T. Bíróság felhívta a figyelmét az alperesnek arra, hogy ez nem tesz jót a gyermeknek. Kérem, hogy ezen viselkedés kapcsán kirendelésre kerülő pszichológus szakértő külön fejtse majd ki a véleményét.

Az alperes tájékoztatás megnevezésű iratában foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem:

Az alperes és közöttem az alapvető ellentét abban van, hogy a gyermek feletti szülői felügyeletet melyikünk gyakorolja. Az alperesi viszontkeresetben foglaltak és eddigi nyilatkozatai alapján az alperes engem teljes mértékben alkalmatlannak gondol a gyermekünk ellátására. Ennek ellenére hagyta a gyermeket az én felügyeletem alatt az elköltözésünk megszakadásakor, amikor elköltözött a szigetszentmártoni ingatlanból. A gyermekről készült pedagógiai vélemény álláspontom szerint pontosan az alperes által előadottak ellentétét támasztja alá, tehát azt, hogy én alkalmas vagyok a gyermek nevelésére és mellettem a gyermek semmilyen veszélynek nincs kitéve. A gyermek tanulmányi eredményei változatlanok, valószínűleg félévkor is kitűnő lesz, az én környezetemben kiegyensúlyozott, ami azonban az alperesi kapcsolattartások esetén nem mondható el róla. Fentiek alapján álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki a jelen eljárásban valótlant állít, engem mentálisan beteg személynek kíván feltüntetni, ezen véleményét mindenhol hangoztatja, még az internetre is az én és a gyermek nevét megjelölő rágalmazó bejegyzéseket tesz közzé.

Ilyen körülmények között, és látva, hogy az álláspontjaink milyen magas fokú mértékben térnek el egymástól, valóban nem látom értelmét mediátor igénybevételének, és a per jelen szakaszában valóban nem kívánok mediáción részt venni. Az alperes már egy alkalommal megkísérelte azt, hogy én vegyem fel a kapcsolatot egy mediátorral, a megkeresése kifejezetten agresszív és fenyegető volt. Kilátásba helyezte, hogy ha nem megyek el az általa választott mediátorhoz, akkor „ez is megy a perbe”. November 21-én egy újabb mediátor jelentkezett, akinek a közreműködését elutasítottam, azonban nem igaz az, hogy én trágár módon tettem volna ezt. Kifejtettem a véleményemet, de a hangnemem és a stílusom nem volt kifogásolható.

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [KITAKARVA] számú perben az alábbi előkészítő iratot terjesztem elő:

2022. december 20. napján kézhez vettem a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ideiglenes intézkedés kapcsán. Az ítéletben leírtaknak megfelelően felvettem a Ráckevei Családsegítő Szolgálattal a kapcsolatot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy az alperes még nem tudott az ítéletről. Amikor tudomást szerzett róla, akkor az alperes rendkívül dühös lett, az ítéletben foglaltak ellenére megjelent december 25-én 9 órakor az ingatlanomnál [KITAKARVA]. December 21-én szerdán telefonos kapcsolattartás lett volna, azonban ezen a napon délután iskolai ünnepély volt a [KITAKARVA] művelődési házban, ahol a gyermek fellépett, ezen az alkalmon az alperes jelen is volt. Pont ebben az időpontban lett volna a telefonos kapcsolattartás, ami azonban az időpontütközés miatt elmaradt. Másnap december 22-én az alperes üzenetben keresett és pótolni szerette volna az előző napi elmaradt kapcsolattartást, én megkérdeztem tőle, hogy mikor szeretné pótolni, hiszen én már tudtam az ítéletről. Ezt követően a családsegítő szolgálattól szerzett tudomást az alperes, a családsegítő szolgálat munkatársának tájékoztatása szerint az ítéletről.

Az alperes viselkedése egyre furcsább. Tekintettel a közös gyermekünkre szükséges az, hogy egymással kommunikáljunk, amit meg is teszek, jóérzést e-mail útján. Az alperesnek küldött e-mailjeimre azonban egy számomra ismeretlen, [KITAKARVA] nevéhez köthető e-mailről jön válasz. Nem tudom, hogy ki az a [KITAKARVA], és hogy az alperes miért osztja meg vele a kettőnk közötti beszélgetést, illetve legfurcsább az, hogy miért [KITAKARVA] válaszol a gyermekünkkel kapcsolatos kérdésekre.

December 25-én, amikor megjelent az ingatlanomnál alperes, feltételezem, hogy kapcsolattartás miatt, telefonon hívott engem az alperes, de én megijedtem. Féltem attól, hogy a gyermek előtt megint vitát generál, és nem tartja tiszteletben a Fővárosi Törvényszék ítéletét. [KITAKARVA] kapcsolattartás előtt már pánik kerítette hatalmába. Többször kifejezésre juttatta, hogy nem szeretne az alperessel menni, még csak egy napra sem. Amikor a gyermek megtudta, hogy nem kell mégsem mennie, akkor láthatóan megnyugodott. 25-én hívtam a családsegítő szolgálatot, akkor, amikor az alperes a házam előtt állt, valószínűleg az alperes tett bejelentést hozzájuk. Én közöltem a családsegítővel, hogy nem fogom átadni a gyermeket, mert nem szeretne menni, és az ítélet szerint csak felügyelt kapcsolattartásra vagyok kötelezhető. A családsegítő ezt tudomásul vette, tájékoztatta az alperest, aki ezt követően elhajtott az autójával az ingatlanom elől.

December 25-én az alperes egy videót tett közzé az interneten, amelyben a gyermekének üzent, és amely videó alá az alábbi bejegyzést tette:

„Az istenfélő [KITAKARVA] tanárnő a keresztényi szeretet jegyében még egy telefonhívást sem tett lehetővé szentestén a 8 éves [KITAKARVA] hogy felhívhassa apát. Apa és lánya annyit nem mondhattak egymásnak a szeretet szent estéjén, hogy »boldog karácsonyt«!”

Views: 0

A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos:

[29]
A másodfokú bíróság a felek által igényelt teljeskörű felülbírálati jogkör gyakorlásának eredményeként egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes nem valószínűsített olyan körülményváltozást és új tényeket, amelyek eredményeként a gyermeknek a felek különválásakor a felek akkori halogatásos konszenzusa eredményeként kialakult – aktuális életkörülményeit – meg kellene változtatni oly módon, hogy az érdemi döntés meghozataláig ne a felperes, hanem az alperes háztartásában, gondozásában nevelkedjen.

[30]
A másodfokú bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. Bár az alperes felróhatóságára hivatkozva adta elő fellebbezésében, a fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

[31]
Mindezek miatt a másodfokú bíróság a Gyer. 27. § (4a.) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel indokoltnak tartotta az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartást felügyelt – a kapcsolattartás döntésének függvényében segített – formában szabályozni.

[32]
A felügyelt kapcsolattartás a perbeli esetben egyszerre szolgálja a gyermek kapcsolattartáshoz való alapjogának érvényesülését és mind a két fél szándékát. A kapcsolattartás ezáltal valóban és érdemben megvalósulhat, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor. Egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa–gyermek kapcsolat helyreálljon. Mindez az alperesnek semmiképpen nem okoz súlyosabb hátrányt, mint a kért intézkedés elmaradása a felperesnek és a gyermeknek.

[33]
A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. § alapján alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján a fentieknek megfelelően részben megváltoztatta, azt meghaladóan helybenhagyta.

[34]
A jelen másodfokú eljárás során a fellebbezett pertárgy értéke nem volt meghatározható, a tárgyi költségfeljegyzési jog folytán mindkét fellebbezés kapcsán az Itv. 39. § (3) bekezdése b) pontja és a 47. § (1) bekezdése alapján 9.000-9.000 forint meg nem fizetett fellebbezési illeték merült fel.

[35]
A felperes fellebbezése eredményes volt, míg az alperesé eredménytelen. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése, a 101. § (1) bekezdése és a 102. § alapján az előzetesen meg nem fizetett kétszer 9.000,- forint megfizetésére az alperest kötelezte. A felperes a másodfokú eljárás kapcsán perköltséget a Pp. 81. § szerint a fellebbezési ellenkérelmében számított fel, ezért a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján megállapított perköltség megfizetésére kötelezte a jelen másodfokú eljárásban pervesztes alperest.

Views: 0

Ezért mész mindenhova tanúval, és készítesz mindenről felvételt.
Igen, még egy tömegrendezvényre is. Igen.

Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor mindenki el is hitte volna.
De a felvétel is ki fog kerülni.

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

[21] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés kapcsolattartás szabályozó rendelkezéseinek – tartalmilag a kérelme szerinti kapcsolattartásnak megfelelő – megváltoztatását kérte.

[22] Előadta, hogy az alperes gyakorlatilag minden lépésről hangfelvételt készít az érintettek hozzájárulása nélkül, amely személyiségi jogot sértő, társadalmilag is elítélendő magatartás. Az alperes mind vele, mind a gyermekkel szemben erőszakosan, agresszíven, és ellentmondást nem tűrően lép fel. Új tényként bejelentette, hogy az alperes 2022. október 14-én megjelent a gyermek iskolai futóversenyén, ahová a felperes szülei kísérték el a gyermeket, és oda a felperes munkája miatt csak később érkezett meg. Távollétében az alperes ismételten felvételeket készített mobiltelefonjával, tettlegességig menő konfliktusba bonyolódott a felperesi nagyapával a gyermek előtt. A kislányt az események érzelmileg megviselték és elmenekült az alperes elől, egy idegen szülő sietett a gyermek segítségére és próbálta megoldani a helyzetet. Mindezek alátámasztása végett csatolta a helyszínen jelen volt harmadik személyek neki írt e-mailjeit, amelyekben beszámolnak a történtekről.

[23] Azt is kifejtette, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatala óta megvalósult egy hétvégi kapcsolattartás, a gyermek nagyon nehezen ment el az alperessel, csak a felperes rábeszélésére. A kapcsolattartás alatt pedig sírva telefonált a felperesnek, panaszkodva az alperesre és az alperesi nagyszülőre. A felperes akkor megnyugtatta, de a gyermek számára összességében traumatikus élmény volt az alperessel eltöltött hétvége. Hozzátette: az alperes úgy vitte haza a kapcsolattartást követően a gyermeket, hogy sötétben egyszerűen kitette a ház előtt, meg sem várva, hogy a felperes kimenjen érte. Ezért a felperes kapunyitásáig a sötétben félő gyermek egyedül várt az utcán. Hangot adott azon véleményének, miszerint a gyermeknek szüksége van egy átmeneti időszakra, amíg visszaépül az alperes felé megrendült bizalma.

[24] Beszámolt egy október 28-i iskolai átadáson történtekről is, amelyen az alperes úszni vitte volna a gyermeket Ráckevére, de a jegyváltáshoz szükséges diákigazolványon kívül a gyermek valamennyi iratának átadására szólította fel a felperest és ennek során videófelvételt is készített. A felperes számára az alperes annak során tett kijelentései és viselkedése szintén aggodalomra adott okot, konfliktus alakult ki közöttük, amelynek során a gyermek váratlanul maga is kiabálni kezdett az alperessel és neki is rontott. Az alperes rendőri intézkedést is kért az iratok átadásának hiánya miatt.

[25] Az alperes pontosított fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását kérte és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.

[26] Előadta: a maga részéről megfelelően valószínűsítette, hogy a felperest mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek nevelésére, gondozására, ezt az életközösség megszűnése óta megtett cselekményei is alátámasztják. Bejelentette, hogy már a per jelenlegi szakaszában sem akar a gyermek elmenni vele kapcsolattartásra, de szerinte ez a felperes közrehatásának eredménye. Hangot adott annak, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát megfelelően a fellebbezéssel támadott döntéseinek.

[27] A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében az alperes fellebbezésének alaptalanságára hivatkozott, kérve a saját fellebbezését meghaladóan az alperes által támadott elsőfokú rendelkezések helybenhagyását. Kifejtette, hogy az azóta megvalósult kapcsolattartásokon sem javult a helyzet, a kislány nem érzi jól magát és az alperes viselkedése miatt nem szeretne kapcsolattartásra menni. A csatolt megbízási díj alapján kérte …

---

Views: 1

 

[17]

Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy az eddigi peradatokból nem tartott valószínűsítettnek olyan azonnali intézkedést igénylő jogvédelmi helyzetet, amelynek megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosításra. Hozzátette, hogy a gyermek nyári költözése az új környezetébe, és egy ismételt környezetváltozás a per jelenlegi szakaszában nem indokolt és nem lenne szolgálna a gyermek érdekeit. Ezért az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelölte ki.

[18]

Visszautalt a Gyer. 27. § (6) bekezdésében foglaltakra, miszerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elviteli jogot is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

[19]

A perbeli esetben nem találta indokoltnak a felügyelt kapcsolattartás bevezetését, mivel az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, az nem felelne meg a gyermek érdekének, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. Úgy ítélte meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének felperesnél való kijelölésével mindez megoldást nyer.

[20]

A végzés ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezett.

Views: 0

… saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarta járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.

[10]

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelme elutasítását kérte.

[11]

Az alperes – maga is ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság a gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki, jogosítsa fel az alperest a szülői felügyelet gyakorlására, és szabályozza a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást a viszontkereseti kérelmében rögzített tartalommal. Másodlagosan az ellenkérelemben foglalt alperesre irányadó kapcsolattartás szabályozását kérte.

[12]

A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, a Pp. 435. §-ában és 457. §-ában foglaltakra alapította. Azzal érvelt, hogy az anya mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek gondozására, nevelésére, öngyilkossági gondolatai vannak, a gyermeket szociálisan elzárja a környezetétől, és az alperestől elidegeníti, kapcsolatukat nem teszi lehetővé. A gyermek hozzájárulása nélkül íratta másik iskolába, [KITAKARVA] megfelelő környezetet a korábbi, alperes lakóhelyén található otthona jelent. Állításainak igazolására hangfelvételeket is csatolt.

[13]

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte.

[14]

Kifejtette, hogy az alperes tényállást az ideiglenes intézkedés alapjaként nem jelölt meg, kizárólag a viszontkereseti tényállásra hagyatkozott. Vitatja, hogy a gyermeket alperes ellen nevelné, álláspontja szerint alperes magatartása vezetett oda, hogy kiköltözni kényszerült az utolsó közös lakásból. A gyermek a [KITAKARVA] környezetbe beilleszkedett, az nem is volt ismeretlen számára, hiszen gyakran töltöttek ott hosszabb időt, az iskolában pedig gyorsan barátokat szerzett. Az alperes az, aki mentális állapota miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, ő maga szakorvosi igazolást is kért pszichés állapotával kapcsolatban.

[15]

A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, az alperes másodlagos kérelmét az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás körében elfogadta azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartás időtartama ezúttal is 15 percben kerüljön szabályozásra.

[16]

Az elsőfokú bíróság végzésében ideiglenes intézkedéssel:

• a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermekük tartózkodási helyét a felperesi anya mindenkori lakóhelyén jelölte ki;
• szabályozta az alperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartást;
  • folyamatos kapcsolattartás címén minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától vasárnap 19:00 óráig;
  • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától 19:00 óráig jogosítva fel az alperest a gyermek elvitelére;
  • személyes találkozás nélküli kapcsolattartás címén telefonon vagy elektronikus úton minden szerdán 18:00 és 18:30 perc között minimum 15 perc időtartamban (a hívást az alperesnek kell kezdeményezni).

és ügye itt jön be az elsö elképzelésük ha emlékszel.
amikor még siman odaaták volna 2 hetente is a gyermeket….

Views: 0

Views: 0