Month: January 2025

Az ideiglenes intézkedés és az ellennevelés hatása

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

előzmény:
Apának elrendelték a felügyelt kapcsolattartást, de ennek ellenére karácsonykor a gyerek háza elé ment, hátha eljön, de nem vette fel a telefont. A családsegítővel beszélt anya, aki ezeket mondta a gyerekről.
A gyerek előtte két héttel jól volt, erről tanúk és felvételek is vannak apánál, sőt az Xboxát is apánál akarta hagyni, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. A gyerek még vidáman szállt ki az autóból is az utolsó kapcsolattartásról. Majd megjött az ideiglenes intézkedés.

„a gyermek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli
szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele
lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával.
Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de
igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy
december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

1. A gyermek korábbi viselkedése és állapota

  • Tények: A gyermek a korábbi kapcsolattartások alkalmával jól érezte magát az apánál, ezt tanúk és felvételek támasztják alá.
  • Kiemelt bizonyíték: A gyermek az Xbox-ját is az apánál kívánta hagyni, hogy a téli szünetben közösen játszhassanak. Ez arra utal, hogy a gyermek hosszú távra tervezett az apával, és pozitív várakozással tekintett a közös időtöltés elé.
  • Utolsó kapcsolattartás: A gyermek vidáman szállt ki az autóból, ami szintén azt mutatja, hogy nem volt semmiféle szorongás vagy negatív érzés az apával kapcsolatban.

2. Az ideiglenes intézkedés hatása

  • Az ideiglenes intézkedés megváltoztatta az eredeti kapcsolattartási rendet, amely szerint a gyermek a téli szünet második felét az apánál töltötte volna. Az anya állítása szerint a gyermek “megkönnyebbült”, amikor kiderült, hogy ez nem valósul meg.
  • Valóság: Az anya által elmondottak nem állnak összhangban a gyermek korábbi viselkedésével, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a gyermek szorongott volna a téli szünet apás időszaka miatt. Épp ellenkezőleg, a korábbi kapcsolattartások alapján a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.

3. Az anya befolyása

  • Családsegítő beszélgetése: Az anya a családsegítőnek tett kijelentései („a gyermek megkönnyebbült, hogy nem kell mennie”) egyértelműen azt a narratívát erősítik, hogy az anya manipulálja a gyermek érzéseit és véleményét. A gyermek nem természetes módon formálta meg a kapcsolattartással kapcsolatos véleményét, hanem az anya álláspontját tükrözte vissza.
  • Ellennevelés jelei: Az anya magatartása, miszerint a gyermeknek elmondja, hogy “nem kell mennie az apához”, nyíltan aláássa a szülői kapcsolatot. Ez pszichológiai terhet ró a gyermekre, aki kénytelen megfelelni az anya elvárásainak.

4. A valós események ellentmondása

  • A gyermek korábbi viselkedése (Xbox, vidám távozás) és a jelenlegi állapot között éles ellentmondás van. Ez az éles váltás nem magyarázható másként, mint az anya által gyakorolt érzelmi nyomással, amely a gyermek lojalitását az apa ellen fordította.

Következtetés

A gyermek szorongása és megkönnyebbülése az anya narratívájának része, amely az apa és a gyermek közötti kapcsolat ellehetetlenítését célozza. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyermek valós érzelmi állapota nem tükrözi az anya által állítottakat. Ez az ügy az anya ellennevelési magatartásának egyértelmű példája, amely hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek és az apa közötti kapcsolatot.

Views: 2

Mit tartanak „normálisnak” a szakértők? – Az ellennevelés tagadása és következményei

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

 

Esemény: Apa megjelenik anya házánál, előre egyeztetve. Majd anya kijön  a gyermekkel a kapuhoz, kézenfogva. Miután anya elmondja, hogy nem megy el a gyermek, a anya megszorítja a gyerek kezét, és erre a gyerek is eémondja. Majd visszamennek a házba.

1. A gyermek visszautasítása a kapcsolattartást:

Alperes: „Tehát akkor nem akarsz jönni és miért?”

  • Az alperes próbálja megérteni, miért utasítja vissza a gyermek a kapcsolattartást, kérdezve a gyermek érzéseiről. Ez az egyik példa arra, amikor az alperes igyekszik tiszteletteljesen kezelni a gyermeket, és nem erőlteti a találkozót, hanem arra koncentrál, hogy megértse a gyermek döntését.

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

  • A gyermek válasza világosan kifejezi a visszautasítást, de a hangneme és a szavak használata arra utal, hogy a gyermek nem saját elhatározásból mondja ezt, hanem befolyásolva van.

2. A gyermek reakciója:

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

  • A gyermek válasza egyértelműen jelezi, hogy a döntése nem önállóan, hanem  a szülői elvárások és nyomás hatására született. Ez a viselkedés arra utal, hogy a gyermek nem rendelkezik teljes mértékben szabad akaratával a kapcsolattartás kérdésében, és azt mondja, amit elvárnak tőle.

3. A helyzet pszichológiai hatásai:

Ez a beszélgetés és a gyermek visszautasítása jól illusztrálja azt, amit sok esetben „parentifikációval” és „ellenneveléssel” lehetne leírni. Az anya közvetlen hatása alatt a gyermek úgy tűnik, hogy visszautasítja az apával való találkozást, ami  a szülői manipuláció jele.

  • Parentifikáció: A gyermek szerepe gyakran felcserélődik a szülőével, amikor a gyermek kénytelen szülői helyzetben döntéseket hozni, például elmondani egy szülői elvárásnak megfelelő választ.
  • Ellennevelés: A gyermek pszichológiai manipulálása, amikor a gyermek szándékosan arra van kondicionálva, hogy egy bizonyos módon reagáljon, annak érdekében, hogy megfeleljen az egyik szülő elvárásainak, az ellennevelés gyakori jele.

Következtetés:

A felvétel és a gyermek reakciója a kapcsolattartás elutasítására komoly jelei annak, hogy a felperes befolyásolja a gyermek döntéseit.

Views: 51

„Nem viheted el a gyermeket tőlem” – az ellennevelés bizonyítéka

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

2022 Szeptember 9-én a következőket írta a felperes közös felügyelet mellett

On Fri, Sep 9,  wrote:
Nem viheted el a gyermeket tőlem. Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak a nálam látogathatod meg. Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során. A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.

1. “Nem viheted el a gyermeket tőlem.”

Ez a kijelentés sérti a közös szülői felügyelet alapelvét, különösen, ha az apa jogszerű kapcsolattartási ideje alatt hangzik el. A közös felügyelet feltételezi, hogy mindkét szülő egyenlő jogokkal rendelkezik a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, beleértve a kapcsolattartást is.

  • Jogellenes akadályozás:
    Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes egyoldalúan korlátozni kívánja az alperes szülői jogait, amely a gyermek érdekeivel ellentétes.

    • Az ilyen magatartás különösen problémás, ha nem áll fenn olyan objektív ok (pl. veszélyeztetés), amely indokolná a kapcsolattartás korlátozását.

2. “Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg.”

  • Indokolatlan helyszíni korlátozás:
    Az ilyen egyoldalú döntés, miszerint az apa csak egy meghatározott helyszínen találkozhat a gyermekkel, nem egyeztethető össze a közös szülői felügyelet elvével. Ha nincs bírósági döntés vagy hatósági intézkedés a helyszínre vonatkozóan, a felperesnek nincs joga meghatározni, hol történjen a találkozás.
  • Az ügyvéd említése:
    Az ügyvéd véleményének hivatkozása nem bír kötelező érvénnyel, különösen, ha nincs hivatalos bírósági határozat, amely a helyszíni korlátozást alátámasztaná.

3. “Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során.”

  • Vádaskodás és projekció:
    A felperes az alperest vádolja befolyásolással, miközben a rendelkezésre álló bizonyítékok (pl. a gyermek betűzve olvasta az anya által diktált szöveget, a bírósági kijelentések ismétlése) azt mutatják, hogy a gyermek befolyásolása elsősorban a felperes oldaláról történt.

    • Ez a kijelentés megpróbálja elterelni a figyelmet a felperes saját viselkedéséről, amely az ellennevelés egyértelmű jeleit mutatja.

4. “a gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”

  • Gyermek manipulációja:
    Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes az apa kommunikációs módszereit előre negatívan értelmezi és ezt közvetíti a gyermeknek. Ez jelentős pszichológiai nyomást helyezhet a gyermekre, hogy az apa viselkedését észlelje “erőltetettnek” vagy hiteltelennek.
  • Gyermek szerepének kiemelése:
    Az anya szerint a gyermek “átlát” az apa szándékain, ami valójában az anya által a gyermekre vetített előítélet lehet. A gyermek ebben az esetben valószínűleg nem saját megfigyeléseiből jutott erre a következtetésre, hanem az anya közvetített véleményét ismételte.

Következtetés

Ez az e-mail egyértelműen azt mutatja, hogy a felperes akadályozza az alperes szülői jogainak gyakorlását, és olyan viselkedést tanúsít, amely hozzájárul a gyermek elidegenítéséhez.

  • A “nem viheted el a gyermeket tőlem” kijelentés jogellenes akadályozásra utal, amely a közös felügyelet szellemével ellentétes.
  • A gyermek befolyásolására utaló jelek tovább erősítik az ellennevelés gyanúját, amely a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődését súlyosan veszélyezteti.

 

Views: 3

„Mondd meg a bíróságnak” – az ellennevelés nyomai

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

előzmény:
A gyerek jól érezte magát az apás hétvégén, amelyről fényképek, felvételek és tanúk is tanúskodnak.
2022.11.18 A anya az apás hétvége után a következőket írta:
“a gyermek úgy jött haza a nov. 18-20. közötti apás hétvégéről, hogy több
percnyi hallgatás után elsírta magát 19 órakor vasárnap este. Kb.
este 9 órára tudott megnyugodni ”
A felperes ezt adta be a bíróságra: “”Mondd meg
a bíróságnak, hogy nem
kell apához menni!”
Apánál nagyon rosszul érzem magam.”

Elemzés: A gyermek kijelentésének vizsgálata

A gyermek kijelentése – „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.” – több szempontból aggasztó, és erősíti az ellennevelés jelenlétére vonatkozó gyanút. Az alábbi elemzés kiemeli, miért valószínű, hogy a gyermek ezen kijelentése nem saját tapasztalatain alapul, hanem az anya befolyásának eredménye.

1. Az anya szerepe a kijelentésben

  • Előre befolyásolt üzenet:
    A gyermek kijelentése meglepően koherens és célzott, amely azt a benyomást kelti, hogy nem spontán módon, saját érzelmeiből fakadt, hanem egy előzetesen tanított, betanított mondat.

    • Ez különösen feltűnő, mert a gyermek közvetlenül a bíróságot említi, ami nem jellemző egy fiatal gyermek spontán kommunikációjára. A gyermek nem természetes módon kapcsolná össze az érzelmeit (rosszul érzem magam apánál) egy bírósági eljárással, hacsak nem hallott róla vagy nem kapott rá vonatkozó utasítást.
    • Az anya korábbi kijelentései és magatartása, például a bíróságra benyújtott iratai és az ellennevelésre utaló megnyilvánulásai, alátámasztják, hogy a gyermek kijelentése mögött az anya befolyása áll.
  • Szóbeli irányítás és utasítások:
    Az anya korábbi magatartása során bizonyítottan befolyásolta a gyermek kommunikációját (pl. amikor a gyermek papírról betűzve olvasott fel egy előírt szöveget). Ez alapján feltételezhető, hogy ebben az esetben is irányított mondatokról van szó.

2. A gyermek érzelmi állapota és viselkedése az apánál

  • Pozitív tapasztalatok apánál:
    Az apa által bemutatott bizonyítékok (fényképek, videók, tanúk) azt mutatják, hogy a gyermek jól érezte magát az apai hétvégén. Ez szöges ellentétben áll a gyermek kijelentésével, miszerint „nagyon rosszul érzem magam”.

    • A gyermek az apai hétvégén szabadon, vidáman viselkedett, ami arra utal, hogy a negatív kijelentés nem a valós érzelmeit tükrözi.
  • Szorongás az anya visszahatása miatt:
    A gyermek szorongást élhet át az anya visszahatásától való félelem miatt, amikor hazaért az apai hétvégéről. Ez magyarázat lehet arra, miért hallgatott hosszú percekig (a felperes állítása szerint), mielőtt elsírta volna magát. A sírás inkább a megfelelési kényszer, nem pedig a valódi negatív élmények eredménye volt.

3. Az anya által előidézett konfliktus

  • A gyermek bevonása a jogi eljárásba:
    A kijelentésben a gyermek kifejezetten a bíróságot említi, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az anya beavatta őt a szülők közötti jogi konfliktusba.

    • A gyermek számára érzelmileg megterhelő és fejlődésére káros, hogy egy ilyen összetett és számára érthetetlen helyzet részesévé válik.
  • Az ellennevelés hatása:
    Az anya viselkedése arra utal, hogy szándékosan próbálja rontani a gyermek és az apa kapcsolatát azzal, hogy negatív képet fest az apáról. Ez hosszú távon súlyos érzelmi károkat okozhat a gyermekben, és akadályozhatja az apa-gyermek kapcsolat egészséges fejlődését.

4. A gyermek kijelentésének célzott felhasználása

  • Az anya a gyermek kijelentését közvetlenül felhasználta a bíróságon, hogy igazolja kérelmét az apával való kapcsolattartás korlátozására. Ez azt mutatja, hogy a gyermek kijelentését eszközként használja a jogi eljárásban.
  • Ez az anya szándékát erősíti, hogy a gyermek érzelmeit és tapasztalatait manipulálva, a bíróság előtt az apát kedvezőtlen színben tüntesse fel.

Következtetés

A gyermek kijelentése, miszerint „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.”,  nem a saját tapasztalatain alapul, hanem az anya irányítása alatt, annak elvárásai szerint született. Ez az ellennevelés egyértelmű jele, amely a gyermek érzelmi fejlődését és az apa-gyermek kapcsolatot súlyosan veszélyezteti.

 

Views: 2

„Apa nem hozná vissza” – az ellennevelés egyik módszere

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

 

anya egy vadidegennek:
Nincs agyonszidva, tehát az nem igaz, amit a férjem mond. A férjem évek óta
azzal fenyegetett, hogy ha válni merek, akkor nem adja vissza a gyereket. Amíg
nem volt bírói döntés, emiatt nem vittem. Ezt az egy mondatot tudta a gyerek,
hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná. De ezt mindenkinek
elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.

1. Az anya önigazolási kísérlete

  • Az anya védekezésként kijelenti, hogy a gyermek „nincs agyonszidva,” ugyanakkor a saját szavaival elismeri, hogy negatív információt közvetített az apáról:
    • „Vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná” – Ez a mondat közvetlenül az apa megbízhatóságát kérdőjelezi meg a gyermek előtt, és félelmet kelt benne.
    • Ez az állítás egyértelműen ellentmond annak, hogy a gyermek érzelmileg semleges környezetben nőne fel, és arra utal, hogy az anya tudatosan vagy tudattalanul negatív képet alakított ki az apáról.

2. Az apa fenyegetésére való hivatkozás

  • Az anya azt állítja, hogy a férje évek óta azzal fenyegette, hogy „nem adja vissza a gyereket.” Azonban az állítások bizonyíték nélküli megismétlése a gyermek előtt olyan helyzetet teremthetett, amelyben a gyermek bizalmatlanná vált az apával szemben.
  • Ez a fajta érzelmi manipuláció az ellennevelés egyik formájának tekinthető, mivel a gyermek az anya szavaiból értesülhetett az apa feltételezett fenyegetéseiről.

3. A családsegítő szerepének hangsúlyozása

  • Az anya kijelenti, hogy „ezt mindenkinek elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.” Ez az állítás arra utal, hogy az anya szándékosan igyekezett megerősíteni a saját narratíváját külső szereplők előtt is, ami egyfajta önigazolási stratégiának tűnik.
  • Ugyanakkor az, hogy a gyermek tudomást szerezhetett az anya félelmeiről és az apa elleni vádakról, azt jelzi, hogy az anya nem védte meg a gyermeket az ilyen konfliktusoktól.

4. A gyermek érzelmi manipulációjának bizonyítékai

  • Az anya beismeri, hogy a gyermek tudta, hogy „vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.” Ez egy olyan információ, amely kifejezetten félelmet kelt a gyermekben:
    • A gyermek számára a kapcsolattartás előtti szorongás vagy félelem kialakult, amely az apával szembeni elutasító viselkedésben is megnyilvánult.
    • Az anya szavai aláásták a gyermek bizalmát az apában, ami hosszú távú érzelmi és kapcsolati problémákhoz vezetett.

Views: 2

Iskolai átadás helyett konfliktus: az ellennevelés újabb jele

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

 

Az anya megjelent az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje volt, de nem adta át a gyermek papírjait. Az apa rendőrt hívott, és miközben a rendőrökkel beszélt telefonon, az utcán, az anya és a gyermek nekimentek az apának. Emiatt az apa, a rendőrökkel való telefonbeszélgetés során, kénytelen volt hátrálni az úttestre előlük. A gyermek rugot ütött és kiabált apával.

2021-10-28-16._gyermek_papirjait_nemadja_rendoriintezkedes_kerve.mp3
anya: Igen és egy notórius hazudozó vagy azt is mondjad.
Apa: Ne támadjál nekem gyermekem jó! Ne támadjál nekem gyermekem!
anya: Ezt csinálta a szüleimmel. Két hete a szüleimre támadt. gyerekem, fejezd
már be!
Apa: De miért beszélsz ilyen hülyeségeket, meséld már el?

1. Az ellennevelés egyértelmű jelei

  • Az anya jelenléte és magatartása az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje lett volna, a konfliktushelyzet szándékos generálására utal.
  • A gyermek agresszív viselkedése („rugdalja, üti apát, és kiabál vele az utcán”) szoros összefüggést mutat az anya hatásával. Ez arra utalhat, hogy az anya előzetesen érzelmileg befolyásolta a gyermeket.

2. A gyermek előzetes manipulációja

  • Az anya nem biztosította a gyermek érzelmi felkészítését az apa kapcsolattartására:
    • A gyermek közvetlenül az iskolából érkezett, ahol valószínűleg nem kapott lehetőséget az érzelmi kiegyensúlyozottság helyreállítására.
    • A gyermek reakciója („rugdalja és üti apát”) egyértelműen mutatja, hogy a gyermek érzelmi állapotát már korábban befolyásolhatták, ami az anya szavainak és magatartásának következménye lehet.

3. Az anya felelőssége a konfliktushelyzetben

  • Az anya jelenléte az apa kapcsolattartási idejében:
    • Ez önmagában is zavaró lehetett a gyermek számára, mivel az anya szándékosan megjelent egy olyan időpontban, amikor az apa jogszerűen kezdhette volna a kapcsolattartást.
    • Az anya megjelenése szándékosan történt, hogy konfliktust idézzen elő, és megnehezítse a kapcsolattartás megvalósulását.
  • A gyermek bevonása és manipulálása:
    • A gyermek viselkedése, például az agresszió (rugdalás, ütés), az anya indirekt támogatását vagy irányítását tükrözi, amelyet a konfliktushelyzet előtt és alatt is gyakorolhatott.

4. A gyermek érzelmi állapotának figyelmen kívül hagyása

  • Fizikai és érzelmi túlterheltség:
    • Az, hogy a gyermek az iskola után került a konfliktushelyzetbe, további bizonyítéka annak, hogy az anya nem biztosította a gyermek számára az érzelmi felkészülést és stabilitást.

5. Az események jogi értékelése

  • A kapcsolattartás akadályozása:
    • Az anya megjelenése az iskolánál és a gyermek érzelmi felkészületlensége arra utal, hogy az anya akadályozta az apa kapcsolattartását. Ez a magatartás a gyermekvédelmi és szülői jogi szempontból aggályos.
  • Ellennevelés:
    • A gyermek agresszív viselkedése és az apa irányába mutatott elutasítása azt jelzi, hogy az anya szándékosan negatív képet közvetíthetett a gyermek felé az apáról.
  • Gyermek érzelmi veszélyeztetése:
    • A gyermek rugdalása és kiabálása egyértelmű jele annak, hogy az érzelmi biztonságát nem tartották szem előtt.

Views: 2

„Mindent te felveszel” – a gyermek manipulációja az ellennevelésben

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

 

2022_l O_l 3_telefonbeszelgetes_gyermek_veszed_te_fel
Gyerekhang: Mért veszed te fel? Te!
apa: De most ezt így kiírja a telefonod, vagy mi? Vagy ezt most honnan jön
ez az információ neked? Ha?
Gyerekhang: Mindent te felveszel!
2022_10_13_telefonbeszelgetes_gyermekveszed_te_fel.mp3

Views: 2

Anyai szidalmak a gyermek előtt – az ellennevelés mintája

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

anya visekledése a gyermek elött:

● Az anya Julius 30-ai vitája.mp3
anya: Ja, hogy az normális, utána meg örüljek neki a bunkó szüleidnek nem
láttál otthon normális házasságot te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni
létesíteni normális házasságot. Ezt a gonoszkodást láttad otthon most mar 42 éve ez nem normális, amit csinálnak. Gonosz emberek egytől egyig mind és a mamád dédi mama fejét is telebeszélte a nagyneni gonoszságokkal ez van, és nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is, mert neked is olyan stílusod van mint apádnak Nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is. Neked is olyan stílusod van, mint apukádnak ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek, ott van Juditka arra képes a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki… Semmi keresnivalója ilyen negatív emberek közt.

Szövegkörnyezet

A beszélgetés során az anya erősen kritikus, leértékelő megjegyzéseket tett az apára és annak családjára, miközben a gyermek is jelen volt, és hallotta a vitát. A kijelentések tartalma és hangvétele arra utal, hogy az anya aktívan igyekszik negatív képet kialakítani az apáról és családi hátteréről, ezzel befolyásolva a gyermek hozzáállását.

1. Elemzett kijelentések és azok jelentősége

  1. „Örüljek neki a bunkó szüleidnek, nem láttál otthon normális házasságot, te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni létesíteni normális házasságot.”
    • Jelentése: Az anya az apa családját és annak hatását kritizálja, közvetetten felelőssé téve őket az apa vélt hiányosságaiért.
    • Hatása a gyermekre: Az ilyen kijelentések képesek mély érzelmi zavart okozni a gyermekben, aki természetes módon szeretné mindkét szülőt és azok családját szeretni és tisztelni.
  2. „Gonosz emberek egytől egyig mind.”
    • Jelentése: Az anya egyértelműen általánosít és mindenkit leértékel az apa családjában, beleértve a nagyszülőket is.
    • Hatása a gyermekre: A gyermek érzelmileg érintetté válhat, különösen, ha szoros kapcsolatot ápol az apa családjával. Ez lojalitáskonfliktust idéz elő.
  3. „Mamád, dédimama fejét is telebeszélte a nagynéni gonoszságokkal.”
    • Jelentése: Az anya részletes és személyes kritikákat fogalmaz meg az apa rokonairól, további negatív sztereotípiákat kialakítva a gyermekben.
  4. „Neked is olyan stílusod van, mint apádnak, ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek.”
    • Jelentése: Az anya nemcsak az apa családját, hanem magát az apát is leértékeli, és a „gonosz” jelzővel személyeskedik.
    • Hatása a gyermekre: A gyermek számára az apához való kötődés rendkívül nehézzé válhat, ha ilyen negatív jellemzőkkel ruházzák fel az apját.
  5. „Ott van Juditka, arra képes, a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki?”
    • Jelentése: Az anya további sértéseket fogalmaz meg, amelyek már nemcsak a közvetlen családot, hanem más rokonokat is érintenek.
    • Hatása a gyermekre: A gyermek számára ez a megfogalmazás érthetetlen lehet, de a megvető hangnem és tartalom nyomasztó érzelmi légkört teremthet.

2. Az anya viselkedése mint az ellennevelés megnyilvánulása

Az ellennevelés olyan szülői magatartás, amelynek célja, hogy a másik szülőt a gyermek szemében negatív színben tüntesse fel. Az alábbiak figyelhetők meg:

  • Nyílt kritika: Az anya folyamatosan támadja az apát és annak családját a gyermek jelenlétében, ami negatívan befolyásolja a gyermek érzéseit az apja iránt.
  • Lojalitáskonfliktus előidézése: A gyermek belső konfliktust él meg, amikor az egyik szülőjét vagy annak családját negatív szavakkal illetik.
  • Identitáskárosítás: A gyermek az apa családjához is tartozik. Ha ezt a családot folyamatosan kritizálják, az a gyermek saját identitására is hatással van.

3. A gyermek jelenléte és hallgatólagos részvétele

A vita közvetlenül a gyermek előtt zajlott, ami súlyosbítja a helyzetet:

  • A gyermek nem csupán passzív hallgató volt, hanem olyan közegben volt kénytelen jelen lenni, ahol az egyik szülőt érzelmileg és verbálisan támadták.
  • Az ilyen helyzetek érzelmi terhelést okoznak a gyermeknek, ami később szorongáshoz, félelemhez vagy akár viselkedési problémákhoz vezet.

4. Következmények és szakértői megítélés

  1. Rövid távú következmények:
    • A gyermek érzelmi zavart él meg, különösen akkor, ha lojális szeretne lenni mindkét szülőjéhez.
    • A vitában elhangzó negatív kijelentések a gyermekben negatív képet alakít ki az apáról és családjáról.
  2. Hosszú távú következmények:
    • A gyermekben tartós érzelmi bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki.
    • A szülők közötti konfliktus és az apa leértékelése akadályoza a gyermek egészséges kapcsolati fejlődését.

Összegzés

Az anya kijelentései súlyosan érintik az apát és annak családját, és egyértelműen az ellennevelés jeleit mutatják. A gyermek jelenléte és a vita tartalma jelentős érzelmi károkat okoz a gyermek számára.

Views: 5

„Elegem van belőled” – az ellennevelés hangja a telefonban

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

2022_l O_l l_telefonbeszelgetes_a gyermek_nemakarj ahogyhivjam.mp3
2022.lO.ll -én a gyermek kijelentette, hogy nem kell őt hívni minden nap

Gyerekhang: Figyelj, apa, nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?
apa: Miért?
Gyerekhang: Merthogy elegem van már belőled.
anya: Te vagy ilyen beteges tudom hogy veszi fel

Gyermek kijelentése: „Nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?”

  • Megfogalmazás: A gyermek kijelentése egyszerű, de a „megértetted?” hangsúlyozása határozottságot mutat, amely nem jellemző az életkorának megfelelő kommunikációra, különösen egy szülővel szemben.
  • Tartalmi kérdés: A „nem kell mindennap hívni” kijelentés, különösen a „megértetted?” záró megjegyzéssel, egyértelműen felnőtt befolyásra utal. Az ilyen szavak és hangsúlyok azt a benyomást keltik, hogy a gyermek nem önállóan formálta meg ezt a véleményt.

Az apa kérdése: „Miért?”

  • Az apa természetes kérdéssel reagál, próbálva megérteni a gyermek kijelentésének mögöttes okát.
  • A kérdés felvetése azt mutatja, hogy az apa támogató és kommunikációra nyitott szeretne lenni, míg a gyermek válasza érzelmi távolságtartásra utal.

Gyermek válasza: „Mert elegem van már belőled.”

  • A „már elegem van belőled” kijelentés:
    • Egy ennyi idős gyermektől nem jellemző, hogy saját érzéseit ilyen végleges, erőteljes formában fejezze ki.
    • A megfogalmazás és a tartalom  egy felnőtt befolyásolt véleményének visszatükröződése. Ez arra utal, hogy a gyermek ilyen jellegű érzéseket vagy megfogalmazásokat hallott, esetleg átvett egy másik szülőtől,  az anyától.

Az anya kijelentése: „Te vagy ilyen beteges, tudom, hogy veszi fel”

  • Az anya a gyermek kijelentése után gyorsan belép a beszélgetésbe, és az apát „betegesnek” nevezi.
  • Ez az ellennevelés egyértelmű példája, mivel a gyermek előtt nyíltan negatív megjegyzést tesz az apára.
  • Az anya megjegyzése az apa felvételkészítésével kapcsolatban azt mutatja, hogy a beszélgetés kontextusát és tartalmát ellenőrizni próbálja.
    • Az anya szándékosan zárkózott vagy védekező attitűdöt tanúsít az apával szemben, és igyekszik hitelteleníteni az apa kommunikációs szándékait.

Ellennevelés jelei és következményei

  1. Gyermek bevonása a szülői konfliktusba:
    • A gyermek kijelentése és annak tartalma erős jelei annak, hogy az anya aktívan alakíthatja a gyermek gondolkodását az apával kapcsolatban.
    • A gyermek olyan érzelmi terhet visel, amely lojalitáskonfliktust idézhet elő benne.
  2. Az apa hiteltelenítése:
    • Az anya „beteges” kijelentése nemcsak az apát próbálja meg leértékelni, hanem a gyermek előtt torz képet fest az apáról, ami a szülő-gyermek kapcsolat tartós károsodásához vezethet.
  3. Az anya befolyásának mértéke:
    • Az anya gyors és védekező beavatkozása, valamint a „felvétel” említése arra utal, hogy tudatosan próbálja irányítani a beszélgetés menetét és tartalmát.

Összegzés

  • A beszélgetés a gyermek manipulálására és az apa hiteltelenítésére utaló erős jeleket mutat.
  • Az anya viselkedése alátámasztja az ellennevelés tényét, amely hosszú távon káros  a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére.

Views: 2

„Hazudozós apuka” – az ellennevelés és parentifikáció jelei

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

2022-10-02-19-telefon_beszlteges.mp3
anya: ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek
Apa: Na jó, hogyha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt, jó? Tehát nem kell vele beszélgetni itt folyton a hátad mögött, jó? Hagyjad már abba!
anya: Nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned.
Apa:Most ehhez te hogy jössz ide?
anya: Ha meghallja, hogy akarsz, vele beszélni már látszódik rajta hogy
Apa: Így az éppen te rajtad látszik, az éppen te rajtad látszik, mert most beleszólsz  ebbe is.
anya: Jó ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek

 


1. A „hazudozós apuka” kifejezés ismétlődése

  • A „hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek” kijelentés súlyosan romboló hatással van a gyermek apához fűződő kapcsolatára.
    • Az ilyen jellegű kijelentések az ellennevelés egyértelmű jelei, mivel kétségbe vonják az apa megbízhatóságát és szeretetét a gyermek előtt.
    • A folyamatos ismétlés arra utal, hogy a felperes tudatosan kívánja befolyásolni a gyermek apáról alkotott képét, ami hosszú távon bizalmatlanságot és érzelmi elidegenedést eredményezhet.

2. A gyermek bevonása a konfliktusba

  • A beszélgetés kontextusából kitűnik, hogy a gyermek hallja és tanúja  a szülők közötti konfliktusnak:
    • A „már látszódik rajta” megjegyzés arra utal, hogy a gyermek viselkedését vagy reakcióit az egyik szülő a másik ellen használja fel.
    • Ez érzelmi terhelést jelent a gyermek számára, és azt sugallhatja neki, hogy állást kell foglalnia a szülők között, ami súlyos lojalitáskonfliktust okoz.

3. A konfliktusok nyílt kezelése a gyermek jelenlétében

  • Az apa és az anya között zajló beszélgetés dinamikája azt mutatja, hogy a felperes aktívan akadályozza az alperes és a gyermek közötti kommunikációt:
    • Az anya kijelentése, hogy „nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned”, azt sugallja, hogy az apa kapcsolattartási szándékát szükségtelennek vagy problémásnak állítja be a gyermek előtt.
    • Az ilyen megjegyzések hosszú távon aláássák az apa szülői szerepét és a gyermekkel való kapcsolatát.

4. A szülői szerep hiteltelenítése

  • Az anya ismételten megkérdőjelezi az apa szülői kompetenciáját és megbízhatóságát a gyermek jelenlétében:
    • A „hazudozós apuka” megjegyzés nemcsak az apa személyét támadja, hanem azt is sugallja, hogy az apa nem alkalmas a gyermek érdekében történő cselekvésre.
    • Ez a viselkedés az ellennevelés egyik legaggályosabb formája, amely közvetlenül befolyásolja a gyermek szülőről alkotott képét.

5. Az apa védekező reakciói

  • Az apa próbálja elhárítani az anya által kezdeményezett konfliktusokat, például azzal, hogy azt javasolja: „ha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt.”
    • Az ilyen reakciók azonban csak átmenetileg csökkentik a konfliktus intenzitását, és nem oldják meg az alapvető problémát, hogy az anya aktívan befolyásolja a gyermek gondolkodását.

6. A kommunikációs dinamikából fakadó következmények

  • A gyermek érzelmi biztonsága és stabilitása súlyosan sérül, ha a szülők közötti konfliktus ilyen nyílt módon zajlik.
  • A gyermek lojalitáskonfliktusa mélyül, hiszen az anya negatív képet fest az apáról, miközben az apa védekezni kényszerül.
  • A gyermek könnyen úgy érezi, hogy a szülők közötti konfliktusban neki kell oldalt választania, ami hosszú távú pszichológiai károkat okoz.

Összegzés

  1. Ellennevelés bizonyítékai: Az anya tudatosan használja a gyermek jelenlétét arra, hogy az apát hiteltelenítse és kapcsolattartási szándékát akadályozza.
  2. Parentifikáció jelei: A gyermek érzelmi bevonása és viselkedésének manipulációja a szülők konfliktusában tovább terheli a gyermek lelki állapotát.

Views: 1