Összefoglaló – Karácsony esti üzenet nárcisztikus bántalmazás túlélőinek

A videó készítője, Kevin Webb – trauma-informált, nárcisztikus bántalmazást és szülő-elidegenítést támogató coach – karácsony estéjén szeretne bátorítást adni azoknak, akik ilyen nehéz helyzetben vannak.

Fő üzenetei:

• A karácsony az érzelmileg legnehezebb időszakok egyike a bántalmazás túlélőinek.
• Fontos a kapcsolódás önmagunkhoz: újra felfedezni, kik vagyunk valójában, mit szeretünk, mire van szükségünk.
• A szorongást légzéssel, hideg levegővel, sétával, természetben töltött idővel lehet csökkenteni.
• A szülő-elidegenítés különösen fájdalmas: amikor a gyermek elfordul, nem tisztel, elveszíti a bizalmat – ez nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszabb manipuláció eredménye.
• A nárcisztikus kapcsolatban eltűnik a stabilitás: sosem tudni, mi igaz, mi változik, miért hibáztatnak.
• A gyógyulás lépése: visszavenni az életünk feletti kontrollt, megtanulni határokat húzni és önmagunkkal együttérzőnek lenni.
• „Te önmagad vagy” – értékes, szerethető ember maradtál akkor is, ha a bántalmazó ezt elvitte vagy elhomályosította.

Kevin 12 napos, karácsony utáni támogatássorozatot is tervez. Végül szeretetteljes, hitre és önbecsülésre épülő karácsonyi jókívánságokkal zárja a videót.

Views: 6

„Hazudd le az égről a csillagokat” – Hogyan dönt el egy ideiglenes intézkedés egy gyermekelhelyezési pert

Bociszem bociszem és, hazudd le az égről a csillagokat is.

Ez azért is kulcsfontosságú, mert az első ideiglenes intézkedés gyakorlatilag eldönti a pert.

Akihez a gyermek kerül, az már nyert: az idő, vagyis az „állandóság” neki dolgozik.
Ilyenkor senkit nem érdekel, mit hazudsz – mert ha később ki is derül, hogy hazudtál, annak már nincs valódi következménye.

A gyermek addigra nálad van.

Tehát a nárcisztikus mintázat szerint lefested magad a világ leges leges leges leges leges legjobb szülőjének – és meg is nyerted a pert.


Views: 0

Áldozatszerep, hazugság és nárcisztikus előadás – amikor egy gyerek issza meg a levét

És itt már szépen látható a magát áldozatnak beállítás klasszikus menete:
hazudozás, hazudozás, majd egy gondosan felépített nárcisztikus előadás, amely mindent eltorzít.
Ha nem lett volna felvétel mindenről, ezt most gond nélkül bárki torkán le lehetne nyomni.

És képzeld el, amikor ezt egy 8 éves gyerek kapja telibe, napi 24 órában.

Gyalog Beáta lájkolja.….


Views: 6

Szülői elidegenítés után: mi gyógyítja meg valóban a gyerekeket?

A beszélő (Robert Garza) személyes tapasztalatán keresztül mutatja be, mi történik akkor, amikor a szülői elidegenítés után a gyerekek visszakerülnek az elidegenített szülőhöz – és mi segít valóban a gyógyulásban.

Fő gondolatok:

  1. Hamis vádak és azonnali elszakítás

    • A bíróság egy régi, már ismert vád „óvatosságból” történő újrahasznosítása miatt ideiglenesen elvette a gyerekeket.

    • A „no contact order” (kapcsolattartási tilalom) különösen romboló volt, mert a gyerekek már idősebbek voltak.

  2. A visszatérés traumája

    • Amikor a gyerekek visszakerültek, mélyen féltek a szülőtől.

    • Nem konkrét erőszaktól, hanem egy általános, beléjük ültetett félelemtől – amit nyilvánvalóan a másik szülő narratívája okozott.

  3. Kulcsreakció: nem magyarázat, hanem élmény

    • A szülő nem vitázott, nem magyarázkodott.

    • Elvitte őket egy olyan helyre (állatkert), ahol korábban közösen jó emlékeik voltak.

    • Ezek a saját emlékek elkezdték felülírni az elidegenítés narratíváját.

  4. Az emlékezet ereje az elidegenítéssel szemben

    • Nem „terápiás technika”, hanem ösztönös megoldás:
      a gyermek saját élményei bontják le leghatékonyabban a hamis képet.

    • A gyerekek viselkedése rövid időn belül megváltozott: kötődés, bizalom, fizikai közelség tért vissza.

  5. Kritika a rendszerrel és a terápiával szemben

    • Szerinte:

      • a gyereket ugyanolyan gyorsan kellene visszaadni, mint ahogy elvették;

      • az elidegenítést és a hamis vádakat a legsúlyosabb gyermekbántalmazások között kellene kezelni.

    • Ha a gyerek nincs elidegenítve, a visszatérésnek olyan örömtelinek kellene lennie, mint amikor egy hosszú időre eltűnt katona hazatér.

  6. Provokatív kérdés a terapeuták felé

    • Ha valóban hisznek a gyógyulásban:

      • vajon felvállalnák-e, hogy nem a terápiát, hanem az emlékekhez való visszatérést javasolják, még akkor is, ha ez kevesebb munkát jelentene számukra?

Lényegi üzenet egy mondatban:
👉 A szülői elidegenítés nem beszéddel, hanem a gyermek saját, korábbi pozitív emlékeinek aktiválásával oldható le a leggyorsabban és leghatékonyabban.

Views: 7

A központi témája a szülői elidegenítés (parental alienation) és annak pszichológiai bántalmazó jellege.

Fő pontok:

  • A megszólalók saját történetükön keresztül mutatják be, hogyan vezethet egy párkapcsolat felbomlása hirtelen, teljes kapcsolatmegszakításhoz a gyermekekkel, még akkor is, ha korábban szeretetteljes volt a viszony.

  • Hangsúlyozzák: a szülői elidegenítés nem gyermekelhelyezési vita, hanem gyermekvédelmi probléma, mert a gyermeket érzelmileg manipulálja, lojalitáskonfliktusba kényszeríti.

  • Ismertetik a szakirodalomban leírt diagnosztikai jeleket és kritériumokat (pl. kötődés elfojtása a célzott szülő felé, a gyermek grandiozitása/empátiahiánya, üldöztetéses narratíva).

  • Részletesen beszélnek arról, hogyan terhelik rá a felnőttek saját fájdalmukat, haragjukat és félelmeiket a gyerekekre, ami szerepcseréhez vezet (a gyermek érzelmi gondozóvá válik).

  • Elhangzik, hogy az elidegenítés gyakran jár hamis vádakkal (akár súlyos bántalmazási állításokkal), amelyek hosszú távon mind a gyermeknek, mind a megvádolt szülőnek súlyos károkat okoznak.

  • A beszélgetés nem bosszú vagy lejáratás céljából készült, hanem megértést, tudatosítást és gyógyulást kíván elősegíteni.

  • Külön hangsúlyt kap a kérdés: hogyan lehet gyógyulni kapcsolat-helyreállítás nélkül, hogyan lehet továbblépni a gyászon, miközben nyitottnak maradni egy esetleges jövőbeli rendezésre.

  • A lezárás üzenete: a szégyenben való megmerevedés helyett önreflexió, felelősségvállalás, igazsághoz való ragaszkodás és belső szabadság vezethet ki a romboló helyzetből.

Kulcsüzenet:
A szülői elidegenítés a gyermek érzelmi bántalmazásának egy formája. A gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a kapcsolat nem áll helyre azonnal – az igazság, az önismeret és a belső növekedés hosszú távon erősebb, mint a manipuláció.

Views: 4

Felügyelt kapcsolattartás és hangfelvételek vitája a gyermekelhelyezési perben

És tovább az ideiglenes

 

kapcsolattartását alperes által kért szabályozását sem támasztja alá. A kapcsolattartás szabályozása körében előadott ideiglenes intézkedés iránti kérelmemet változatlanul fenntartom. Álláspontom szerint pontosan az alperes nincs abban a mentális egészségi állapotban, hogy ő maga a gyermekről gondoskodni tudjon. Ezt saját maga ismerte el akkor, amikor a gyermekhez egy alkalommal olyan gyógyszer hatása alatt érkezett, ami még a vezetésre sem tette alkalmassá, nemhogy egy kiskorú gyermek felügyeletére.

Az alperesi viselkedés az életközösség megszakadásakor, illetve azt követően a gyermekben hatalmas törést okozott. Az alperes oly mértékben agresszív magatartást tanúsított a gyermek előtt, hogy a gyermek jelenleg tart tőle. Nem ellenzem a jövőben az alperes által megjelölt folyamatos kapcsolattartás kialakítását, azonban a fokozatosság elvét mindenképpen be kell tartani. Időt kell engedni annak, hogy [KITAKARVA] az eseményeket feldolgozza. Az alperes minket történő elköltöztetését a gyermek úgy élte meg, hogy gyakorlatilag az édesapja őt magát is kidobta a házból, ami ha a tényeket nézzük, így is volt.

Én magam próbáltam megnyugtatni a gyermeket, hogy az alperes csupán egy ideig lesz ilyen dühös, hogy időt kell neki hagyni lenyugodni, de a gyermek érthető módon nehezen dolgozza fel ezt az eseményt. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmemben pontosan ezért kérem a felügyelt kapcsolattartást, mert bízom abban, hogy a hatóság előtt az alperes már történetileg fogja magát, visszafogja az indulatait, amit négyszemközti helyzetben nem tapasztalok. Nyilvánvalóan a gyermeknek is az tenne jót, ha nyugodt körülmények között tudna az édesapjával kapcsolatot tartani.

Az alperes minden egyes megjelenésekor hangfelvételt készít, amihez én magam nem járultam hozzá, ahogy a korábbi hangfelvételek készítéséhez sem. Az alperes ezen cselekedete jogszabályba ütközik. Az alperes által becsatolt leirat hiányos, nem a valóságot tükrözi. Az alperes informatikus, így meg van a tudása ahhoz, hogy hangfelvételeket manipuláljon. A leiratban foglaltak sokszor zavarosak, nem a valóságot adják vissza. Az A/19. sorszámú leirat azért is hiányos, mert én akkor mondtam az alperesnek, hogy azért nem adom oda a gyermeket, mert egyrészt a gyermek beteg, másrészt az alperes nem volt olyan állapotban, hogy a gyermekkel találkozni tudjon. Az alperes ekkor kifejezetten agresszíven, támadólag érkezett, ilyen körülmények között nem tesz jót a gyermeknek, ha jelen van, miközben közöttünk vita folyik.

A csatolt leiratból az is kiderül, hogy az alperes a gyermek jelenlétében olyan filmet néz, ami nem az életkorának való. Nincsen öngyilkos hajlamom, és öngyilkos gondolataim sem. Nincs szociális fóbiám sem. A párterápiára menet egy alkalommal valóban összefutottam egy kolléganőmmel, aki kérdezett arról, hogy hova megyek, mintegy érdeklődő jelleggel. Én nem szerettem volna ebbe a dologba beavatni sem őt, sem más kollégámat, mivel nem gondolnám, hogy az én magánéleti problémáim bárkire a pedagógusi munkaközösség tagjai közül tartoznának, ezért hazudnom kellett neki a délutáni programomról. A következő alkalommal azért mentem külön busszal, mert ez a kolléganőm rendszeresen azzal a járattal utazott, én pedig nem akartam újból kitenni magam egy ilyen beszélgetésnek, és nem szerettem volna ismételten hazudni arról neki, ha esetleg megkérdezné, hogy merre megyek munka után. Véleményem szerint ettől nekem még nem lesz szociális fóbiám.

Az alperes azon magatartását azonban, hogy míg közöttünk fennállt a házastársi életközösség, a közöttünk folyt beszélgetésekről folyamatosan felvételeket készít, amihez én soha nem adtam a beleegyezésemet, sokkal inkább aggályosnak tartom. Jelen beadványból…

Views: 0