ellennevelés

hát legalább nem mondhatják, hogy nem szóltam….

Nekem hányingerem van az általános iskolás tanárnő és a per résztvevői miatt, de hát ha ők képviselik a társadalmi normákat, hát akkor remélem, támogatni fognak…

Miért fogadja el a bíróság és a szakértők a lelki bántalmazást? A 8 éves gyermek és a lopás története

Nézzük meg, kik azok, akik egyetértenek, és támogatják, hogy Magyarországon az alábbiakban leírt viselkedés társadalmi normává váljon. Az aláírásukkal megerősítették, hogy az ilyen lelki bántalmazások egyáltalán nem okoznak problémát, és nem értik, miért kellene ezeket lelki bántalmazásnak nevezni. Szerintük mindez nem probléma, így mindenki nyugodtan megteheti egy válás alkalmával. Az ő álláspontjuk szerint ez teljesen elfogadható:

Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
a Ráckevei Gyermekjóléti Szolgálat,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja.

A 8 éves gyermek a kapcsolattartáskor ellopott apa táskájából tízezer forintnyi készpénzt, majd amikor apa észrevette, azt mondta, hogy anya szegény, és azért tette.

Anya azonban nem szegény egyáltalán. Hiszi, hogy 163 ezer forintot költ havonta a gyermekre.

Az államtól SZJA-mentességet kap élete végéig, ami jelenleg 120 000 Ft/hó.

De a gyermeket az általános iskolás tanárnő inkább addig bántalmazza lelkileg, míg a gyermek lop az apjától.

A gyermek viselkedése és az ellennevelés jelei

1. A gyermek cselekedete és az arra adott magyarázat

A gyermek, egy 8 éves kislány, a kapcsolattartás során tízezer forintot vett ki az apa táskájából.
Az apa észlelte a hiányt, és rákérdezett az esetre, mire a gyermek azt válaszolta: „Anya szegény, ezért.”

2. A körülmények elemzése

A „szegény anya” állítás valótlansága:
Az anya anyagi helyzete nem indokolta volna ezt a cselekedetet, amit az apa és más bizonyítékok is alátámaszthatnak. Az anya nem szegény, és ezt a gyermek tudhatja is.
A gyermek indoklása:
Egy 8 éves gyermek nem saját belátása alapján köthetne össze egy anyagi problémát a pénz eltulajdonításával. Ez az indoklás külső befolyásra, irányított gondolkodásra utal.

3. Az ellennevelés célzott hatása

Lejáratás és szembefordítás:
Az anya által közvetített „szegény anya” narratíva az apa lejáratásának és a gyermek manipulációjának egyértelmű példája, melynek célja, hogy a gyermek szimpátiáját és lojalitását kizárólag az anya irányába terelje.
A gyermek bizalmának rombolása:
Az ilyen esetek hosszú távon aláássák a gyermek és az apa közötti bizalmi kapcsolatot, hiszen a gyermek az anyától hallottakat vélt igazságként fogadja el.

4. Következtetések és ajánlások

A gyermek védelme:
A gyermek cselekedete nem tekinthető önálló döntésnek, hanem egyértelműen a másik szülő által közvetített narratíva hatása. Az ilyen manipuláció érzelmi terhet ró a gyermekre, és az egyik szülő ellen hangolja őt.
A szülők felelőssége:
Az anya felelőssége, hogy tiszteletben tartsa a másik szülővel való kapcsolatot, és ne használja fel a gyermeket érzelmi eszközként a konfliktusukban.
További lépések:
A gyermek érdekében elengedhetetlen az ellennevelés megakadályozása, a szülői manipuláció megszüntetése, és annak biztosítása, hogy a gyermek mindkét szülővel kiegyensúlyozott kapcsolatot tarthasson fenn.

Egyértelműen kimutatható, hogy az anya cselekedetei szándékosan a gyermek érzelmi befolyásolására irányultak, az apa tekintélyének rombolása érdekében. Ez az ellennevelés eszköze, amely komolyan veszélyezteti a gyermek érzelmi jólétét.

A gyermek lopásának hosszú távú hatásai

1. Értékrendi és erkölcsi torzulások

Normák eltorzulása: A lopás elbagatellizálása vagy igazolása (pl. “Anya szegény, ezért kell”) azt az üzenetet közvetíti a gyermeknek, hogy a tisztességes viselkedés nem elsődleges fontosságú. Ez a torz értékrend a későbbi életében is fennmaradhat, és problémákat okozhat az iskolai, társadalmi és munkahelyi kapcsolatokban.
Bizalom csorbulása: A lopás felismerése rombolja a gyermekben a mások iránti bizalom és saját megbízhatóságának értékét. Ez hatással lehet a jövőbeni kapcsolataira is.

2. Szégyen és bűntudat

Belső konfliktusok: A gyermekben hosszú távon bűntudat és szégyenérzet alakul ki, különösen akkor, ha ráébred, hogy tette nem volt helyes. Ezek az érzések hozzájárulnak az önbizalom csökkenéséhez és az önbecsülési problémákhoz.
Önértékelési problémák: Ha a gyermek azt érzi, hogy a lopás elfogadható vagy szükséges, az aláása a saját erkölcsi és érzelmi fejlődését, ami identitásválságot okoz.

3. Az érzelmi manipuláció következményei

Helytelen minta: Ha a gyermek úgy érzi, hogy az anya a lopást eszközként használta az apa lejáratására, megtanulhatja, hogy a manipuláció és tisztességtelen eszközök elfogadhatók céljai eléréséhez.
Bizalmi problémák: Az ilyen helyzetek hosszú távon bizalmatlanságot idézhetnek elő a gyermekben, nemcsak a szülők, hanem más autoritás- és kapcsolati szereplők iránt is.

4. Társadalmi hatások

Iskolai viselkedés: A lopás mintázata folytatódhat, ami iskolai problémákhoz vezethet, például a tanulók és tanárok iránti tiszteletlenséghez, vagy akár fegyelmi következményekhez.
Kriminalizáció kockázata: Ha a lopás mint elfogadott viselkedési forma rögzül, az növelheti a jövőbeni jogi problémák, vagy akár büntetőjogi felelősségre vonás kockázatát.

5. Kapcsolati hatások

Szülői kapcsolat torzulása: Ha a gyermek tudatosan vagy tudattalanul a másik szülő ellen cselekszik, az hosszú távon az érintett szülővel való kapcsolat megromlását eredményezi. Ez az érzelmi eltávolodás mindkét fél számára sérülést okoz.
Baráti és párkapcsolatok: A gyermek nehezebben építhet őszinte és egészséges kapcsolatokat, ha nem tanulja meg, hogy a tisztesség és bizalom alapvető értékek.

Összegzés

A lopás nem csak egyetlen tett; a gyermek számára hosszú távú erkölcsi, érzelmi és társadalmi következményeket hordoz. A szülői manipuláció és a helytelen példamutatás tovább súlyosbíthatja a helyzetet, így elengedhetetlen a pozitív, támogató szülői magatartás és a megfelelő korrekció.

lassan a per anyaga is kikerul 🙂

Az ellennevelés tagadása és támogatói Ráckevén

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

Előzmény: Apa nem bukott meg matekból, így ez nem is lehetett téma a gyereknél. A gyerek matekversenyre jár, és kitűnő tanuló.

2023. év január 10-én a bíróságon elhangzott anyától hogy az apa megbukott matekból. Nem volt igaz és természetesen ezért ezt így én és más se mondhatta a gyermek előtt eddig.
De január 14 -en a gyermek azzal fogadott, hogy tudja, hogy megbuktam matekból. A másik szülő rossz színben való feltüntetése, lejáratása egyértelműen az ellennevelés módszere.

1. Tények a gyermek tanulmányi eredményeiről és az apa hátteréről

Az apa soha nem bukott meg matematikából, így az ezzel kapcsolatos állítások valótlanok.
A gyermek, a gyermek, kitűnő tanuló, matematikaversenyeken vesz részt, így a matematikai tudás és tanulmányi eredmények számára kiemelten fontosak lehetnek.

2. Az apa lejáratása a gyermek előtt

1. január 10-én a bíróságon a „matekból megbukott” állítás elhangzott. Bár az apa tisztázta, hogy ez nem igaz, a gyermek, január 14-én mégis ezzel fogadta őt.
Ez egyértelműen azt mutatja, hogy anya a bírósági tárgyaláson elhangzottakat továbbította a gyermekne.

3. Az ellennevelés egyértelmű jelei

A másik szülő lejáratása:
A „megbukott matekból” állítás nemcsak valótlan, hanem a gyermek számára káros is, mivel aláássa az apa tekintélyét és hitelességét a gyermek előtt.
Szándékos információátadás a gyermek számára:
A gyermek az apával való találkozásakor már előre készen állt arra, hogy ezt az állítást szóvá tegye, ami arra utal, hogy valaki ezt direkt a gyermek tudomására hozta.
A gyermek manipulációja:
A gyermek számára az ilyen valótlan információk közlése bizalmi válságot idézhet elő az apával való kapcsolatában, és alááshatja a szülői szerep tekintélyét.

4. Következtetések

Az apa matematikával kapcsolatos lejáratása olyan eszköz, amely szándékosan arra irányul, hogy a gyermekben az apával szembeni tisztelet és szeretet meggyengüljön.
Ez a viselkedés az ellennevelés klasszikus példája, amely hosszú távon káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére és a szülőkkel való kapcsolatára.
A Ráckevei gyejo szerint ez nem probléma.

Az ajándék toll és az ellennevelés nyomai

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

● 2022.11.17 esetkonferencián az Igazgatónő elmesélte, hogy az apától akkor
kapott tolról azt gondolta a gyermek hogy egy lehallgató van a tollban amit csak a
felperes addigi kijelentései alapján gondolhatott.
2022-11-17_gyermek_szorong.mp3
“Ott, amikor kapott egy ajándék tollat, hogy biztos, hogy van benne valami
felvevő. És alig tudták megnyugtatni a gyereket. Ugye, hogy miben élhet ez a
kislány. Én tényleg csak szülőanya szemmel, miben élhet ez a kislány, és mi a mi
részünkről csak azt szeretnénk kérni”

Az ajándék toll esete és annak következményei

1. A futóverseny és az ajándék toll

Az alperes (apa) egy gravírozott tollal ajándékozta meg a gyermeket, amelyre az volt írva: „Apa szeret.”
Az ajándék célja nyilvánvalóan az volt, hogy az apa szeretetét és törődését fejezze ki a gyermeke iránt.

2. A gyermek reakciója az ajándékra

A 2022. november 17-i esetkonferencián az igazgatónő elmondása szerint a gyermek a toll kapcsán szorongani kezdett, és azt feltételezte, hogy az tartalmaz valamilyen lehallgató eszközt.
Ez a reakció csakis a felperes által közvetített korábbi állítások eredménye lehetett, amelyek az alperes tevékenységét megbélyegezték és gyanakvást keltettek a gyermekben.

3. A felperes befolyásoló magatartása

A gyermeknek a tollal kapcsolatos félelme nem fakadhatott természetes gyermeki gondolkodásból, hanem kizárólag a felperes által sugallt negatív narratívák következménye.
Az, hogy a gyermek egy szeretetteljes ajándék kapcsán ilyen mértékű szorongást él át, azt bizonyítja, hogy a felperes folyamatosan olyan információkkal terhelte a gyermeket, amelyek az alperes ellen hangolták.

4. Az igazgatónő és a pedagógusok megjegyzései

Az igazgatónő megjegyezte, hogy „alig tudták megnyugtatni a gyereket”, ami rávilágít arra, hogy a gyermek milyen komoly érzelmi nyomás alatt állhatott.
A kijelentés: „Miben élhet ez a kislány” egyértelműen utal arra, hogy a felperes viselkedése hozzájárulhatott a gyermek bizonytalan és szorongó állapotához.

5. Következtetések

Az ajándék toll esete nemcsak az apa jó szándékát igazolja, hanem rávilágít a felperes által generált negatív érzelmi környezetre, amely a gyermek és az alperes kapcsolatát terheli.
Az a tény, hogy a gyermek egy szeretetüzenetet hordozó ajándéktól ilyen mértékű szorongást él át, jól mutatja az ellennevelés egyértelmű jeleit.
A felperes cselekedetei következtében a gyermek természetes bizalma az édesapja iránt megrendült, ami hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek érzelmi fejlődését és kapcsolatteremtési képességét.

Az ilyen események azt bizonyítják, hogy a gyermekkel kapcsolatos manipuláció és ellennevelés megszüntetése sürgető szükség, a gyermek érdekében.

Kapun keresztüli találkozás rendőrrel: az ellennevelés jele

● 2022. év szeptember 24-i hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem
Felperes szüleinek a lakcímén, hogy a gyerekemmel tudjak találkozni és
magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor
ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak.
Felperes ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az
ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam a gyerekemmel, a
kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy a gyerekemet
el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.

A rendőrök jelenléte és a kapun keresztüli találkozás hatása a gyermekre

1. Tényállás

A 2022. szeptember 24-i események során a rendőrök jelenléte biztosította, hogy a felperes ne adja át a gyermeket az alperesnek, noha közös felügyeleti jog állt fenn.
A találkozás kapun keresztül, mindössze 5 perc időtartamra történt, miközben egy rendőr fizikailag is a kapuban állt, hogy biztosítsa, hogy a gyermek ne kerülhessen az apához.

2. A rendőri jelenlét jelentősége

A gyermek perspektívájából:
- A rendőri jelenlét és a kapun keresztüli találkozás erőteljes jelzés lehetett a gyermek számára, hogy az alperes (az édesapja) valamilyen veszélyt vagy problémát jelent.
- A gyermek számára a rendőr, mint hatósági személy, az erőszakos vagy veszélyes helyzetek kezelését szimbolizálja. Az a tény, hogy egy rendőr fizikailag akadályozta meg az édesapához való átadást, érzelmi stresszt és zavart okozott a gyermekben.
- A rendőrségi jelenlét erősítheti azt a narratívát, amely szerint az apával való kapcsolat „rossz” vagy „veszélyes”, ami a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére káros hatással lehet.
Az apa szemszögéből:
- Az alperesnek a rendőri jelenlét miatt megalázó és megbélyegző helyzetben kellett találkoznia a gyermekével. Ez a helyzet nemcsak az apa szülői jogait, hanem a gyermekkel való kapcsolatának normális légkörét is súlyosan megzavarta.

3. A felperes szerepe

A felperes aktívan közreműködött a rendőrségi jelenlét előidézésében, annak ellenére, hogy közös felügyeleti jog állt fenn, és az alperes jogszerűen kívánta gyakorolni kapcsolattartási jogát.
Az a kijelentés, miszerint az alperes „el akarja rabolni a gyermeket” vagy „külföldre akarja vinni”, nyilvánvalóan alaptalan volt, hiszen erre semmilyen bizonyítékot nem mutatott be.

4. A rendőri jelenlét és a gyermeki érdek

A rendőri jelenlét rendkívüli eszköz, amely csak valódi veszély vagy bűncselekmény gyanúja esetén indokolt. Itt azonban nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek indokolttá tették volna a rendőrségi beavatkozást.
A gyermek számára az esemény súlyos érzelmi nyomást jelentett, különösen, mivel a találkozás természetes, nyugodt légkör helyett konfliktusos és szokatlan környezetben zajlott.

5. Következtetések

A rendőrségi jelenlét felesleges és káros volt, különösen, mivel nem állt fenn semmilyen veszély, és az alperes csupán a szülői jogait kívánta gyakorolni.
A felperes magatartása, amely az alperes jogainak akadályozására irányult, nemcsak jogilag kifogásolható, hanem káros a gyermek érzelmi fejlődésére is.

Amikor az ellennevelést hivatalosan is jóváhagyják

2023.0l.18 -án

A gyermek a felügyelt kapcsolattartás után:”Határozottan kijelentette, hogy nem
szeretne az édesapjához menni, neki ez a kapcsolattartási mód jó, azzal indokolva, nem szereti, hogy ott folyton kamerázva van, ha fáradt, akkor is
programokra kell mennie, pedig pihenésre is szüksége van.”
Tehát miután meg 2022.december 16-án Budapesten akarta hagyni az xboxot
hogy a szünetben együtt játszunk hirtelen meggondolta magát és kijelentette hogy tökéletes neki az 1 óra.

1. Az előzmények és a hirtelen változás

2022. december 16.: A gyermek az apánál jól érezte magát, olyannyira, hogy ott kívánta hagyni az Xbox-át, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. Ez a döntés arra utal, hogy a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.
2023. január 18.: A felügyelt kapcsolattartás után a gyermek kijelentette, hogy nem szeretne több időt tölteni az édesapjával, és az 1 órás kapcsolattartást tökéletesnek tartja. Indokként olyan érveket hozott fel, mint a kamerázás és a programok miatti fáradtság.

2. Az indokok elemzése

Kamerázás: Korábban semmilyen panasz nem érkezett a gyermek részéről a kamerázás kapcsán, sőt, a kapcsolattartások során készített felvételek dokumentálták a gyermek boldogságát és jólétét. Ez az érv valószínűleg az anya állításainak visszhangja, nem pedig a gyermek saját tapasztalatain alapul.
Programok és fáradtság: A gyermek korábban örömmel vett részt közös tevékenységekben az apával. Az, hogy most hirtelen fáradtságra hivatkozva utasítja el ezeket, arra utalhat, hogy nem a saját véleményét fogalmazza meg, hanem egy kívülről sugalmazott narratívát.

3. Az anya szerepe

Az anya viselkedése a korábbiakban is azt mutatta, hogy ellenneveléssel igyekszik aláásni az apa és a gyermek közötti kapcsolatot. Az ilyen mértékű és hirtelen változás a gyermek viselkedésében nem magyarázható természetes módon, különösen figyelembe véve a korábbi pozitív élményeket.
Az anya kijelentései és az általa teremtett környezet egyértelműen befolyásolhatják a gyermek véleményét. A gyermek nyilatkozata nem feltétlenül tükrözi a saját érzéseit, hanem azt, amit az anya elvár tőle.

4. Következtetés

A gyermek 2023. január 18-i kijelentései ellentmondanak a korábbi tapasztalatoknak és a kapcsolattartás során dokumentált eseményeknek. Ez a drámai váltás nem magyarázható másként, mint az anya befolyásának eredményeként. Az anya ellennevelési magatartása nemcsak az apa és a gyermek közötti kapcsolatot károsítja, hanem hosszú távon a gyermek érzelmi fejlődésére is negatív hatással lehet. Az ügy súlyosan érinti a gyermek érdekeit, és indokolja az anya magatartásának további vizsgálatát.

Az ideiglenes intézkedés és az ellennevelés hatása

előzmény:
Apának elrendelték a felügyelt kapcsolattartást, de ennek ellenére karácsonykor a gyerek háza elé ment, hátha eljön, de nem vette fel a telefont. A családsegítővel beszélt anya, aki ezeket mondta a gyerekről.
A gyerek előtte két héttel jól volt, erről tanúk és felvételek is vannak apánál, sőt az Xboxát is apánál akarta hagyni, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. A gyerek még vidáman szállt ki az autóból is az utolsó kapcsolattartásról. Majd megjött az ideiglenes intézkedés.

„a gyermek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli
szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele
lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával.
Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de
igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy
december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

1. A gyermek korábbi viselkedése és állapota

Tények: A gyermek a korábbi kapcsolattartások alkalmával jól érezte magát az apánál, ezt tanúk és felvételek támasztják alá.
Kiemelt bizonyíték: A gyermek az Xbox-ját is az apánál kívánta hagyni, hogy a téli szünetben közösen játszhassanak. Ez arra utal, hogy a gyermek hosszú távra tervezett az apával, és pozitív várakozással tekintett a közös időtöltés elé.
Utolsó kapcsolattartás: A gyermek vidáman szállt ki az autóból, ami szintén azt mutatja, hogy nem volt semmiféle szorongás vagy negatív érzés az apával kapcsolatban.

2. Az ideiglenes intézkedés hatása

Az ideiglenes intézkedés megváltoztatta az eredeti kapcsolattartási rendet, amely szerint a gyermek a téli szünet második felét az apánál töltötte volna. Az anya állítása szerint a gyermek “megkönnyebbült”, amikor kiderült, hogy ez nem valósul meg.
Valóság: Az anya által elmondottak nem állnak összhangban a gyermek korábbi viselkedésével, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a gyermek szorongott volna a téli szünet apás időszaka miatt. Épp ellenkezőleg, a korábbi kapcsolattartások alapján a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.

3. Az anya befolyása

Családsegítő beszélgetése: Az anya a családsegítőnek tett kijelentései („a gyermek megkönnyebbült, hogy nem kell mennie”) egyértelműen azt a narratívát erősítik, hogy az anya manipulálja a gyermek érzéseit és véleményét. A gyermek nem természetes módon formálta meg a kapcsolattartással kapcsolatos véleményét, hanem az anya álláspontját tükrözte vissza.
Ellennevelés jelei: Az anya magatartása, miszerint a gyermeknek elmondja, hogy “nem kell mennie az apához”, nyíltan aláássa a szülői kapcsolatot. Ez pszichológiai terhet ró a gyermekre, aki kénytelen megfelelni az anya elvárásainak.

4. A valós események ellentmondása

A gyermek korábbi viselkedése (Xbox, vidám távozás) és a jelenlegi állapot között éles ellentmondás van. Ez az éles váltás nem magyarázható másként, mint az anya által gyakorolt érzelmi nyomással, amely a gyermek lojalitását az apa ellen fordította.

Következtetés

A gyermek szorongása és megkönnyebbülése az anya narratívájának része, amely az apa és a gyermek közötti kapcsolat ellehetetlenítését célozza. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyermek valós érzelmi állapota nem tükrözi az anya által állítottakat. Ez az ügy az anya ellennevelési magatartásának egyértelmű példája, amely hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek és az apa közötti kapcsolatot.

Mit tartanak „normálisnak” a szakértők? – Az ellennevelés tagadása és következményei

Esemény: Apa megjelenik anya házánál, előre egyeztetve. Majd anya kijön a gyermekkel a kapuhoz, kézenfogva. Miután anya elmondja, hogy nem megy el a gyermek, a anya megszorítja a gyerek kezét, és erre a gyerek is eémondja. Majd visszamennek a házba.

1. A gyermek visszautasítása a kapcsolattartást:

Alperes: „Tehát akkor nem akarsz jönni és miért?”

Az alperes próbálja megérteni, miért utasítja vissza a gyermek a kapcsolattartást, kérdezve a gyermek érzéseiről. Ez az egyik példa arra, amikor az alperes igyekszik tiszteletteljesen kezelni a gyermeket, és nem erőlteti a találkozót, hanem arra koncentrál, hogy megértse a gyermek döntését.

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

A gyermek válasza világosan kifejezi a visszautasítást, de a hangneme és a szavak használata arra utal, hogy a gyermek nem saját elhatározásból mondja ezt, hanem befolyásolva van.

2. A gyermek reakciója:

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

A gyermek válasza egyértelműen jelezi, hogy a döntése nem önállóan, hanem a szülői elvárások és nyomás hatására született. Ez a viselkedés arra utal, hogy a gyermek nem rendelkezik teljes mértékben szabad akaratával a kapcsolattartás kérdésében, és azt mondja, amit elvárnak tőle.

3. A helyzet pszichológiai hatásai:

Ez a beszélgetés és a gyermek visszautasítása jól illusztrálja azt, amit sok esetben „parentifikációval” és „ellenneveléssel” lehetne leírni. Az anya közvetlen hatása alatt a gyermek úgy tűnik, hogy visszautasítja az apával való találkozást, ami a szülői manipuláció jele.

Parentifikáció: A gyermek szerepe gyakran felcserélődik a szülőével, amikor a gyermek kénytelen szülői helyzetben döntéseket hozni, például elmondani egy szülői elvárásnak megfelelő választ.
Ellennevelés: A gyermek pszichológiai manipulálása, amikor a gyermek szándékosan arra van kondicionálva, hogy egy bizonyos módon reagáljon, annak érdekében, hogy megfeleljen az egyik szülő elvárásainak, az ellennevelés gyakori jele.

Következtetés:

A felvétel és a gyermek reakciója a kapcsolattartás elutasítására komoly jelei annak, hogy a felperes befolyásolja a gyermek döntéseit.

„Nem viheted el a gyermeket tőlem” – az ellennevelés bizonyítéka

2022 Szeptember 9-én a következőket írta a felperes közös felügyelet mellett

On Fri, Sep 9, wrote:
Nem viheted el a gyermeket tőlem. Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak a nálam látogathatod meg. Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során. A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.

1. “Nem viheted el a gyermeket tőlem.”

Ez a kijelentés sérti a közös szülői felügyelet alapelvét, különösen, ha az apa jogszerű kapcsolattartási ideje alatt hangzik el. A közös felügyelet feltételezi, hogy mindkét szülő egyenlő jogokkal rendelkezik a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, beleértve a kapcsolattartást is.

Jogellenes akadályozás:
Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes egyoldalúan korlátozni kívánja az alperes szülői jogait, amely a gyermek érdekeivel ellentétes.
- Az ilyen magatartás különösen problémás, ha nem áll fenn olyan objektív ok (pl. veszélyeztetés), amely indokolná a kapcsolattartás korlátozását.

2. “Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg.”

Indokolatlan helyszíni korlátozás:
Az ilyen egyoldalú döntés, miszerint az apa csak egy meghatározott helyszínen találkozhat a gyermekkel, nem egyeztethető össze a közös szülői felügyelet elvével. Ha nincs bírósági döntés vagy hatósági intézkedés a helyszínre vonatkozóan, a felperesnek nincs joga meghatározni, hol történjen a találkozás.
Az ügyvéd említése:
Az ügyvéd véleményének hivatkozása nem bír kötelező érvénnyel, különösen, ha nincs hivatalos bírósági határozat, amely a helyszíni korlátozást alátámasztaná.

3. “Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során.”

Vádaskodás és projekció:
A felperes az alperest vádolja befolyásolással, miközben a rendelkezésre álló bizonyítékok (pl. a gyermek betűzve olvasta az anya által diktált szöveget, a bírósági kijelentések ismétlése) azt mutatják, hogy a gyermek befolyásolása elsősorban a felperes oldaláról történt.
- Ez a kijelentés megpróbálja elterelni a figyelmet a felperes saját viselkedéséről, amely az ellennevelés egyértelmű jeleit mutatja.

4. “a gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”

Gyermek manipulációja:
Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes az apa kommunikációs módszereit előre negatívan értelmezi és ezt közvetíti a gyermeknek. Ez jelentős pszichológiai nyomást helyezhet a gyermekre, hogy az apa viselkedését észlelje “erőltetettnek” vagy hiteltelennek.
Gyermek szerepének kiemelése:
Az anya szerint a gyermek “átlát” az apa szándékain, ami valójában az anya által a gyermekre vetített előítélet lehet. A gyermek ebben az esetben valószínűleg nem saját megfigyeléseiből jutott erre a következtetésre, hanem az anya közvetített véleményét ismételte.

Következtetés

Ez az e-mail egyértelműen azt mutatja, hogy a felperes akadályozza az alperes szülői jogainak gyakorlását, és olyan viselkedést tanúsít, amely hozzájárul a gyermek elidegenítéséhez.

A “nem viheted el a gyermeket tőlem” kijelentés jogellenes akadályozásra utal, amely a közös felügyelet szellemével ellentétes.
A gyermek befolyásolására utaló jelek tovább erősítik az ellennevelés gyanúját, amely a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődését súlyosan veszélyezteti.