peranyagok Archives - Page 17 of 67 - Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

Az alperes fellebbezésében előadja, hogy látogatást tett az én és a gyermekem lakóhelyén és ott szóváltás alakult ki közöttünk. Ezt is nekem kívánja felróni, önmagát pedig ártatlan áldozatként beállítani, és ezzel is azt kívánja igazolni, hogy én a gyermeket bevonom a válásba. Az alperes megtehette volna, hogy akár a jogi képviselőmön keresztül, akár előzetesen egyeztetve beszél meg velem találkozót, ha egyeztetni szeretett volna, nem spontán látogatást tesz, és vitát generál a gyermek előtt. A jelen per előtt jogi képviselőm útján én kísérletet tettem arra, hogy egyeztessünk, de az alperes elutasító volt, így találkozó sem tudott létrejönni a vita békés rendezése érdekében. A közöttünk lévő vita lerendezésének nem az a módja, hogy megjelenik az ingatlanomnál és ott vitatkozni kezd, hanem ezt lehetett volna normális keretek között, de erre soha nem volt lehetőség az alperes magatartása miatt. Ezt követően felháborítónak tartom, hogy az alperes jön el a házamhoz, ő az aki többszöri kérés ellenére sem hajlandó a hangfelvételt, videófelvételt leállítani, és még ő vádol engem azzal, hogy bevonom a gyermekünket, holott az alperes pontosan tudta azt, hogy a gyermek ott lesz nálam az ingatlannál.

Az alperes kapcsolattartása a per alatt felügyelt kapcsolattartásként került rögzítésre túlnyomó részben. Ez Önmagában azt is jelenti, hogy az alperes kapcsolatot a gyermekkel csak ilyen módon tarthat, és más módon nem. A futóverseny kapcsán az alperes provokáló, jelenetet rendező magatartást tanúsított, ami félő volt, hogy a jövőben is megismétlődik. Ehhez képest én magam soha nem tiltakoztam az ellen, hogy az alperes megjelenjen az iskolai eseményeken.
Nyilvánvalóan nem szerettem volna, ha ismét jelenetet rendez az alperes, de megjegyzem, hogy az alperes a kapcsolattartás szabályozása okán ezeken az eseményeken meg sem jelenhetett volna. Megjegyzem, hogy az alperes ezeken az eseményeken sem azért jelent meg, hogy a gyermeke fellépéseit figyelemmel kísérhesse. Ezt nagyon jól példázza az a karácsonyi ünnepség, ahol az alperes egy kiskorú gyermekről készített titokban, engedély nélkül hangfelvételt, miközben épp saját gyermeke előadása zajlott. Az alperes folyamatosan tartotta a kapcsolatot az iskolával, így minden programról tudomással bírt.

Az alperes fellebbezésében továbbra is folytatja azt a fajta kommunikációt, ami az egész elsőfokú eljárásra jellemző volt. A gyermek bármilyen gondolata negatív volt az alperes terveire nézve, akkor azt nyilvánvalóan csak az én hatásomra nyilatkozhatta. Holott az alperes magatartása volt az, aminek hatására a gyermek nem szeretett volna elmenni az apjához. Ugyanakkor nem ellenzi a gyermek a felügyelt kapcsolattartást, sőt, arra igénye lenne, de az alperes viszont erre nem hajlandó. Teljesen mindegy volt, hogy én mit és hogyan nyilatkoztam, az alperes gyakorlatilag bármiből képes levezetni az én ellennevelésemet. Ha beszélek a gyermeknek a kapcsolattartásról akkor ellen nevelek szerinte, ha nem beszélek róla, akkor nem készítem fel a gyermeket. Ha a gyermek az alperes viselkedését látva, tapasztalva nem akar kettesben maradni az alperessel, akkor azt az alperes szerint csak az én befolyásomra nyilatkozhatja a gyermek, holott a családsegítő szolgálat jelentései alapján az alperes olyan teljességgel a társadalmi elvárásokkal ellentétes magatartást tanúsít, ami furcsa, és félelmet keltő a gyermek számára.

Nem valós állítás az sem, hogy miattam ne látogattuk volna az alperes családját. Az alperes volt az, aki nem akart velük kapcsolatot tartani. Azt is kifejtette felém, hogy örül annak, hogy ilyen nagy a távolság, mert így nem kell sűrűn meglátogatnia a családját. Pontosan az alperes volt az, aki engem a saját családomtól el kívánt szeparálni.

Továbbra is fenntartom azt, hogy én magam támogattam a kapcsolattartást. A gyermekkel a meghatározott időben próbáltuk telefonon elérni az alperest. Az alperest születésnapja, és ünnepek alkalmával fel szokta köszönteni a gyermek, már akkor, ha az alperes hajlandó fogadni a hívását. Csomagot is küldött a gyermek az alperesnek, amit az alperes nem vett át. A kapcsolattartások időpontjaiban minden alkalommal átadtam a gyermeket. A felügyelt
kapcsolattartás szabályait pedig nem én, hanem az alperes nem tartotta ba, a kapcsolatot az alperes szakította meg a gyermekkel.
Soha nem tettem arra való utalást, hogy az alperes szexuálisan bántalmazná a gyermeket. Az alperes emlegette ezt a per alatt folyamatosan, mintegy olyan állítás ellen védekezve, ami soha nem hangzott el a részemről. Kérem, hogy az alperes pontosan jelölje meg, hogy mely tárgyaláson, mely jegyzőkönyvben olvasható ezen kijelentésem, mert az én részemről ilyen állítás soha nem
volt.

Mindig azt hazudd amit hallani akarnak épp

bociszem bociszem és mehet

Ott van a futóversenyen történtek rögzítése is, amikor mindezt
a magatartást ismét a gyermek előtt fejtette ki, és ilyen magatartás mellett még az alperes az, aki részletesen ki meri fejteni azt, hogy édesapám egyszeri magatartása milyen negatív hatást gyakorol a gyermekre? Ezen nyilatkozatából pontosan az tűnik ki, hogy az alperes pontosan tisztában van azzal, hogy az általa tanúsított magatartás milyen károkat okoz, és azzal nem törődve tudatosan folytatja, kijelentve, hogy nem is kíván azon változtatni.

A kapcsolattartásnak nem gondolnám, hogy megzavarását jelentette volna az, hogy az iskolánál én megjelentem, hogy én magam tudjam a gyermeket átadni. Pontosan az alperes magatartása volt az, ami a kapcsolattartást ellehetetlenítette, amikor ott jelenetet rendezett.
Az alperes fellebbezésében előadottak ismételten csak azt bizonyítják, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a saját magatartását. A gyermek szeretne találkozni, és beszélni az alperessel, de az alperes ezt is figyelmen kívül hagyja. Az alperes deviáns magatartása az, ami miatt a gyermeknek jelenleg megfelel a felügyelt kapcsolattartás. A szakértő is azt javasolja, hogy amíg az alperes nem változtat a viselkedésén, addig maradjon a felügyelet. Az alperes mentális zavara jelenleg alkalmatlanná teszik a kapcsolattartásokra is felügyelet nélkül, nemhogy a szülői felügyelet gyakorlására.

Felháborítónak tartom, hogy az alperes fellebbezése 15. oldalán úgy nyilatkozik, hogy én tagadtam meg a pszichológiai segítségnyújtást a gyermeknek, miközben pontosan ő vonta vissza írásban korábbi hozzájáruló nyilatkozatát.
Az alperes téves következtetést kíván levonni abból, hogy amikor a mártoni ingatlanból távozott, akkor féltünk a gyermekkel az alperes viselkedése félelmet keltő volt és ezért bezárkóztunk a szobába. Az alperes ebből azt vezeti le, hogy ő soha nem alkalmazott velünk szemben fizikai erőszakot, és neki nem volt lehetősége a gyermeket elvinni ekkor. Az alperes ezen alkalomkor fel sem vetette, hogy elvinné magával a gyermeket. Nem is volt szándékában,
azt semmilyen módon nem is jelezte felém. Az alperes ekkor kizárólag az ingóságaival volt elfoglalva, azokat maradéktalanul elvitte magával.

A ráckeve környèki tanárnő gondolom ma kapta meg hogy bebuktak szigetszentmiklost… annyira gyerekes amit csinalt 😉

Aztán nehogy egy molinót találjon a sulijanál 😉

Ovoda….

mély levegő…..

Alperes megjegyzése értelmezhetetlen, mikor kifejti, hogy xx igazságügyi
pszichológus szakértő javasolta elmeorvos bevonását a perbe. A perbevonás megtörtént, és a szakértő azt állapította meg, hogy alperes deviáns személyiség, akinek mentális zavara van.
Valóban szükséges volt elmeorvos szakértő perbe vezetése, de ezen bizonyíték pontosan az elsőfokú döntést alapozta meg.

Az alperes kitér édesapám tanúvallomására azzal kapcsolatban, hogy az ő viselkedése, mikor egy alkalommal messziről figyelte az visszahozatal eseményeit álláspontja szerint káros volt a gyermek biztonságérzete tekintetében. Részletesen kifejti, hogy édesapám egyszeri viselkedése, milyen negatív hatással van a gyermekre. Pontosan úgy fogalmaz, hogy egy ilyen helyzetben a gyermek zavartnak, félelemmel teltnek és bizonytalannak érzi magát. Ha azt látja, hogy titokban az egyik szülő a másikat figyeli az növeli a gyermek szorongását és bizalmatlanságát a családi helyzet iránti. A gyermekek nagyon érzékenyek a szüleik viselkedésére, és ha azt tapasztalják, hogy a szülők közötti interakció feszült, gyanakvó légkörben zajlanak, az hatással van az érzelmi biztonságukra. Egy ilyen helyzet összezavarja a gyermeket, és előidézi, hogy nem tudja kiben bízhat.

Az alperes ezen okfejtése pontosan megmutatja, hogy milyen magatartás az, amit az elmúlt években ő kifejtett a gyermeke ellen. Több alkalommal kijelentette, hogy elviszi a gyermeket és visszaviszi Budapestre, holott ő maga volt az, aki xxx hagyta a gyermeket, amikor onnan elment minden ingóságát Összepakolva. Folyamatosan hangfelvételeket készít mindenkiről, és minden helyzetben. Nem törődve szabályokkal, személyiségi joggal, semmivel. Ezeket a gyermek személyesen tapasztalta, amikor kezében a telefonj ával látványosan készített hangfelvételt, és videófelvételt.

Szigetszentmiklósi családsegítő és gyámügy 😀

Vajon hogy mehetett ez a védelembe vételi tárgyalás…
Bejön a ráckeve környéki tanárnő, ott vannak a szigetszentmiklósi családsegítőtől és a gyámügytől, majd felszelnek egy tortát, elkávéznak, aztán hazamennek. 😀
LOL

Csak hogy egyértelmű legyen:
megkapják két igazságügyi szakértőtől és a törvényszéktől, hogy a ráckeve környéki tanárnő ellennevelő.
Erre fogják a célszülőt letiltják, majd behívják az ellennevelőt, és biztosítják róla, hogy minden rendben van, nyugodtan folytathatja, amit eddig tett, és ők ebben támogatják is.

A V É G Z É S T.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya által
hozott számú, 2025.08.06. napján kelt határozatot

megsemmisítem és új eljárás lefolytatását rendelem el.

I N D O K O L Á S :

A felügyeleti szerv a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg:

Kiskorú védelembe vétele ügyében folytatott eljárást a szigetszentmiklósi gyámhivatal apa bevonása nélkül folytatta le. Az apát az eljárás megindulásáról nem értesítette, a beadványait elutasította, a tárgyaláson való meghallgatását mellőzte, érdemi döntéséről nem értesítette, tekintettel arra, hogy nem minősítette őt ügyfélnek.

használd

Hivatkozik az alperes arra, hogy a gyermek áthelyezése indokolt, ha a nevelő szülő akadályozza a kapcsolattartást. A kapcsolattartást én a per alatt folyamatosan biztosítottam az elmúlt 2 évben. A bíróság által szabályozott időpontokban minden alkalommal átadtam a gyermeket, a felügyelt kapcsolattartás során minden alkalommal biztosítottam azt, hogy a gyermek megjelenjen. Az alperes immár egy éve nem hajlandó a kapcsolattartásokon részt venni, pontosan ő az, aki akadályozza a kapcsolattartást, így azt gondolom, hogy a saját felróható magatartására velem szemben nem hivatkozhat jelen esetben.

A gyermek a mai napig pozitív érzelmeket társít az alpereshez, igényelné a kapcsolattartást, szeretne találkozni az alperessel, amihez képest az alperes az, aki ezt nem biztosítja a számára, ha történik érzelmi elidegenedés az erre vezethető vissza és nem az én magatartásomra.
Továbbra is azt állítom, hogy én magam nem idegenítettem el a gyermeket az alperestől. A gyermek szeretne menni a kapcsolattartásra, de egyenlőre csak felügyelet mellett. Amennyiben a felügyelet alatt az alperes azon dolgozott volna, hogy a kapcsolatát építse a gyermekkel, akkor azt gondolom, hogy már rég kész lenne a gyermek arra, hogy elvitellel tudjon megvalósulni a kapcsolattartás. Az alperes azon hétvégéken, amikor a gyermeket még elvitte magával folyamatosan figyelmen kívül hagyta a gyermek kéréseit, kívánságait, a kapcsolattartások kezdetén is direkt olyan magatartást tanúsította, amivel a gyermeket felzaklatta. Ez vezetett el oda, hogy a gyermek nem akart az alperessel elvitellel találkozni, és nem az én ellennevelésem.

Az alperes a szakemberek javaslata ellenére nem változtatott a magatartásán, az egyik tárgyaláson saját maga nyilatkozta azt, hogy a kapcsolattartásokat csupán eszköznek tekinti a bizonyítékai beszerzésére, így a gyermek elzárkózása tőle a saj át magatartásának az eredménye.

Az alperes figyelmen kívül hagyja a saját magatartását a jelenlegi helyzethez való jutás útján, úgy tesz, mintha az ő magatartása teljes mértékben helyénvaló lenne, a gyermek érdekét szolgálná, holott ez egyáltalán nincs így. A gyermek reakcióit pedig minden alkalommal az én magatartásomra kívánja visszavezetni, a sajátját pedig figyelmen kívül hagyja.

A szakértő helyesen állapította azt meg, hogy mindaddig, amíg az alperes nem változtat a viselkedésén, addig a felügyelt kapcsolattartást javasolja.

használd…

Az alperes gyermekhez való kötődésének őszinteségét jól mutatja, hogy immár lassan egy éve Önmaga döntése alapján nem tart kapcsolatot gyermekével. Megjegyzem, hogy még csak telefonon sem, legfeljebb pár másodperces hívások vannak, szülinapokkor, ünnepekkor, egy gyors köszöntés, és az alperes be is fejezi a beszélgetést. 2023 év végén telefonon beszéltek, amikor megígérte neki, hogyjönni fog a kapcsolattartásra, és ajándékot hoz neki, amely ígéretét végül nem tartotta be. Az ítélet szerint telefonos kapcsolattartás is szabályozásra került, amit én magam be kívántam tartani a gyermekkel együtt, hívtuk is az alperest több alkalommal, az alperes azonban nem fogadta a hívásainkat. Tekintettel arra, hogy alapvetően az alperes kötelessége lenne a hívás kezdeményezése, végül úgy döntöttem, hogy nem teszem ki a gyermeket a jövőben annak, hogy megpróbáljuk felhívni az alperest, de az nem fogadja a hívást, és ezzel nem kívánom a gyermeket további traumának kitenni. De az alperes kötődését saját
gyermekéhez azt gondolom, hogy ezen viselkedése híven tükrözi. A gyermeknek az alperes felé táplált érzelmei még mindig a kötődést mutatják, ami azt igazolja, hogy én magam nem idegenítettem el a gyermeket az alperestől. Az alperes viszont nem kötődik a gyermekhez, amennyiben kötődne, abban az esetben a gyermek igényei alapj án tartaná vele a kapcsolatot.

A gyermek tartása, gondozása körében nem merült fel arra vonatkozóan peradat, hogy ezt a feladatomat én ne maximálisan jól látnám el. Ilyen állítás az alperesi oldalról sem érkezett. A lakáskörülményei nálam a gyermeknek biztosítottak, a gyermek tanulmányait kiemelkedő eredménnyel folytatja, jelenleg atlétikára jár, gitározni tanul, így azt gondolom, hogy xxxx pontosan ugyanolyan megfelelő iskoláztatásban részesül a gyermek, mintha egy budapesti általános iskolába járna.
Fentiek alapján tehát látható, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen mérlegelte a perben megállapított tényeket, amikor arról döntött, hogy a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlására engem jogosít fel.
Az alperes fellebbezésében általános jelleggel nyilatkozik abban a körben, hogy a bíróság nem értékelte megfelelő súllyal az általa becsatolt bizonyítékokat, ugyanakkor elfelejti a fellebbezés tételesen felsorolni és megindokolni, hogy pontosan mely bizonyítékra gondol, és azokhoz milyen bizonyító erőt társít. Fellebbezése az alperesnek így álláspontom szerint túlontúl általános, nem tartalmaz konkrétumokat, így az elsőfokú ítélet megváltoztatását, vagy hatályon
kívül helyezését nem alapozza meg.

nagy sóhaj és mehet

Egyetértek az alperes azon okfejtésével, hogy a bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, az életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatás lehetőségét. Vizsgálni kell a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, az, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében biztosított. Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság ezen körülményeket mind-mind figyelembe vette döntése meghozatalakor.

Az alperes mentális állapota a beszerzett szakértői vélemény alapján alkalmatlanná teszi a gyermek feletti felügyelet gyakorlására. ,,Az alperes kissé rigid, nehezen alkalmazkodik, énes. Érzelmileg a perbeli gyermekhez szorosan kötődik, de a gyermek felé nehezen mutatja ki, a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti., ellentmondást nem tűr.
Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Önbizonytalan, önértékelése labilis, ezért bizonyítási, védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesen értékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, eszközeiben nem válogat. Nárcisztikusan sértődékeny. Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.”

Az alperesi gondos magatartás pontosan az alperesi viselkedés okán kizárt, hiszen jelenleg sem képes a saját gyermeke érdekeit szem előtt tartva, ennek megfelelően viselkedni. Az alperestől a jelen peradatok alapján ilyen magatartás nem várható, még abban az esetben sem, ha a gyermek feletti szülői felügyeletet ő maga kizárólagosan gyakorolná.

Az alperes valótlant állít akkor, amikor azt állítja, hogy elkötelezett a gyermek pszichés megsegítése mellett, hiszen ő maga volt az, aki a gyermek pszichológiai megsegítéséhez tett hozzájárulását a per alatt visszavonta. Emiatt nem tudtam pszichológushoz járatni a gyermeket, miközben az alperes maga azt állította, bár állítását soha nem igazolta, hogy pszichológushoz jár, a gyermekét ezen lehetőségtől pedig megfosztotta.

Vitatom azon alperesi álláspontot, miszerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyoldalúan mérlegelte volna. A kirendelt szakértő maga is úgy nyilatkozott, hogy a felügyelt kapcsolattartás fenntartása indokolt. Az alperes állításait nem tudta igazolni tanúkkal, mindössze egy tanút tudott állítani a bíróság elé, aki alátámasztotta az alperes agresszív magatartását, és azt is igazolta, hogy ezen magatartást a gyermek egyértelmü érdekeivel szemben, azzal teljesen ellentétesen fejtette ki az alperes.