Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne. Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában továbbra sem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ legutóbbi, 2023. június 12-i tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek és a munkatársak irányába nem megfelelő. Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött. A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában. A bíróság a Pp. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel figyelmezteti a feleket, hogy a Pp. 104. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül jár el, tehát a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit (az ítélkezési szünet idejére vonatkozó eltérő határidőszámítás) nem lehet alkalmazni. Budapest, 2023. július 13. napján dr. Csányi Beatrix sk. bíró

Views: 0

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] A nevelési szünet időpontjára, illetve tartamára a gyermek nevelési intézménye által meghatározottak az irányadóak. A gyermek átadásának helye iskolai elfoglaltság végétől kezdődő kapcsolattartás esetén az iskola, más esetben a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata, a gyermek visszaadásának helye a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata. Kérte szabályozni a felperes azon kötelezettségét, hogy a fent megjelölt időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve, ruházattal, tanulmányi felszereléssel és személyi okmányokkal ellátva az alperesnek átadni, az alperes köteles megjelölt időben a gyermeket ruházatával és okmányaival ellátva visszaadni. Az ideiglenes intézkedésbe kérte foglalni azt is, hogy a felek kötelesek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást hitelt érdemlő módon, a kapcsolattartás kezdő időpontját megelőzően legalább 24 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően haladéktalanul értesíteni. Amennyiben a kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezett, vagy a gyermek oldalán felmerült okból, illetve a jogosultnak fel nem róható okból marad el, és előzetes értesítési kötelezettségének eleget tett, akkor azt az elmaradt kapcsolattartását annak időtartamával azonos időtartamban, a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb három hónapon belül — pótolni kell. A folyamatos kapcsolattartást lehetőleg ugyanazon a hétvégén vasárnap, vagy a következő, kapcsolattartással nem érintett hétvégén azonos időszakban és időtartamban kell pótolni. Az időszakos kapcsolattartást lehetőleg ugyanabban a szünetben, ugyanazon ünnepi időszak alatt, amennyiben ez nem lehetséges, a következő kapcsolattartás nem érintett szünetbe és hétvégéken, de legkésőbb három hónapon belül pótolni kell. Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartása. A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása. Hivatkozott arra, hogy a legutóbbi, 2023. június 12-ei kapcsolattartási jelentés szerint a szolgálat munkatársai nem tudják garantálni, hogy a gyermek a kapcsolattartási helyzetben ne sérüljön, ugyanis nem érti az apja viselkedését, nem akar válaszolni kínos kérdéseire, ugyanis az alperes a szakemberek hozzáintézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. Ezért a felperes vitatta, hogy a felügyelt kapcsolattartás okafogyottá vált volna. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

Views: 0

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103.§ (2) bekezdését és a Pp. 104.§ (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra. A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte /35. sorszám alatt, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 02. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedését elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség. Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával, – minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával – telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani. Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni. A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával. A nevelési intézményi nyári szünet esetén a felek a tárgyév május 31-ig megállapodnak a kapcsolattartás gyakorlásában. Ennek hiányában az alperesi apa a szünet fele időtartamában, annak második felében jogosult a kezdőnap 9 órától a záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával.

Views: 1

VÉGZÉS

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakarva] napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben a 82. számú alperesi ideiglenes intézkedésre az alábbi ellenkérelmet terjesztem elő:

Kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását, az alábbi okok alapján:

Az alperesi hivatkozás, miszerint beadványaival igazolta volna azt, hogy azok az indokok, amikre a T. Bíróság ideiglenes intézkedését alapította nem helytállóak, vitatom.

Az elmúlt fél évben tapasztaltak, és a Családsegítő központ jelentései a felügyelt kapcsolattartáson történt események tekintetében pontosan azt támasztják alá, miszerint igenis indokolt a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A Család- és Gyermekjóléti Központ legutóbbi 2023. június 12. napján kelt jelentése az alábbiakat tartalmazza:

Az alperes a szakemberek hozzá intézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. A kapcsolattartási alkalomról megbeszélésre kihívni nem lehet, megtagadja, így nem tudjuk megakadályozni a gyermek érzelmi bántalmazását. A kollégákat utasítja különböző dolgokra, az elutasítást a gyermekvédelmi szakemberek által a gyermekét veszélyeztető tényként aposztrofálja. Nem tudjuk garantálni, hogy a kislány a kapcsolattartási helyzetekben ne sérüljön, mert a beavatkozást az apa öntörvényű viselkedése megakadályozza, a beavatkozás kísérlete csak tovább rontana a kapcsolattartásokon eredendően szorongó gyermek helyzetén. A gyermek nem érti apja viselkedését, nem akar válaszolni a kínos kérdésekre, rémülten pislog, ha apja pszichés nyomást gyakorol rá, folyamatosan monitorozza a környezetét, hogy mások mit szólnak az eseményekhez, kétségbe esik, ha előkerül a telefon video rögzítésére, hiszen a gyermek szeretné, ha nem engednénk meg, és a Házirend szerint sem lehetséges.

A fenti jelentésből kiderül, hogy az alperes még akkor sem képes a gyermek érdekeit a saját önös akarata elé helyezni, amennyiben a gyermek kifejezetten tiltakozik az apja viselkedése ellen. Az alperes a gyermek alapvető érdekeit, kívánságait messzemenőkig figyelmen kívül hagyja.

A Család és Gyermekjóléti Központ jelentésének kézhez-vételét követően elgondolkodtam azon, hogy a gyermek érdekében ideiglenes intézkedéssel kérni fogom a kapcsolattartás szüneteltetését, azonban amennyiben ezt indítványoztam volna, úgy az apa nyilvánvalóan ismételten agresszív támadásba lendült volna minden létező fórumon, amivel azt gondolom, hogy a gyermeket még inkább sérelem érte volna. A gyermek már olyan korban van, hogy az iskolatársai, a tanárai, a környezetében élők róla kialakult véleménye alapvetően hatással van az önértékelésére. A kortársai hozzáférnek az internetes tartalmakhoz, és amennyiben a gyermek nevét a böngészőbe bárki begépeli, úgy az apa által feltett tartalmakkal fogja szembe

Views: 0