Úgy emlékszik mindenki, hogy a gyermeket totálkáros állapotban találták az iskolában, miközben az igazgató írásban biztosította a bíróságot, hogy minden rendben van a ráckevei környéki tanárnővel együtt.
Hazudj, hazudj, hazudj – ezt tanította a ráckevekörnyéki tanárnőnek a családja.
keletkezett, időben akár évekkel ezelőtti beszélgetések töredékeiről készült hangfelvételek álltak rendelkezésre, amelyek valószínűsítésre sem alkalmasak.
Mivel a fentiek szerint az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében nem adott elő olyan azonnali intézkedés igénylő jogvédelmi helyzetet, amely megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosítására, az ideiglenes rendezés iránti vita a felek között elsősorban a kapcsolattartás szabályozása miatt folyik, így a bíróság az alperes szülői felügyeletre irányuló kérelmét elutasította.
A bíróság szem előtt tartva azt, hogy a gyermek érdekében a stabilitás és biztonságérzet az elsődleges, a Pp. 457. § a) pontjának alkalmazásával a kiskorú gyermek tartózkodási helyét a jelenleg őt elsődlegesen gondozó felperesi anyánál jelölte ki. Ezzel a bíróság biztosítani kívánja a gyermek nevelésének folyamatosságát, azt, hogy ez kiszámítható és biztos pont maradjon számára a felek konfliktusának alakulása során.
A bíróság mérlegelési körbe vonta azt a körülményt is, hogy az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy mérgében a szüleitől azt kérte, jelentsék ki a [KITAKART] kerületi címről a felperest – noha tisztában kellett lennie azzal, hogy ezáltal a felperes kizárólag [KITAKART] tud költözni, munkába járása jelentős nehézségekbe fog ütközni. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat (Ptk. 1:4. § (2) bek.) – maga idézte elő, hogy az alperes az ingatlanba jogcím hiányában ne lakhasson és új lakóhelyet létesítsen.
Értékelte a bíróság azt is, hogy a gyermek egyszer már költözött és iskolát váltott – a környezettanulmány és a pedagógiai vélemény alapján az látható, hogy a gyermek ebben a környezetben jól érzi magát, beilleszkedett, az ismételt környezetváltás a per jelenlegi szakában nem indokolt és nem lenne érdekében álló.
A bíróság a fentieket összességében értékelve jutott arra a meggyőződésre, hogy az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelöli ki.
A Ptk. 4:178. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy a gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
A Ptk. 4:180. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. § (1) bekezdése szerint a kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
A Gyer. 27. § (6) bekezdése szerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
Views: 1