Karácsonyi kapcsolattartási vita és felügyelt kapcsolattartás egy családjogi perben

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [KITAKARVA] számú perben az alábbi előkészítő iratot terjesztem elő:

  1. december 20. napján kézhez vettem a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ideiglenes intézkedés kapcsán. Az ítéletben leírtaknak megfelelően felvettem a Ráckevei Családsegítő Szolgálattal a kapcsolatot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy az alperes még nem tudott az ítéletről. Amikor tudomást szerzett róla, akkor az alperes rendkívül dühös lett, az ítéletben foglaltak ellenére megjelent december 25-én 9 órakor az ingatlanomnál [KITAKARVA]. December 21-én szerdán telefonos kapcsolattartás lett volna, azonban ezen a napon délután iskolai ünnepély volt a [KITAKARVA] művelődési házban, ahol a gyermek fellépett, ezen az alkalmon az alperes jelen is volt. Pont ebben az időpontban lett volna a telefonos kapcsolattartás, ami azonban az időpontütközés miatt elmaradt. Másnap december 22-én az alperes üzenetben keresett és pótolni szerette volna az előző napi elmaradt kapcsolattartást, én megkérdeztem tőle, hogy mikor szeretné pótolni, hiszen én már tudtam az ítéletről. Ezt követően a családsegítő szolgálattól szerzett tudomást az alperes, a családsegítő szolgálat munkatársának tájékoztatása szerint az ítéletről.

Az alperes viselkedése egyre furcsább. Tekintettel a közös gyermekünkre szükséges az, hogy egymással kommunikáljunk, amit meg is teszek, jóérzést e-mail útján. Az alperesnek küldött e-mailjeimre azonban egy számomra ismeretlen, [KITAKARVA] nevéhez köthető e-mailről jön válasz. Nem tudom, hogy ki az a [KITAKARVA], és hogy az alperes miért osztja meg vele a kettőnk közötti beszélgetést, illetve legfurcsább az, hogy miért [KITAKARVA] válaszol a gyermekünkkel kapcsolatos kérdésekre.

December 25-én, amikor megjelent az ingatlanomnál alperes, feltételezem, hogy kapcsolattartás miatt, telefonon hívott engem az alperes, de én megijedtem. Féltem attól, hogy a gyermek előtt megint vitát generál, és nem tartja tiszteletben a Fővárosi Törvényszék ítéletét. [KITAKARVA] kapcsolattartás előtt már pánik kerítette hatalmába. Többször kifejezésre juttatta, hogy nem szeretne az alperessel menni, még csak egy napra sem. Amikor a gyermek megtudta, hogy nem kell mégsem mennie, akkor láthatóan megnyugodott. 25-én hívtam a családsegítő szolgálatot, akkor, amikor az alperes a házam előtt állt, valószínűleg az alperes tett bejelentést hozzájuk. Én közöltem a családsegítővel, hogy nem fogom átadni a gyermeket, mert nem szeretne menni, és az ítélet szerint csak felügyelt kapcsolattartásra vagyok kötelezhető. A családsegítő ezt tudomásul vette, tájékoztatta az alperest, aki ezt követően elhajtott az autójával az ingatlanom elől.

December 25-én az alperes egy videót tett közzé az interneten, amelyben a gyermekének üzent, és amely videó alá az alábbi bejegyzést tette:

„Az istenfélő [KITAKARVA] tanárnő a keresztényi szeretet jegyében még egy telefonhívást sem tett lehetővé szentestén a 8 éves [KITAKARVA] hogy felhívhassa apát. Apa és lánya annyit nem mondhattak egymásnak a szeretet szent estéjén, hogy »boldog karácsonyt«!”

Views: 1

Másodfokú ítélet: a bíróság szerint indokolt volt a felügyelt kapcsolattartás

A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos:

[29]
A másodfokú bíróság a felek által igényelt teljeskörű felülbírálati jogkör gyakorlásának eredményeként egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes nem valószínűsített olyan körülményváltozást és új tényeket, amelyek eredményeként a gyermeknek a felek különválásakor a felek akkori halogatásos konszenzusa eredményeként kialakult – aktuális életkörülményeit – meg kellene változtatni oly módon, hogy az érdemi döntés meghozataláig ne a felperes, hanem az alperes háztartásában, gondozásában nevelkedjen.

[30]
A másodfokú bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. Bár az alperes felróhatóságára hivatkozva adta elő fellebbezésében, a fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

[31]
Mindezek miatt a másodfokú bíróság a Gyer. 27. § (4a.) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel indokoltnak tartotta az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartást felügyelt – a kapcsolattartás döntésének függvényében segített – formában szabályozni.

[32]
A felügyelt kapcsolattartás a perbeli esetben egyszerre szolgálja a gyermek kapcsolattartáshoz való alapjogának érvényesülését és mind a két fél szándékát. A kapcsolattartás ezáltal valóban és érdemben megvalósulhat, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor. Egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa–gyermek kapcsolat helyreálljon. Mindez az alperesnek semmiképpen nem okoz súlyosabb hátrányt, mint a kért intézkedés elmaradása a felperesnek és a gyermeknek.

[33]
A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. § alapján alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján a fentieknek megfelelően részben megváltoztatta, azt meghaladóan helybenhagyta.

[34]
A jelen másodfokú eljárás során a fellebbezett pertárgy értéke nem volt meghatározható, a tárgyi költségfeljegyzési jog folytán mindkét fellebbezés kapcsán az Itv. 39. § (3) bekezdése b) pontja és a 47. § (1) bekezdése alapján 9.000-9.000 forint meg nem fizetett fellebbezési illeték merült fel.

[35]
A felperes fellebbezése eredményes volt, míg az alperesé eredménytelen. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése, a 101. § (1) bekezdése és a 102. § alapján az előzetesen meg nem fizetett kétszer 9.000,- forint megfizetésére az alperest kötelezte. A felperes a másodfokú eljárás kapcsán perköltséget a Pp. 81. § szerint a fellebbezési ellenkérelmében számított fel, ezért a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján megállapított perköltség megfizetésére kötelezte a jelen másodfokú eljárásban pervesztes alperest.

Views: 0

Ezért mész mindenhova tanúval, és készítesz mindenről felvételt.

Ezért mész mindenhova tanúval, és készítesz mindenről felvételt.
Igen, még egy tömegrendezvényre is. Igen.

Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor mindenki el is hitte volna.
De a felvétel is ki fog kerülni.

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

[21] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés kapcsolattartás szabályozó rendelkezéseinek – tartalmilag a kérelme szerinti kapcsolattartásnak megfelelő – megváltoztatását kérte.

[22] Előadta, hogy az alperes gyakorlatilag minden lépésről hangfelvételt készít az érintettek hozzájárulása nélkül, amely személyiségi jogot sértő, társadalmilag is elítélendő magatartás. Az alperes mind vele, mind a gyermekkel szemben erőszakosan, agresszíven, és ellentmondást nem tűrően lép fel. Új tényként bejelentette, hogy az alperes 2022. október 14-én megjelent a gyermek iskolai futóversenyén, ahová a felperes szülei kísérték el a gyermeket, és oda a felperes munkája miatt csak később érkezett meg. Távollétében az alperes ismételten felvételeket készített mobiltelefonjával, tettlegességig menő konfliktusba bonyolódott a felperesi nagyapával a gyermek előtt. A kislányt az események érzelmileg megviselték és elmenekült az alperes elől, egy idegen szülő sietett a gyermek segítségére és próbálta megoldani a helyzetet. Mindezek alátámasztása végett csatolta a helyszínen jelen volt harmadik személyek neki írt e-mailjeit, amelyekben beszámolnak a történtekről.

[23] Azt is kifejtette, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatala óta megvalósult egy hétvégi kapcsolattartás, a gyermek nagyon nehezen ment el az alperessel, csak a felperes rábeszélésére. A kapcsolattartás alatt pedig sírva telefonált a felperesnek, panaszkodva az alperesre és az alperesi nagyszülőre. A felperes akkor megnyugtatta, de a gyermek számára összességében traumatikus élmény volt az alperessel eltöltött hétvége. Hozzátette: az alperes úgy vitte haza a kapcsolattartást követően a gyermeket, hogy sötétben egyszerűen kitette a ház előtt, meg sem várva, hogy a felperes kimenjen érte. Ezért a felperes kapunyitásáig a sötétben félő gyermek egyedül várt az utcán. Hangot adott azon véleményének, miszerint a gyermeknek szüksége van egy átmeneti időszakra, amíg visszaépül az alperes felé megrendült bizalma.

[24] Beszámolt egy október 28-i iskolai átadáson történtekről is, amelyen az alperes úszni vitte volna a gyermeket Ráckevére, de a jegyváltáshoz szükséges diákigazolványon kívül a gyermek valamennyi iratának átadására szólította fel a felperest és ennek során videófelvételt is készített. A felperes számára az alperes annak során tett kijelentései és viselkedése szintén aggodalomra adott okot, konfliktus alakult ki közöttük, amelynek során a gyermek váratlanul maga is kiabálni kezdett az alperessel és neki is rontott. Az alperes rendőri intézkedést is kért az iratok átadásának hiánya miatt.

[25] Az alperes pontosított fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását kérte és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.

[26] Előadta: a maga részéről megfelelően valószínűsítette, hogy a felperest mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek nevelésére, gondozására, ezt az életközösség megszűnése óta megtett cselekményei is alátámasztják. Bejelentette, hogy már a per jelenlegi szakaszában sem akar a gyermek elmenni vele kapcsolattartásra, de szerinte ez a felperes közrehatásának eredménye. Hangot adott annak, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát megfelelően a fellebbezéssel támadott döntéseinek.

[27] A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében az alperes fellebbezésének alaptalanságára hivatkozott, kérve a saját fellebbezését meghaladóan az alperes által támadott elsőfokú rendelkezések helybenhagyását. Kifejtette, hogy az azóta megvalósult kapcsolattartásokon sem javult a helyzet, a kislány nem érzi jól magát és az alperes viselkedése miatt nem szeretne kapcsolattartásra menni. A csatolt megbízási díj alapján kérte …


Views: 3

Elsőfokú bíróság: miért nem rendelték el a felügyelt kapcsolattartást?

 

[17]

Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy az eddigi peradatokból nem tartott valószínűsítettnek olyan azonnali intézkedést igénylő jogvédelmi helyzetet, amelynek megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosításra. Hozzátette, hogy a gyermek nyári költözése az új környezetébe, és egy ismételt környezetváltozás a per jelenlegi szakaszában nem indokolt és nem lenne szolgálna a gyermek érdekeit. Ezért az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelölte ki.

[18]

Visszautalt a Gyer. 27. § (6) bekezdésében foglaltakra, miszerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elviteli jogot is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

[19]

A perbeli esetben nem találta indokoltnak a felügyelt kapcsolattartás bevezetését, mivel az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, az nem felelne meg a gyermek érdekének, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. Úgy ítélte meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének felperesnél való kijelölésével mindez megoldást nyer.

[20]

A végzés ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezett.

Views: 0

Ideiglenes intézkedés: az apa a gyermek áthelyezését, az anya az elutasítást kérte

… saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarta járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.

[10]

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelme elutasítását kérte.

[11]

Az alperes – maga is ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság a gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki, jogosítsa fel az alperest a szülői felügyelet gyakorlására, és szabályozza a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást a viszontkereseti kérelmében rögzített tartalommal. Másodlagosan az ellenkérelemben foglalt alperesre irányadó kapcsolattartás szabályozását kérte.

[12]

A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, a Pp. 435. §-ában és 457. §-ában foglaltakra alapította. Azzal érvelt, hogy az anya mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek gondozására, nevelésére, öngyilkossági gondolatai vannak, a gyermeket szociálisan elzárja a környezetétől, és az alperestől elidegeníti, kapcsolatukat nem teszi lehetővé. A gyermek hozzájárulása nélkül íratta másik iskolába, [KITAKARVA] megfelelő környezetet a korábbi, alperes lakóhelyén található otthona jelent. Állításainak igazolására hangfelvételeket is csatolt.

[13]

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte.

[14]

Kifejtette, hogy az alperes tényállást az ideiglenes intézkedés alapjaként nem jelölt meg, kizárólag a viszontkereseti tényállásra hagyatkozott. Vitatja, hogy a gyermeket alperes ellen nevelné, álláspontja szerint alperes magatartása vezetett oda, hogy kiköltözni kényszerült az utolsó közös lakásból. A gyermek a [KITAKARVA] környezetbe beilleszkedett, az nem is volt ismeretlen számára, hiszen gyakran töltöttek ott hosszabb időt, az iskolában pedig gyorsan barátokat szerzett. Az alperes az, aki mentális állapota miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, ő maga szakorvosi igazolást is kért pszichés állapotával kapcsolatban.

[15]

A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, az alperes másodlagos kérelmét az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás körében elfogadta azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartás időtartama ezúttal is 15 percben kerüljön szabályozásra.

[16]

Az elsőfokú bíróság végzésében ideiglenes intézkedéssel:

  • a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermekük tartózkodási helyét a felperesi anya mindenkori lakóhelyén jelölte ki;
  • szabályozta az alperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartást;
    • folyamatos kapcsolattartás címén minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától vasárnap 19:00 óráig;
    • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától 19:00 óráig jogosítva fel az alperest a gyermek elvitelére;
    • személyes találkozás nélküli kapcsolattartás címén telefonon vagy elektronikus úton minden szerdán 18:00 és 18:30 perc között minimum 15 perc időtartamban (a hívást az alperesnek kell kezdeményezni).

és ügye itt jön be az elsö elképzelésük ha emlékszel.
amikor még siman odaaták volna 2 hetente is a gyermeket….

Views: 0

Másodfokú bíróság: felügyelt kapcsolattartás maradt érvényben az elidegenítés jelei miatt

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

írásban vagy egyéb igazolható módon, az akadály felmerülésekor késedelem nélkül tájékoztassák.

• A kapcsolattartásra jogosultnak nem felróható okból esetlegesen elmaradt kapcsolattartást az elmaradthoz képest legközelebbi, a kapcsolatügyelet által megjelölt időpontban kell pótolni, amennyiben a felek vele kötött megállapodásban foglaltak a pótlás szabályait érintik, akkor az abban foglaltak szerint.

• A bíróság felhívja a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletét, hogy a bíróság részére (Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] ügyszámra hivatkozással) küldjön minden hónapban a kapcsolatügyeleti tájékoztatást, amely terjedjen ki a felek együttműködési készségére, valamint az alperes és a gyermek között tapasztalt interakciókra, és az azzal kapcsolatos szakmai álláspontra, hogy a továbbiakban javasolják-e, ha igen, milyen okból a jelen végzés szerint felügyelt kapcsolattartás további fenntartását.

A fentieket meghaladóan az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt 9.000,- (kilencezer) forint felperesi és 9.000,- (kilencezer) forint alperesi fellebbezési illetéket az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 40.000,- (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1]

Az elsőfokú bíróság határozatában írt tényállás szerint a peres felek [kitakarva] kötöttek házasságot, [kitakarva].

A felek házasságából [kitakarva] napján született meg a jelenleg 7 és fél éves gyermekük [kitakarva].

[2]

A felek az életközösségük alatt az alperes különvagyonát képező [kitakarva] 2022. augusztus 3-án a felperes [kitakarva] élő nyaralójában összevesztek, amelynek során az alperes összeszedte a holmiját, elment, és közölte a felperessel, hogy ő is szedje össze a dolgait és távozzon onnan.

Az alperes még költöztető autót is rendelt a részére.

A felperes ezt követően a gyermekkel 2022. augusztus 5. napján elköltözött az utolsó közös lakásból, és azóta a felperes és a gyermek a felperes tulajdonát képező szigetszentmártoni nyaralóban laknak.

A felperes elköltözését követően az alperes oldaláról sor került a felperes utolsó közös lakásba bejelentett [kitakarva] tartózkodási helye fiktiválására.

[3]

A felperes a fentiek hatására [kitakarva] beíratta a [kitakarva] iskolába, mivel a költözés miatt [kitakarva] kerületben található iskolájába a napi bejárást [kitakarva] nem tartotta kivitelezhetőnek.

A gyermek [kitakarva] Általános Iskolába beilleszkedett, az iskola jellemzése szerint jól érzi magát, megtalálta a helyét.

Az alperes az iskolaváltásba nem egyezett bele, meg is jelent a [kitakarva] iskolában és [kitakarva] el akarta onnan …

Ja, mielőtt azt hinnéd, a ráckeve környéki tanárnő abbahagyta… ja, persze… Nem.

2023 január…

És erre a párbeszédre már a saját igazságügyisem is azt mondta, hogy itt már tényleg nem egy 8 éves volt a beszélgetésben, hanem egy felnőtt. És képzeld el, amikor már a hazudozó gyejos is kénytelen leírni, és a ráckeve környéki tanárnő meg a családja a társadalmi normák mögé bújva rángatja a vállát, hogy hát ez teljesen normális… El lehet képzelni, hogy szegény gyermek mit kaphatott otthon, hiszen nem volt senki kettőjükön kívül, csak az iskola.

Képzeld el, ha nem lépek hátra, hanem tovább kell hagyni a szerencsétlen gyermeket, hogy gyepálják otthon csak azért az egyetlen óráért… belegondolni is szörnyű, mi lenne egy hétvégéért neki a büntetés.

Ebbe nem megyünk bele. Elég volt látni, hogy bukik ki szegény hétről hétre.

Ha nem lett volna saját igazságügyisem, még mindig nem érteném, mi történik sem vele, sem velem. Nem tudom, hányan élik meg úgy, hogy az ő hibájuk egy ilyen történet, pedig nem az.

De ehhez kell valaki, aki ezt el tudja mondani.

Hál’ Istennek nekem volt — így nem fognak játszani sem a gyermekkel, sem velem.

 

 

A beilleszkedett az az, hogy totál káosz állapotban találták meg az iskolában, és előrehaladott parentifikáció jeleit mutatta… végül mégis beilleszkedett. Amikor az általános iskolai tanár, a családja, valamint az általános iskola tanárnője és igazgatója épp eltörlik a gyermeket a társadalmi normák keretein belül. A szegény gyermek még küzd az életben maradásáért, és mivel a hős gyermek szerepét vette fel, így mindenki ezt látja….

Tehát egy másodikos kislányból úgy ömlik az, hogy jogilag mi történik, mihez van joga apának, mihez vagyok anyának, mikor fog lezajlani a per, hogyha ez lesz a döntés, így lesz, hogy mennyire volt jogszerű az, hogy én bekerült a mártoni általános iskolába, vagy nem. Tehát ez rohadtul nem egy másodikos kislányra tartozik, és közben a kislány az így zizegett, mászkált, felált, igyjárt a keze……… és én összeszedtem.
És azzal kezdte, hogy tudod, mi van?
És kérdezni se kellet
Ömlik belőle minden mindenki irányába, hogy tudsz róla, hogy válnak a szüleim?
— tehát én nem úgy kezdtem, hogy hallottam, hogy anyával, apával probléma van, hanem úgy kezdtem veled,   hallottam, hogy te uj diák vagy az iskolában, mese’lj arról, hogy érzed
magad az osztályban. Azt lezárta körülbelül egy mondattal, hogy tökjó az osztály, osztályfőnök,
aranyos, nincsen semmi gond. DE TUDOD MI VAN? És akkor innen, kezdve kérdezem
onannttól, hogy én egy bármilyenfe’le ke’rde’st feltettem volna, a kislánytól, ömlött a szó arról,
hogy Önöknek a kapcsolata milyen és milyen. és a meghalt ikrektöl kezdve a minden át.
— így van.
— így van.
— Tehát anne’ku’l, hogy rákérdeztem volna, a kislánytól tudtam meg, hogy meghalt ikrekről. Tehát hogy mindent olyan részletességgel, ami szerintem egy másodikos csak ugy önmagától nem fog elmondani, vagy nem tudna róla. Azt, csak akkor ha ez annyira napi szintű te’ma, otthon bármelyikukne’l.
—Én nem lehetek, mert augusztus 3. óta nálam nem volt a gyerek, és csak max telefonon beszélhettem vele, illetve rendőrifelügyelettel ötpereet tudtam vele beszélni.
— És annyirafelnőttes szavakat is használ.
— Tehát a perfogalma. Minden, amit tudott, az egy másodikos nem is tudhat
Igen, tehát hogy olyan szavakkal dobálózott, amiket egy másodikos gyerek önmagától nem
tudhat.

Views: 3

hazudj hazudj

És bociszem, ls hazudozás.

És közben már láthatod is, mit művel egy ellennevelő, aki nagy ívben tesz a gyermekre, hiszen neki nem az a célja, ami egy normális szülőnek kellene, hogy legyen. De hát aki otthon mást lát, és az ellennevelés a társadalmi norma számára, annak valóban nem tűnik fel, hogy milyen nyíltan vállal mindent, hiszen a mai napig nem érti a problémát. A gyermek meg hát… kap enni, inni, így „minden rendben”. A gyerek meg mit tudna ehhez szólni…

És mivel erről tud az egész családja, el lehet képzelni, mi mehet náluk… Ráadásul ezt a bíróság előtt, személyesen is elmondták. Így még rosszabb a helyzet, mint ahogy elsőre kinéz.

de igen használd ezt is mert ez a nyerő…

Ha emlékszel, már leírtam, mi ennek az ellenszere – amivel nagyon kellemetlen helyzetbe lehet hozni, és bele lehet buktatni az egész előadását. Ne felejtsd el használni, de persze csak akkor, ha előjönnek azok a helyzetek, amikre vársz. Mert ez nem csak téged nyugtat meg, hanem az egész ügyben komoly jelentősége van.

Tehát végig: tanú, tanú, tanú – és felvétel mindenhol, mindig. Máskülönben nagyon elcsúsznak a dolgok, még a saját nézőpontodból is, hiszen semmit nem tudsz bizonyítani, még magadnak sem, azon kívül, hogy csak ismételgeted: nem ez történt.

Ezért kellett még az autóban is videós Skype, és mindenről folyamatos felvétel, mert különben erre sem tudtál volna mást mondani a „nem”-en kívül — és gondolhatod, az mennyit ért volna.

Most ez a baja mindenkinek, hogy nem sikerült a szokásos dolgokat „behozni”. Persze azért így is ráerőltették az ítéletet, de az már az ő problémájuk. Nagyon úgy tűnik, ez most már számukra is kellemetlen lett, ezért inkább csendben vannak.

Bezzeg ha anya csinálta volna ugyanezt, amit én, akkor már világvége lenne, azonnal… de hát haladunk a háttérben. 😏

 

Views: 3