Ellennevelés, parentifikáció és a válóper anyagainak közzététele

Az alperes folyamatosan azt hangoztatja, hogy én a gyermeket az alperes ellen nevelem, ugyanakkor a gyermek meghallgatásából egyértelműen kiderül, hogy mindkét szülője fontos személy a számára, Egyértelműen nyilatkozik abban a körben, hogy az alperessel miért nem szeretne hosszabb időre kapcsolattartásra menni, Egyáltalán nem állapítható meg, hogy a gyermek el lenne idegenítve az alperestől, és hogy részleteibe menően tudomással bírna a jelen eljárásról. Tekintettel arra, hogy a gyermek mindennapjait érintik a jelen eljárásban hozott döntések úgy gondolom, hogy természetes az, hogy a szükséges mértékben ezekről tájékoztatva van. Például, hogy felügyelettel valósul meg a kapcsolattartás, vagy ha megszüntetik a kapcsolattartást, akkor az ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolnom kell. Itt jegyzem meg, hogy pontosan az alperes volt az, aki felügyelt kapcsolattartás alkalmával a gyermek előtt olyan vitát folytatott le a családsegítő szolgálat munkatársaival, ami nem a gyermekre tartozott volna. Az alperes elvárja azt, hogy a gyermek elől eltitkoljam az ő által kifejtett erősen megkérdőjelezhető magatartásokat, amelyeket azzal támaszt alá, hogy ő ellenem kénytelen bizonyítékot gyűjteni. De kérdezem én, hogy mely pontig várható el, hogy a gyermekem előtt titkoljam az alperes valódi jellemét, ami a jelen eljárásban erősen kirajzolódik. Vajon a gyermek érdekét az szolgálja, ha az interneten közzétett poncskondiázást, amit az alperes nyilvánosságra hoz a gyermek magától találja meg, vagy arra esetleg én készítsem fel, hogy ne érje váratlanul, amikor azzal szembesülni kénytelen. Amit egyszer az interneten közzétesz valaki, az már onnan el nem tüntethető, egyszer egészen biztos, hogy a gyermek ezt meg fogja találni. Kérdésem az, hogy mennyire szolgálja ez a gyermek érdekét, és mennyire igazolja ez az alperes alkalmatlanságát a gyermek nevelésére. A gyermek nem tud arról, hogy az alperes a válóper anyagát közzétette az interneten, amennyiben tudna róla, úgy egészen biztosan változna az alperesről kialakult kép benne. Jelenleg a gyermekben sokkal pozitívabb a kép az alperesről, mint ami a tettei alapján kialakult volna benne. Ez is ezt igazolja, hogy nem kezelem a gyermeket felnöttként, és nem valósul meg az alperes által folyamatosan hangoztatott Parentifikáció sem.

Views: 3

Szülői elidegenítés: amikor a gyermek ellen fordítják a szülőt – okok, bizonyítékok és jogi következmények

📌 Alapgondolatok

  • A szülői elidegenítés (parental alienation) egy valós, régóta ismert jelenség, több mint 200 éve jelen van.
  • Gyermekbántalmazásnak minősül → gyermekvédelmi reakciót igényel.
  • A gyakorlatban mégsem kezelik megfelelően (képzés, kapacitás hiánya).

⚖️ Fontos jogi felismerések (1991-es döntés alapján)

  • A gyermek teljes elutasítása egy szerető szülővel szemben rendkívül ritka → általában mesterséges.
  • A gyermek viselkedése gyakran:
    • nem spontán
    • hanem befolyásolt / manipulált
  • A gyermek véleménye:
    • nem mindig hiteles
    • ha manipulált → akár figyelmen kívül hagyható.

🧠 Jelenség működése

  • Whac-a-mole” effektus:
    • problémák folyamatosan „újratermelődnek”
    • megoldás után új vád jelenik meg.
  • A gyermek:
    • minden szülői cselekedetet negatívan értelmez
    • akár ártatlan dolgokat is „bizonyítékként” használ.
  • Gyakori:
    • empátia hiánya
    • valóság torzulása
    • múlt „átírása”.

🧩 Okok és mechanizmusok

  • Egy szülő:
    • rendszeresen leértékeli a másikat
    • manipulálja a gyermeket (érzelmileg, verbálisan stb.).
  • A gyermek:
    • lojalitási konfliktusba kerül
    • akár „trauma bonding”-ot alakít ki az agresszív szülővel.
  • Hamis narratívák:
    • ismétlés → „valósággá” válnak a gyermek fejében.

🧪 Terápia és rendszerhibák

  • Hagyományos terápia:
    • gyakran nem működik vagy ront a helyzeten
  • Hatékony megközelítés:
    • strukturált, célorientált családi beavatkozás
  • Probléma:
    • szakemberek gyakran nincsenek megfelelően képezve
    • egyoldalú vizsgálatok („garbage in → garbage out”).

🚨 Hamis vádak szerepe

  • Gyakori eszköz:
    • hamis vagy eltúlzott vádak
  • Cél:
    • bíróság „megbénítása”
    • döntések elhúzása
  • Megoldás:
    • forenzikus gondolkodás
    • bizonyítékok rendszerszintű elemzése

🧠 Memória és valóság torzulása

  • A memória:
    • nem pontos felvétel, hanem konstrukció
  • Következmények:
    • hamis emlékek kialakulhatnak
    • ismételt narratíva → „valós élményként” rögzül
  • Teljesen „nulláról visszatérő” elfojtott emlék:
    • nem támasztható alá tudományosan

⚖️ „Hibrid eset” tévedése

  • Nem igaz, hogy „mindkét fél egyformán hibás”.
  • A lényeg:
    • elsődleges ok azonosítása
  • Egy szülő hibái:
    • nem magyarázzák a teljes elutasítást

👶 Gyermek szempontja

  • A „gyermek hangja”:
    • gyakran nem az autentikus gyermek hangja
  • Felnőttként sok gyermek:
    • azt mondja:
      👉 „bárcsak a szülő nem adta volna fel”
  • A szülő visszalépése:
    • a gyermek számára újabb elutasításként élhető meg

📉 Rendszerszintű problémák

  • Hiányzik:
    • szakemberek képzése
    • egységes protokollok
    • gyors reagálás hamis vádakra
  • Politikai viták:
    • a jelenség létezését is megkérdőjelezik
    • pedig a dinamika egyértelműen létezik

✅ Lényegi definíció

  • A szülői elidegenítés:
    • folyamat, nem diagnózis
    • egyik szülő:
      • szisztematikusan rombolja a másik szülő kapcsolatát a gyermekkel

🔚 Fő következtetés

  • A jelenség:
    • valós, súlyos és káros
  • Már 35 éve jól leírták:
    • mégis ma is küzdenek vele
  • Megoldás kulcsa:
    • oktatás
    • következetes jogi fellépés
    • megfelelő szakmai módszerek

Views: 5

Felügyelt kapcsolattartás és a szakértői vélemény ellentmondásai

magatartásán nem kíván változtatni, A családsegítő szolgálat pedig a felfüggesztett szolgáltatást ennek fényében nyilvánvalóan nem tudja továbbra sem biztosítani, Nem felel meg a valóságnak, hogy [kitakarva] az alperesnél lenne biztonságban, és ez lenne az, ami neki lelki nyugalmat adna. A gyermek pontosan azt jelentette ki, hogy az alperesse! nem kíván felügyelet nélkül találkozni. A gyermeknek ezt a kijelentését, amit immár a bíróság előtt is megtett egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, Álláspontom szerint mindaddig, amíg egy olyan szakértői vélemény nem áll a bíróság rendelkezésére, amelyre akár ítéletet is lehet alapozni, addig nem lehet folytatni a kapcsolattartást még felügyelettel sem. A szakértő október 2. napján kelt nyilatkozatában kijelenti, hogy a felek vizsgálaton túli jelzései szükségessé tehetik a pszichiáter szakrétői vizsgálatot, amennyiben azt a bíróság is indokoltnak tartja. A szakértő ezen nyilatkozatából egyértelműen látszik, hogy a rendelkezésére bocsátott peranyagot nem tanulmányozta a vizsgálat felvételét megelőzően. A vizsgálaton túli jelzések a vizsgálat részét kellett volna, hogy képezzék. A szakértő ezen eseményeket, a per alatt tanúsított magatartásokat is értékelnie kellett volna, hiszen különösen az alperesi magatartás az, amely hűen tükrözi az alperesi személyiséget, Az alperes azon magatartása, hogy nem érzi magára nézve kötelezőnek a bíróság felhívásait, a családsegítő szolgálat felszólításait, minden gátlás nélkül kijelenti, hogy a per anyagát nyilvánosságra fogja hozni, és ezt valóban meg is teszi ráadásul olyan módon, hogy név szerint mind a gyermeke, mind én magam, de még a családsegítő szolgálat munkatársai is felismerhetőek, nem maradhat értékelés nélkül egy pszichológiai vizsgálat során. Azalperes beadványaiban egyértelművé tette, hogy gyermekét nem tekinti gondolkodó lénynek minden olyan esetben, amikor az ellent mer mondani neki, Miért ne mondhatna egy 8 éves gyermek olyat, hogy ő pihenni szeretne, és nem programról programra járni, Azt gondolom, hogy a gyermek részéről nem ördögtől való kérés az, hogy inkább otthon szeretne maradni, és akár mesét nézni, akár csendben eljátszani. A nyugalom iránti igény, amit a gyermek életkorából fakadóan ilyen módon fogalmaz meg, nem jelenti azt, hogy én a gyermeket az alperes ellen hangolnám. Ráadásul a gyermek kérése sem olyan, amit az alperes ne vehetett volna figyelembe, azt az alperes mégis mellőzte. Ez az alperesi magatartás sokkal beszédesebb, és aggodalomra ad okot. Az alperes azon megállapítása miszerint ő maga a szakrétői vélemény alapján alkalmasabb a gyermek nevelésére nyilvánvalóan minden alapot nélkülöz. A szakértő mindkét fél gyermeknevelési képességét azonos szintre tette, véleményem szerint tévesen. Ugyanakkor a szakértő a felügyelt kapcsolattartást látta továbbra is indokoltnak. Már ezen két megállapítás között ellentmondás látszik, hiszen ha mindkét fél egyenlő mértékben alkalmas a gyermeknevelésre, akkor mi indokolná a bírói gyakorlattal ellentétes felügyelet kapcsolattartást. Figyelemmel arra, hogy a családsegítő szolgálat volt, aki az alperessel hosszabb ideje kapcsolatban állt, így nyilvánvalóan az ottani szakemberek azok, akik ezt a helyzetet jobban meg tudják ítélni, mint az a szakértő, aki kizárólag az alperes által manipulált vizsgálatra, és az alperes által elmondottakra alapítja véleményét, és akinek a véleménye bővelkedik ellentmondásokban, szemben a családsegítő szolgálat ellentmondás i jelentéseivel, j

Views: 3

Szülői elidegenítés mint gazdasági kizsákmányolás – amikor a bíróság nem hajtja végre saját döntéseit

🔹 Alap téma

  • A podcast egy szülői elidegenítés (parental alienation) témájú cikket mutat be.
  • A cikk szerzője Michael Thunder Phillips, címe: „Parental Alienation as Labor Exploitation”.
  • Fő állítás: a szülői elidegenítés gazdasági kizsákmányolásként is értelmezhető.

🔹 A probléma nagysága

  • Több mint 22 millió amerikai szülőt érint.
  • Kb. 10 millió súlyosan érintett.
  • 3,8 millió gyermek él közepes vagy súlyos elidegenítésben.
  • Nincs:
    • országos szintű válasz,
    • hatékony végrehajtási rendszer,
    • megfelelő adatgyűjtés.

🔹 Mi az elidegenítés lényege?

  • Az egyik szülő:
    • a gyereket a másik ellen fordítja,
    • félelmet vagy gyűlöletet alakít ki,
    • tudatosan rombolja a kapcsolatot.
  • Ez:
    • pszichológiai bántalmazás,
    • a gyermek és a másik szülő ellen is irányul.

🔹 Gazdasági (kizsákmányolási) megközelítés

A cikk szerint ez egy strukturális kizsákmányolás, mert:

  • Az egyik fél:
    • költségeket okoz,
    • értéket vesz ki a kapcsolatból,
    • következmények nélkül teszi ezt.
  • A bíróság:
    • nem állítja meg,
    • sőt a rendszer fenntartja.

🔹 A költségek típusai

1. Közvetlen jogi költségek

  • Folyamatos bírósági eljárások (pl. végrehajtás/kontempt).
  • Minden lépés:
    • pénz,
    • idő,
    • bizonytalan eredmény.

2. Lehetőségköltség

  • Munka kiesés.
  • Karrier visszaesés.
  • Pénzügyi tervezhetetlenség.

3. Gyermekekre ható költségek

  • Mentális problémák:
    • depresszió,
    • szorongás.
  • Iskolai romlás, lemorzsolódás.
  • Fizikai hatások (pl. magas vérnyomás).
  • Hosszú távon:
    • alacsonyabb jövedelem,
    • magasabb egészségügyi költség.

🔹 Generációs hatás

  • Az elidegenített gyerekek:
    • felnőttként nagyobb eséllyel kerülnek ugyanilyen helyzetbe.
  • A probléma öröklődik generációkon át.

🔹 Bírósági rendszer kritikája

  • A bíróság:
    • kiad döntéseket,
    • de gyakran nem hajtja végre őket.
  • Következmény:
    • a szabályok „papíron léteznek”.
  • Kulcsgondolat:
    • „A végre nem hajtott ítélet nem jog, hanem színház.”

🔹 Kutatási eredmények

  • Ha a bíróság beavatkozik:
    • az elidegenítés megszűnik vagy csökken szinte minden esetben.
  • Ha nem avatkozik be:
    • az esetek több mint 90%-ában romlik a helyzet.

🔹 Strukturális probléma

  • Nem jogi hiányosság:
    • az eszközök megvannak.
  • Hanem:
    • akarat hiánya,
    • elszámoltathatóság hiánya.

🔹 „Munkaerő-kizsákmányolás” párhuzam

  • A szerző szerint:
    • a helyzet hasonló a munkások kizsákmányolásához.
  • Közös elemek:
    • hatalomhiány,
    • intézményi védelem hiánya,
    • rendszeres visszaélés következmények nélkül.

🔹 Súlyos pszichés hatások a szülőknél

  • Az érintett szülők kb. 50%-a gondolt öngyilkosságra.
  • Gyakori:
    • depresszió,
    • trauma,
    • elszigetelődés.

🔹 Politikai/jogi elvárások

A cikk szerint szükséges:

  • A jogállamiság érvényesítése:
    • az ítéleteket végre kell hajtani.
  • Elszámoltathatóság:
    • ha nincs végrehajtás, legyen következmény.
  • Adatrendszer:
    • látható legyen a probléma mértéke.

🔹 Fő következtetés

  • A szülői elidegenítés:
    • nem csak érzelmi probléma,
    • hanem mérhető gazdasági és társadalmi kár.
  • A rendszer:
    • képes lenne kezelni,
    • de jelenleg nem teszi.

Views: 3

Hangfelvételek, ellennevelés és szakértői tesztek értékelése

helyzetben teljesen természetes, Ezt a szorongást az alperes alakította ki a gyermekben, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen bárki számára felháborító és szorongást keltő élmény az, ha az akarata és a hozzájárulása nélkül valaki felvételt készít róla, A családsegítő szolgálat által leírt események pontosan ezt támasztják alá. [kitakarva] akkor lett ennyire zaklatott, amikor az apja kimondta azt a szót, hogy hangfelvétel. Gyalog Beáta szakértő felperesi ellennevelést megállapító nyilatkozata teljes mértékben megalapozatlan. A szakértő egy olyan momentumra helyezi a hangsúlyt az ellennevelés kapcsán, miszerint a gyermek szeretett volna testvért. A gyermek tudta azt is, hogy az édesanyja is, az édesapa azonban nem, és ebben a vitában a gyermek az édesanya mellé állt. Ez az eset nyilvánvalóan már nem mostani, hiszen hosszú ideje már nyilvánvalóan én magam sem szeretnék gyermeket az alperestől. Az életközösségünk immár több, mint 1 éve megszakadt, de már azt megelőzően sem volt közöttünk olyan a viszony, hogy gyermeket terveztünk volna az alperessel. A gyermeknek ez egy régi emlék, hiszen ez korábban téma volt a családban. A gyermek kommunikálta felénk ezt a kérését. Én és az alperes is nyilvánvalóan a saját álláspontunkat őszintén közöltük a gyermekkel. Az a tény, hogy én magam még szerettem volna gyermeket, és erről nem voltam hajlandó hazudni neki, nem jelenti azt, hogy én jelenleg a gyermeket az alperes ellen nevelném, főleg annak fényében, hogy ez a gyermekvállalási kérdés már több éve nem aktuális. A gyermek álláspontom szerint életkoránál fogva is érzékeli azt, hogy a felvételek készítése nem helyénvaló. Az alperes az elmúlt egy évben többször hozta olyan helyzetbe, hogy a felvételek készítésének tiltott voltát érzékelnie kellett. Akár akkor, amikor az alperes rendőrt hívott az otthonunkhoz és felvételt készített nyíltan, akár a felügyelt kapcsolattartásokon, amikor a felügyeletet ellátó munkatársak többszörösen felhívták a figyelmét az alperesnek arra, hogy tilos hangfelvétel készítése, és az alperes ezt a kérést egyértelműen figyelmen kívül hagyta. Nem valós a szakértő azon felvetése, hogy a gyermek nem árulta el, hogy ki segített neki erre rájönni, hiszen a gyermek erre a kérdésre egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy ő maga jött erre rá. Álláspontom szerint az alperes a fellebbezésében hibásan kezdi el értékelni a szakértő által felvett tesztek eredményeit. A tesztek kiértékelése szakértői kompetenciába esik. Amennyiben az alperes a szakértői kiértékeléssel nem ért egyet, úgy azt nyilvánvalóan észrevételezheti, azonban szakértői képesítés hiányában a saját maga által leírt értékelést a bíróság nem veheti figyelembe tényként, kizárólag akkor, ha ezen levezetését a szakértő, vagy ellenőrző szakértő megerősíti. Az alperes ilyen helyzetben csak annyit tehet, hogy a szakértői véleményt a benne található ellentmondásokra tekintettel nem fogadja el, és kéri annak kiegészítését, kijavítását a szakértőtől, vagy esetlegesen a perbe bevont ellenőrző szakértőtől. Addig, amíg a felek által el nem fogadott szakértői vélemény áll csak a bíróság rendelkezésére, melyben számos, az alperes által is jelzett ellentmondás található, addig a bíróság döntését az ideiglenes intézkedés körében sem alapíthatja másra, mint az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékokra. Jelen esetben pedig azon alperesi nyilatkozatot fokozottan figyelembe kell venni, ami szerint , Továbbiakban is mindent úgy fogok csinálni, ahogy eddig csináltam, hogy az igazamat bizonyítsam!” A családsegítő szolgálat egyértelműen azt jelezte, hogy a szolgáltatást az alperes felróható magatartására tekintettel függesztette fel, ugyanakkor az alperes

Views: 3

Szülői elidegenítés (ellennevelés) felismerése – a 4 faktoros modell és bizonyítás

🔹 Alapgondolat

  • Ha egy gyerek elutasít egy szülőt, nem biztos, hogy elidegenítés (ellennevelés) → lehet valós elidegenedés (jogos ok) is.
  • A kettő megkülönböztetése kulcsfontosságú jogi és pszichológiai szempontból.

🔹 Miért fontos a különbség?

  • Jogi következmény:
    • Elidegenítés → bírósági beavatkozás, szankciók
  • Pszichológiai kezelés:
    • Elidegenítés → torz gondolkodás helyreállítása

🔹 A 4 faktoros modell (azonosítás alapja)

1. Korábbi pozitív kapcsolat

  • Volt szeretetteljes kötődés a szülő és a gyerek között
  • Nem kell tökéletes szülőnek lennie

2. Nincs valódi bántalmazás vagy elhanyagolás

  • Nem vádak számítanak, hanem bizonyított tények
  • Ha tényleges bántalmazás van → nem elidegenítés

3. A preferált szülő elidegenítő viselkedése

  • Többféle manipuláció együttes jelenléte szükséges

4. A gyermek viselkedési tünetei

  • Jellegzetes mintázatok jelennek meg a gyereknél

🔹 Elidegenítő szülő főbb módszerei (röviden)

(A 17-ből a lényeg)

  • Másik szülő folyamatos lejáratása
  • Kapcsolattartás csökkentése
  • Kommunikáció akadályozása
  • Gyerek bevonása felnőtt konfliktusokba
  • Szeretet megvonása, ha a gyerek közeledik a másik szülőhöz
  • A másik szülő „veszélyesnek” beállítása
  • Gyerek választásra kényszerítése
  • Titkolózás, kémkedésre ösztönzés
  • Másik szülő szerepének leértékelése / lecserélése
  • Információk visszatartása (iskola, egészség stb.)

👉 Ezek együtt:

  • erősítik a gyerek kötődését az egyik szülőhöz
  • rombolják a másikhoz való kapcsolatot

🔹 A gyermek 8 tipikus viselkedési jele

  • Szélsőséges, indokolatlan gyűlöletkampány
  • Nevetséges vagy aránytalan indokok
  • Nincs ambivalencia (egyik szülő 100% jó, másik 100% rossz)
  • „Én döntöttem így” (független gondolkodás illúziója)
  • Másik szülőtől átvett szóhasználat
  • Bűntudat hiánya a bántó viselkedés miatt
  • Automatikus lojalitás az egyik szülő felé
  • Kiterjedt elutasítás (rokonok, család is)

🔹 Fontos különbség bántalmazott gyerekhez képest

Elidegenített gyerek:

  • Nem emlékszik jó élményekre
  • Nem akarja helyrehozni a kapcsolatot
  • Hideg, kegyetlen viselkedés

Bántalmazott gyerek:

  • Emlékszik jó dolgokra is
  • Vágyik a kapcsolat javítására
  • Bűntudata van

🔹 Egyéb fontos megállapítások

  • Az elidegenítés nem egyetlen jelből állapítható meg
  • Mindhárom szereplőt vizsgálni kell (anya–apa–gyerek)
  • A folyamat:
    • torz gondolkodás kialakulása
    • kapcsolat fokozatos leépülése
    • végül a gyerek „magától” is elutasít

🔹 Bizonyítás (gyakorlatban)

  • Bizonyítékok szintje:
    • vélemény → gyenge
    • saját észlelés → jobb
    • tanú → még jobb
    • felvétel → legerősebb
  • Ajánlott:
    • 4 faktor szerint rendszerezett dokumentáció

🔹 Lényegi összefoglaló

  • Elidegenítés akkor áll fenn, ha:
    1. Volt jó kapcsolat
    2. Nincs valós bántalmazás
    3. Van manipuláció
    4. A gyerek mutatja a tipikus tüneteket

👉 Ha mind a 4 teljesül → nagy valószínűséggel ellennevelésről van szó.

Views: 7

Kapcsolattartást megvonó döntés és ellenőrző szakértő

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben az alperesi fellebbezésre az alábbi észrevételeket teszem:

Kérem a [kitakarva] sorszámú jegyzőkönyvében foglalt I. sorszámú végzés hatályában való fenntartását az alábbi okok alapján.

Álláspontom szerint helyesen járt el a T. Bíróság akkor, amikor döntése alapjául elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében foglaltakat. A jelen eljárásban a családsegítő szolgálat jelentése bizonyítékként értékelendő, mely jelentésben a szolgálat szakemberei által tett nyilatkozatok valóságtartalmát nincs oka a T. Bíróságnak a jelen eljárásban megkérdőjelezni. Azokkal szemben kizárólag az alperesi nyilatkozat áll, ami jelen eljárásban bizonyítékként nem értékelhető. Álláspontom szerint az alperes által tanúsított azon magatartás, amit a 105. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben meg is erősít, miszerint ő maga a felügyelt kapcsolattartást arra kívánja felhasználni, annak célját kizárólag abban látja, hogy ellenem bizonyítékokat gyűjtsön, már megalapozza a T. Bíróság kapcsolattartást megvonó döntését. A felügyelt kapcsolattartás arra szolgál, hogy az alperes a gyermekkel kapcsolatot tarthasson, ellenőrzött és nyugodt körülmények között és a kapcsolatát az alperes a gyermekével helyre tudja állítani.

Álláspontom szerint az alperes tévesen jelenti ki azt, hogy én magam bizonyítottan a gyermeket az alperes ellen neveltem volna. A szakértői vélemény ebből, és még sok más szempontból is ellentmondásos, amit korábbi beadványomban ki is fejtettem. A szakértői vélemény jelen helyzetben nem képezheti a T. Bíróság döntésének alapját, hiszen az alperes által a per alatt kifejtett végtelenül rosszhiszemű, és a gyermek érdekeivel laikus számára is egyértelműen látható, hogy maximálisan ellentétes magatartását nem értékeli. Véleményem szerint mindenképpen ellenőrző szakértő perbe vezetésére lesz szükség a jelen eljárásban, mivel a szakértői véleményben feloldhatatlan ellentmondások találhatóak. Hangsúlyozom azt is, hogy az alperes szakértői vizsgálat alatt tanúsított magatartása azt igazolja, hogy az alperes azon volt, hogy a szakértői vizsgálatot manipulálja, felkészült a vizsgálat során használt tesztekre, és azokra olyan válaszokat adott, amellyel a szakértőt meg tudta téveszteni.

Nem felel meg a valóságnak, hogy a gyermeknek ne lennének saját gondolatai. Az alperes az, aki a gyermek véleményét, kívánságait képtelen meghallani, és ahhoz igazodni. Az alperes gyakorlatilag azt képtelen meghallani, ami nem a saját elképzelésének kedvez. Itt jegyzem meg, hogy ezen személyiségjegye a jelen eljárás, és a hatóságokkal való együttműködés során is rendre megmutatkozik. Bárki, legyen az a bíróság, a családsegítő szolgálat, a saját gyermeke olyan kéréssel fordul az alpereshez, ami nem az ő akaratának megfelelő, azt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Legyen ez a kérés bármilyen egyértelmű. Az a tény, hogy az alperes a hangfelvételeit már gyakorlatilag 2013 óta folyamatosan készíti, hol titkoltan, hol nyíltan, már kialakíthatott a gyermekben a hosszú évek alatt egy olyan szorongást, hogy a hangfelvétel szó hallatán a gyermek azonnal rosszul reagál. Azt gondolom, hogy [kitakarva]

Views: 2

Parental Alienation Q&A: Mit tehetsz szülői elidegenítés esetén?


⚖️ Legfontosabb üzenetei

1. Az igazság önmagában nem elég

  • Szerinte a bíróságon nem az igazság győz, hanem a stratégia.
  • Hiába van igazad, ha rosszul kommunikálod.
  • „Being right is not strategy.”

2. Az érzelem veszélyes a perben

  • A düh, sértettség, igazságtalanság érzése érthető.
  • De ha ezt viszed a tárgyalásra, az rontja az esélyeidet.
  • A rendszer az indulatos apát instabilnak láthatja.

3. Külön kell választani két dolgot

  • Lelki fájdalom
  • Jogi stratégia

Szerinte ezt külön “rekeszbe” kell tenni.


👨‍⚖️ Mit javasol bírósági ügyben?

4. Tanuld meg a rendszer nyelvét

  • Bírók nem a történetedet hallják meg, hanem a jogi formát.
  • Meg kell tanulni:
    • helyi szabályokat
    • bíró gondolkodását
    • bizonyítás szabályait
    • hogyan érvelnek sikeresen mások

5. Harmadik felek kellenek

  • Terapeuták
  • szakértők
  • guardian ad litem
  • családterapeuta
  • monitor

Szerinte ezek többet érnek, mint SMS-ek vagy saját vallomás.

6. Először azt bizonyítsd:

  • biztonságos szülő vagy
  • stabil vagy
  • jó szülő vagy

Nem azt, hogy a másik fél őrült.


🚨 Hamis vádakról

7. Temporary protection order / távoltartás

  • Gyakori taktika szerinte.
  • Ha ez történik:
    • gyorsan reagálni kell
    • bizonyítékot gyűjteni
    • szakembereket bevonni
    • nyugodtnak maradni

⏳ Idő szerepe

8. A status quo veszélyes

  • Ha 90 napig a gyerek az anyánál van:
  • a bíróság ezt tekintheti új normának.

Ezért szerinte gyors jogi lépés kell.


👨 Férfiak problémáiról

9. A férfiakat gyakran váratlanul éri

  • Nem készülnek fel.
  • Későn kezdenek tanulni.
  • Addigra már veszítenek.

10. Alkohol stop

  • Azt mondja:
    • ne igyál
    • ne balhézz
    • fegyelmezd magad

Mert ezt mind felhasználhatják ellened.


🧩 Világnézeti része

11. Sok országban hasonló mintát lát

  • USA
  • Kanada
  • Ausztrália
  • Európa

Szerinte a családjogi rendszerek sok helyen hasonlóan működnek.


📌 Rejtett képlet

Érzelem + Igazságérzet = vereség
Hideg fej + stratégia + bizonyíték + szakértő = esély

Views: 5

Felügyelt kapcsolattartás és ellenőrző szakértő kirendelése

A felügyelt kapcsolattartás fenntartását kezdeményeztem volna az előző tárgyaláson én magam is, abban az esetben, amennyiben az alperes hajlandó változtatni a jelenlegi magatartásán. Az alperes azonban karakteresen azt jelentette ki, hogy nem hajlandó változtatni semmiben. Mindent ugyanúgy fog csinálni, ahogy eddig tette. A szakértő maga is úgy nyilatkozik, hogy az alperesnek a gyermek igényeire, kívánságaira figyelmes apai kommunikációt kellene megvalósítania, és amíg ez nem valósul meg, addig javasolt lélektani szempontból a felügyelt kapcsolattartás. A gyermek az apai tekintélyelvű magatartást nehezen tolerálja, de engedelmeskedik annak, így azonban saját igényeit háttérbe szorítja, negatív érzéseket él meg, önértékelése csorbul. Annak fényében nyilatkozzon a szakértő, hogy az alperes kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy ezen magatartásán semmiképp sem hajlandó változtatni, és pervesztessége esetén mindent nyilvánosságra hoz, hogy a gyermeknek milyen formában segítené a lelki fejlődését az alperesi kapcsolattartás.

A fentiekben kifejtett ellentmondásokat kérem, hogy a szakértő oldja fel. Amennyiben a szakértő feloldani ezeket nem tudja, úgy kérem ellenőrző szakértő kirendelését a perben. Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy a tesztek eredményei, az alperesi felkészülés esetén manipulálhatóak-e? Ha igen, akkor az tetten érhető-e bármelyik fél esetén?

Kérem, hogy a szakértő csatolja a bíróság részére az alperessel történő e-mail váltást teljes terjedelmében. Itt jegyzem meg, hogy ezen a ponton ismét az alperesi azon magatartás érhető tetten, miszerint a bíróság figyelmeztetését teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. A T. Bíróság ugyanis a szakértő kirendelésekor azt kérte személyesen a felektől, hogy a vizsgálat előtt minden peres fél hagyja békén a szakértőt, amit az alperesnek ismételten nem sikerült betartania.

Views: 0