Az elidegenítő anya esendő szerepe és a valóság

jo konyv lesz

Hogyan adják elő magukat az elidegenítő anyak, mintha esendők lennének, és semmiről nem tehetnének, és őket bizony kidobtak othonrol…

így próbálják magukat eladni a bíróság, az igazságügyi szakértők, a 8 éves gyermek és a családjuk előtt:

Majd, biztos, ami biztos, a 8 évessel is végignézetik, ahogyan lepakolnak a teherautóról.

csanyi es szemanc meg siman elhiszi hogy apa a akarta kirakni anyat…

apa az alpares

Felperes: En költözködni akarok, Budapestről arra készüljél jó. Ahogy viselkedsz itthon velem
megint hogy szólsz meg a szüleimmel tehát a részemről vége
Alperes: miért es te szüleimmel?
Felperes: jovan vége
Alperes: ja hogy akkor vége?
Felperes: vége igen
Alperes: biztos vagy te benne?

Alperes: akkor ok akkor en megyek akkor szia
Felperes: be is adhatott a papírokat

majd vihoraszva vigan kikoltozik.e3es meg apat is kerik hogy segitsen a dobozokat pakolni a koltozesnel
DE KIDOBTAK ANYAAATTTT bruhu huuuuu
hat kisgyerekem majd ha nagy leszel lesz megleptes nem is keves…
en max akkor allok el ettol ha valtott lesz.

Hangfelvétel mint bizonyíték – amikor a tények leplezik le az elkövetőket

Baraczkai krszitina es csanyi beatrix siman felulirjak a kuria donteseit mert ok azthiszik hogy megtehetik.

jol olvasgatast baraczkai es csanyi…. es a rackevei csaladsegito is… es az alatalanos iskolas tanarno is…

A lényeg az, hogy felvettem a beszélgetéseket, és bizonyítékként beadtam a bíróságra. Most azzal próbálnak védekezni, hogy megszegtem a szabályokat és a társadalmi normákat, mert a felvételek egyértelműen őket terhelik. Ez a kétségbeesett próbálkozás csak arra utal, hogy nem tudnak érdemi választ adni a tényekre, inkább a figyelmet akarják elterelni arról, amit elkövettek. Megdöbbentő, hogy ahelyett, hogy a bíróság előtt a saját tetteikért felelnének, inkább engem támadnak, amiért bemutattam az igazságot. Tényleg ennyire képtelenek szembenézni a saját hibáikkal? Ideje lenne végre elfogadni, hogy a bizonyítékok őket leplezik le, nem pedig engem, és ezt valahogy fel kellene dolgozniuk, ahelyett, hogy folyamatosan kifogásokat gyártanak

https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/209-birosagnak-jogserto-bizonyitasi-eszkoz-felhasznalhatosagarol-merlegelesi

A hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása körében rámutatott: a családjogi perek joggyakorlatában napi szinten jelen van a másik fél hozzájárulása nélkül, titokban készített hangfelvételek bizonyítási eszközként való felhasználhatóságának kérdése. A családjogi ügyek tárgyalásakor a bírók számára komoly nehézséget vet fel a leggyakrabban négy fal között, csupán a családtagok jelenlétében lezajló családi élet tárgyalótermi rekonstruálása. A bizonyítási eszközök tárháza az ilyen jellegű perekben igen szűk, ezért számos esetben a család berkein belül készült hangfelvétel sorsdöntő bizonyítéknak mutatkozhat. Irányadónak tekintette a BH 2015.38., az EBH 2000.296., a BDT 2009.2126. és a BH 2001.110. számú eseti döntésekben kifejtetteket, és úgy ítélte meg: az adott ügyben korlátozás nélkül értékelendő volt a felperes által becsatolt hangfelvétel, mert a gyermekek érdekében hozandó döntés körében fontos adatok, más módon nem bizonyítható tények megállapítását tette lehetővé

Reméljük, Csányi Beatrix a végletekig fogja menteni a ráckevei családsegítőt, mint ahogy az általános iskolai tanárnő is. 😄

Hangfelvétel a bíróságon – amikor a szakértők sem ismerik az alapokat

Csányi Beatrix a tanútól kérdezte meg, hogy a felvételek készítése mennyire szabályos, mert ő nem tudja.

Baraczkai Krisztina szerint sem lehet felvételt készíteni.

Segítek: LEHET.

Sőt, benne volt a peranyagban. Tehát, amikor Baraczkai Krisztina kijelentette, hogy ismeri az egész peranyagot, nos….

Amikor a totálkáros állapot is társadalmi normává válik

Ha egy 8 éves gyermeket
A ráckevei családsegítő:

TOTÁLKÁROS ÁLLAPOTBAN

talál , az sem jelent problémát az általános iskolai tanárnő, az általános iskola tanárnőjének családja, Csányi Beatrix, szemanc felicitasz és Barackai Krisztina szerint.

Sőt, szerintük ez a követendő példa.

Hamis tanúvallomásra kényszerítés és ellennevelés – amikor minden rendben van?

Nézzük, észreveszi-e Csányi Beatrix az agymosás, ellennevelés, elidegenítés jeleit egy 9 éves gyermeknél…

Valamint a kiskorú hamis tanúvallomásra kényszerítését a tanárnő és családja által.

És persze, ha a gyereket hamis tanúvallomásra vesszük rá a bíróságon, az Baraczkai Krisztina szerint is rendben van, és Szemán Felicitász szerint is.

Amikor egy másodikos gyereken keresztül folyik a per – és mindenki rendben találja

baraczkai krisztina csanyi beatirx szemena felicitasz a rackevei gyejo altalanos iskolas tanarno es csaladja tanuvalomasaik szerint ez teljesen rendben van

Tehát egy másodikos kislányból úgy ömlik az, hogy jogilag mi történik, mihez van joga az apának, mihez van joga az anyának, mikor fog lezajlani a per, és hogy ha ez lesz a döntés, akkor így lesz. Azt is elmondta, hogy mennyire volt jogszerű az, hogy ő bekerült az Általános Iskolába, vagy nem. Ez rohadtul nem egy másodikos kislányra tartozik. Közben a kislány zizegett, mászkált, felállt, és járt a keze…

És azzal kezdte: “Tudod, mi van?” Kérdezni sem kellett. Ömlött belőle minden, mindenki irányába: “Tudod, hogy válnak a szüleim?”

Nem úgy kezdtem, hogy: “Figyi, hallottam, hogy anyával, apával probléma van,” hanem úgy kezdtem, hogy: “kicsim, hallottam, hogy új diák vagy az iskolában, mesélj, hogy érzed magad az osztályban.” Ezt körülbelül egy mondattal lezárta: “Tök jó az osztály, osztályfőnök, aranyos, nincsen semmi gond.” DE TUDOD, MI VAN? És innentől kezdve, mielőtt bármilyen kérdést feltettem volna, a kislányból ömlött a szó az önök kapcsolatáról. Mindenféle részletek, még a meghalt ikrekről is.

Anélkül, hogy rákérdeztem volna, a kislánytól tudtam meg a meghalt ikrekről is. Mindent olyan részletességgel, ami szerintem egy másodikos csak úgy magától nem mondana el, vagy nem is tudhatna róla. Csak akkor, ha ez annyira napi szintű téma otthon bármelyiküknél.

Annyira felnőttes szavakat is használt. A per fogalma… Minden, amit tudott, olyan, amit egy másodikos nem is tudhatna. Olyan szavakkal dobálózott, amiket egy másodikos gyerek magától nem tudhat.

Hazugságok hálójában – amikor a tanárnő családja sem tud egységesen hazudni

Nézzük, hogy Csányi Beatrix a család tanúvallomásai alapján mit fog összehozni, ha egymás mellé teszi őket.
És hogy fogja Baraczkai Krisztina szagvéleményét megtorpedózni… Vajon le meri írni, hogy egyik jobban hazudik, mint a másik? Vagy mivel számára ez a norma, észre sem veszi, hogy az általános iskolai tanárnő és családja még akkor sem tud egységesen hazudni, ha kellene?

Az igazság feltárása – könyv a gyermek érdekében

Könyv

Egész jó lesz, köszönhetően mindenkinek, aki a válásban megszólalt és mondott bármit is.

Gondolom, a tanúk tudják, hogy maximum a nevükre és a címükre vonatkozott a titoktartás, a mondásaikra nem.

Úgyhogy mindenki tudja, hogy ezt a gyerek majd, ha nagykorú lesz, mindenképp megkapja az utolsó szóig.

De, mint mondtam, majd a 18. életév után részemről.

Természetesen, mint már mindenki bizonyította, és maga a gyerek is, már tud mindent valamilyen formában, ami vagy lehet igaz, vagy sem.

Parentifikáció és elidegenítés: Hogyan sodorják felnőtt szerepbe a 8 éves gyermeket – és kik támogatják ezt?

Tamogatja

egy altalanos iskolas tanarno

Csanyi beatirx biro

Baraczkai Krisztina

rackevei csaladsegito

ezekben fel se merul hogy hogy az istenbe juthat egy 8 eves oda hogy penzt lopjon. A leheto legjobb ami tortenhet…
elolvastak, es tudomasulvettek az egeszet..

A praktikus parentifikáció jelei:

Felelősségteljes döntéshozatal: A gyerekek olyan döntéseket hoznak, amelyek túlmutatnak az életkorukon. Például a pénzügyek, vásárlás, családi tervezés területén döntenek, vagy olyan helyzetekben érzik, hogy nekik kell megoldaniuk egy problémát.
Háztartási feladatok átvállalása: A gyermek rendszeresen végez olyan tevékenységeket, amelyek egyébként a felnőttek feladatai lennének (például főzés, testvérek gondozása, háztartási munka, vagy pénzügyi döntések).
Felelősségvállalás a szülőkért: A gyerek úgy érzi, hogy neki kell gondoskodnia az egyik vagy mindkét szülő jólétéről, akár érzelmi, akár gyakorlati szempontból. Például egy gyermek segíthet a szülők mindennapi ügyeinek intézésében, számlák fizetésében, vagy a pénzügyi helyzet kezelésében.

A pénzlopás ebben az esetben lehet annak a jele, hogy a gyermek úgy érzi, neki kell segítenie az anyát anyagilag, akár úgy, hogy az apától “elveszi” a pénzt, hogy “kiegyenlítse” a helyzetet. Ez egy formája lehet annak, hogy a gyermek az anyagi felelősség terhét veszi magára, ami tipikus példája a praktikus parentifikációnak.

Miért veszélyes?

A gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermeki szerepben maradjon, és ne vegyen részt a felnőttek problémáinak megoldásában. Ha egy gyermek túl korán kényszerül arra, hogy ilyen felelősségeket vállaljon, az súlyosan befolyásolhatja az érzelmi és pszichológiai fejlődését.

1. Ellennevelés (Szülői elidegenítés):

Fogalma: Az egyik szülő (például az anya) tudatosan vagy tudattalanul arra törekszik, hogy a gyermek eltávolodjon a másik szülőtől (például az apától).
Módszerei: Az elidegenítő szülő saját magát áldozatként, a másik szülőt pedig negatív szereplőként mutatja be. Gyakran anyagi vagy érzelmi nehézségeket hangsúlyoz, és ezáltal a gyermek érzelmileg eltávolodik a másik szülőtől.
Következménye: A gyermek lojalitáskonfliktusba kerül, és gyakran az elidegenítő szülő oldalára áll, ami az apával való kapcsolatot megrombolja.

2. Parentifikáció (Gyermeki szerepváltás):

Érzelmi parentifikáció: A gyermek érzelmi támaszt nyújt a szülőnek, és magára vállalja a szülők közötti konfliktusok terheit. Ebben az esetben a gyermek úgy érezheti, hogy neki kell “megvédenie” vagy támogatnia az anyját.
Praktikus parentifikáció: A gyermek gyakorlati, felnőtt feladatokat vállal, mint például a család anyagi helyzetének javítása. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy a gyermek pénzt lop az apjától, hogy “segítsen” az anyának, aki szegényként mutatja be magát.
Következménye: A gyermek túl korán felnőtt szerepbe kényszerül, ami érzelmi és fejlődési problémákat okozhat. A gyermek elveszíti a gyermeki szerepét, és érzelmileg túlterhelté válik.

3. A pénzlopás pszichológiai háttere:

Lojalitás az anya iránt: Az elidegenítés miatt a gyermek úgy érezi, hogy az anya támogatására van szükség, különösen, ha az anya anyagi problémákat hangsúlyoz.
Anyagi segítés szándéka: A praktikus parentifikáció során a gyermek úgy érzi, hogy neki kell megoldania az anya problémáit, és a pénzlopás ezt az érzést tükrözi.
Az apa elutasítása: Az elidegenítés hatására a gyermek úgy tekint az apára, mint valakire, aki “megérdemli”, hogy tőle pénzt vegyen el, mert az anya “szegény” és “rászorul”.

4. Kapcsolat a gyerek pszichológiai fejlődésével:

Elidegenítés hatása: Az elidegenítés miatt a gyermek érzelmi szempontból eltávolodik az apától, ami hosszú távon károsítja a szülő-gyermek kapcsolatot.
Parentifikáció hatása: A gyerek túlzottan felelősséget vállal az anyáért, ami érzelmileg és pszichológiailag is megterheli. Ez hosszú távon szerepzavart és érzelmi problémákat okozhat.

5. A gyermek intelligenciája és kitűnő teljesítménye:

Okos és jól teljesítő gyerek: Bár a gyermek kiemelkedően intelligens és jól teljesít az iskolában, ez nem jelenti azt, hogy nincs szüksége érzelmi támogatásra. Az intelligens gyermekek gyakran még mélyebben érzik és elemzik a körülöttük lévő érzelmi konfliktusokat.
Következmények: Az érzelmi túlterheltség és a parentifikáció akár egy okos gyerek esetében is hosszú távú pszichológiai károkat okozhat, amelyek később felütik a fejüket.

6. Az elidegenítés és parentifikáció közös hatásai:

Szerepzavar: A gyerek úgy érzi, hogy neki kell felelős döntéseket hoznia, és anyagi, érzelmi terheket átvállalnia. Ez a szülői szerep átvétele teljesen ellentmond a gyermeki szerepének.
Az apával való kapcsolat romlása: Az elidegenítés miatt a gyermek fokozatosan eltávolodik az apától, ami nehézséget jelenthet a kapcsolatok helyreállításában.
Érzelmi stressz: A gyerek belső stresszt él meg a lojalitáskonfliktus, az anyagi és érzelmi felelősségvállalás miatt.