Elsőfokú bíróság: miért nem rendelték el a felügyelt kapcsolattartást?

 

[17]

Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy az eddigi peradatokból nem tartott valószínűsítettnek olyan azonnali intézkedést igénylő jogvédelmi helyzetet, amelynek megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosításra. Hozzátette, hogy a gyermek nyári költözése az új környezetébe, és egy ismételt környezetváltozás a per jelenlegi szakaszában nem indokolt és nem lenne szolgálna a gyermek érdekeit. Ezért az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelölte ki.

[18]

Visszautalt a Gyer. 27. § (6) bekezdésében foglaltakra, miszerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elviteli jogot is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

[19]

A perbeli esetben nem találta indokoltnak a felügyelt kapcsolattartás bevezetését, mivel az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, az nem felelne meg a gyermek érdekének, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. Úgy ítélte meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének felperesnél való kijelölésével mindez megoldást nyer.

[20]

A végzés ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezett.

Views: 1

Elidegenedett szülők árulásélménye – pszichológiai elemzés és magyarázat

🧠 Pszichológiai elemzés – Elidegenedett szülők árulásélménye

1️⃣ Alapfogalom – Árulás pszichológiai definíciója

  • Az árulás = bizalom megsértése olyan személy által, akire érzelmileg támaszkodtunk.

  • Nem idegentől a legfájdalmasabb, hanem attól, akiben a legjobban bíztunk. Betrayal in Parent Estrangement…

  • Ez kötődési trauma, nem puszta konfliktus.


2️⃣ Észlelt árulásformák (szubjektív élménydimenziók)

A videó több tipikus szülői értelmezési sémát sorol fel:

  • kapcsolat megszakítása → elutasításként értelmezve

  • partnerrel való szövetség → lojalitássértésként megélve

  • múlt újraértelmezése → identitástámadásként érzékelve

  • negatív címkézés → karaktergyilkosság élménye

  • hallgatás → büntetésként értelmezve

  • gyermek passzivitása → árulásként átkeretezve

👉 Pszichológiai értelmezés:
ezek nem objektív áruláskategóriák, hanem szubjektív narratív keretek, amelyekkel az érintett a fájdalmat értelmezi.


3️⃣ Miért ennyire intenzív az érzelmi reakció?

A videó szerint az okok:

  • sérül a szülő-gyermek kötődés

  • meginog a „jó szülő vagyok” identitás

  • önértékelési válság indul

  • rumináció (folyamatos gondolkodási ciklus) jelenik meg

  • társas izoláció fokozódik

👉 Klinikai szemmel:
ez klasszikus veszteség + identitásvesztés + kontrollvesztés triász.


4️⃣ Kognitív folyamatok a háttérben

A szöveg indirekten több torzítást is jelez:

  • személyre vonatkoztatás („mit rontottam el?”)

  • mindent vagy semmit gondolkodás

  • ok-okozati túláltalánosítás

  • szándéktulajdonítás („direkt csinálja”)

👉 Ezek a traumatikus elutasításnál gyakori automatikus gondolatminták.


5️⃣ Identitásfenyegetés mechanizmusa

A legerősebb fájdalompont:

  • nemcsak a kapcsolat sérül,

  • hanem a szülő önképe mint „szerető szülő”.

Ez pszichológiában:
➡ szerepidentitás-összeomlás


6️⃣ Társas stigma és szégyen

A videó kiemeli:

  • mások hibáztathatják a szülőt

  • kevesen értik a helyzetet

  • nő az izoláció

👉 Ez a jelenség:
másodlagos trauma = nemcsak az esemény fáj, hanem a társadalmi reakció is.


7️⃣ Narratív kontrollkísérlet

A tanács, hogy:

  • nevezd meg az árulást

  • írd le

  • ne bagatellizáld

  • építs új bizalmat önmagadban

👉 Pszichológiai funkció:
ez egy narratív újraszervezési technika, ami:

  • csökkenti a káoszérzést

  • növeli a kontrollélményt

  • stabilizálja az énképet


8️⃣ Rejtett premissza (kritikai pszichológiai olvasat)

A videó egy implicit állítást is hordoz:

a gyermek viselkedése választás, és külső manipuláció eredménye

Ez egy attribúciós keret, amely:

  • csökkenti a szülő felelősségérzetét

  • növeli az önvédelmet

  • stabilizálja az önképet


🧾 Összegző pszichológiai modell

A teljes narratíva mögötti dinamika:

veszteség → identitásfenyegetés → értelmezési kényszer → árulásnarratíva → érzelmi stabilizáció

Views: 5

Ideiglenes intézkedés: az apa a gyermek áthelyezését, az anya az elutasítást kérte

… saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarta járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.

[10]

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelme elutasítását kérte.

[11]

Az alperes – maga is ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság a gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki, jogosítsa fel az alperest a szülői felügyelet gyakorlására, és szabályozza a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást a viszontkereseti kérelmében rögzített tartalommal. Másodlagosan az ellenkérelemben foglalt alperesre irányadó kapcsolattartás szabályozását kérte.

[12]

A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, a Pp. 435. §-ában és 457. §-ában foglaltakra alapította. Azzal érvelt, hogy az anya mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek gondozására, nevelésére, öngyilkossági gondolatai vannak, a gyermeket szociálisan elzárja a környezetétől, és az alperestől elidegeníti, kapcsolatukat nem teszi lehetővé. A gyermek hozzájárulása nélkül íratta másik iskolába, [KITAKARVA] megfelelő környezetet a korábbi, alperes lakóhelyén található otthona jelent. Állításainak igazolására hangfelvételeket is csatolt.

[13]

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte.

[14]

Kifejtette, hogy az alperes tényállást az ideiglenes intézkedés alapjaként nem jelölt meg, kizárólag a viszontkereseti tényállásra hagyatkozott. Vitatja, hogy a gyermeket alperes ellen nevelné, álláspontja szerint alperes magatartása vezetett oda, hogy kiköltözni kényszerült az utolsó közös lakásból. A gyermek a [KITAKARVA] környezetbe beilleszkedett, az nem is volt ismeretlen számára, hiszen gyakran töltöttek ott hosszabb időt, az iskolában pedig gyorsan barátokat szerzett. Az alperes az, aki mentális állapota miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, ő maga szakorvosi igazolást is kért pszichés állapotával kapcsolatban.

[15]

A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, az alperes másodlagos kérelmét az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás körében elfogadta azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartás időtartama ezúttal is 15 percben kerüljön szabályozásra.

[16]

Az elsőfokú bíróság végzésében ideiglenes intézkedéssel:

  • a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermekük tartózkodási helyét a felperesi anya mindenkori lakóhelyén jelölte ki;
  • szabályozta az alperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartást;
    • folyamatos kapcsolattartás címén minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától vasárnap 19:00 óráig;
    • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától 19:00 óráig jogosítva fel az alperest a gyermek elvitelére;
    • személyes találkozás nélküli kapcsolattartás címén telefonon vagy elektronikus úton minden szerdán 18:00 és 18:30 perc között minimum 15 perc időtartamban (a hívást az alperesnek kell kezdeményezni).

és ügye itt jön be az elsö elképzelésük ha emlékszel.
amikor még siman odaaták volna 2 hetente is a gyermeket….

Views: 0

Másodfokú bíróság: felügyelt kapcsolattartás maradt érvényben az elidegenítés jelei miatt

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

írásban vagy egyéb igazolható módon, az akadály felmerülésekor késedelem nélkül tájékoztassák.

• A kapcsolattartásra jogosultnak nem felróható okból esetlegesen elmaradt kapcsolattartást az elmaradthoz képest legközelebbi, a kapcsolatügyelet által megjelölt időpontban kell pótolni, amennyiben a felek vele kötött megállapodásban foglaltak a pótlás szabályait érintik, akkor az abban foglaltak szerint.

• A bíróság felhívja a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletét, hogy a bíróság részére (Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] ügyszámra hivatkozással) küldjön minden hónapban a kapcsolatügyeleti tájékoztatást, amely terjedjen ki a felek együttműködési készségére, valamint az alperes és a gyermek között tapasztalt interakciókra, és az azzal kapcsolatos szakmai álláspontra, hogy a továbbiakban javasolják-e, ha igen, milyen okból a jelen végzés szerint felügyelt kapcsolattartás további fenntartását.

A fentieket meghaladóan az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt 9.000,- (kilencezer) forint felperesi és 9.000,- (kilencezer) forint alperesi fellebbezési illetéket az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 40.000,- (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1]

Az elsőfokú bíróság határozatában írt tényállás szerint a peres felek [kitakarva] kötöttek házasságot, [kitakarva].

A felek házasságából [kitakarva] napján született meg a jelenleg 7 és fél éves gyermekük [kitakarva].

[2]

A felek az életközösségük alatt az alperes különvagyonát képező [kitakarva] 2022. augusztus 3-án a felperes [kitakarva] élő nyaralójában összevesztek, amelynek során az alperes összeszedte a holmiját, elment, és közölte a felperessel, hogy ő is szedje össze a dolgait és távozzon onnan.

Az alperes még költöztető autót is rendelt a részére.

A felperes ezt követően a gyermekkel 2022. augusztus 5. napján elköltözött az utolsó közös lakásból, és azóta a felperes és a gyermek a felperes tulajdonát képező szigetszentmártoni nyaralóban laknak.

A felperes elköltözését követően az alperes oldaláról sor került a felperes utolsó közös lakásba bejelentett [kitakarva] tartózkodási helye fiktiválására.

[3]

A felperes a fentiek hatására [kitakarva] beíratta a [kitakarva] iskolába, mivel a költözés miatt [kitakarva] kerületben található iskolájába a napi bejárást [kitakarva] nem tartotta kivitelezhetőnek.

A gyermek [kitakarva] Általános Iskolába beilleszkedett, az iskola jellemzése szerint jól érzi magát, megtalálta a helyét.

Az alperes az iskolaváltásba nem egyezett bele, meg is jelent a [kitakarva] iskolában és [kitakarva] el akarta onnan …

Ja, mielőtt azt hinnéd, a ráckeve környéki tanárnő abbahagyta… ja, persze… Nem.

2023 január…

És erre a párbeszédre már a saját igazságügyisem is azt mondta, hogy itt már tényleg nem egy 8 éves volt a beszélgetésben, hanem egy felnőtt. És képzeld el, amikor már a hazudozó gyejos is kénytelen leírni, és a ráckeve környéki tanárnő meg a családja a társadalmi normák mögé bújva rángatja a vállát, hogy hát ez teljesen normális… El lehet képzelni, hogy szegény gyermek mit kaphatott otthon, hiszen nem volt senki kettőjükön kívül, csak az iskola.

Képzeld el, ha nem lépek hátra, hanem tovább kell hagyni a szerencsétlen gyermeket, hogy gyepálják otthon csak azért az egyetlen óráért… belegondolni is szörnyű, mi lenne egy hétvégéért neki a büntetés.

Ebbe nem megyünk bele. Elég volt látni, hogy bukik ki szegény hétről hétre.

Ha nem lett volna saját igazságügyisem, még mindig nem érteném, mi történik sem vele, sem velem. Nem tudom, hányan élik meg úgy, hogy az ő hibájuk egy ilyen történet, pedig nem az.

De ehhez kell valaki, aki ezt el tudja mondani.

Hál’ Istennek nekem volt — így nem fognak játszani sem a gyermekkel, sem velem.

 

 

A beilleszkedett az az, hogy totál káosz állapotban találták meg az iskolában, és előrehaladott parentifikáció jeleit mutatta… végül mégis beilleszkedett. Amikor az általános iskolai tanár, a családja, valamint az általános iskola tanárnője és igazgatója épp eltörlik a gyermeket a társadalmi normák keretein belül. A szegény gyermek még küzd az életben maradásáért, és mivel a hős gyermek szerepét vette fel, így mindenki ezt látja….

Tehát egy másodikos kislányból úgy ömlik az, hogy jogilag mi történik, mihez van joga apának, mihez vagyok anyának, mikor fog lezajlani a per, hogyha ez lesz a döntés, így lesz, hogy mennyire volt jogszerű az, hogy én bekerült a mártoni általános iskolába, vagy nem. Tehát ez rohadtul nem egy másodikos kislányra tartozik, és közben a kislány az így zizegett, mászkált, felált, igyjárt a keze……… és én összeszedtem.
És azzal kezdte, hogy tudod, mi van?
És kérdezni se kellet
Ömlik belőle minden mindenki irányába, hogy tudsz róla, hogy válnak a szüleim?
— tehát én nem úgy kezdtem, hogy hallottam, hogy anyával, apával probléma van, hanem úgy kezdtem veled,   hallottam, hogy te uj diák vagy az iskolában, mese’lj arról, hogy érzed
magad az osztályban. Azt lezárta körülbelül egy mondattal, hogy tökjó az osztály, osztályfőnök,
aranyos, nincsen semmi gond. DE TUDOD MI VAN? És akkor innen, kezdve kérdezem
onannttól, hogy én egy bármilyenfe’le ke’rde’st feltettem volna, a kislánytól, ömlött a szó arról,
hogy Önöknek a kapcsolata milyen és milyen. és a meghalt ikrektöl kezdve a minden át.
— így van.
— így van.
— Tehát anne’ku’l, hogy rákérdeztem volna, a kislánytól tudtam meg, hogy meghalt ikrekről. Tehát hogy mindent olyan részletességgel, ami szerintem egy másodikos csak ugy önmagától nem fog elmondani, vagy nem tudna róla. Azt, csak akkor ha ez annyira napi szintű te’ma, otthon bármelyikukne’l.
—Én nem lehetek, mert augusztus 3. óta nálam nem volt a gyerek, és csak max telefonon beszélhettem vele, illetve rendőrifelügyelettel ötpereet tudtam vele beszélni.
— És annyirafelnőttes szavakat is használ.
— Tehát a perfogalma. Minden, amit tudott, az egy másodikos nem is tudhat
Igen, tehát hogy olyan szavakkal dobálózott, amiket egy másodikos gyerek önmagától nem
tudhat.

Views: 3

Szülői elidegenítés hatása a gyermek agyára – neurológiai magyarázat és következmények

Összefoglaló

A videó a szülői elidegenítés és a gyermek agyi fejlődése közötti kapcsolatot vizsgálja neurológiai és pszichológiai szempontból. A beszélgetés fő üzenete, hogy a családi kapcsolati minták mélyen befolyásolják a gyermek idegrendszeri fejlődését és későbbi viselkedését.
Fő pontok

1. Kötődés szerepe

  • A gyermek agya csak stabil érzelmi kapcsolatok mellett fejlődik optimálisan.

  • Ha a szülő érzelmileg elérhető és szabályozott, a fejlődés egészséges.

  • Ha nem, az agy fejlődése lelassul vagy torzul.

2. Túlélési alkalmazkodások

  • A gyermek viselkedési stratégiákat alakít ki a stresszes környezet túlélésére.

  • Ezek rövid távon segítenek, hosszú távon viszont káros mintákká válhatnak.

3. Kognitív disszonancia

  • A gyermek két ellentmondó valóság között rekedhet (pl. két szülő eltérő narratívája).

  • Az agy végül az egyiket „kitörli”, hogy stabilitást teremtsen.

  • A folyamat ismétlődése idegrendszeri terhelést okoz.

4. A hazugság idegrendszeri hatása

  • Ha a gyermeknek hazudnia kell vagy hazugságban kell részt vennie, az idegrendszeri stresszt okoz.

  • A hazugsáshoz való alkalmazkodás idővel automatikussá válhat.

5. Szerepcsere a szabályozásban

  • Egészséges helyzetben a szülő szabályozza a gyermek érzelmeit.

  • Diszfunkcionális helyzetben a gyermek kezdi szabályozni a szülőt, ami túl nagy terhet jelent neki.


✅ Alapüzenet:
A gyermek viselkedése gyakran nem rosszindulatból fakad, hanem idegrendszeri alkalmazkodás eredménye. A jelenségek megértése empátiát és gyógyulási lehetőséget adhat a családtagoknak.

Views: 5

Miért nem bízik benned a gyermeked? – A bizalmatlanság valódi oka konfliktusos társszülésnél

Ez nálunk már nem működik, de aki most kezdi, annak talán még jól jöhet.

🧠 Alapgondolat

  • A gyerek bizalma nem logikai döntés, hanem idegrendszeri biztonságérzet kérdése.

    [English (auto-generated)] Why …

  • Ha a gyermek feszültséget vagy lojalitás-konfliktust él meg a szülők között, alkalmazkodik: védekezik, visszahúzódik, vagy „szerepet játszik”.

    [English (auto-generated)] Why …


⚠️ Mi történik konfliktusos társszülőségben

A gyerek megtanulhatja, hogy:

  • szeretet feltételekhez kötött

  • ő felel a szülők érzelmeiért

  • bizonyos dolgokat nem mondhat ki

Ez lojalitáskötést hoz létre: úgy érzi, ha az egyik szülőt szereti, a másikat elárulja.

[English (auto-generated)] Why …


👶 Miért a „biztonságos” szülő kapja a nehezebb viselkedést

A gyerek sokszor pont annál engedi ki a stresszt:

  • aki biztonságos

  • aki nem bántja

  • aki elbírja az érzelmeit

Ez nem tiszteletlenség, hanem biztonsági jel.

[English (auto-generated)] Why …


❌ Gyakori hibák, amik rontják a bizalmat

A „biztonságos” szülők jó szándékkal, de ártva:

  1. kikérdezik a gyereket

  2. azonnal tisztázni akarják a dolgokat

  3. érzelmileg reagálnak

  4. a gyereket teszik felelőssé az igazságért

A gyerek ilyenkor azt érzi: újra nyomás alá került.

[English (auto-generated)] Why …


✅ Mi építi vissza a bizalmat

Három kulcs:

  • kiszámíthatóság (rutin, nyugodt fogadás)

  • szabályozott szülő (valódi nyugalom, nem csak színlelt)

  • engedély (szabad szeretni mindkét szülőt)

A cél: ne információt szerezni, hanem biztonságot adni.

[English (auto-generated)] Why …


🧩 A gyerek három lehetséges útja

A videó szerint a gyerekek általában három mintát követnek:

  • A: befelé forduló (szorongás, visszahúzódás)

  • B: egyik szülő mellé álló / elidegenedő

  • C: reziliens (felismeri a manipulációt és önazonos marad)

Fontos: ezek között mozoghatnak, nem végleges állapotok.

[English (auto-generated)] Why …


🗝️ Kulcsmondat a videóból

A szülő feladata nem az, hogy bizonyítsa az igazát, hanem hogy olyan hely legyen, ahol a gyerek teste emlékszik, milyen a biztonság.

[English (auto-generated)] Why …


✅ Lényeg egy mondatban:
A gyerek bizalmatlansága sokszor nem ellened szól, hanem a stresszhez való alkalmazkodás jele — és a bizalom nem magyarázattal, hanem következetes érzelmi biztonsággal épül vissza.

Views: 3