Category: peranyagok

egyik hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem Felperesnél, hogy a gyermekemmel tudjak találkozni és magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak. Felperes  és családja ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam gyermekkel, a kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy gyermeket el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.

A gyermek  körüli események sorozata, amelyben a felperes kihívja a rendőrséget és komoly vádakat fogalmaz meg, valamint a családi találkozó nyilvános és erősen korlátozott körülmények között zajlik, mélyreható hatással van az apa és a gyermek kapcsolatára. Ezek a körülmények összességében egy manipulatív és stresszes helyzetet teremtenek, amely jelentős pszichológiai nyomást gyakorol gyermekre és korlátozza a szabad és természetes interakciót az apával.

Látszatkeltés és kontroll:

A felperes által kezdeményezett rendőri jelenlét és az elrablással kapcsolatos vádak drámaian felvázolják a családi dinamika manipulatív aspektusait. Az ilyen súlyos vádak kifejtése nem csak az apa lehetőségeit korlátozza, hanem gyermek  érzelmi és kommunikációs szabadságát is súlyosan befolyásolja, miközben a felperes szigorúan kontroll alatt tartja az eseményeket.

Nyilvános színtér és pszichológiai nyomás:

A találkozó nyilvánossága, ahol a felperes családja aktív szerepet vállal, további nyomást helyez a gyermekre. Ez a helyzet nemcsak hogy pszichológiai stresszt okozhat gyermeknek, de hatással van arra is, hogyan látja és érzékeli az apját, mivel a folyamatos figyelés és a családtagok jelenléte korlátozza az őszinte és nyugodt kommunikációt.

Erősen korlátozott interakció:

A csupán öt percre korlátozott, fizikai akadályokkal (kapu) nehezített találkozó nem teszi lehetővé az apa és gyermek közötti természetes és érzelmi kötődést erősítő interakciót. Ez a korlátozott idő és tér nem elegendő ahhoz, hogy valódi kapcsolat épüljön, ami elengedhetetlen lenne a gyermek érzelmi jólétének és biztonságának szempontjából.

Views: 5

És akkor 2 alkalom után a gyermek további elidegenítése volt látható.
A gyermek a felügyelt kapcsolattartás után: “Határozottan kijelentette, hogy nem szeretne az édesapjához menni, neki ez a kapcsolattartási mód jó, azzal indokolva, hogy nem szereti, hogy ott folyton kamerázva van, ha fáradt, akkor is programokra kell mennie, pedig pihenésre is szüksége van.”

Ez az, amikor már kamu indokokat hoz fel a gyermek… De persze Csányi Beatrix és Baraczkai szerint ezek teljesen normális és elfogadható indokok… És természetesen az anya szerint ezek már a gyerek szavai, így még jobban figyelembe kell venni. Remélem, amikor majd azt fogja mondani, hogy nem akar iskolába menni, akkor csak azt fogja kérdezni, hogy mit szeretne reggelire és ebédre…

 

• Saját véleményként történő előadás:
  • Az, hogy gyermek az anya által közvetített negatív információkat, mint saját véleményeket adja elő, különösen aggasztó jelenség. Ez azt mutatja, hogy gyermek nemcsak befolyásolás alatt áll, hanem annyira mélyen és hatékonyan manipulálták, hogy az anya által sugallt negatív nézeteket már sajátjaként identifikálja és kommunikálja. Például az, hogy gyermek kifejezetten nem szereti a fényképezést és videózást az apánál, mert úgy érzi, az csak az apa bizonyítékszerzésére szolgál, jelzi, hogy ezeket az érzéseket  az anya ültette el benne.
• A negatív információk hatása a gyermek érzelmi állapotára:
  • Amikor a gyermek panaszkodik a fáradtságról, a túl sok programról és arról, hogy nem szeretne az apával lenni a folyamatos kamerázás miatt, ezek az érzések  nem  származnak belső meggyőződésből. Inkább tükrözik azokat a negatív állításokat, amelyeket az anya ,  rendszeresen kommunikált felé, annak érdekében, hogy távol tartsa a gyermeket az apától. Az, hogy a gyermek ezeket a nézeteket sajátjaként tálalja, súlyosbítja az elidegenítés mértékét és mélységét.
• A gyermek érzelmi és pszichológiai jólétére gyakorolt hatás:
  • A gyermek által előadott saját véleményként az anya által sugallt negatív információk, mint hogy a felügyelt kapcsolattartás a preferált módja a kapcsolattartásnak, komoly pszichológiai hatással vannak rá. Ez megnehezítheti számára az apjával való egészséges kapcsolat kialakítását, és hosszú távon az önazonosságára és önértékelésére is negatívan hat.

 

 

 

Views: 7

Nézzük az utolsó karácsony alakulását…

A gyermek az apánál van még december 18. hétvégéjén, és beszélgetnek a pakolásnál, hogy a konzolt a gyerek nem vinné vissza, és majd a téli szünetben apával játszana… Tehát a gyerek nem fél az apjától, sőt, tervezi a vele töltött időt.

Majd jön a csalódás Szemanék és csapata részéről, akik hoznak egy ítéletet, hogy jó lesz az apának a felügyelt láthatás, mert az apuka túlságosan sarokba szorította az anyát…

És jön, ami december 25-én történik, amikor az apa még nem vette át a végzést, és ment a gyerekért.

“A gyerek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával. Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

Ugye, milyen szép… Még egy óvodás is látja, hogy komoly probléma van, de sajnos ezt Csányinak és Baraczkainak fel sem tűnik. Valószínűleg azért, mert nekik is hasonló gyerekkoruk volt, és ez náluk természetes… Bár az, hogy nekik ez természetes, nos… jelezném, hogy nem az. És az, hogy az ellennevelést és elidegenítést még távolról sem akarják felismerni, inkább csak a maguk szegénységi bizonyítványa, és a foglalkozásuk és a szakmájuk megcsúfolása, szerintem.

• A kezdeti lelkesedés megdőlése:
  • A gyermek kezdeti izgalma, hogy az apjával töltheti a téli szünetet, és a konzolt ott hagyja, hogy együtt játszhassanak, egy meghitt és örömteli kapcsolat képét festi elénk. Azonban, amikor a gyermek hirtelen megkönnyebbül, hogy mégsem kell az apához mennie, szinte drámai fordulatot vesz az események sorozata. Ez a változás  nem pusztán véletlen vagy egyszerű preferencia változás, hanem mélyebb, külső befolyásolás eredménye. Lehetséges, hogy gyermek olyan információk hatása alatt áll, amelyek torzítják az apjával kapcsolatos valós képet, és félelmet keltenek benne az apával való találkozókkal kapcsolatban.
• Negatív befolyásolás és annak  forrásai:
  • A gyermek éles ellentéte az apával való kapcsolatát illetően — a kezdeti várakozástól a hirtelen megkönnyebbülésig — nem magától ered. A gyermek  olyan környezetben találja magát, ahol az anya vagy más közeli családtagok, tudatosan,  negatív képet festenek az apáról. Ezek az információk gyakran tartalmazhatnak túlzásokat vagy hamis állításokat, amelyek célja, hogy a gyermek félelmét és ellenállását növeljék az apa iránt, továbbá elősegítsék az elidegenítés folyamatát.
• A gyermek érzelmi állapotának manipulációja:
  • Az, hogy a gyermek megkönnyebbül, amikor megtudja, hogy nem kell az apához mennie, drámai jelzése annak, hogy érzelmi manipuláció áldozata. A gyermek ilyen mértékű érzelmi változása arra utal, hogy az apával kapcsolatos félelmeket és aggodalmakat mesterségesen táplálták, aminek eredményeként gyermek most már a kapcsolattartást nem kívánatosnak éli meg, nem pedig örömteli lehetőségként.

Views: 8

A gyermeket kihozza anya a kapuhoz… apa mar nem volt a gyerekkel 2 honapja
apa megirja hogy a gyereket elvinne hetvegere…

majd ezt kapja mikozben Anya megszorítja a gyermek kezét, mikor válaszol.:

Views: 3

budai birosag szinvonala

 

Anya: – Tisztelt bírónő, szeretném tisztázni az apának a gyermekkel kapcsolatos felelősségteljes magatartását.

Bíró: – Értem, kérem, folytassa.

Anya: – Hogyan dönthetünk el, hogy valaki nem felelt meg a kötelezettségeinek?

Bíró: – A bizonyítékok alapján hozzuk meg ítéletünket.

Anya: – És mi szükséges a bizonyítékokhoz?

Bíró: – Szükségünk van dokumentumokra,  minden releváns információra.

Anya: – És ha az én hazug állításaim olyan erősek, hogy megkérdőjelezik a bizonyítékok súlyát?

Bíró: – Akkor mérlegelnünk kell a helyzetet.

Anya: – Pontosan! Tehát, ha szóbeli hazugságaim erősebbek mint a bizonyítékok…

Bíró: – Igen, akkor mit tegyünk?

Anya: – Akkor vonjuk le a következtetést: Mivel a szobeli hazugságaim erősebbek mint a bizonyítékok, ítéljük el az apát!

Views: 7

Amikor Csányi Beatrix azt mondja, hogy ismeri a peranyagot, akkor:

Nevess rajta egy nagyot!

Anyuka előadja, hogy “jaj, hát apa volt az, aki válni akart, és jaj, hát kidobtak otthonról…”

Na, kedves, figyeljen…

Apa volt az, aki párterápiát intézett, és anya volt az, aki onnan is üvöltve felállt, és kijelentette, hogy válni akar.

Majd anya volt az, aki kijelentette, hogy válni akar, és költözni fog…

Tudja, a felvételeket is meghallgathatja róla…

tudja harom van

az egyikeen kijelenti hogy koltozik a masikon meg nevetgelve az apat sertegetve pakolnak…
jaj de hat kidobtak…

es ugye milyen jo egy masik felvetelen meg a gyerektol is azt hallani hogy kidobtal minket?
altalanos iskolas tanarno… az…

Szóval, értem én, hogy jó hazudni, de sajnos ebből inkább csak azt lehet levonni, hogy alkalmatlan bírónak, ha egy ilyen egyszerű dolgot nem tud magában összerakni…

Views: 8

Tisztelt [Családsegítő Szolgálat]!

Ezúton szeretném kérni, hogy szíveskedjenek megszervezni egy találkozót köztem és a gyermekem között. Fontos számomra, hogy a kapcsolattartásunkat fenntarthassuk és megerősíthessük.

Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az igazságügyi szakértő legutóbbi szakvéleménye szerint a peranyagban nem található olyan jel, amely ellennevelésre, lelki bántalmazásra vagy befolyásolásra utalna. Természetesen az anya, [Anya neve], meg tudja erősíteni, hogy minden, amit a peranyagban állított vagy tett, a társadalmi normáknak megfelelően történt. Ezt Patai Krisztina is alátámasztotta a bíróság előtt.

Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy Önök és az anya felelősek annak megítélésében, hogy a peranyagban található információk között van-e olyan, amely befolyásolásra vagy lelki bántalmazásra utalhat. Ha úgy vélik, hogy a peranyag tartalmaz ilyen elemeket, és emiatt a kapcsolattartás során ezek idézése problémás lehet, kérem, hogy ezt haladéktalanul jelezzék a bíróságnak. Az anya természetesen be tudja mutatni a peranyagot a szükséges infomációk tisztázása érdekében.

Kérem, hogy a találkozó megszervezésében legyenek segítségemre, és tájékoztassanak a lehetséges időpontokról. Amennyiben bármilyen kérdésük merülne fel az ügy kapcsán, kérem, hogy keressenek bizalommal.

Előre is köszönöm az együttműködésüket.

Tisztelettel,

 

Views: 4

Amikor a gyerek bejelenti, hogy utál programokra menni, majd anyuka és családja bevallják, hogy észnélkül cibálják mindenhova, majd anyuka még elkezd vele menőzni is…

Szánalmas hazudozó banda, és még arra sem emlékeznek, hogy mit tanítottak be a gyereknek… Szegény gyerek csak egy sima bábú a kezükben, akit totál leszarnak..

Views: 4

Az anyuka boldogan adta be, mert jól hangzik, de elfelejtette, hogy nem hiába volt tanú végig apánál, sőt még az utolsó percekre is, kettő az átadás előtt… Ez is olyan, hogy végig sem gondolja, mit ír le, csak írja, mert jól hangzik. Tehát levonható az is, hogy egyáltalán nem érdekelte, hogy mi történik a gyermekkel, mert csak azt az eszközt látja benne, amit fel tud használni apa ellen. Ez az egyik a sok közül, amikor azért el lehetne gondolkodni, hogy ezt meg lehet-e tenni… Csak akkor, ha a gyereket bábuként, pajzsként használják az apa ellen. Sajnálatos, hogy valaki ezt egyáltalán le meri írni, és nem valami olyasmivel jönne elő, amit a józan ész elvárna… De hát ugye egy ellennevelt gyereknél a józan ész már fel sem merülhet, mert akinek észre kéne vennie a problémát, pont az, aki generálja, és még jobban belerúg a saját gyerekébe, csak hogy írhasson valamit apa ellen, ami jól hangzik…

“Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához  menni!”
Apánál nagyon rosszul érzem magam.”

Ellennevelés és Elidegenítés Jelei

1. Negatív érzelmek közvetítése:
   • “Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.”
   • Ez az állítás arra utal, hogy a gyermeket arra ösztönzik, hogy negatívan nyilatkozzon az apáról, ami az elidegenítés egyik formája. Ez különösen akkor valószínű, ha a gyermek korábban pozitív élményekről számolt be az apa társaságában.
   • Nyomás, hogy kifejezzen negatív véleményeket:
     • Ha a gyermek arra kéri az anyát, hogy mondja meg a bíróságnak, „nem kell apához menni”, ez jelezheti, hogy a gyermek nyomást érezhet arra, hogy kifejezze az anya által preferált véleményeket vagy érzelmeket, akkor is, ha ezek nem feltétlenül tükrözik a saját valódi érzéseit.
2. Ellentmondás a gyermek korábbi viselkedése és állításai között:
   • A gyermek korábban vidám és kiegyensúlyozott volt az apa társaságában, de később azt állítja, hogy “nagyon rosszul érzem magam” az apánál. Ez az ellentmondás arra utal, hogy a gyermek külső nyomás alatt áll, ami befolyásolja, hogyan törölje el és másítsa meg az  érzéseit.

Lojalitási Konfliktus Jelei

1. A gyermek kettős üzenetek közötti zavara:
   • A gyermek korábbi pozitív élményei és a későbbi negatív nyilatkozatok közötti ellentmondás zavart okoz a gyermekben és lojalitási konfliktust eredményez. A gyermeket terheli, hogy megfeleljen a szülői elvárásnak és törölje el  saját valódi érzéseit.
2. A gyermek érzékenységének manipulálása:
   • “Apánál nagyon rosszul érzem magam.” Ez a kijelentés arra utal, hogy a gyermeket manipulálják vagy arra ösztönzik, hogy fejezze ki a másik szülő iránti elutasítást, ami fokozza a belső konfliktusát.

Views: 7

Anyuka kitalálta, hogy el akarom venni tőle a gyereket, ami így már egyértelműsíti, hogy pont magának akarja, hisz ha nem akarta volna, már rég váltott elhelyezés lett volna. Ez az, amikor már mindegy, mit hazudunk, mert fel se fogja, csak megy a hazugság mentén, és egy idő után már elveszti a fonalat, és elkezd úgy hazudni, hogy éppen akkor és ott jó legyen, de hogy mit mondott pár lépéssel előbb, az már teljesen kiesik, és olyan logikai bukfencekbe kényszerül, amik felett csak egy elfogult bíró tud elmenni, mert akinek van egy kis esze, már hangosan nevet az egészen, és szégyelli magát, és azt is, hogy egy ilyen még támogatást is kap… Vajon mire taníthatja a gyereket?

“Nem viheted el a gyermeket tőlem. Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg. Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során. A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”

1. „Nem viheted el a gyermeket tőlem.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a gyermek az egyik szülő “tulajdona”, ami erősíti a gyermekben az érzést, hogy a másik szülővel való kapcsolat nem természetes vagy megengedett. Ez szorongást és lojalitáskonfliktust idéz elő a gyermekben, hiszen úgy érezi, hogy választania kell a szülők között.
   • Elidegenítés ellennevelés: Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével kapcsolattartani, és egyik szülő sem “tulajdonosa” a gyermeknek. A gyermeknek szüksége van mindkét szülőre az egészséges fejlődéséhez.
2. „Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés aláássa a másik szülő hitelességét, és azt sugallja, hogy a másik szülő nem megbízható, sőt, veszélyt jelent a gyermekre. Ez fokozza a gyermekben a bizalmatlanságot és a félelmet a másik szülővel szemben.
   • Elidegenítés ellennevelés: A gyermekkel való kapcsolatot nem szabad jogi ügyként kezelni. Az ilyen kijelentések helyett fontos biztosítani a gyermeket arról, hogy mindkét szülője szereti és törődik vele, és a jogi kérdéseket a felnőtteknek kell megoldaniuk.
3. „Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés arra ösztönözi a gyermeket, hogy ne bízzon a másik szülőjében, és kételkedjen abban, amit tőle hall. Ez szintén lojalitáskonfliktust okoz, mivel a gyermek nem akar csalódást okozni egyik szülőjének sem.
   • Elidegenítés ellennevelés: Ehelyett a gyermek számára fontos megértetni, hogy mindkét szülő érdeklődése és törődése értékes, és a gyermeknek szabadon kell kifejeznie érzelmeit mindkét szülő iránt anélkül, hogy félne a következményektől.
4. „A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”
   • Hatása a gyermekre: Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a másik szülő őszintétlen, ami gyengíti a gyermek bizalmát abban a szülőben. A gyermek úgy érezi, hogy csalódást okoz, ha kapcsolatot tart fenn ezzel a szülővel.
   • Elidegenítés ellennevelés: A gyermeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy maga formálja meg a véleményét, és saját tapasztalatai alapján ítélje meg a helyzetet.

Összefoglalás:

Az anya viselkedése az elidegenítés és az ellennevelés egyértelmű példája, amint a korábban leírtak szerint. Azáltal, hogy valótlanul állítja az apáról, hogy el akarja rabolni a gyermeket, és korlátozza az apa látogatási jogait, az anya közvetlenül befolyásolja a gyermek apával szembeni érzéseit. Ezáltal az anya negatívan táplálja és erősíti a gyermekben a másik szülővel szembeni negatív képet.

Views: 4