Author: admin

Szigetszentmiklós újra bizonyított

Szigetszentmiklós újra bizonyított 🎭

Hát, Szigetszentmiklós ismét bebizonyította, hogy fogalmuk sincs, mit csinálnak — de legalább az időhúzás remekül megy nekik.
Tökéletesen látszik, hogy vagy teljes sötétségben tapogatóznak, mert egyetlen érdemi anyag sincs a rendszerben, ami alapján értelmes döntést lehetne hozni,
vagy pedig tényleg próbálják a régi, „bevált” trükköket erőltetni — aztán vagy bejön, vagy nem…

Remélhetőleg holnapra végre nekik is világos lesz, hogy ez így nem fog működni 😄

Végül is más lehetőségük nincs a ráckeveiknek mert hivatalból el kell utasítaniuk a védelembevételt, hiszen Patai Krisztina maga jelentette ki, hogy „minden rendben van”.
Na, ez lesz ám furcsa a bíróságon, ha majd előadják, hogy „nem értjük, mi a probléma”…

Ha viszont mégis védelembe veszik, akkor meg az lesz kellemetlen,  Patai Krisztina korábbi előadása így önmagát cáfolja majd.
Ez az a klasszikus helyzet, amikor a tömegkarambolt már saját maguk csinálják, mert egyik sem tájékoztatja a másikat, hogy mi is történik. 😄

És nem a Pest Vármegyei Gyámügy határozata alapján kezdték el a védelembevételi eljárást, hanem a Gyáli Családsegítő írása alapján…
Úgy tűnik, hogy a szigetszentmiklósi gyámügy, ha menteni kell a ráckeve környéki tanárnőt, akkor nagy ívben tesz a Pest Vármegyei Gyámügy határozatára. 😀
Gyönyörű gyermekvédelem.

Most már kezdem sajnálni a Gyáli Családsegítőt 🙁

Magyarország gyermekvédelme: ahol még akkor is képesek egymásnak menni, amikor csak ők vannak a pályán. 🎪

 

Views: 2

Alperes saját magát idegeníti el a gyermekétől? – Újabb észrevételek a másodfokú eljárásból

És tovább egy újabb észrevétellel a törvényszék felé, még mindig…
Ez a nyerő szöveg: olvasd el és használd, de persze ne csodálkozz, ha melletted mindenki csak a fejét fogja – mármint aki nem hasonlót gondol, mint a Ráckeve környéki tanárnő a társadalmi normákról…

A másodfokú tárgyalás napján, 2025. január 27-én kaptuk kézhez alperes 28 odalas észrevételét, amelynek elején és végén alperes negyedik ügyvédje, xx kétszer is kiemelte, hogy a 28 oldalon ,,alperes személyes észrevételei” találhatók.
A 2. oldalon alperes részéről:
,,Az alperes álláspontja szerint a felperes magatartása a lelki bántalmazás fogalmát kimeríti, súlyosan veszélyeztetve a gyermek érzelmi fejlődését. Afelperes cselekedetei kizárólag a saját érdekeit szolgálják, figyelmen kívül hagyva a gyermek érzelmi szükségleteit. Nem a szülők kapcsolatának a megmaradása a célja, hanem az apával való kapcsolat szándékos megszüntetése, amely érdekében érzelmi manipulációt alkalmaz a szakértők, a bíróság és legfőképp a gyermek befolyásolásával.”
Lelkileg, érzelmileg a felperes édesanyánál kiegyensúlyozott a gyermek. A gyermeknél akkor volt tapasztalható érzelmi zavar, amikor 2022 őszén az elvitellel is járó 5 apás hétvége is zajlott. Felperes mindig a gyermek szükségleteit helyezi a sajátja elé és a jövőben is így teszi. Az alperes apa saját döntése következtében szakította meg a kapcsolattartást a lányával. 2022. október közepe-december közepe között az édesapa elvihette a gyermeket kéthetente budapesti hétvégékre. Majd 2022. december 30-tól felügyelet mellett láthatta Ráckevén. Az utolsó ilyen felügyelt kapcsolattartás 2023. augusztus 2-án volt. Alperes ezeken az alkalmakon sorozatosan megsértette a házirendet, emiatt 2023. december 31-ig az elsőfokú bíróság szüneteltette a kapcsolattartást. 2024. január 1-től alperes nem jelent meg a ráckevei kapcsolattartásokon, pedig 2023 karácsonyán említette a gyermekének, hogy hamarosan találkozni fognak. A 2024. szeptember 10-i elsőfokú ítélet után sem tartja a kapcsolattartási alkalmakat, például keddenként 18-19 óra között nem keresi telefonon gyermekét. A gyermek többször hívta telefonon ebben az időszakban az édesapját, de egyszer sem fogadta az apa a hívását. Ilyen keddi napra esett alperes születésnapja, illetve december 25-e, karácsony napja, de akkor sem vette fel alperes A gyermek telefonhívását. Alperes a saját döntése miatt nem tart kapcsolatot gyermekével 2024. január 1. óta, azaz tizennégy hónapja, nem tartva be a korábbi bírói végzést, ítéletet. Alperes saját magát idegeníti el a gyermekétől.

Views: 1

Inside the Alienator’s Toolkit – Hogyan működik a szülői elidegenítés, és hogyan védekezz ellene?

Inside the Alienator’s Toolkit – Recognizing and Combating Parental Alienation Tactics” című beszélgetés lényege, amely a szülői elidegenítés taktikáit, következményeit és a védekezési lehetőségeket tárgyalja:

🎭 Az elidegenítő eszköztára: hogyan működik a pszichológiai manipuláció?

  1. Trianguláció

    • A gyermeket közvetítőként használják a szülők között.

    • Az elidegenítő szülő célja: a másik (célszülő) folyamatos leértékelése a gyermeken keresztül.

    • Példa: “Mondd meg apádnak, hogy nem cserélek hétvégét többé, mert megbízhatatlan.”

  2. Fekete-fehér gondolkodás (splitting)

    • Egyik szülő totálisan jóként, a másik pedig teljesen rosszként jelenik meg.

    • Jellegzetes: a gyermek nem képes vegyes érzéseket megélni a célszülő felé.

  3. Kényszerítő kontroll (coercive control)

    • Kommunikáció, élmények, érzelmek megfigyelése és korlátozása.

    • Gyermek büntetése, ha szeretetet mutat a másik szülő iránt.

  4. Ismétlés és agymosás

    • Folyamatosan ismételt negatív narratívák a célszülőről.

    • A gyermek előbb-utóbb elhiszi az elhangzott hazugságokat, mert nem tud kilépni a hurokból.

  5. Gázlángolás (gaslighting)

    • A gyermek saját emlékeinek, élményeinek megkérdőjelezése.

    • Példa: “Apád sosem volt ott az iskolai ünnepségeiden” – pedig a gyermek emlékszik rá, hogy ott volt.

  6. Hamis narratívák ültetése

    • Részben igaz történetek felnagyítása, torzítása – egyetlen rossz élményből “ bizonyíték” lesz a szülő alkalmatlanságára.

💔 Hatás a gyermekre

  • A gyermek lojalitási konfliktusba kerül – biztonságérzete meginog.

  • Visszahúzódóvá válhat vagy ellenségessé egyik szülővel.

  • Szélsőséges viselkedésbeli kettősség alakul ki (máshol kedves, de a célszülőnél hideg).

👤 Hatás az elidegenített szülőre

  • Megkérdőjelezheti saját értékét, mint szülő.

  • Bűntudat, szégyen, identitásvesztés.

  • Olyan érzés, mintha “elvették volna a gyermeket” – még akkor is, ha fizikailag jelen van.

🛡️ Mit tehet az érintett (célszülő)?

  1. Maradj higgadt és következetes – az elidegenítő provokálni fog, hogy az idegességeddel “igazold a narratíváját”.

  2. Dokumentálj mindent – események, mondatok, viselkedések.

  3. Kerüld a gyermeken keresztüli kommunikációt – ne legyél része a triangulációnak.

  4. Erősítsd a gyermek érzelmi biztonságát – validáld az érzéseit akkor is, ha torzítottak.

  5. Légy türelmes és következetes – ez egy hosszú folyamat, nem sprint.

🧭 Áttörés és gyógyulás

  • Gyógyulás akkor lehetséges, ha a gyermek biztonságban érzi magát a célszülőnél.

  • A szülő feladata: türelmesen, szeretettel “lebontani” a korábbi manipulációs mintákat.

  • Saját gyógyulási út is fontos: támogatói közösségek, oktatás, önérvényesítés.

Views: 5

A szülői elidegenítés pszichológiája – Beszélgetés Dr. Heidi Ramsbottom pszichológussal

🎙️ Podcast témaja

Szülői elidegenítés pszichológiája, Dr. Heidi Ramsbottom pszichológus vendégszereplésével.

👩‍⚕️ Dr. Heidi Ramsbottom bemutatása

  • Pszichológus, kb. 15 éve a pályán.

  • Specializáció: családi rendszerek, válás és gyermekelhelyezési ügyek pszichológiai aspektusai.

  • Tagja a PAX nevű szakmai szervezetnek (Professional Alliance of Child-Centered Safety).

  • Gyakran dolgozik olyan kliensekkel, akiknél szülői elidegenítés gyanúja vagy ténye áll fenn.

🧠 Szülői elidegenítés (Parental Alienation)

  • Dr. Ramsbottom szerint aluldiagnosztizált jelenség.

  • Sok esetben nem is sejtik az érintett felnőttek vagy gyerekek, hogy elidegenítés áldozatai voltak.

  • Három érintett csoport:

    1. Elidegenítő szülő (aktívan manipulál).

    2. Elidegenített szülő (kapcsolatától megfosztják).

    3. Gyerekek, akik a játszma elszenvedői.

🔍 Pszichológusi tapasztalatok és nehézségek

  • Az esetek többségében a pszichológusnak mindkét szülővel és a gyerekkel is együtt kell dolgoznia.

  • Reunifikációs terápia (kapcsolat-helyreállítás): hosszadalmas, gyakran sikertelen vagy visszaesésekkel terhelt folyamat.

  • A pszichológus feladata az is, hogy:

    • Felismerje, mikor beszélhetünk valódi elidegenítésről.

    • A szülőt szembesítse: ez gyermekbántalmazásnak minősül.

    • Biztosítsa a gyerek mentális védelmét, miközben mediál a felek között.

  • Sokszor a bíróság nem engedi meg a 90 napos “kapcsolatszünetet”, ami pedig bizonyos helyzetekben hasznos lenne a manipuláció megszűnéséhez.

⚖️ Jog és pszichológia metszete

  • Dr. Ramsbottom szerint nem lehet kizárólag jogi vagy kizárólag terápiás oldalról kezelni az ilyen ügyeket — komplex megközelítés kell.

  • Tapasztalata szerint sok pszichológus vagy ügyvéd nincsen tisztában a szülői elidegenítés mélységeivel, ami további károkat okozhat.

  • Fontos, hogy:

    • A szakértők képzettek legyenek ebben a témában.

    • A bírák és gyámhatóságok is felismerjék a pszichológiai visszaélés jeleit.

🛠️ Tanácsok a sértett szülőknek

  • Olyan terapeutát keressenek, aki kifejezetten ért a szülői elidegenítéshez.

  • Kell egy jó családjogi ügyvéd is, aki tudja bizonyítani a bántalmazást.

  • Fontos dokumentálni az eseményeket, gyűjteni a bizonyítékokat, és érzelmileg is megerősödni a hosszú folyamathoz.

🧩 Egyéb fontos megjegyzések

  • Ez nem gyorsan megoldható probléma: hosszú, fájdalmas és sokszor nem teljesen sikeres kimenetelű folyamat.

  • A gyerekek védelme minden esetben az elsődleges szempont.

  • A szakmába való belekeveredés komoly felelősség, és a szakértőknek alaposan mérlegelniük kell, alkalmasak-e az ilyen munkára.

Views: 6

4 perc után

 

Tájékoztattam hogy lntézményünk a PVMKH Szigetszentmiklósi Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya fele megtette jelzését az apai kapcsolattartás  újraszabályozása ügyében., ezaltal szeretném tájékoztatni önt hogy felügyelt kapcsolattartás littezményünkben nem valósul meg.

És most akkor lassan elkezdhetem írni a beadványt, ami sajnos hosszú lesz, és nem olyan írás, amit szíves akarok megírni, de sajnos kénytelen leszek…

Views: 0

“I Was Lied To About My Parent. The Truth About Parental Alienation and Healing”

A videó a szülői elidegenítés (parental alienation) témáját dolgozza fel, különösen annak hosszú távú hatásait a felnőtt gyerekekre, akik egy szülő befolyására elutasították a másikat. Fő pontjai:

  1. A szülői elidegenítés felismerése:

    • Az egyik szülő manipulálja a gyermeket, hogy megszakítsa a kapcsolatot a másik szülővel.

    • Ez mentális feszültséget, bűntudatot és identitásválságot okozhat, mert a gyermek önmaga egy részét is elutasítja.

  2. Felnőttkori következmények:

    • Nehézségek a bizalom, intimitás és kapcsolatteremtés terén.

    • Belső konfliktusok, önutálat, szégyenérzet.

  3. Gyógyulás folyamata:

    • Az első lépés az igazság felismerése és a múlt eseményeinek újraértékelése.

    • Elengedni a szülőkhöz kötődő egyoldalú narratívát, és elfogadni mindkét szülő hibáit és értékeit.

    • Szükség van belső munkára (terápia, támogató közösség, önreflexió).

  4. A kapcsolat helyreállítása a “kirekesztett” szülővel:

    • Empatikus megközelítést és fokozatosságot igényel.

    • Az újrakezdés minden fél részéről gyógyulási folyamatot igényel.

  5. Önmagunk meggyógyítása:

    • A szülőkkel való megbocsátás nem egyenlő a bántalmazás elfogadásával, hanem a múlt terheinek elengedésével.

    • Szükséges önmagunk szeretete és belső részeink integrálása.

  6. Generációs minták áttörése:

    • A gyógyulás és felismerés révén lehetőség nyílik arra, hogy a saját gyermekeinkkel már egészségesebb kapcsolatot építsünk.

  7. Üzenet a végén:

    • A legnagyobb fájdalom is adhat célt és erőt.

    • A gyógyulás spirális folyamat, türelmet, önszeretetet és közösségi támogatást igényel.

Views: 1

„A nárci tombol, de senki sem hiszi el?” – Újabb vádak, titkos felvételek és gyermektartás a válóperben

hát használd…
többekközt amikor a nárci a 4 fal közt tombol senki nem fogja elhinni neked…

 

 

Az alperes ismét valótlant állít, amikor azt nyilatkozza, hogy eltávolításra kerülnek a gyermek emlékei. A gyermeknek vannak fényképei az alperessel töltött időről, azok mind a rendelkezésére állnak. Az alperes csupán feltételez akkor, amikor a beadványában rögzített állítást teszi.
Az alperes hosszú évek óta csinált mindenkiről és minden helyzetben felvételeket, amelyek ellen én mindig is tiltakoztam, amit az alperes természetesen akkor is, és most is figyelmen kívül hagy. a gyermek ezt az életközösség alatt is tapasztalhatta.
Az alperes felvétel készítése és annak mértéke, már ami már kóros, paranoid, és teljes mértékben természetellenes. Ezen magatartása pedig azt gondolja, hogy nincs hatással a gyermekére, holott nyilvánvalóan van.
Az alperes annak ellenére készített mindenről felvételt, hogy én kifejeztem azt, hogy ehhez nem járulok hozzá. Még ezt is ellenem fordítja, holott kizárólag az alperesi magatartás miatt kényszerültem arra, hogy a beszélgetések előtt ilyen nyilatkozatot tegyek. Sajnálatos módon az alperes ahogy a gyermek kéréseit, nyilatkozatait, úgy az én nyilatkozataimat és kéréseimet is mindig figyelmen kívül hagyta, majd ezt is ellenem kívánja fordítani.
Az alperes által leírt gyermektartásdíj kiszámításának és kezelésének helyes módszere minden korábbi bírói gyakorlattal teljes mértékben ellentétes, teljes mértékben irreális, és mindemellett logikátlan is. Ahogy az is, hogy az szja mentesség okán az alperesnek ne kellene hozzájárulni a saj át gyermeke tartásához.

Views: 0

Dr. Jennifer Harman előadása,  egy új, empirikusan megalapozott tanulmányt mutat be a szülői elidegenítés (Parental Alienation, PA) és az azt előidéző viselkedések (alienating behaviors) összefüggéseiről. Az előadás tudományos igényességgel mutatja be:

Főbb tartalmi pontok:

1. Bevezetés: a szülői hatás természete

  • A szülők erősen formálják a gyermek viselkedését és értékeit, többek között az étkezési szokásoktól a politikai nézetekig.

  • A szülői elidegenítő viselkedések (pl. rosszindulatú megjegyzések, kapcsolattartás akadályozása, bűntudatkeltés) a pszichológiai erőszak kategóriájába tartoznak.

  • Több mint 50 tanulmány bizonyítja, hogy ezek a viselkedések pszichológiai abúzust jelentenek, és súlyosan károsíthatják a gyermekeket.

2. Fontos megkülönböztetés: ok és következmény

  • Elidegenítő viselkedés ≠ szülői elidegenítés.

    • Az elidegenítő viselkedés (pl. manipuláció, kapcsolattartás akadályozása) az ok.

    • A szülői elidegenítés (amikor a gyermek saját maga utasítja el az egyik szülőt) az eredmény.

  • Fontos ezeket külön kezelni a jogban, terápiában, kutatásban.

3. A „boomerang effektus” vitája

  • Kritikusok (pl. Rowan & Emery) azt állítják: ha egy szülő manipulálja a gyereket, az a szülővel szemben fordulhat vissza – azaz a „boomerang” hatás lép fel, és a gyerek inkább az áldozatként beállított szülőt fogja támogatni.

  • Harman és kutatótársai szerint ezek az eredmények módszertanilag hibásak, alacsony elemszámúak, nem megfelelő mintán alapulnak (pl. felnőtt főiskolások visszaemlékezései).

4. Az új kutatás: módszertan és eredmények

  • 600+ főiskolai hallgató vizsgálata – szüleik elváltak kiskorukban.

  • Új kérdőív készült, amely a teljes spektrumát méri a szülői elidegenítő viselkedéseknek: hűségkényszer, kapcsolattartás akadályozása, „bevásárlólista” gyártása a másik szülőről, stb.

  • Három családtípus azonosítása:

    1. Parental Alienation – amikor az egyik szülőt teljesen elutasítja a gyerek.

    2. Loyalty conflict – erős szülői konfliktus, de nincs teljes elutasítás.

    3. Nincs jelentős konfliktus.

5. Fő megállapítások

  • Az elidegenítő viselkedés működik – gyakrabban eredményez elidegenítést, nem „fordul vissza” az elkövetőre.

  • Az anya gyakrabban elkövető, a apák gyakrabban célpontjai az elidegenítésnek – de fordítva is előfordul.

  • A gyermekek gyakran „összefonódnak” az elidegenítő szülővel (érzelmileg enmeshed), és ez a kapcsolat erősíti a manipulációt.

  • Az elidegenített gyerekeknél magasabb depresszió, „negatív affektivitás” és pszichotikus jellemzők jelentkeztek.

6. Következtetések

  • Nem igaz, hogy a szülői elidegenítés ritka vagy kitalált jelenség – a hatása súlyos és pszichológiailag kimutatható.

  • A kutatás erősíti: kapcsolattartás akadályozása és más elidegenítő viselkedés jelentős kockázati tényező.

  • Nem indokolt a „boomerang-hatás” hangoztatása: ez nem általános, és nem igaz a manipulatív, kontrolláló szülőkre (akik gyakran „kultikus” dinamika szerint működnek).

 

Views: 3

Amikor a nyilatkozat tény lesz, a bizonyíték pedig „nem megfelelő” – családjogi per abszurditásai

És tovább.

Ez a nyerő…
az igazság meg valahol máshol pityereg magában…
Bociszem, bociszem, és már mehet is — hisz ezt akarják hallani a bíróságon.
Aztán amikor már érezzük, hogy úgyis nyerünk, szépen elárulja szemtől szembe, hogy “kit érdekel, hát átadtam az anyagot a gyermeknek”.
Vagyis mindenki folyamatosan azt írta, hogy igen, át van adva, de hát a bíróság nem azt akarja olvasni, hogy “jaja, átadtam”…

 

Mindig felkészítettem a gyermeket a kapcsolattartásokra, nem kezelem a gyermeket felnőttként.
Tisztában vagyok azzal, hogy az én feladatom a gyermeket felkészíteni a kapcsolattartásra, de arra már nincs ráhatásom, hogy az alperes milyen módon viselkedik a gyermekkel és az mit vált ki a gyermekből. Pontosan az alperes az, aki minden felelősséget kizárólag rám kíván hárítani, és a saj át magatartása következményeiért is engem tesz felelőssé.

 

Továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy az alperes édesanyjának meg lett volna a lehetősége arra, hogy tanúként nyilatkozatot tegyen. Amennyiben ezt megteszi, a nyilatkozata nyilvánvalóan bizonyíték a jelen eljárásban. Alperes azonban soha nem jelentette be tanúként édesanyját, csupán hivatkozik állítólagos nyilatkozataira. Az alperesi nyilatkozat a perben mindig csak nyilatkozat, és nem tény, mindaddig, amíg állítását alá nem támasztja valamely bizonyítási eszközzel. Kézenfekvő, hogy ha az alperes az édesanyja  nyilatkozatára hivatkozik, akkor tanúként bejelenti, de az alperes nem élt ezen lehetőséggel. Az alperes millió beadványára a jelen perben a fentiek tulajdonképpen elmondhatóak.

 

Az alperes számtalan nyilatkozatot tesz, ugyanakkor állításait nem támasztja alá bizonyítékkal.
A csatolt hangfelvételek bizonyítási eszközként nem vehetőek figyelembe, ahogy az utólagos bizonyítási indítványa sem, mivel nem felel meg a Pp. követelményeinek. Az alperes jogi képviselővel járt el jelen eljárásban, amihez képest a felajánlott bizonyítási indítványok túlnyomó részben teljes mértékben szabálytalanok.

Views: 2