peranyagok Archives - Page 47 of 71 - Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

Az ellennevelés tagadása és támogatói Ráckevén

Nézzük meg, kik azok, akik egyetértenek, és támogatják, hogy Magyarországon az alábbiakban leírt viselkedés társadalmi normává váljon. Az aláírásukkal megerősítették, hogy az ilyen lelki bántalmazások egyáltalán nem okoznak problémát, és nem értik, miért kellene ezeket lelki bántalmazásnak nevezni. Szerintük mindez nem probléma, így mindenki nyugodtan megteheti egy válás alkalmával. Az ő álláspontjuk szerint ez teljesen elfogadható:

Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
a Ráckevei Gyermekjóléti Szolgálat,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja.

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

Előzmény: Apa nem bukott meg matekból, így ez nem is lehetett téma a gyereknél. A gyerek matekversenyre jár, és kitűnő tanuló.

2023. év január 10-én a bíróságon elhangzott anyától hogy az apa megbukott matekból. Nem volt igaz és természetesen ezért ezt így én és más se mondhatta a gyermek előtt eddig.
De január 14 -en a gyermek azzal fogadott, hogy tudja, hogy megbuktam matekból. A másik szülő rossz színben való feltüntetése, lejáratása egyértelműen az ellennevelés módszere.

1. Tények a gyermek tanulmányi eredményeiről és az apa hátteréről

Az apa soha nem bukott meg matematikából, így az ezzel kapcsolatos állítások valótlanok.
A gyermek, a gyermek, kitűnő tanuló, matematikaversenyeken vesz részt, így a matematikai tudás és tanulmányi eredmények számára kiemelten fontosak lehetnek.

2. Az apa lejáratása a gyermek előtt

1. január 10-én a bíróságon a „matekból megbukott” állítás elhangzott. Bár az apa tisztázta, hogy ez nem igaz, a gyermek, január 14-én mégis ezzel fogadta őt.
Ez egyértelműen azt mutatja, hogy anya a bírósági tárgyaláson elhangzottakat továbbította a gyermekne.

3. Az ellennevelés egyértelmű jelei

A másik szülő lejáratása:
A „megbukott matekból” állítás nemcsak valótlan, hanem a gyermek számára káros is, mivel aláássa az apa tekintélyét és hitelességét a gyermek előtt.
Szándékos információátadás a gyermek számára:
A gyermek az apával való találkozásakor már előre készen állt arra, hogy ezt az állítást szóvá tegye, ami arra utal, hogy valaki ezt direkt a gyermek tudomására hozta.
A gyermek manipulációja:
A gyermek számára az ilyen valótlan információk közlése bizalmi válságot idézhet elő az apával való kapcsolatában, és alááshatja a szülői szerep tekintélyét.

4. Következtetések

Az apa matematikával kapcsolatos lejáratása olyan eszköz, amely szándékosan arra irányul, hogy a gyermekben az apával szembeni tisztelet és szeretet meggyengüljön.
Ez a viselkedés az ellennevelés klasszikus példája, amely hosszú távon káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére és a szülőkkel való kapcsolatára.
A Ráckevei gyejo szerint ez nem probléma.

Az ajándék toll és az ellennevelés nyomai

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

● 2022.11.17 esetkonferencián az Igazgatónő elmesélte, hogy az apától akkor
kapott tolról azt gondolta a gyermek hogy egy lehallgató van a tollban amit csak a
felperes addigi kijelentései alapján gondolhatott.
2022-11-17_gyermek_szorong.mp3
“Ott, amikor kapott egy ajándék tollat, hogy biztos, hogy van benne valami
felvevő. És alig tudták megnyugtatni a gyereket. Ugye, hogy miben élhet ez a
kislány. Én tényleg csak szülőanya szemmel, miben élhet ez a kislány, és mi a mi
részünkről csak azt szeretnénk kérni”

Az ajándék toll esete és annak következményei

1. A futóverseny és az ajándék toll

Az alperes (apa) egy gravírozott tollal ajándékozta meg a gyermeket, amelyre az volt írva: „Apa szeret.”
Az ajándék célja nyilvánvalóan az volt, hogy az apa szeretetét és törődését fejezze ki a gyermeke iránt.

2. A gyermek reakciója az ajándékra

A 2022. november 17-i esetkonferencián az igazgatónő elmondása szerint a gyermek a toll kapcsán szorongani kezdett, és azt feltételezte, hogy az tartalmaz valamilyen lehallgató eszközt.
Ez a reakció csakis a felperes által közvetített korábbi állítások eredménye lehetett, amelyek az alperes tevékenységét megbélyegezték és gyanakvást keltettek a gyermekben.

3. A felperes befolyásoló magatartása

A gyermeknek a tollal kapcsolatos félelme nem fakadhatott természetes gyermeki gondolkodásból, hanem kizárólag a felperes által sugallt negatív narratívák következménye.
Az, hogy a gyermek egy szeretetteljes ajándék kapcsán ilyen mértékű szorongást él át, azt bizonyítja, hogy a felperes folyamatosan olyan információkkal terhelte a gyermeket, amelyek az alperes ellen hangolták.

4. Az igazgatónő és a pedagógusok megjegyzései

Az igazgatónő megjegyezte, hogy „alig tudták megnyugtatni a gyereket”, ami rávilágít arra, hogy a gyermek milyen komoly érzelmi nyomás alatt állhatott.
A kijelentés: „Miben élhet ez a kislány” egyértelműen utal arra, hogy a felperes viselkedése hozzájárulhatott a gyermek bizonytalan és szorongó állapotához.

5. Következtetések

Az ajándék toll esete nemcsak az apa jó szándékát igazolja, hanem rávilágít a felperes által generált negatív érzelmi környezetre, amely a gyermek és az alperes kapcsolatát terheli.
Az a tény, hogy a gyermek egy szeretetüzenetet hordozó ajándéktól ilyen mértékű szorongást él át, jól mutatja az ellennevelés egyértelmű jeleit.
A felperes cselekedetei következtében a gyermek természetes bizalma az édesapja iránt megrendült, ami hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek érzelmi fejlődését és kapcsolatteremtési képességét.

Az ilyen események azt bizonyítják, hogy a gyermekkel kapcsolatos manipuláció és ellennevelés megszüntetése sürgető szükség, a gyermek érdekében.

Kapun keresztüli találkozás rendőrrel: az ellennevelés jele

● 2022. év szeptember 24-i hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem
Felperes szüleinek a lakcímén, hogy a gyerekemmel tudjak találkozni és
magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor
ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak.
Felperes ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az
ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam a gyerekemmel, a
kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy a gyerekemet
el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.

A rendőrök jelenléte és a kapun keresztüli találkozás hatása a gyermekre

1. Tényállás

A 2022. szeptember 24-i események során a rendőrök jelenléte biztosította, hogy a felperes ne adja át a gyermeket az alperesnek, noha közös felügyeleti jog állt fenn.
A találkozás kapun keresztül, mindössze 5 perc időtartamra történt, miközben egy rendőr fizikailag is a kapuban állt, hogy biztosítsa, hogy a gyermek ne kerülhessen az apához.

2. A rendőri jelenlét jelentősége

A gyermek perspektívájából:
- A rendőri jelenlét és a kapun keresztüli találkozás erőteljes jelzés lehetett a gyermek számára, hogy az alperes (az édesapja) valamilyen veszélyt vagy problémát jelent.
- A gyermek számára a rendőr, mint hatósági személy, az erőszakos vagy veszélyes helyzetek kezelését szimbolizálja. Az a tény, hogy egy rendőr fizikailag akadályozta meg az édesapához való átadást, érzelmi stresszt és zavart okozott a gyermekben.
- A rendőrségi jelenlét erősítheti azt a narratívát, amely szerint az apával való kapcsolat „rossz” vagy „veszélyes”, ami a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére káros hatással lehet.
Az apa szemszögéből:
- Az alperesnek a rendőri jelenlét miatt megalázó és megbélyegző helyzetben kellett találkoznia a gyermekével. Ez a helyzet nemcsak az apa szülői jogait, hanem a gyermekkel való kapcsolatának normális légkörét is súlyosan megzavarta.

3. A felperes szerepe

A felperes aktívan közreműködött a rendőrségi jelenlét előidézésében, annak ellenére, hogy közös felügyeleti jog állt fenn, és az alperes jogszerűen kívánta gyakorolni kapcsolattartási jogát.
Az a kijelentés, miszerint az alperes „el akarja rabolni a gyermeket” vagy „külföldre akarja vinni”, nyilvánvalóan alaptalan volt, hiszen erre semmilyen bizonyítékot nem mutatott be.

4. A rendőri jelenlét és a gyermeki érdek

A rendőri jelenlét rendkívüli eszköz, amely csak valódi veszély vagy bűncselekmény gyanúja esetén indokolt. Itt azonban nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek indokolttá tették volna a rendőrségi beavatkozást.
A gyermek számára az esemény súlyos érzelmi nyomást jelentett, különösen, mivel a találkozás természetes, nyugodt légkör helyett konfliktusos és szokatlan környezetben zajlott.

5. Következtetések

A rendőrségi jelenlét felesleges és káros volt, különösen, mivel nem állt fenn semmilyen veszély, és az alperes csupán a szülői jogait kívánta gyakorolni.
A felperes magatartása, amely az alperes jogainak akadályozására irányult, nemcsak jogilag kifogásolható, hanem káros a gyermek érzelmi fejlődésére is.

Amikor az ellennevelést hivatalosan is jóváhagyják

2023.0l.18 -án

A gyermek a felügyelt kapcsolattartás után:”Határozottan kijelentette, hogy nem
szeretne az édesapjához menni, neki ez a kapcsolattartási mód jó, azzal indokolva, nem szereti, hogy ott folyton kamerázva van, ha fáradt, akkor is
programokra kell mennie, pedig pihenésre is szüksége van.”
Tehát miután meg 2022.december 16-án Budapesten akarta hagyni az xboxot
hogy a szünetben együtt játszunk hirtelen meggondolta magát és kijelentette hogy tökéletes neki az 1 óra.

1. Az előzmények és a hirtelen változás

2022. december 16.: A gyermek az apánál jól érezte magát, olyannyira, hogy ott kívánta hagyni az Xbox-át, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. Ez a döntés arra utal, hogy a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.
2023. január 18.: A felügyelt kapcsolattartás után a gyermek kijelentette, hogy nem szeretne több időt tölteni az édesapjával, és az 1 órás kapcsolattartást tökéletesnek tartja. Indokként olyan érveket hozott fel, mint a kamerázás és a programok miatti fáradtság.

2. Az indokok elemzése

Kamerázás: Korábban semmilyen panasz nem érkezett a gyermek részéről a kamerázás kapcsán, sőt, a kapcsolattartások során készített felvételek dokumentálták a gyermek boldogságát és jólétét. Ez az érv valószínűleg az anya állításainak visszhangja, nem pedig a gyermek saját tapasztalatain alapul.
Programok és fáradtság: A gyermek korábban örömmel vett részt közös tevékenységekben az apával. Az, hogy most hirtelen fáradtságra hivatkozva utasítja el ezeket, arra utalhat, hogy nem a saját véleményét fogalmazza meg, hanem egy kívülről sugalmazott narratívát.

3. Az anya szerepe

Az anya viselkedése a korábbiakban is azt mutatta, hogy ellenneveléssel igyekszik aláásni az apa és a gyermek közötti kapcsolatot. Az ilyen mértékű és hirtelen változás a gyermek viselkedésében nem magyarázható természetes módon, különösen figyelembe véve a korábbi pozitív élményeket.
Az anya kijelentései és az általa teremtett környezet egyértelműen befolyásolhatják a gyermek véleményét. A gyermek nyilatkozata nem feltétlenül tükrözi a saját érzéseit, hanem azt, amit az anya elvár tőle.

4. Következtetés

A gyermek 2023. január 18-i kijelentései ellentmondanak a korábbi tapasztalatoknak és a kapcsolattartás során dokumentált eseményeknek. Ez a drámai váltás nem magyarázható másként, mint az anya befolyásának eredményeként. Az anya ellennevelési magatartása nemcsak az apa és a gyermek közötti kapcsolatot károsítja, hanem hosszú távon a gyermek érzelmi fejlődésére is negatív hatással lehet. Az ügy súlyosan érinti a gyermek érdekeit, és indokolja az anya magatartásának további vizsgálatát.

Az ideiglenes intézkedés és az ellennevelés hatása

előzmény:
Apának elrendelték a felügyelt kapcsolattartást, de ennek ellenére karácsonykor a gyerek háza elé ment, hátha eljön, de nem vette fel a telefont. A családsegítővel beszélt anya, aki ezeket mondta a gyerekről.
A gyerek előtte két héttel jól volt, erről tanúk és felvételek is vannak apánál, sőt az Xboxát is apánál akarta hagyni, hogy a téli szünetben együtt játszhassanak. A gyerek még vidáman szállt ki az autóból is az utolsó kapcsolattartásról. Majd megjött az ideiglenes intézkedés.

„a gyermek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli
szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele
lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával.
Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de
igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy
december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

1. A gyermek korábbi viselkedése és állapota

Tények: A gyermek a korábbi kapcsolattartások alkalmával jól érezte magát az apánál, ezt tanúk és felvételek támasztják alá.
Kiemelt bizonyíték: A gyermek az Xbox-ját is az apánál kívánta hagyni, hogy a téli szünetben közösen játszhassanak. Ez arra utal, hogy a gyermek hosszú távra tervezett az apával, és pozitív várakozással tekintett a közös időtöltés elé.
Utolsó kapcsolattartás: A gyermek vidáman szállt ki az autóból, ami szintén azt mutatja, hogy nem volt semmiféle szorongás vagy negatív érzés az apával kapcsolatban.

2. Az ideiglenes intézkedés hatása

Az ideiglenes intézkedés megváltoztatta az eredeti kapcsolattartási rendet, amely szerint a gyermek a téli szünet második felét az apánál töltötte volna. Az anya állítása szerint a gyermek “megkönnyebbült”, amikor kiderült, hogy ez nem valósul meg.
Valóság: Az anya által elmondottak nem állnak összhangban a gyermek korábbi viselkedésével, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a gyermek szorongott volna a téli szünet apás időszaka miatt. Épp ellenkezőleg, a korábbi kapcsolattartások alapján a gyermek kifejezetten várta az apával töltött időt.

3. Az anya befolyása

Családsegítő beszélgetése: Az anya a családsegítőnek tett kijelentései („a gyermek megkönnyebbült, hogy nem kell mennie”) egyértelműen azt a narratívát erősítik, hogy az anya manipulálja a gyermek érzéseit és véleményét. A gyermek nem természetes módon formálta meg a kapcsolattartással kapcsolatos véleményét, hanem az anya álláspontját tükrözte vissza.
Ellennevelés jelei: Az anya magatartása, miszerint a gyermeknek elmondja, hogy “nem kell mennie az apához”, nyíltan aláássa a szülői kapcsolatot. Ez pszichológiai terhet ró a gyermekre, aki kénytelen megfelelni az anya elvárásainak.

4. A valós események ellentmondása

A gyermek korábbi viselkedése (Xbox, vidám távozás) és a jelenlegi állapot között éles ellentmondás van. Ez az éles váltás nem magyarázható másként, mint az anya által gyakorolt érzelmi nyomással, amely a gyermek lojalitását az apa ellen fordította.

Következtetés

A gyermek szorongása és megkönnyebbülése az anya narratívájának része, amely az apa és a gyermek közötti kapcsolat ellehetetlenítését célozza. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyermek valós érzelmi állapota nem tükrözi az anya által állítottakat. Ez az ügy az anya ellennevelési magatartásának egyértelmű példája, amely hosszú távon súlyosan károsítja a gyermek és az apa közötti kapcsolatot.

Mit tartanak „normálisnak” a szakértők? – Az ellennevelés tagadása és következményei

Esemény: Apa megjelenik anya házánál, előre egyeztetve. Majd anya kijön a gyermekkel a kapuhoz, kézenfogva. Miután anya elmondja, hogy nem megy el a gyermek, a anya megszorítja a gyerek kezét, és erre a gyerek is eémondja. Majd visszamennek a házba.

1. A gyermek visszautasítása a kapcsolattartást:

Alperes: „Tehát akkor nem akarsz jönni és miért?”

Az alperes próbálja megérteni, miért utasítja vissza a gyermek a kapcsolattartást, kérdezve a gyermek érzéseiről. Ez az egyik példa arra, amikor az alperes igyekszik tiszteletteljesen kezelni a gyermeket, és nem erőlteti a találkozót, hanem arra koncentrál, hogy megértse a gyermek döntését.

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

A gyermek válasza világosan kifejezi a visszautasítást, de a hangneme és a szavak használata arra utal, hogy a gyermek nem saját elhatározásból mondja ezt, hanem befolyásolva van.

2. A gyermek reakciója:

Gyerekhang: „Nem akarok és?”

A gyermek válasza egyértelműen jelezi, hogy a döntése nem önállóan, hanem a szülői elvárások és nyomás hatására született. Ez a viselkedés arra utal, hogy a gyermek nem rendelkezik teljes mértékben szabad akaratával a kapcsolattartás kérdésében, és azt mondja, amit elvárnak tőle.

3. A helyzet pszichológiai hatásai:

Ez a beszélgetés és a gyermek visszautasítása jól illusztrálja azt, amit sok esetben „parentifikációval” és „ellenneveléssel” lehetne leírni. Az anya közvetlen hatása alatt a gyermek úgy tűnik, hogy visszautasítja az apával való találkozást, ami a szülői manipuláció jele.

Parentifikáció: A gyermek szerepe gyakran felcserélődik a szülőével, amikor a gyermek kénytelen szülői helyzetben döntéseket hozni, például elmondani egy szülői elvárásnak megfelelő választ.
Ellennevelés: A gyermek pszichológiai manipulálása, amikor a gyermek szándékosan arra van kondicionálva, hogy egy bizonyos módon reagáljon, annak érdekében, hogy megfeleljen az egyik szülő elvárásainak, az ellennevelés gyakori jele.

Következtetés:

A felvétel és a gyermek reakciója a kapcsolattartás elutasítására komoly jelei annak, hogy a felperes befolyásolja a gyermek döntéseit.

„Nem viheted el a gyermeket tőlem” – az ellennevelés bizonyítéka

2022 Szeptember 9-én a következőket írta a felperes közös felügyelet mellett

On Fri, Sep 9, wrote:
Nem viheted el a gyermeket tőlem. Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak a nálam látogathatod meg. Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során. A gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.

1. “Nem viheted el a gyermeket tőlem.”

Ez a kijelentés sérti a közös szülői felügyelet alapelvét, különösen, ha az apa jogszerű kapcsolattartási ideje alatt hangzik el. A közös felügyelet feltételezi, hogy mindkét szülő egyenlő jogokkal rendelkezik a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, beleértve a kapcsolattartást is.

Jogellenes akadályozás:
Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes egyoldalúan korlátozni kívánja az alperes szülői jogait, amely a gyermek érdekeivel ellentétes.
- Az ilyen magatartás különösen problémás, ha nem áll fenn olyan objektív ok (pl. veszélyeztetés), amely indokolná a kapcsolattartás korlátozását.

2. “Az előzményeket pontosan ismerve az ügyvédem is azt javasolta, hogy csak nálam látogathatod meg.”

Indokolatlan helyszíni korlátozás:
Az ilyen egyoldalú döntés, miszerint az apa csak egy meghatározott helyszínen találkozhat a gyermekkel, nem egyeztethető össze a közös szülői felügyelet elvével. Ha nincs bírósági döntés vagy hatósági intézkedés a helyszínre vonatkozóan, a felperesnek nincs joga meghatározni, hol történjen a találkozás.
Az ügyvéd említése:
Az ügyvéd véleményének hivatkozása nem bír kötelező érvénnyel, különösen, ha nincs hivatalos bírósági határozat, amely a helyszíni korlátozást alátámasztaná.

3. “Pontosan te vagy az, aki befolyásolni akartad a gyermeket a telefonbeszélgetések során.”

Vádaskodás és projekció:
A felperes az alperest vádolja befolyásolással, miközben a rendelkezésre álló bizonyítékok (pl. a gyermek betűzve olvasta az anya által diktált szöveget, a bírósági kijelentések ismétlése) azt mutatják, hogy a gyermek befolyásolása elsősorban a felperes oldaláról történt.
- Ez a kijelentés megpróbálja elterelni a figyelmet a felperes saját viselkedéséről, amely az ellennevelés egyértelmű jeleit mutatja.

4. “a gyermek az e-maileken és videó üzeneteiden is átlát, pontosan tudja, hogy ezek erőltetettek, ilyeneket sohasem mondtál neki.”

Gyermek manipulációja:
Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a felperes az apa kommunikációs módszereit előre negatívan értelmezi és ezt közvetíti a gyermeknek. Ez jelentős pszichológiai nyomást helyezhet a gyermekre, hogy az apa viselkedését észlelje “erőltetettnek” vagy hiteltelennek.
Gyermek szerepének kiemelése:
Az anya szerint a gyermek “átlát” az apa szándékain, ami valójában az anya által a gyermekre vetített előítélet lehet. A gyermek ebben az esetben valószínűleg nem saját megfigyeléseiből jutott erre a következtetésre, hanem az anya közvetített véleményét ismételte.

Következtetés

Ez az e-mail egyértelműen azt mutatja, hogy a felperes akadályozza az alperes szülői jogainak gyakorlását, és olyan viselkedést tanúsít, amely hozzájárul a gyermek elidegenítéséhez.

A “nem viheted el a gyermeket tőlem” kijelentés jogellenes akadályozásra utal, amely a közös felügyelet szellemével ellentétes.
A gyermek befolyásolására utaló jelek tovább erősítik az ellennevelés gyanúját, amely a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődését súlyosan veszélyezteti.

„Mondd meg a bíróságnak” – az ellennevelés nyomai

előzmény:
A gyerek jól érezte magát az apás hétvégén, amelyről fényképek, felvételek és tanúk is tanúskodnak.
2022.11.18 A anya az apás hétvége után a következőket írta:
“a gyermek úgy jött haza a nov. 18-20. közötti apás hétvégéről, hogy több
percnyi hallgatás után elsírta magát 19 órakor vasárnap este. Kb.
este 9 órára tudott megnyugodni ”
A felperes ezt adta be a bíróságra: “”Mondd meg
a bíróságnak, hogy nem
kell apához menni!”
Apánál nagyon rosszul érzem magam.”

Elemzés: A gyermek kijelentésének vizsgálata

A gyermek kijelentése – „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.” – több szempontból aggasztó, és erősíti az ellennevelés jelenlétére vonatkozó gyanút. Az alábbi elemzés kiemeli, miért valószínű, hogy a gyermek ezen kijelentése nem saját tapasztalatain alapul, hanem az anya befolyásának eredménye.

1. Az anya szerepe a kijelentésben

Előre befolyásolt üzenet:
A gyermek kijelentése meglepően koherens és célzott, amely azt a benyomást kelti, hogy nem spontán módon, saját érzelmeiből fakadt, hanem egy előzetesen tanított, betanított mondat.
- Ez különösen feltűnő, mert a gyermek közvetlenül a bíróságot említi, ami nem jellemző egy fiatal gyermek spontán kommunikációjára. A gyermek nem természetes módon kapcsolná össze az érzelmeit (rosszul érzem magam apánál) egy bírósági eljárással, hacsak nem hallott róla vagy nem kapott rá vonatkozó utasítást.
- Az anya korábbi kijelentései és magatartása, például a bíróságra benyújtott iratai és az ellennevelésre utaló megnyilvánulásai, alátámasztják, hogy a gyermek kijelentése mögött az anya befolyása áll.
Szóbeli irányítás és utasítások:
Az anya korábbi magatartása során bizonyítottan befolyásolta a gyermek kommunikációját (pl. amikor a gyermek papírról betűzve olvasott fel egy előírt szöveget). Ez alapján feltételezhető, hogy ebben az esetben is irányított mondatokról van szó.

2. A gyermek érzelmi állapota és viselkedése az apánál

Pozitív tapasztalatok apánál:
Az apa által bemutatott bizonyítékok (fényképek, videók, tanúk) azt mutatják, hogy a gyermek jól érezte magát az apai hétvégén. Ez szöges ellentétben áll a gyermek kijelentésével, miszerint „nagyon rosszul érzem magam”.
- A gyermek az apai hétvégén szabadon, vidáman viselkedett, ami arra utal, hogy a negatív kijelentés nem a valós érzelmeit tükrözi.
Szorongás az anya visszahatása miatt:
A gyermek szorongást élhet át az anya visszahatásától való félelem miatt, amikor hazaért az apai hétvégéről. Ez magyarázat lehet arra, miért hallgatott hosszú percekig (a felperes állítása szerint), mielőtt elsírta volna magát. A sírás inkább a megfelelési kényszer, nem pedig a valódi negatív élmények eredménye volt.

3. Az anya által előidézett konfliktus

A gyermek bevonása a jogi eljárásba:
A kijelentésben a gyermek kifejezetten a bíróságot említi, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az anya beavatta őt a szülők közötti jogi konfliktusba.
- A gyermek számára érzelmileg megterhelő és fejlődésére káros, hogy egy ilyen összetett és számára érthetetlen helyzet részesévé válik.
Az ellennevelés hatása:
Az anya viselkedése arra utal, hogy szándékosan próbálja rontani a gyermek és az apa kapcsolatát azzal, hogy negatív képet fest az apáról. Ez hosszú távon súlyos érzelmi károkat okozhat a gyermekben, és akadályozhatja az apa-gyermek kapcsolat egészséges fejlődését.

4. A gyermek kijelentésének célzott felhasználása

Az anya a gyermek kijelentését közvetlenül felhasználta a bíróságon, hogy igazolja kérelmét az apával való kapcsolattartás korlátozására. Ez azt mutatja, hogy a gyermek kijelentését eszközként használja a jogi eljárásban.
Ez az anya szándékát erősíti, hogy a gyermek érzelmeit és tapasztalatait manipulálva, a bíróság előtt az apát kedvezőtlen színben tüntesse fel.

Következtetés

A gyermek kijelentése, miszerint „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.”, nem a saját tapasztalatain alapul, hanem az anya irányítása alatt, annak elvárásai szerint született. Ez az ellennevelés egyértelmű jele, amely a gyermek érzelmi fejlődését és az apa-gyermek kapcsolatot súlyosan veszélyezteti.

„Apa nem hozná vissza” – az ellennevelés egyik módszere

anya egy vadidegennek:
Nincs agyonszidva, tehát az nem igaz, amit a férjem mond. A férjem évek óta
azzal fenyegetett, hogy ha válni merek, akkor nem adja vissza a gyereket. Amíg
nem volt bírói döntés, emiatt nem vittem. Ezt az egy mondatot tudta a gyerek,
hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná. De ezt mindenkinek
elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.

1. Az anya önigazolási kísérlete

Az anya védekezésként kijelenti, hogy a gyermek „nincs agyonszidva,” ugyanakkor a saját szavaival elismeri, hogy negatív információt közvetített az apáról:
- „Vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná” – Ez a mondat közvetlenül az apa megbízhatóságát kérdőjelezi meg a gyermek előtt, és félelmet kelt benne.
- Ez az állítás egyértelműen ellentmond annak, hogy a gyermek érzelmileg semleges környezetben nőne fel, és arra utal, hogy az anya tudatosan vagy tudattalanul negatív képet alakított ki az apáról.

2. Az apa fenyegetésére való hivatkozás

Az anya azt állítja, hogy a férje évek óta azzal fenyegette, hogy „nem adja vissza a gyereket.” Azonban az állítások bizonyíték nélküli megismétlése a gyermek előtt olyan helyzetet teremthetett, amelyben a gyermek bizalmatlanná vált az apával szemben.
Ez a fajta érzelmi manipuláció az ellennevelés egyik formájának tekinthető, mivel a gyermek az anya szavaiból értesülhetett az apa feltételezett fenyegetéseiről.

3. A családsegítő szerepének hangsúlyozása

Az anya kijelenti, hogy „ezt mindenkinek elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.” Ez az állítás arra utal, hogy az anya szándékosan igyekezett megerősíteni a saját narratíváját külső szereplők előtt is, ami egyfajta önigazolási stratégiának tűnik.
Ugyanakkor az, hogy a gyermek tudomást szerezhetett az anya félelmeiről és az apa elleni vádakról, azt jelzi, hogy az anya nem védte meg a gyermeket az ilyen konfliktusoktól.

4. A gyermek érzelmi manipulációjának bizonyítékai

Az anya beismeri, hogy a gyermek tudta, hogy „vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.” Ez egy olyan információ, amely kifejezetten félelmet kelt a gyermekben:
- A gyermek számára a kapcsolattartás előtti szorongás vagy félelem kialakult, amely az apával szembeni elutasító viselkedésben is megnyilvánult.
- Az anya szavai aláásták a gyermek bizalmát az apában, ami hosszú távú érzelmi és kapcsolati problémákhoz vezetett.

Iskolai átadás helyett konfliktus: az ellennevelés újabb jele

Az anya megjelent az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje volt, de nem adta át a gyermek papírjait. Az apa rendőrt hívott, és miközben a rendőrökkel beszélt telefonon, az utcán, az anya és a gyermek nekimentek az apának. Emiatt az apa, a rendőrökkel való telefonbeszélgetés során, kénytelen volt hátrálni az úttestre előlük. A gyermek rugot ütött és kiabált apával.

2021-10-28-16._gyermek_papirjait_nemadja_rendoriintezkedes_kerve.mp3
anya: Igen és egy notórius hazudozó vagy azt is mondjad.
Apa: Ne támadjál nekem gyermekem jó! Ne támadjál nekem gyermekem!
anya: Ezt csinálta a szüleimmel. Két hete a szüleimre támadt. gyerekem, fejezd
már be!
Apa: De miért beszélsz ilyen hülyeségeket, meséld már el?

1. Az ellennevelés egyértelmű jelei

Az anya jelenléte és magatartása az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje lett volna, a konfliktushelyzet szándékos generálására utal.
A gyermek agresszív viselkedése („rugdalja, üti apát, és kiabál vele az utcán”) szoros összefüggést mutat az anya hatásával. Ez arra utalhat, hogy az anya előzetesen érzelmileg befolyásolta a gyermeket.

2. A gyermek előzetes manipulációja

Az anya nem biztosította a gyermek érzelmi felkészítését az apa kapcsolattartására:
- A gyermek közvetlenül az iskolából érkezett, ahol valószínűleg nem kapott lehetőséget az érzelmi kiegyensúlyozottság helyreállítására.
- A gyermek reakciója („rugdalja és üti apát”) egyértelműen mutatja, hogy a gyermek érzelmi állapotát már korábban befolyásolhatták, ami az anya szavainak és magatartásának következménye lehet.

3. Az anya felelőssége a konfliktushelyzetben

Az anya jelenléte az apa kapcsolattartási idejében:
- Ez önmagában is zavaró lehetett a gyermek számára, mivel az anya szándékosan megjelent egy olyan időpontban, amikor az apa jogszerűen kezdhette volna a kapcsolattartást.
- Az anya megjelenése szándékosan történt, hogy konfliktust idézzen elő, és megnehezítse a kapcsolattartás megvalósulását.
A gyermek bevonása és manipulálása:
- A gyermek viselkedése, például az agresszió (rugdalás, ütés), az anya indirekt támogatását vagy irányítását tükrözi, amelyet a konfliktushelyzet előtt és alatt is gyakorolhatott.

4. A gyermek érzelmi állapotának figyelmen kívül hagyása

Fizikai és érzelmi túlterheltség:
- Az, hogy a gyermek az iskola után került a konfliktushelyzetbe, további bizonyítéka annak, hogy az anya nem biztosította a gyermek számára az érzelmi felkészülést és stabilitást.

5. Az események jogi értékelése

A kapcsolattartás akadályozása:
- Az anya megjelenése az iskolánál és a gyermek érzelmi felkészületlensége arra utal, hogy az anya akadályozta az apa kapcsolattartását. Ez a magatartás a gyermekvédelmi és szülői jogi szempontból aggályos.
Ellennevelés:
- A gyermek agresszív viselkedése és az apa irányába mutatott elutasítása azt jelzi, hogy az anya szándékosan negatív képet közvetíthetett a gyermek felé az apáról.
Gyermek érzelmi veszélyeztetése:
- A gyermek rugdalása és kiabálása egyértelmű jele annak, hogy az érzelmi biztonságát nem tartották szem előtt.