Views: 0

 

A bíróság azzal a céllal szabályozta a kapcsolattartást az alperes és a gyermek között, hogy az mindkét fél számára irányadó, kötelezően betartandó, a további viták, nézeteltérések elkerülését szolgáló rend legyen. Az ideiglenes intézkedésével a bíróság az együttműködés hiányát pótolja a szülők között a gyermek különös méltánylást érdemlő érdekében, hogy megfelelő, minőségi időt tölthessen mindkét szülővel.

A felügyelt kapcsolattartás célja a Gyer. 27. § (4a) bekezdése szerint az, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

A bíróság nem látta indokoltnak ezen súlyosan korlátozó kapcsolattartási forma bevezetését, az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. A felperes azon félelme, hogy az alperes a gyermeket nem viszi vissza, az előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedéssel kiküszöbölésre került, az alperes köteles a kapcsolattartás végén a gyermeket visszavinni. A felügyelt kapcsolattartás jelen helyzetben a gyermek érdekét nem szolgálja, nincs olyan, a jogszabályban rögzített helyzet, ami ennek elrendelését indokolná.

A bíróság nem látta akadályát annak sem, hogy [KITAKARVA] és az alperes kapcsolattartása elvitellel és ottalvással valósuljon meg. Nem volt peradat arra, hogy az alperes a gyermeket veszélyeztető magatartást, indulatot tanúsított volna, az részéről a felperesre irányult. A felperes bevonja a gyermeket a felek közötti konfliktusba, mikor hangsúlyozza a gyermek előtt, hogy az alperes „kidobta őket a lakásból”. Így a felperes is közvetíthet a gyermek felé az apával szembeni ellenérzéseket és ez negatívan hathat a szülő–gyermek kapcsolatra, a gyermek ezért tarthat az alperestől. A gyermeket az alperesnél régi szobája várja, nem ismeretlen környezetbe kerül a kapcsolattartások során, így nem volt indokolt az ottalvással megvalósuló kapcsolattartás megvonására.

A heti találkozások megvalósulása érdekében a hétvégi kapcsolattartással nem érintett héten egy hétközi találkozást szabályozott a bíróság, figyelembe véve a fizikai távolságot és az esetleges másnapi iskolakezdést, ezért a hétvégi kapcsolattartással nem érintett héten pénteki napon délután tud az alperes a gyermekkel találkozni. Az időszakos kapcsolattartás szabályainál a bíróság a Ptk. 4:180. §-ban rögzített elveinek és a bírói gyakorlatnak megfelelő, a szünetek felezésén alapuló rendszert látott indokoltnak.

Az elektronikus kapcsolattartás ebben az életkorban még nem a gyermek önálló tevékenysége, a készülék kezelése körében szülői segítségre támaszkodik. A zavartalan beszélgetés megvalósítása szintén nehézségeket okozhat, nem várható el egy 7 éves gyermektől, hogy önállóan hosszú időtartamon keresztül bármelyik szülőjével telefonon vagy videóhíváson keresztül társalogjon. Ezen végrehajtási nehézségek, valamint a kellő időtartamot biztosító személyes kapcsolattartás okán a bíróság heti egy alkalomra korlátozta a „kötelező” telefonos, elektronikus kapcsolattartást, melynek minimális időtartamát rögzítette – a felek és a gyermek igényeinek megfelelően természetesen ettől pozitív irányba, tehát ezen időtartamot és gyakoriságot növelve eltérhetnek.

A gyermek kapcsolattartásra való felkészítése a felperes kötelezettsége. Ennek megvalósulása, a felperes e körben tanúsított magatartása a per későbbi szakaszában értékelésre kerülhet és okot adhat az ideiglenes intézkedés módosítására is. Emellett a bíróság a peres eljárás további szakaszában a kapcsolattartás során tapasztaltakat és a további bizonyítékok mérlegelése tükrében vizsgálja, hogy az ideiglenes intézkedésben szabályozott kapcsolattartás…

Views: 0

Úgy emlékszik mindenki, hogy a gyermeket totálkáros állapotban találták az iskolában, miközben az igazgató írásban biztosította a bíróságot, hogy minden rendben van a ráckevei környéki tanárnővel együtt.

Hazudj, hazudj, hazudj – ezt tanította a ráckevekörnyéki tanárnőnek a családja.

---

keletkezett, időben akár évekkel ezelőtti beszélgetések töredékeiről készült hangfelvételek álltak rendelkezésre, amelyek valószínűsítésre sem alkalmasak.

Mivel a fentiek szerint az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében nem adott elő olyan azonnali intézkedés igénylő jogvédelmi helyzetet, amely megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosítására, az ideiglenes rendezés iránti vita a felek között elsősorban a kapcsolattartás szabályozása miatt folyik, így a bíróság az alperes szülői felügyeletre irányuló kérelmét elutasította.

A bíróság szem előtt tartva azt, hogy a gyermek érdekében a stabilitás és biztonságérzet az elsődleges, a Pp. 457. § a) pontjának alkalmazásával a kiskorú gyermek tartózkodási helyét a jelenleg őt elsődlegesen gondozó felperesi anyánál jelölte ki. Ezzel a bíróság biztosítani kívánja a gyermek nevelésének folyamatosságát, azt, hogy ez kiszámítható és biztos pont maradjon számára a felek konfliktusának alakulása során.

A bíróság mérlegelési körbe vonta azt a körülményt is, hogy az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy mérgében a szüleitől azt kérte, jelentsék ki a [KITAKART] kerületi címről a felperest – noha tisztában kellett lennie azzal, hogy ezáltal a felperes kizárólag [KITAKART] tud költözni, munkába járása jelentős nehézségekbe fog ütközni. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat (Ptk. 1:4. § (2) bek.) – maga idézte elő, hogy az alperes az ingatlanba jogcím hiányában ne lakhasson és új lakóhelyet létesítsen.

Értékelte a bíróság azt is, hogy a gyermek egyszer már költözött és iskolát váltott – a környezettanulmány és a pedagógiai vélemény alapján az látható, hogy a gyermek ebben a környezetben jól érzi magát, beilleszkedett, az ismételt környezetváltás a per jelenlegi szakában nem indokolt és nem lenne érdekében álló.

A bíróság a fentieket összességében értékelve jutott arra a meggyőződésre, hogy az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelöli ki.

A Ptk. 4:178. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy a gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A Ptk. 4:180. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. § (1) bekezdése szerint a kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A Gyer. 27. § (6) bekezdése szerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

Views: 1

Views: 0

Views: 0

 

Budai Központi Kerületi Bíróság

A felperes [kitakarva] beíratta [kitakarva] iskolába, mivel [kitakarva] addigi, [kitakarva] kerületben található iskolába a napi bejárás nem volt kivitelezhető. [kitakarva] a [kitakarva] Általános Iskolába beilleszkedett, az iskola jellemzése szerint jól érzi magát, megtalálta a helyét. Az alperes az iskolaváltásba nem egyezett bele, meg is jelent a [kitakarva] iskolában és [kitakarva] el akarta onnan hozni.

A felperes az alperesnek a költözés óta nem engedte meg, hogy [kitakarva] elvigye magával, telefonon tudják tartani a kapcsolatot, illetve személyesen [kitakarva] háznál a felperes felügyelete mellett találkoztak.

A felperes keresetében a felek házasságának felbontását kérte. A járulékos kérdések tekintetében kérte, hogy a bíróság a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásával őt jogosítsa fel. Kapcsolattartásként kérte, hogy az alperes folyamatos kapcsolattartás keretében páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig legyen jogosult kapcsolatot tartani. Az időszakos kapcsolattartást akként kérte szabályozni, hogy a kettős ünnepek második napján 9 órától 19 óráig az elvitel jogával, az őszi, téli, tavaszi szünetekben a szünetek fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 órájáig, a nyári szünetben 4 hét időtartamban, július első és harmadik, valamint augusztus első és harmadik teljes hetében a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig az elvitel és ottalvás jogával tarthasson kapcsolatot az alperes a gyermekkel. Rögzítette az átadás-átvétel és a pótlás szabályait is. Emellett gyermektartásdíj iránti igényt támasztott havi 70.000,- forint összegben 2022. augusztus 3. napjától, mely minden évben a KSH fogyasztói árindex mértékével automatikusan emelkedjen. Perköltség igénye is van az alperessel szemben.

A felperes 2022. szeptemberi iskolánál történt események után ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjai alapján kérte, hogy a bíróság rendeljen el felügyelt kapcsolattartást az alperes és a gyermek között minden páros héten pénteken 16 és 17 óra között. Kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes magatartása miatt kellett a gyermekkel elköltöznie, az alperes a viták során a gyermekre nem volt tekintettel, az alperes indulatosan viselkedett és ez benne és a gyermekben is félelmet keltett. A költözéssel ellehetetlenítette a felperes munkába járását és a gyermek iskolakezdését. A kapcsolattartásra egyik alkalommal zavart állapotban érkezett, saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarja járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.

Az alperes a keresettel szemben viszonkeresettel élt. Kérte, hogy a bíróság őt jogosítsa fel a szülői felügyelet gyakorlásával, a felperesi édesanya kapcsolattartását az alábbiakban kérte szabályozni: folyamatos kapcsolattartás körében minden páratlan héten pénteken 17 órától vasárnap 19 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön 17 órától 19 óráig legyen jogosult felperes a kapcsolattartásra. Időszakos kapcsolattartás keretében a kettős ünnepek első napján 9 órától 19 óráig, az őszi, téli és tavaszi szünet utolsó három napján jogosult a felperes a gyermekkel kapcsolatot tartani, az alperes kérelme szerint a szünet első napjának 9 órájától a szünet utolsó napjának 19 órájáig. A nyári szünetben 4 hetet jogosult a felperes a gyermekkel tölteni, amelynek pontos időpontjáról minden év május 31. napjáig a felek megegyeznek, megegyezés hiányában június 16–23. napja, július 1–7. napja, július 25–31. …

Views: 0

 

Budai Központi Kerületi Bíróság
2

A felperes köteles a fent megjelölt időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve, ruházattal, tanulmányi felszereléssel és személyi okmányokkal ellátva az alperesnek átadni, az alperes köteles a megjelölt időben a gyermeket ruházatával és okmányaival ellátva visszaadni.

A felek kötelesek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást hitelt érdemlő módon, a kapcsolattartás kezdő időpontját megelőzően legalább 24 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően haladéktalanul értesíteni.

Amennyiben a kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezett vagy a gyermek oldalán felmerült okból, illetve a jogosultnak fel nem róható okból marad el, és előzetes értesítési kötelezettségének eleget tett, akkor az elmaradt kapcsolattartást annak időtartamával azonos időtartamban, a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 3 hónapon belül pótolni kell. A folyamatos kapcsolattartást lehetőleg ugyanazon a hétvégén vasárnap, vagy a következő kapcsolattartással nem érintett hétvégi azonos időszakban és időtartamban kell pótolni. Az időszakos kapcsolattartást lehetőleg ugyanabban a szünetben, ugyanazon ünnepi időszak alatt, amennyiben ez nem lehetséges, a következő kapcsolattartással nem érintett szünetben és hétvégén, de legkésőbb 3 hónapon belül pótolni kell.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes és az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elutasítja.

A végzés fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságnál lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikus kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban.

A perben eddig rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a peres felek 2012. [kitakarva] napján kötöttek házasságot. [kitakarva], akik a születését követő napon elhunytak, [kitakarva] napján született meg [kitakarva], jelenleg 7 és fél éves gyermekük.

A felek az életközösségük alatt az alperes különvagyonát képező, [kitakarva] lakásban éltek, innen a felperes a gyermekkel 2022. augusztus 5. napján elköltözött, és azóta a felperes tulajdonát képező [kitakarva] nyaralóban laknak.

A felperes kiköltözésére úgy került sor, hogy a felek 2022. augusztus 3-án a felperes [kitakarva] nyaralójában összevesztek, az alperes összezedte a holmiját, elment, és közölte a felperessel, hogy ő is szedje össze a dolgait a [kitakarva] kerületi lakásból és menjen el, kiköltözve adott is rendelt a részére. Ezt követően az alperes kérésére az ingatlan haszonélvezőjeként az alperesi nagyszülő a felperes [kitakarva] kerületi tartózkodási helyét fiktiváltatta.

Views: 1

Views: 0

 

Mindehhez képest jelenleg az alperes egyáltalán nem járul hozzá a gyermekünk költségeihez.

Az alperes előzetes bizonyítási indítványát nem ellenzem. Én magam hajlandó vagyok elmeorvos-szakértői vizsgálat alá vetni magam. Álláspontom szerint a szakértő maga is azt fogja megállapítani, amit már a korábbi beadványomhoz csatolt lelet is tanúsít, hogy mentális betegségben én magam nem szenvedek.

Továbbra is felhívnám a figyelmet arra, hogy az alperes saját maga azt állítja, hogy az alperes valamennyi egyezségi kísérlete kudarcba fulladt, ami a gyermek tartózkodási helyének, valamint ami az én közöttem lévő kapcsolattartás szabályozására tett, ugyanakkor az alperes sem személyesen, sem jogi képviselője útján nem vette fel a kapcsolatot az én jogi képviselőmmel, aki az egyezség érdekében levél útján kereste meg az alperest. Az alperesi jogi képviselő pedig szintén nem vette fel a kapcsolatot, és nem reflektált a megkeresésre, és a jogi képviselőm által tett egyezségi ajánlatot még csak válaszra sem méltatta.

Fentiek alapján látható, hogy az alperes jelen viszontkeresetében egyértelműen ferdíti a valóságot, engem pedig olyan színben kíván feltüntetni, miszerint a gyermekem érdekei ellen cselekszem. Álláspontom szerint a gyermekről készített pedagógiai vélemény pontosan azt támasztja alá, hogy a gyermek tőlem megfelelő gondoskodást kap. A gyermek kiegyensúlyozott, és beilleszkedett az új környezetébe, ami nem volt egy hosszú folyamat, hiszen a gyermek nem egy idegen környezetbe került, hanem abba, ahol születése óta otthonosan mozgott eddig is.

[KITAKARVA]

2022. október 14.

Tisztelettel:

Views: 1

6. oldal

Itt jegyzem meg, hogy az alperesi beadványok között részemre nem érkezett külön ellenkérelem sem, melyben reagált volna a kereseti kérelmemben foglaltakra, amely beadványt álláspontom szerint a viszontkeresettel egy időben meg kellett volna alperesnek küldenie a T. Bíróság felé.

Az alperes jelenlegi helyzetet összefoglaló nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul vitatom. Vitatom azt, hogy én magam a gyermeket az alperes ellen nevelné. A gyermek elutasító magatartását az alperes irányában maga az alperesi magatartás váltotta ki, amit a gyermek saját maga tapasztalt meg az alperestől.

Nincsen szociális fóbiám, szorongásom. Az alperes olyan állításokat tesz, mintegy engem diagnosztizálva, aminek semmilyen valóság alapja nincs, és amely nyilatkozatok szakkérdésnek minősülnek.

A gyermekünk tanítás utáni felügyeletét meg tudom oldani, és azt jelenleg meg is oldom.

Az alperes az életközösségünk megszakadását követően és még azt megelőzően is folyamatosan azzal fenyegetett engem, hogy a gyermeket el fogja venni tőlem. Az én irányomba tanúsított magatartása nem megengedhető. Velem szemben a gyermek előtt agresszíven lép fel. Nem ellenzem az alperes kapcsolattartását a gyermekkel, azonban jelenleg azt még felügyelet mellett kérem, figyelemmel arra, hogy az alperesi agresszív magatartás azt idézte elő a gyermekben, hogy jelenleg fél az alperestől, és az alperes magatartás okán elutasítja a gyermek kapcsolattartását.

Az alperes azon nyilatkozata, miszerint én magam jogszerűtlenül jártam el akkor, amikor a gyermek lakóhelyét megváltoztattam durva ferdítés, hiszen pontosan az alperesi magatartás okán kellett az ingatlanból a gyermekkel együtt kiköltöznöm. Az alperes pedig az ellen, hogy a gyermek velem maradjon az életközösség megszakadásakor nem tiltakozott.

Figyelemmel arra, hogy mind az én, mind pedig a gyermek lakóhelye megváltozott az alperesi magatartás okán, így nyilvánvalóan a gyermeket a továbbiakban nem tudtam a korábbi iskolájába járatni, és be kellett íratnom a lakcím szerinti körzetes általános iskolába, hiszen mint felelős szülőnek gondoskodnom kellett arról, hogy a gyermek a tankötelezettségének eleget tegyen.

Vitatom azt, hogy a gyermek havi étkezési költsége 80.000.- Ft-ot tenne ki.

Az alperes által megjelölt 100.750.- Ft alapulvételével, az állami támogatások levonását követően, ami minimum 12.200.- Ft családi pótlék, valamint 10.000.- Ft családi adókedvezmény a fennmaradó összeg legfeljebb 78.550.- Ft, amely összeget, ha 50 % 50 %-ban osztunk meg, akkor mindössze 39.275.- Ft gyermektartásdíj fizetési kötelezettség állapítható meg. A gyermek indokolt szükségleteit, amit az alperes előadott figyelembe kell venni a gyermektartásdíj meghatározásakor. Ugyancsak figyelemmel kell lenni a szülők eltérő jövedelmi és vagyoni helyzetére is, és az alperes nyilatkozata alapján is, ő maga kétszer akkora havi jövedelemmel rendelkezik, mint én, így alperestől elvárható, hogy a jövedelmi helyzetéhez mérten nagyobb mértékben vegye ki a részét a gyermekkel kapcsolatos összesszerűen megállapítható kiadások viseléséből.

Views: 0