Az anya tanúvallomásának elferdítése és az ellennevelés bizonyítékai a gyermekelhelyezési perben

2022 decemberében alperes helyett a leveleimre egy [kitakarva] nevű személy válaszolt. A per során alperes nem adott magyarázatot arra, hogy ki [kitakarva] valós személy-e, vagy az alperes kitalációja, és álnéven írogatott nekem. A [kitakarva] érkezett e-maileket bizonyítékként korábban már benyújtottam.

Édesanyám tanúként 2024. március 14-én bírói kérdésre a következőket mondta: „A felperessel és a gyermekkel heti rendszerességgel találkozunk, legalább egyszer, de van, hogy kétszer is. Akkor, amikor felperesnek esetleg munkahelyi, iskolai elfoglaltsága van, szülői értekezlet, vagy iskolában kell maradnia, akkor a férjemmel mi szoktunk elmenni a [kitakarva] az iskolába és akkor addig nálunk van.”

Az alperes legújabb kérelmében ugyanerre a tanúvallomásra alapozva már a következőket írta a 7. oldalon:

„A Felperes édesanyja heti minimum 2 napot tölt [kitakarva] a Felperes elfoglaltsága miatt.”

Mindebből jól látható, hogy alperes hogyan ferdíti el a tényeket. [Kitakarva] az anyai nagyszülőknél nem teljes napot tölt, hanem esetleg heti egy alkalommal van ott a napközi után. Ebben a tanévben [kitakarva] órarendjét és a sajátom sikerült összehangolni, nincs olyan órarendi eltérés, hogy amiatt ne tudjak elmenni a napközi végeztével. A heti egy nagyszülős alkalom azt is jelenti, hogy elmegyünk egy szombat délelőtti Duna-parti piacra Ráckevére. De azt soha nem mondta édesanyám tanúként, hogy minimum heti 2 nap ott van az unokájuk. Ez a folyamat az alperes részéről ismét manipuláció volt.

A 2022. október 14-i futóversenyen alperes a szüleimnek azt mondta, hogy ők, mármint a szüleim senkik, mert ő a gyermek apja. [Kitakarva] spontán elmondásából tudom, hogy amikor az egyik budapesti apás hétvégéről jöttek vissza az autóban kettesben, akkor is mondta alperes [kitakarva], hogy a nagyszülei senkik, ezzel alperes ellennevelést valósított meg.

Szintén egy budapesti hétvégén történt, hogy alperes lejátszott [kitakarva] az úszóedzővel titokban készített hangfelvételét. Tehát, ha valaki lejátszott [kitakarva] perbeli felvételt, az maga az alperes. Utólag megkérdeztem az úszóedzőt, megtudtam tőle, hogy nem jelezte felé az alperes, hogy hangfelvételt fog készíteni, nem kérte hozzá az engedélyét.

Gyermekünk jelenlegi lakóhelye Budapest agglomerációs övezetének számít. Az ingatlanok az utcában nagyon magas áron keresnek és találnak gazdát. Alperes azt elfelejti megemlíteni, hogy közvetlen vízparti házban élünk, de a Duna kifogásolható vízminősége miatt 2022 nyarán úgy döntöttem, hogy saját pénzemből vásároltam egy 7 méter hosszú medencét, az 1 méter mélységű vízben még egy felnőtt ember is tud úszni benne.

Sokan Budapestről költöznek ki erre a vidékre. A [kitakarva] lakótelep a környező újonnan épült társasházak miatt túlzsúfolt, zajos lett házasságunk 10 éve alatt. A gépjárműforgalom alperes lakása melletti főúton jelentősen megnőtt, rontva ezzel a levegő minőségét. A 2. emeleti lakásban szellőztetéskor az autók kipufogógáza érezhető volt, alperes ezeket a tényeket nem említi.

Alperes azt is tévesen állítja, hogy nem megyünk sehova. Épp ellenkezőleg, a házasságunk 10 éve alatt nem mentünk sehova az alperes miatt, nem voltunk nyaralni hármasban a [kitakarva] kívül máshol. Itt alperes órákon át tudott horgászni, neki ez maximálisan elég volt, alperes nem szeretett úszni, vízben tartózkodni.

Így [kitakarva] először 2023 augusztusában volt először a Balatonon, velem kettesben. Folyamatosan viszem tartalmas programokra, többször moziba, vagy budapesti kirándulásokra, uszodába, 5 nyáron keresztül én vittem.

A későbbiekben hajlandó vagyok más gyermekjóléti központba is elkísérni gyermekem, ha ez kell ahhoz, hogy újra láthassa az édesapját. Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy lakóhelyünkhöz minél közelebbi központ legyen, továbbá vegyék figyelembe [kitakarva] iskolai és az én munkahelyi időbeosztásom.

2024 április 28.

Views: 1

Hazudj, rágalmazz, és írd át a múltat – amikor a valóság már nem számít

hazudj

Bizony vannak olyan gyerkőcök is, akik csak hármas minősítést kapnak matematikából, mégsem ez alapján ítéli meg otthon őket az édesapjuk.

A volt első osztálytársak szülei körében az alperes azt kezdte terjeszteni, hogy én [kitakarva] külföldre költöztem. Sőt, alperes azt is állította, hogy  volt első osztályfőnöke is ezt mondta. Az osztályfőnök természetesen nem állított ilyet, egyenesen rágalmazásnak nevezte, amit az alperes tett. Emiatt az osztályfőnökkel folytatott levelezésem bizonyítékként korábban csatoltam. Még tervben sem volt olyan, hogy külföldre költözzünk. Az alperes öccse él 12 éve Ausztriában, majd utána az alperes elterjeszti a külföldre költözést. Egyértelműen bizonyítja ez is, hogy ha valaki külföldre akarta vinni a másik tudta nélkül a gyermeket, akkor az az alperes volt. Az Ausztriába kijutáshoz elegendő lett volna [kitakarva] személyi igazolványa is. Alperes feltűnő módon követelte [kitakarva] eredeti okiratait, nem volt elég számára a fénymásolat. Alperes képes volt emiatt rendőrt hívni egy péntek délutáni iskolai átadáskor, amikor nem ottalvós hétvége volt, hanem pár órára alperes elmondása szerint a ráckevei uszodába vitte volna, ahol bőven elég egy diákigazolvány, ami ott volt a gyermeknél. Akkor olyat talált ki alperes, hogy 3 óra alatt, 16-19 óra között nem is a ráckevei uszodába, hanem a Camponába akarta vinni moziba, ahol még a mozitól megérdeklődte előre, hogy beengedik-e, ha késnek. Természetesen péntek délután 3 órás időintervallumban képtelenség Szigetszentmártonból a Camponába jutni és vissza és még közben egy mozifilmet is megnézni. Alperes legújabb kérelmének 5. oldalán ezt írja: „A gyermek teljes mértékben szembefordult velem: addig jutott a 8 éves [kitakarva], hogy rugdalt ütött, és kiabált az apjával az iskola előtt.” Ez a nap az a délután volt, amikor alperes a rendőröket kihívta a kapcsolattartáskor. Időben a 2022. október 14-i futóverseny után volt nemsokkal és   még elevenen élt az, amit a versenyen látott, amikor alperes provokálta szóban, mobiltelefonos felvétellel az anyai nagyszülőket. Édesapám a saját arcát takarta el a kezében lévő pulóverrel, hogy ne készítsen alperes felvételt, amikor az alperes kiütötte az a kezéből, mindent elfelejt. Amikor ezt lemásolva   a kis testvérének azt mondta az apjának, egyből csitítani kezdtem, engem is meglepett a viselkedése. Tudomásom szerint előtte és utána hasonló nem történt. A perben többször említve van a Tick Tack Bumm bombás játék.   először tőlem kapott egy ilyet Budapesten. A játék röviden annyi, hogy egy-egy szót kell mondani, minden szó után továbbadni a következő embernek a ketyegő bombát, ami véletlenszerűen robbanó hangot ad. A szétköltözés után alperes is vett egy hasonló játékot, amit vitt magával a felügyelt láthatásra. Alperes magával hozta a Gyalog Beáta szakpszichológus vizsgálati napjára is, ahol mindhárman jelen voltunk. Mivel a saját beszélgetésem ideje alatt valakinek felügyelni kellett [kitakarva], így édesanyám elkísért minket. Akkor láttuk édesanyámmal együtt, hogy mire használja alperes a bombát. Patai Krisztina központvezető leírásának megfelelően egy valóban intenzív mozgásos játékot folytattak vele. Alperes jó magasra emelte a bekapcsolt labdát, [kitakarva] nyújtózni kellett érte a magasba, és közben úgy kellett viselkednie, mint egy macska, a kezeit is úgy emelte fel. Női szemmel kicsit megalázónak tűnt a szituáció, ahogy a kislány gyermeket szinte csicskáztatja az alperes. Az eredeti játéktól igen távol álltak a látottak. [kitakarva] a 8. születésnapján itthon a meghívott iskolatársaival is használta a bombás játékot, akkor a fogócskán során adták egymás kezébe.

Alperes már a szétköltözés tényét is meg akarta másítani. Hármasban töltöttük a nyarat [kitakarva], amikor alperes indulatosan, feldúltan egyszer csak összepakolt és Budapestre távozott. Tőlem elkérte a budapesti lakásának kulcsait. Felszólított, hogy másnap legyek ott a lakásban, pakoljak össze. Ha nem teszem, akkor kidobja a holmim az utcára. A költöztetéshez maga az alperes rendelt költöztető teherautót, amit később már én fizettem ki.  ekkor nem akarta alperes magával vinni, nálam hagyta [kitakarva]. Alperes budapesti lakásának haszonélvezői az alperes szülei. Anyósom egyidejűleg elindította a budapesti tartózkodási helyem megszüntetését ügyfélkapun, így egyértelmű volt, hogy az alperes édesanyja jelentős szerepet játszott.

Views: 1

Childress modellje: hogyan válik a gyermek a szülők háborújának eszközévé?

  • A szerző szerint a szülői elidegenítés (parental alienation) gyakran generációkon át öröklődő trauma következménye.
  • Dr. Craig Childress elmélete szerint az érintett szülő fejében egy séma aktiválódik:
    • „áldozat gyermek”
    • „védelmező szülő”
    • „bántalmazó másik szülő”.
  • A válás nem maga okozza az elidegenítést, hanem felerősíti a már meglévő személyiség- és kötődési problémákat.
  • A folyamat három szinten értelmezhető:
    1. családrendszer (family systems),
    2. személyiségzavarok,
    3. kötődési rendszer (attachment system).
  • Központi fogalom a „cross-generational coalition” (keresztgenerációs koalíció), amikor a gyermek az egyik szülő szövetségese lesz a másik szülővel szemben.
  • Ilyenkor felborul a családi hierarchia:
    • a gyermek „szülői” szerepbe kerül,
    • a célpont szülő leértékelődik.
  • A gyermeket „szabályozó eszközként” (regulatory object) használják a szülő érzelmi szükségleteinek kielégítésére.
  • A szerző szerint a gyermek eredeti identitását fokozatosan felváltja a befolyásoló szülő nézőpontja és világlátása.
  • A gyermek természetes válás miatti szomorúságát a befolyásoló szülő a másik szülő iránti haraggá alakítja át.
  • A családrendszer-elmélet szerint a gyermek viselkedése sokszor nem önálló probléma, hanem a családi rendszer tünete.
  • Fontos fogalom a „trianguláció”:
    • a két szülő konfliktusába bevonják a gyermeket,
    • a gyermek a házastársi konfliktus harmadik szereplőjévé válik.
  • A leirat nagy hangsúlyt helyez a nárcisztikus és borderline személyiségszerveződésre:
    • alapvető elégtelenségérzés,
    • elhagyatástól való félelem.
  • A borderline működésnél:
    • erős érzelmi instabilitás,
    • túlzott összeolvadási igény,
    • a gyermek érzelmi támaszként való használata jelenik meg.
  • A nárcisztikus működésnél:
    • grandiozitás,
    • mások leértékelése,
    • saját hiányosságok kivetítése másokra jelenik meg.
  • Childress szerint a szülői elidegenítés diagnosztikai jelei:
    1. a gyermek elutasít egy alapvetően normálisan működő, szeretetteljes szülőt,
    2. nárcisztikus vagy irracionális ellenségesség jelenik meg,
    3. a gyermek hamis, bizonyítékokkal nem alátámasztott meggyőződéseket alakít ki a célpont szülőről.
  • A szülői érzelmi jelzések (emotional signaling) kulcsszerepet játszanak:
    • a gyermek a szülő félelmeit és szorongását átveheti,
    • akár közvetlen utasítás nélkül is.
  • A gyermek átadásakor elhangzó mondatok („csak pár órát kell kibírnod”, „ha baj van, hívj fel”) a szerző szerint közvetett üzenetként működhetnek a másik szülő veszélyességéről.
  • A videó végkövetkeztetése szerint a jelenség elsődlegesen trauma-, kötődés- és családrendszeri probléma, nem pusztán rossz szülői viselkedés vagy rosszindulat kérdése.

A leirat lényege egy mondatban:
A Childress-féle modell szerint a szülői elidegenítés egy családrendszeri és kötődési trauma újrajátszása, amelyben a gyermeket bevonják a szülők konfliktusába, és fokozatosan a másik szülő elutasítására hangolják.

Views: 0

Titkos felvételek, peranyag nyilvánosságra hozatala és ellennevelési vádak a családjogi perben

 

er első két tárgyalását is titokban rögzítette, amit kirakott teljesen beazonosíthatóan az internetes blogjára szóról szóra történő leirattal, tehát ezek nem a tárgyalási jegyzőkönyvek voltak. Ezeket bizonyítékként csatoltam, ahogyan azt is bizonyítottam, hogy alperes továbbra is fenyeget azzal, hogy újabb internetes felületeken teszi nyilvánossá beleegyezésem nélkül a peranyagot és a jogellenes felvételeit, illetve elmondása alapján könyvet ír róla. A videófelvételeket botrányos módon készítette. Például az iskola előtt vártunk, hogy kijöjjön [KITAKARVA] a napköziből, körülöttünk rengeteg szülő. Ekkor alperes előkapja a mobiltelefonját és az arcomba nyomta úgy, hogy azt mindenki látta. Ekkor kénytelen voltam kimenni az utcára és a járdán messzebbre sétálni az iskolától. Ha a házamhoz jött, akkor üvöltözve érkezett, kezében magasban a mobiltelefonja és a keze folyamatosan remegett, volt olyan eset, hogy az arcán is izomrángás volt látható.

Aki ki meri mondani az igazat a per során, azokat mind megrágalmazza az alperes azzal, hogy hazudnak. Így jártam én, a szüleim, a futóverseny tanúi, Patai Krisztina központvezető, de még a saját gyermeke is hazudik az alperes szerint.

A per folyamán semmit sem tanítottam be a gyermekünknek, hogy mit kell mondania. [KITAKARVA] bírósági meghallgatása és a pszichológiai beszélgetés előtt sem tettem ilyet. Természetesen a családsegítőknél zajló látogatásoknál sem tanítottam be mondatokat, hiszen nem is tudtam, hogy miről beszélnek.

Alperes többször azzal fenyegetett, ha válni merek, akkor elveszi tőlem [KITAKARVA]. Ezt a futóversenyen a szüleimnek is úgy mondta, hogy ha ő elviszi innen, mi soha többet nem fogjuk látni. Az említett futóverseny 2022. október 14-én volt. Ez abban az időszakban történt, amikor a 2022. augusztus eleji szétköltözés után a Bíróság még nem szabályozta ideiglenesen a kapcsolattartást. Mint felelős szülő természetesen nem akartam kitenni egy hatalmas lelki traumának a gyermekem, hogy tudok az alperes hátsó szándékairól, arról, hogy nem fogja visszahozni a gyermekem, mégis átadom neki.

Alperes 2022. szept. 1. és 2022. okt. 18. között 37 darab rövid videóüzenetet is küldött [KITAKARVA] részére. Kérésének megfelelően ezeket mindig megmutattam [KITAKARVA] esetleg azt mondja, hogy látott felvételeket, akkor lehet, hogy ezekre gondol. Ezen videóüzenetek legtöbbjének időtartama még az egy percet sem érte el. Alperes ledarálta a felvételeken gyorsan pár mondatot. Hallhatóan ezek alperes részéről előre megtervezett mondatok voltak, nem spontán üzenetek. Ami fontos, hogy több üzenetben az hangzik el, hogy „Jössz vissza Budapestre!”. Alperes a gyermeke előtt sem titkolta azon szándékát, hogy édesanyától el kívánja szakítani.

Alperes a videóüzenetekben „Szia [KITAKARVA]”-val indít, holott sohasem szólította nevén a lányát, körülbelül az óvodai nagycsoport végéig „Babának” szólította az alperes, de a keresztnevén nem hívta. Hasonlóan nekem sem mondta a keresztnevem, sehogyan sem szólított. Kívülállóként emlegetett „asszony”-ként. Én alperest a házasságunk alatt a nevén [KITAKARVA] szólítottam.

  1. október 19-én már nem kaptunk ilyen videóüzenetet, aznap hozta meg a Bíróság azt az ideiglenes intézkedést, hogy kéthetente elviheti [KITAKARVA] az édesapja Budapestre hétvégeken az ottalvás jogával, a köztes pénteken pedig iskola után találkozhatott vele, de nem vihette el. Szerdán pedig Teams-en beszélgettek.

Volt olyan Teams beszélgetés, amikor alperes [KITAKARVA] előtt kijelentette, hogy nekem nem kell köszönnie az alperesnek [KITAKARVA]. Teams beszélgetésekkor több alkalommal kinyittatta a szoba ajtaját, hogy ott vagyok-e a közelben.

Alperes jobban tenné, ha nem nyilatkozna [KITAKARVA] iskoláról semmit. Főleg úgy, hogy [KITAKARVA] budapesti elsős osztályfőnökét nem is ismerte. Míg a lánya abban az iskolában tanult, egyszer sem találkozott vele. Alperes szépen bebizonyította azt is, hogyan degradálja [KITAKARVA], amit Patai Krisztina központvezető is említett.

Jó példa erre [KITAKARVA] megyei matematika versenyén elért eredményének leminősítése. Nagyon sok gyermek tovább sem jut a [KITAKARVA] matematika versenyen a házi fordulóból a területi megyei versenyre. Alperes „kitűnőnek” említi gyermeke ötös érdemjegyeit. Az ötöst nem kitűnőnek, hanem jeles érdemjegynek hívjuk. Abba már bele sem merek gondolni, ha [KITAKARVA] csak hármas körüli érdemjegyeket kapna matematikából, akkor milyen véleményen lenne az alperes.

Views: 1

Kizárólagos szövetség: hogyan alakul ki a gyermek és az egyik szülő közötti lojalitási konfliktus?

  • A szülői elidegenítés egyik fontos pszichológiai mechanizmusa az úgynevezett „kizárólagos szövetség” (exclusive alliance).
  • Egészséges családokban a gyermek mindkét szülőt szeretheti, és nem érzi úgy, hogy választania kell közöttük.
  • Elidegenítés esetén a gyermek érzelmileg az egyik szülőhöz igazodik, miközben a másik szülőt fokozatosan kizárja.
  • A célzott (elidegenített) szülő gyakran azt tapasztalja, hogy:
    • a gyermek az elidegenítő szülő véleményét ismétli,
    • akkor is védi őt, amikor nyilvánvalóan nincs igaza,
    • a másik szülő korrekciós kísérleteire ellenségesen reagál.
  • Gyakori jel, hogy a gyermek:
    • felnőttes szófordulatokat használ,
    • olyan vádakat ismétel, amelyek meghaladják az életkorának megfelelő gondolkodást,
    • az elidegenítő szülő nyelvezetét és hangnemét veszi át.
  • Az elidegenítő szülő sokszor egy „mi kontra ő” helyzetet alakít ki, amelyben a gyermeknek úgy tűnik, hogy támogatnia vagy védenie kell őt.
  • A nyomás lehet:
    • közvetlen,
    • vagy nagyon finom, burkolt formájú.
  • Idővel a gyermek úgy érzi, hogy neki kell fenntartania ezt a szövetséget az elidegenítő szülővel.
  • Ha az elidegenítő szülő áldozatként mutatja be magát, a gyermek természetes késztetést érezhet arra, hogy megvédje őt.
  • Ennek következtében a gyermek a másik szülőt nem egyszerűen szülőként látja, hanem olyasvalakiként, aki veszélyezteti az általa védett szülő érzelmi biztonságát.
  • A gyermek számára az elidegenítő szülő melletti kiállás erkölcsileg helyes cselekedetnek tűnhet.
  • A kizárólagos szövetség hatására:
    • az egyik szülő válik az elsődleges érzelmi partnerévé,
    • a másik szülő kívülállóvá válik.
  • Emiatt a kapcsolat helyreállítása rendkívül nehézzé válhat, mert a gyermek úgy érezheti, hogy a másik szülőhöz való közeledés árulás lenne az elidegenítő szülővel szemben.
  • A célzott szülő számára ez különösen fájdalmas, mert emlékszik arra az időszakra, amikor a gyermek bízott benne és szoros kapcsolatban volt vele.
  • A videó hangsúlyozza, hogy a gyermek viselkedése gyakran érzelmi nyomás és pszichológiai befolyás eredménye, nem pedig feltétlenül a korábbi szülő-gyermek kapcsolat valódi megszűnésének bizonyítéka.
  • Az ilyen pszichológiai folyamatok megértése segíthet a szülőknek értelmezni a helyzetet és eligazodni egy rendkívül nehéz családi konfliktusban.

A videó központi üzenete

A szülői elidegenítés során gyakran kialakul egy lojalitási konfliktus, amelyben a gyermek úgy érzi, hogy az egyik szülőhöz való hűség csak a másik szülő elutasításával tartható fenn. A gyermek ilyenkor nem feltétlenül saját, független véleménye alapján utasítja el a másik szülőt, hanem egy érzelmi szövetség és védelmi szerep hatására.

Views: 2

Az anya saját beadványában idézi a szakértőket: „A gyermek befolyásolása az apa ellen kimutatható”

használd mert ezzel lehet nyerni.
valoság?
értelmes gondolkodás?
nem a barátaid ha nyerni akarsz.

Egyik szakértői vélemény sem tudja megindokolni, hogy miben valósult meg az alperes által folyamatosan emlegetett ellenevelés.” Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina szakvéleményének a 16. oldalán említett ellenevelést: „A felperesnél mutatható ki ellenevelés az alperesi apával szemben, ez negatív hatással van a gyermekre, elbizonytalanítja, frusztrálja.” Vitatom utóbbi két kijelentést a gyermekünkkel kapcsolatosan, hiszen az üi. ideg-elmeorvos szakértő személyesen nem is találkozott █████ nélkül nem állíthat fel diagnózist. Szintén a 16. oldalon a szakértő kérése, hogy „A felperesi anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, de a gyermek alperes elleni nevelését fokozatosan hagyja el – ehhez pszichológusi segítséget kellene kérnie.” A per során már három pszichológustól kértem segítséget éppen a közös gyermekünk egészséges lelki nevelése miatt. Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina a szakvéleményének 18. oldalán azt írja: „A felperes részéről a gyermek befolyásolása az alperes ellen kimutatható (elzárja a gyermeket az alperestől)”. Illetve azt is írja ugyanezen az oldalon, hogy „A felperes alkalmasabb a gyermek nevelésére, de ez nem jogosítja fel a felperest az alperes eltiltására a gyermektől, ellenkezőleg a gyermek kívánságát, hogy az alperesi apával kapcsolatot kíván tartani, elősegíteni célszerű, megfelelően a gyermek kívánságának.” 2024. január elejétől az alperes újra találkozhatnak heti rendszerességgel gyermekével Ráckevén a családsegítőknél, de ezzel a lehetőséggel alperes nem él, különféle okokat talált ki arra, hogy miért nem jön felügyelt kapcsolattartásra. Természetesen mindenki más hibás alperes szerint. Még █████ is elhitte alperes 2023. december 25-én, amikor karácsonykor telefonon beszélgettek, hogy hamarosan találkozni fognak, azután mégsem jött el január elején. Alperes alaptalanul hibáztatja újból a központvezetőt, holott alperes volt az, aki többszöri kérdésem ellenére sem válaszolt amikor afelől érdeklődtem, hogy jön-e a kapcsolattartásra. Ezt a levelezésem alperessel korábban bizonyítékként csatoltam. Jelenleg is igényelné azt, hogy találkozzon édesapjával. Tőlem is kérdezte, hogy mikor láthatja már. 2023. augusztusának végén Gyalog Beáta szakpszichológus sem tudta megindokolni, hogy miben látja az ellenevelést. Ő így fogalmazott a szakvéleményének 14. oldalán: „Az anya részéről történő befolyásolás volt tetten érhető a gyermek explorációjában, melyben többször a sajátjaként állította be az anya álláspontját, illetve sajátjaként fogalmazott meg olyan gondolatot, mely életkorából fakadóan valószínűtlen (pl. anya és ő is szeretett volna kistestvért, de apa nem; saját maga jött rá arra, hogy az apai felvételek készítése miért problémás). A szóbeli tartalmak össze nem illése befolyásolásra vagy lojalitáskonfliktusra utal: nem tudja, miről veszekedtek szülei, de látta azt.” Gyalog Beáta által felsorolt dolgok egyike sem ellenevelés. Az, hogy egy óvodás, kiskolás gyermek kistestvért szeretne, mert szinte mindenki másnak már van testvére, teljesen normális. Amikor a gyermek azt látja, hogy apa anya arcába nyomja a mobiltelefont, miért nem gondolhatja a gyermek önállóan, hogy az rossz dolog, főleg úgy, hogy az apa azt a többi szülő és pedagógus előtt teszi az iskola előtt. Egy gyermeknek miért kellene tudnia azt, hogy miről veszekednek pontosan a szülei. Alperes hamisan állítja azt, hogy én felnőttként kezelem a gyermekünket, parentifikálnám. Azt is hamisan állítja alperes, hogy a saját lelki életem a gyermekünkkel.

Egyik szakértői vélemény sem foglalkozott azzal részletesen, hogy mennyire kóros az alperes paranoiája, hiszen körülbelül 10 éve készít hangfelvételeket. Alperes azon állítása nem igaz, hogy azért vesz fel beszélgetést, mert csak így tudja bebizonyítani a saját igazát. Gátlástalanul több orvossal folytatott beszélgetést felvett. Mobiltelefonja úgy volt beállítva, hogy az minden telefonhívást rögzítse. Ezt akkor még azért tette, hogy a kollégáival folytatott beszélgetések legyenek felvéve. Jelen…

Views: 1

Gyermekbántalmazást támogató Szemán Felicitasz előad…

Beszélgetünk mi még a bíróságon arról, hogyan tegyük az ellennevelést társadalmi normává egy perben, ahol az egyik fő támogató Szemán Felicitasz lesz.

beszélhetne az animálpornos anyuka a legjobb
döntéséről is többekközt.

Views: 1

Confirmation Bias a családjogban: hogyan vezethet téves döntésekhez a bíróságon?

Mi a megerősítési torzítás (confirmation bias)?

  • A döntéshozó (bíró, szakértő, pszichológus, gyámügyes stb.) kialakít egy elméletet a problémáról.
  • Ezután csak azokat a tényeket keresi, amelyek ezt az elméletet támasztják alá.
  • Az ellentmondó bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja vagy félreértelmezi.
  • Lényegében elhamarkodott következtetéshez vezet.

Miért gyakori a családjogban?

  • A családjogi bírák évente akár több ezer ügyet kezelnek.
  • Gyors döntési kényszer alatt dolgoznak.
  • Sokszor az elsőként előadott vád alapján alakítják ki véleményüket.
  • Ezután már azt vizsgálják, mit kell tenni, nem pedig azt, hogy valóban mi történt.

Elidegenítés (alienation) és bántalmazás összekeverése

  • Sok ügy első ránézésre bántalmazási ügynek tűnik.
  • Valójában előfordulhat, hogy szülői elidegenítés áll a háttérben.
  • Ha a szakember eleve bántalmazást feltételez, minden információt ezen a szűrőn keresztül értelmez.

Tipikus jelek, amelyek elidegenítésre utalhatnak

  • A gyermek mindenben a másik szülőt hibáztatja.
  • A gyermek csak negatív dolgokat tud mondani az elutasított szülőről.
  • A felhozott sérelmek aránytalanul jelentéktelenek:
    • „Nem tetszik a haja.”
    • „Nem engedett el egy drága utazásra.”
    • „Egyszer meghúzta a hajam hajvágás közben.”
  • A gyermek olyan felnőttes kifejezéseket használ, amelyek valószínűleg a másik szülőtől származnak (pl. „kontrolláló”).

A gyermekinterjúk veszélyei

  • A gyermekek gyakran azt mondják, amit szerintük a felnőttek hallani akarnak.
  • A vezető kérdések hamis válaszokat eredményezhetnek.
  • Az interjúztató saját előfeltevése torzíthatja a vallomást.
  • Ez különösen igaz szexuális bántalmazási vádaknál.

Az 1990-es évek tanulsága

  • Több gyermekgondozó és pedagógus került börtönbe hamis szexuális visszaélési vádak alapján.
  • Később kiderült, hogy az ügyekben erős megerősítési torzítás működött.
  • A kihallgatások módszertana hibás volt.

A három kötelező elmélet

Bill Eddy szerint minden magas konfliktusú ügyben három lehetőséget kell egyformán vizsgálni:

  1. A vád igaz.
    • Tényleges bántalmazás.
    • Családon belüli erőszak.
    • Szexuális visszaélés.
    • Függőség stb.
  2. A vád hamis.
    • Hamis vádaskodás.
    • Szülői elidegenítés.
    • Manipuláció.
  3. Mindkét fél problémás.
    • Kölcsönös konfliktus.
    • Mindkét szülő hozzájárul a helyzethez.

A tudományos megközelítés

  • Nem elég bizonyítékot keresni egy elmélet mellett.
  • Meg kell próbálni cáfolni is azt.
  • A tudomány a „bizonyítás cáfolási kísérleten keresztül” elvet követi.
  • A családjogban is ezt kellene alkalmazni.

A bírók egyik gyakori hibája

  • Egyetlen reflektorfénybe helyezett szülőt vizsgálnak.
  • A másik szülő viselkedése háttérben marad.
  • Ha az első vád összeomlik, sokszor nem vizsgálják meg, hogy ki és miért tette a hamis vádat.

Hamis vádak típusai

  • Őszintén hitt, de téves vád.
  • Tudatosan hamis vád.
  • Félreértésből eredő vád.
  • Kivetítés (a saját viselkedés másikra vetítése).

Szexuális bántalmazási ügyekben legalább 5 lehetőség van

  • Valódi bántalmazás a házasság alatt.
  • Valódi bántalmazás a különválás után.
  • Jóhiszemű, de téves vád.
  • Tudatosan hamis vád.
  • Más elkövető, mint akit megvádolnak.

Családon belüli erőszaknál is több lehetőség van

  • Valódi kontrolláló erőszak.
  • Védekező reakció.
  • Kölcsönös konfliktus.
  • Különválás körüli egyszeri incidens.
  • Hamis vád.

Bill Eddy fő üzenete

  • Az elidegenítést mindig valós alternatív magyarázatként kell vizsgálni.
  • A családjogi eljárásokban nem szabad egyetlen elméletre építeni.
  • A bíróság csak akkor közelítheti meg az igazságot, ha minden ésszerű magyarázatot egyformán megvizsgál.
  • Ha az elidegenítés lehetőségét eleve kizárják, az maga a megerősítési torzítás.

Views: 2