máskülönben esélyed nincs
és ügye kideült hogy a ráckeve környéki tanárnő miközben hirdeti hogy ő aztán nem hazudik…
DE igen
és ezt a gyámügy is elismerte..
de hát milyen jól hangzik…
Views: 0
A szülői elidegenítés (amikor az egyik szülő a gyereket a másik ellen fordítja) bántalmazási forma, még akkor is, ha az elidegenítő szülő ezt nem így éli meg.
[English (auto-generated)] Pare…
Az ilyen szülő:
áldozatnak látja magát
azt hiszi, hogy a gyermeket védi
a viselkedését „szükséges rossznak” tekinti
a másik szülőt nagyobb veszélynek látja, mint a saját tettei hatását
👉 Emiatt nem fogadja el, hogy amit tesz, az árt a gyereknek.
👉 Nem hat rá az észérv, bizonyíték, következmény.
[English (auto-generated)] Pare…
Egy reprezentatív szülői mintán:
már egyetlen elidegenítő viselkedést is bántalmazásnak minősít a társadalom
Tehát a laikus közvélemény is felismeri a károkozást — az elidegenítő szülő viszont nem.
[English (auto-generated)] Pare…
| Enyhe / közepes | Súlyos |
|---|---|
| Nyitottabb szülők | Erős torz gondolkodás |
| Kevesebb pszichopatológia | Mély meggyőződés az „igazukról” |
| Van tér változásra | Szinte semmi nem hat |
| Programok segíthetnek | Racionális meggyőzés nem működik |
A legtöbb érintett szülő a súlyos kategóriába esik.
[English (auto-generated)] Pare…
A szöveg kemény kritikát fogalmaz meg a szakemberek felé:
A kutatások többsége az elmúlt 10 évben jelent meg
Sok szakember elavult tudással dolgozik
Ez etikátlan gyakorlatnak minősül
A szakértőket számon kell kérni, ha 20 éves anyagokra hivatkoznak
👉 A folyamatos továbbképzés szakmai kötelesség.
[English (auto-generated)] Pare…
A szöveg szerint elidegenítési esetekben a mediáció:
a bántalmazó szülő stratégiai eszköze
időhúzásra használják
információgyűjtésre a további manipulációhoz
újabb kontrollszerzésre
Ez párhuzamba állítható a kényszerítő kontrollt alkalmazó kapcsolati erőszakkal, ahol a mediáció az áldozat további kiszolgáltatását erősíti.
👉 Itt a gyermek a „fegyver”.
[English (auto-generated)] Pare…
Az elidegenítés nem konfliktus, hanem bántalmazási dinamika
A jóhiszemű kommunikációs modellek ezért kudarcot vallanak
A probléma nem félreértés, hanem tudatos, igazoltnak hitt károkozás
Views: 8
ha figyelsz akkor már fogod a fejed es tudod hogy mi miért történt.
Én magam is szükségesnek tartom a gyermeknek az apával való kapcsolatát, ehhez azonban az szükséges, hogy az alperes a viselkedésén nagy mértékben változtasson. Amíg ez nem történik meg, addig az alperes eddigi viselkedése alapján félni lehet attól, hogy a gyermeket még az eddigieknél is nagyobb traumának tenné ki. Ezen traumatizálás megelőzését szolgálná a felügyelt kapcsolattartás, ami kimondottan a gyermek érdekében álló.
Az alperes beadványában hivatkozott arra, hogy Stilnox nevű altatót és Rexetin nevű gyógyszert szed. Utóbbi gyógyszert egyértelműen pszichés betegeknek adják. A hivatkozott gyógyszer betegtájékoztatójában az alábbiak szerepelnek:
REXETIN 20 mg filmtabletta betegtájékoztatója
1. Milyen típusú gyógyszer a Rexetin és milyen betegségek esetén alkalmazható?
A Rexetint a következő szorongásos betegségekben alkalmazzák: kényszerbetegség (ismétlődő kényszeres gondolatok, kontrollálhatatlan viselkedéssel), pánikbetegség (pánikrohamok, beleértve azokat is, amelyek oka az agorafóbia, vagyis a félelem a nyilvános helyeken való megjelenéstől), szociális szorongásos zavar (az emberek társaságától való félelem vagy annak kerülése), traumákat követő stressz betegség (valamilyen trauma okozta szorongás), és általános szorongásos zavar (általános erős szorongás vagy idegesség).
- október 28-án az alperes 16 órakor megjelent az iskolánál. Ekkor akarta úszni vinni a gyermeket. [KITAKARVA] osztályfőnökével mindketten találkoztunk, mert ekkor adta át nekem [KITAKARVA] új diákigazolványát. A lakcímváltozás miatt kellett ebből is újat készíttetni. Az alperes eközben a mobiljával az iskola bejárati ajtaján kívül a többi szülő szeme láttára videó-felvételt készített. Kétszer biztosan rászóltam, hogy kapcsolja ki, de nem tette. Talán az osztályfőnököm nem vette fel. Én magam bevittem 16 órára [KITAKARVA] felszerelését az úszáshoz. A ráckevei uszodában, ahová négy nyáron át együtt vittem úszásokra, csak a diákigazolványt kérték a diákjegy váltásához, semmi más iratot. Az alperesnek ez nem volt elég, ő [KITAKARVA] összes iratát követelte. Közben azt is motyogta, hogy 30 perc van valahová odaérni. Azt mondta azért kell, hogyha balesete lesz, akkor oda tudja adni az iratokat. Ez számomra nem megnyugtató, hogy az alperes balesetet emleget. Ebben az esetben is csak egy érdekli az egészségügyet, hogy mi a gyermek TAJ-száma, ami a fényképmásolatból is tudható.
Az alperes az iskola előtt parkolt le, míg én távolabb a templomnál. Egyfolytában [KITAKARVA] iratait követelte és videó-felvételt készített továbbra is. Ami teljesen váratlan volt, az az hogy [KITAKARVA] többször nekiesett az alperesnek, rákialált és valószínű azzal a megnyilvánulásával, hogy nekiront az alperesnek a természetellenes videó-felvételt szerette volna megakadályozni. Esetleg emlékezhet arra, hogyan bántalmazta az alperes október 14-én a futóversenyen apukámat és anyukámat, onnan vette a rossz mintát, éppen az apjától. Megdöbbentő volt számomra [KITAKARVA] viselkedése. Ez az október 28-i péntek az első apás hétvége után péntek volt. Most már egyértelmű, hogy pszichológushoz kell vinnem az apja miatt. A szokatlan viselkedésnek a kiváltó oka egyértelműen az alperesi magatartás.
Az apás hétvégén olyanokat nyilatkozott az apa, hogy felső, talán ellenem. „Nem”-et találkozók alkalmával. Korábban ilyen valószínűleg nem volt. Egy héttel később az apás hétvége után mondta el, hogy egyből elsírta magát apa autójában, amikor az „Irány [KITAKARVA], jeee!” felkiáltással indult el vele [KITAKARVA] budapesti hétvégére.
Views: 0
Views: 1
Views: 0
Hazudozás és bociszem – ahogy a ráckeve környéki tanárnő a családjától látta.
Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor nehéz lenne azt mondani, hogy nem így történt. De legalább én kimondhatom, hála Istennek.
Erről szól a válás: hazudsz, és kész.
Ha esetleg valahonnan ismerős lenne ez a módszer… nos, nem tévedsz.
Ez a lényeg: hogy valaki elhiggye – és már kész is a narratíva.
Lassan haladnak a dolgok, de már Gyalog Beáta ellen is készülnek a fegyelmi tárgyalásra, és már a budai bíróságról is bekérték a bírót a fegyelmi tanácsba.
Közben a Pest Vármegyei Gyámügy is gondolja gondolom, hogy „és miért nem menekültünk előbb” mert most már kezdenek belecsúszni a saját hülyeségükbe. A szigetszentmiklósi gyámügy pedig ismét bizonyította, hogy támogatja az ellennevelést.
Az alperes minden lépése velem és a gyermekkel szemben is erőszakos, agresszív, ellentmondást nem tűrő. A fent hivatkozott esetben láthatta volna a gyermekét, csak annyit kellett volna tennie, hogy a hangfelvételt kikapcsolja, de az én álláspontomat, minimális kérésemet sem hajlandó figyelembe venni, de még sajnos a gyermeke érdekeit sem.
Felhívnám a figyelmet a T. Bíróságnak az alperes másik hangfelvételére, mellyel azt kívánta az alperes bizonyítani, hogy én magam nem jól kezeltem a helyzetet a gyermekkel, mikor a gyermek székletében férget talált. A hangfelvételből egyértelműen kiderül, hogy én magam nyugalomra intem a gyermeket, felhívom az ügyeletet annak érdekében, hogy megtudjam, hogy mi a teendő ilyen esetben. Eközben pedig azt kommunikálom a gyermek felé, hogy ne ijedjen meg, hiszen ilyen mással is előfordul, és majd gyógyszerrel ez a probléma megszüntethető. Eközben az alperes a gyermek előtt folyamatosan engem becsmérel, az én magatartásomat kritizálja, miközben ő maga mindössze annyit kántál a gyermek felé, hogy „nyugi”. Az alperes ezen viselkedése pontosan azt támasztja alá, hogy nem alkalmas a gyermek ellátására, hiszen tevőlegesen az ügyhöz mindössze ennyit tudott hozzáadni, mindemellett persze nem mulasztott el szintén felvételt csinálni az esetről. Láthatóan az egész szituációban számára egyedül ez volt a fontos.
Felhívnám még egy dologra a hangfelvétel kapcsán a figyelmet. Az eset megtörténtekor én magam és a gyermek a házban voltunk, míg az alperes távol, mégis kivehetően hangosan hallatszik a hangfelvételen az én hangom, míg az alperes nem is volt a közelben, úgy kellett szólnom neki, hogy jöjjön ő is be a házba. Ebből egyértelműen látszik, hogy az alperes oly módon készített hangfelvételt, hogy ő maga jelen sem volt az ingatlanban. Ezen magatartását az alperes még az életközösségünk megszakadását megelőzően fejtette ki. Kifejezetten aggályos, hogy ilyen módon készít hangfelvételt rólam és a gyermekünkről. Gyakorlatilag ebből a hangfelvételből kiderül, hogy lehallgató készülékkel látta el az otthonomat, ami álláspontom szerint egyrészt a személyiségi jogaimat mélyen sértő, társadalmilag is elítélendő magatartás, de kijelenthető azt is, hogy rendkívül beteges viselkedés a részéről.
Views: 1
Az emberek alapvető igénye, hogy igazuk legyen.
Amikor a meggyőződésüket támadás éri:
kognitív disszonancia keletkezik (belső feszültség),
ezért inkább igazolják magukat, mintsem változtassanak,
akár a másik fél hiteltelenítésével is („ha rossz ember, amit mond, az is rossz”).
A másik – ritkább – út: valaki képes korrekcióra, tanulásra.
Két stratégia jelenik meg:
1️⃣ Közös pont keresése
Még a szélsőséges nézet mögött is van ok → ott lehet kapcsolódni.
2️⃣ „Nem neki beszélünk, hanem a hallgatóságnak”
Ha az illető meggyőzhetetlen, akkor:
bizonyítékokat kell bemutatni,
nyugodtnak és szakmailag korrektnek maradni,
mert mások figyelnek, és ők tanulhatnak belőle.
Felvetődik, hogy a bíróságok használhatnának standard teszteket (pl. MMPI-2 / MMPI-3) az elidegenítő szülők profiljának feltérképezésére:
milyen személyiségjegyek jellemzőek?
narcisztikus? paranoiás? más tényező?
cél: jobb beavatkozási módszerek kialakítása.
Fontos: nem szabad leegyszerűsíteni egyetlen okra (pl. „minden elidegenítő narcisztikus”).
Az érintett szülők gyakran:
azt hiszik, az igazság „magától látszik”,
nem készülnek fel jogilag,
bíznak a rendszerben → majd a bíróság megvédi a gyereket,
de a rendszer nem mindig így működik → rosszabb kimenetel.
Gyakran nem látják magukat bántalmazónak.
Ha mégis felmerül bennük, a disszonancia miatt kimagyarázzák.
Lehet személyiségfaktor, de nem kizárólagos ok.
Sokan csak felnőttként, szülővé válva jönnek rá, hogy ők maguk is elidegenítés áldozatai voltak gyerekként → intergenerációs minta.
A szöveg fő üzenete:
Az elidegenítési helyzetekben nem a logika hiánya a fő akadály, hanem a pszichológiai védekező mechanizmusok (kognitív disszonancia).
Emiatt a meggyőzés ritkán működik közvetlenül – inkább rendszerszintű, pszichológiai és jogi felkészültség kell
Views: 7
A szülői elidegenítés valós és pusztító, mind a szülőkre, mind a gyerekekre nézve, és generációkon átívelő károkat okoz.
A családjogi bíróságok nem pszichológiai igazságot keresnek, hanem eljárást követnek. Ami nincs törvényben, statútumban vagy a DSM-ben egyértelműen nevesítve, azt nem kezelik „tényként”.
A „parental alienation” mint fogalom (és a „narcisztikus bántalmazás”) nem működik közvetlenül a bíróságon. Nem a címkéket, hanem konkrét, bizonyítható magatartásmintákat és jogsértéseket kell bemutatni a bíróság nyelvén.
Két csapda működik egyszerre:
Jogi csapda: a szülő rossz „nyelven” érvel, ezért a bíróság elutasítja.
Pszichológiai csapda: a szülő traumatizált, védekező, dühös – ez rosszul hat a harmadik felek (GAL, szakértők) előtt.
A gyerekek nem „oldalt választanak”: túlélési stratégiát alkalmaznak. A félelem felülírja a kötődést; a hallgatás nem beleegyezés, hanem megküzdés.
Az elidegenítés hatása nem azonnal látszik. Jó jegyek és „jó működés” elfedheti a kárt, amely később jelenik meg (kapcsolati zavarok, identitásproblémák, depresszió, addikciók).
A gyors beavatkozás kulcsfontosságú: még a rossz kompromisszum (pl. felügyelt kapcsolattartás) is jobb lehet, mint a teljes megszakítás.
A sikerhez a rendszerben kell dolgozni:
szoros, részletes szülői terv (minden kiskapu ellen),
mintázatok dokumentálása (nem címkézés),
bíróság által kinevezett harmadik felek (GAL, szakértők, reunifikációs terapeuta) tudatos bevonása,
érzelmi fegyelem és következetesség.
A „áldozat-narratíva” megbénít. A győzelemhez tanulás, alázat, kitartás és stratégia kell – még ha a rendszer igazságtalan is.
A sorozat további részei konkrét jogi stratégiákat ígérnek: hogyan érveljünk hatékonyan, hogyan előzzük meg az elidegenítés kiskapuit a tervekben, és hogyan érvényesítsük a végzéseket.
Views: 5